Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-31 / 178. szám
A nő és a fizikai munka i Beszélgetés Turgonyi Júlia szociológussal — Az elmúlt 35 évben állandóan nőtt az aktív kereset nők száma és a múlt évben jóval meghaladta a két és negyed milliót. Milyen ága iátokban dolgoznak a nők? —t a kerülésre Turgonyi Juha. a/. MSZMP Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa válaszol. — Az aktív kereső nők 34 százaléka az iparban, 3 százaléka az építőiparban, 4 és tél százaléka a szállításban, és a hírközlésben, csaknem 14 százaléka a kereskedelemben, 25 százaléka az úgynevezett nem anyagi ágazatokban, mintegy 18 százaléka pedig a mezőgazdaságban dolgozik. Abszolút számokban: negyedmillió szakmunkás. megközelítően 700 ezer betanított munkás, 450 ezer segédmunkás, vagyis összesen csaknem 1 millió 400 ezer fizikai munkás. A többi műszaki munkakörben, az igazgatásban és a gazdaságirányításban, az egészségügyben. a kulturális munka területén, a számvitelben és az ügyvitelben, illetve,a ma. gánszektorban dolgozik. — Milyen helyet foglalnak el a nők az összes keresők so’ában? — Az összes keresők 44.5 százalékát a nők teszik ki; a szakmunkások 18,8 százaléka, a betanított munkások 52.2 százaléka, a segédmunkások 54,7 százaléka, a közvetlen termelésirányítók 13,3 százaléka nő. Ök adják továbbá a tizikai foglalkozású parasztok, illetve a téesz- tagok 40.3 és ugyanott a köz. vetlen termelésirányítók 5,1 százalékát. — Hogyan értékelhetjük arányukat a szakmunkások között? — A fejlődés ellenére elégedetlenek vagyunk. Igaz, a munkaeszközök és körülmények jelenlegi és holnapi állapotában számos olyan munkakör van, amelyet nem ajánlunk, sőt, egyeseket tiltunk, hiszen egy részükről azt sem mondhatjuk, hogy a férfiak számára ideálisak lennének. Ezekben a munkakörökben a feltételeket ja. vítani kötelességünk. Mert nem az a kérdés, hogy a nő megfelel-e egyik-másik munkakör ellátására, hanem az, hogy az ottani munkaeszközök, feltételek megfelelnek-e a nő fizikumának. Ámde technikai haladás, az ipar fejlődése, s a lezajlott szerkezeti változások olyan foglalkozásokat, munkaköröket hoztak létre, amelyek tömegesen alkalmasak a nők foglalkoztatására. Mégis a kvalifikált, fizikailag nem nehéz, inkább szellemieket igénylő szakmunkás munkakörök egész sora nélkülözi a nőket! A már foