Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

Meddig tárolhatók a konzervek?

Az elmúlt évtizedben hazánkban is megnövekedett a konzerváruk fogyasztása. Ennek oka megtalálható abban, hogy a magyar konyha is mind többet használ fel kész- vágy félkész élelmiszert, javult a választék a konzervek bő! es megnőtt a kirándulók száma is. Érthető, hogy többször felmerül a kérdés: meddig tárolhatók ezek a késztermékek? A hosszú ideig tárolt konzervekkel kapcsolatban vannak-e a tudománynak megbízható tapasztalatai? A konzervipar története ismer-e olyan eseteket. amikor a konzervek hosszú ideig megőrizték minőségüket?

S kezdjük az elejen mindjárt azzal: a konzervek hosz- szú évekig tárolhatók közönséges körülmények között. A konzerválást tartósító módszerrel érjük el úgy, hogy a mikroorganizmusokat megfosztjuk a létfenntartásukhoz szükséges különböző életfeltételektől.

Annak ellenére azonban, hogy a konzervek elméletileg hosszú ideig eltarthatok, sem a konzerviparban, sem a kereskedelemben nem kockáztathatják meg a hosszú szavatossági időt. Még a tartalékképzés esetében is általában a 3—4, maximum öt év időről beszélhetünk.

Ha belelapozunk a konzervipar történetébe, a konzervek eltarthatóságával kapcsolatban sok érdekes dologra bukkanhatunk.

Az. első sterilezett kon/terveket. Nicolas Appert, francia mérnök készítette a napóleoni háborúk idején, az 1800—1806-os években. A kísérletező az előkészített és üvegekbe rakott zöldségeket, gyümölcsöket, húslevest és különböző húsokat, forrásban lévő víz segítségével ste- rilezte. A sterilezési időt tapasztalati úton határozta meg. Föltehetően a napóleoni kormánytól kapta ezt a feladatot., hiszen a hosszú hadjáratok jelentős ellátási gondokat teremtettek. Appert eliárása sikerrel zárult: elkészültek az első hosszabb ideig tárolható élelmiszerek.

Ez abból is következtethető, hogy a felfedező újítási díjként. 12 ezer frankot kapott a hadvezetéstől.

Érdekes, hogy Appert a konzervek eltarthatóságának kérdéseire maga sem tudott tudományos magyarázatot adni. Egyrészt az anyag és a tűz sajátos tulajdonságaival. másrészt saját ..művészetével” és „türelmességé- vel” magyarázta. Az elkészített konzervek eltarthatóságát ő néhány évben jelölte meg, ez. akkor forradalmi változást jelentett az élelmiszeriparban.

1939-ben ..Historic Tinned Foods” címmel érdekes könyv jelent meg Angliában. A könyv adatokat közöl a/, angol konzervgyártás megindulásának első éveiről, s beszámol az. 1824-ben előállított. s 114 év után felnyitott, teljesen kifogástalan konzer- vekről.

Az első angol konzervgyárak (J. Hall és B. Don- kinj az üvegen kívül már ónozott lemezdobozokat is használtak, s a tengeri expedíciók kedvező tapasztalatai után egyre nőtt az. érdeklődés a konzervek iránt. Különös figyelmet érdemel Edward Parry, angol kapitány expedíciója, aki célul tűzte ki az. Atlanti- és a Csendes-óceán áthajózását. Az. úthoz a „Gamble és Donkin” cégtől 32 tonna konzer- vet rendelt, köz.te húsokat, leveseket és sárgarépakon- zerveket. A „Fury” nevű hajója azohban 1824-ben zátonyra futott. A teher egy részét — a konzerveket is — kihordták egy jégtáblára. Ezeket a konzerveket találta meg 1929—33-as expedíciója során Ross kapitány, aki leírta, hogy a zöldség- és hústermékek kifogástalan állapotban voltak.

1937-ben az angol tudományos élet ismét 'a különlegesen hosszú ideig tárolt konzervek felé fordult. A ..Times’' akkor arról írt, hogy találtak, négy darab konzer- vet, amely az 1854-as krími háború korából származik.

Angliában 1852-ben Franklin vezetésével expedíció indult Északi-Jeges-téngéri kutatásokra. Az expedíció különböző cégektől származó leves-, hús- és zöldségkonzerveket vitt magával. A szerencsétlenül járt expedíció „konzervraktárót” a ..Deeby es a Beechey-szige- teken" később megtalálták és 1946-ban Ottawában a talált konzerveket megvizsgálták, s nagy részük 93 év múlva is fogyasztható volt.

A leírt esetek egyáltalán nem egyedülállók.

Az említett könyv arról is említést tesz. a Libby-cég által 1890-ben gyártott és az 1938-as vizsgálatok alkalmával jó minőségűnek talált amerikai húskonzervről.

A „Times” 1958-ban arról számol be. hogy a Shacklelon (1908) és Scott (1901) expedíciói által az Antarktiszon elásott konzerveket (dobozos nyelv- és húskivonal. valamint üveges füstölt hering) Angliába szállították. Valamennyi termék 50 évig fagyott állapotban való tárolás után jó minőségűnek mutatkozott.

Ugyanez az újsághír tudósít, az 1900-ban készült és 1958-ban még mindig jó minőségű „Pudding szilva” konzervekről is.

Lehetne a történeteket még tovább sorolni. A fentiekből kitűnik, nem ritka eset, hogy valamely konzervet különlegesen hosszú ideig tároltak. A leírt esetek kis száma egyrészt annak a következménye. hogy tulajdonképpen senki sem foglalkozott vizsgálati célból a hosz- szabb idejű támlással és csak véletlenül kerültek elő ilyen esetek, másrészt annak, hogy maga a konzervgyártás története, sem hosszú, csupán 160—170 év t€lt el az első dobozos konzervek előállításától. Ez az oka annak, hogy a konzervek eltarthatóságára egyértelmű választ adni mind ez ideig nem lehet. Bizonyára a jövő kutatása erre is kiterjed majd. gazdasági jelentősége nem kétsé»- ges.

Ködmön Ferenc

Mai összeállításunk az élelmiszer-gazdaság időszerű tennivalóihoz kapcsolódik: bepillantunk a konzervgyártás történetébe és szólunk a tengeri halászat jelentőségéről is.

A technika

Párizsi metró — Bull távírója — Műtrágya és ívfény - A Doppler-effektus a csillagászatban — Nerst hőelmélete

80 éves a párizsi metró: 1900. július 19-én nyitották meg a Porte Maillot és a Porte de Vincennes útszakaszon, Ma pókháiószerűen hálózza be a földalatti vasút a francia fővárost. 450 vonalán évente 1 milliárd 500 millió utast $zállít. Az első földalatti vasút 1861-ben Londonban,, a második 1896- ban Budapesten nyílt meg. Jelenleg a világ legkorszerűbb vonalai Moszkvában vannak, ahol az első földalattit 1935-ben avatták fel.

A táviratok titokban maradásának problémáját — tehát azt. hogy- a táviratot kémek ne tudják megfejteni — 80 évvel ezelőtt Anders Bull (1875—1956) norvég mérnök oldotta meg. Slaby professzor (a vezeték nélküli táviratozás úttörője) gratulált neki, s szövege első részének morzejeleit Bull-pótjélek- kel egészítette ki. Az adóantenna ezt sugározta, a vevő- készülék mellé kapcsolt készülék pedig ezeket a rejt- jelzett szavakat desifrirozta.

Az első ipari célokra alkalmas ívfenykemencét abból a célból, hogy a levegőből nitrogénoxidot nyerjenek, Christian Birkeland

professzor és Sam Eyde norvég mérnök fejlesztette

ki 75 esztendeje, 1905-ben.

Ezzel alakították ki a Norsk Hydro névű jelenlegi nagyüzemet a norvégiai Rjukanban, amelynek áramellátása a 105 méter magas Rjukan-vízesés energiájával történik. Az üzemben gyártott műtrágya ma is világhírű.

Doppler azt a következtetést vonta le a hullámelméletből, hogy a fényforrás és a megfigyelő egymáshoz viszonyított elmozdulásakor megváltozik a rezgésszám. Ezt később többen igazolták kísérleteikkel, igy Huggins 1868-ban azt észlelte, hogy a Sirius hidrogén-színkép. vonalai, a hasonló földihez viszonyítva, eltolódnak a vörös szín felé. A Dopplereffektus nagy diadalaként sikerült a Satornus-gyűrűket is mélyebben megismerni és 80 éve 1900-ban Johannes Stark (1874—1957) Nobel-dí- jas német fizikus felfedezte az ún. csősugarakra is érvényes Doppler-effektust.

Ugyancsak a fenti évben dolgozta ki Hermann Nerst (1864—1941) Nobel-díjas német fiziko. kémikus a nevét viselő hőelméletet. amely szerint a szilárd, kristályos anyag entrópiája (a hőnek más energiaíormákká való átalakulásakor a hőmennyiségnek át nem alakítható része) abszolút zérus fokon nulla. Ennek egvik következményeként a testek fajhője abszolút zérus fokon szintén nullává válik.

Kováts Andor

Halászhajó az NDK-ból

A párizsi metró egyik szerelvénye a megnyitás napján

(Fotó: Norsk Tekniks Museum, Oslo)

A Szovjetunió megrendelésére készülő halászhajó az NDK- beli wismari üzemben

— KS)

Földünk lakosságának mindennapi élelmezésében rendkívül nagy szerepe van a tengeri halnak. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évtizedben évente 55—60 millió tonna halat fogtak a halászok a különböző tengerekben, óceánokban Azóta is egyenletesen emelkedik a világ halfogyasztása. s az ENSZ Élelmezési Világszervezetének (FAO) távprognózisa szerint az 1980-as években az óceánokból kitermelt hal meny- nyisége el fogja érni az évi 150 millió tonnát.

A tengeri halak zsákmányolásában a világ első he_ Ivén Peru áll, megelőzvén olyan halászati nagyhatalmakat. mint Japán, a Szovjetunió, Kína, az Egyesült Államok stb. A Szovjetunió egyébként hatalmas összeget költ halászflottájának fejlesztésére, ezen belül elsősorban a legkorszerűbb halászhálók és halfeldolgozó hajók előállítására. A hal és halászati termékfogyasztás a Szovjetunióban lényegesen meghaladja a világ legtöbb országának egy főre eső fo gvasztását, Japán. Norvégia. Dánia es Svédország kivételével.

A wismari Mathias-Thesen hajógyár nemcsak az NDK- nak. hanem az egész szocialista tábornak is egyik igen fontos üzeme. Főként halászhajók építésére specializáló, dott, s e tevékenységét igen

magas színvonalon végzi. Legfőbb megrendelője a Szovjetunió; 1971 óta csaknem 250 kisebb-nagyobb halászhajót exportált a gyár a Szovjetunióba, mintegy 900 ezer tonna űrtartalommal. Az NDK hajóipara egyébként dinamikusan fejlődik: 1971. és 1975. között 309 ezer tonnáról 373 ezer tonnára növelték a hajóépítő kapacitásukat. Ma már szép számban gyártanak olyan hajótípusokat is, amelyeken a halászat mellett a feldolgozás munkáját is elvégzik. A kifogott halászzsákmányból rövid időn belül fagyasztott fiié, májolaj, májpástétom és halliszt lesz ezeken a hajókon.

IV

I

műsorok: ;

RÁDIÓ

Kossuth

8.25 U,i operalernezeinkbői. 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Olimpiai híradó. 10.20 Hobbi-dominó. 10.50 Sass Sylvia és Melis György operettfelvételeiből. 11.11 Riport. 11.26 Kesza és Morij.0. R.-vált. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Olimpiai híradó. 12.55 A doktornő és a mérnök úr javítást vállal. Riport. 13.10 Zenemúzeum. 14.18 Népek költészete. 14.42 Fúvósművekből. 15.10 Olimpiai hírek. 15.15 Amatőr zenei együttesek. 15.28-Sirius kapitány és a Csillaglány. 16.05 Liszt-müvek. 17.07 Olvastam valahol.. — a magyar mondavilágról. 17.27 Operarészl. 17.39 Délutáni Rádiószínház. A Nagy Kaland. 18.15 Esti mese. 19.15 Halló. itt. Moszkva! 21.30 Magyar előadóművészek 22.15

Mászva ’80. 22.45 A kamarazene kedvelőinek. 23.38 Nóták.

Petőfi

3.05 Mai dalok. 8,33 Napközben. 10.36 Zenedelelött. 12.33 A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. 13.30 Csillebérci fák alatt. 'Gyermekrádió. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Idősebbek hul^ lámhosszán. 17.00 Halló, itt Moszkva! 19.10 Régi hang- lémezek. 19.29 Népi zene. 19.55 Slágerlista. 20.33 Mesélő házak — Becsben. 21.30 Edson Arantes do Nasci mentő, vagy ahogy a világ ismeri: Pelé. 22.00 Daloló, muzsikáló tájak. 22.40 Rex Harrison énekel, 23.15 Tanczene. 23.45 Filmzene.

Szolnok

17.00_től 18.30-ág

Miskolc

17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Amiről beszélni kell... Szerkesztő: Nagy István — A Pege-kvartett az I. miskolci dzsesszhét végén — Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária.

18.00 Észak-magyarországi krónika, 18.25 Lap_ és műsorelőzetes.

8.52 Műsorismertetés. 8.55 Tévétorna. 9.00 Csak gyerekeknek! 10.00 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. 11.30 Kékszakáll Francia film. 14.53 Műsor- ismertetés. 14.55 Hírek.

15.00 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. 18.20 Falujárás. Riportműsor. 19.00 Reklám. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Bábfilm. 19.30 Tv-hiradó.

20.00 Menekülés az arany földjéről. 6. rész. 21.00 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. Kb. 23.30 Tv-híradó.

2. műsor

17.38 Műsorismertetés. 17.40 Weiner-koncert Blooming. Ionban. 18.10 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelentjük. 21.00 Tv-hiradó. 21.10 Tudósklub.

tiimsäßGi

1980. július 3L, csütörtök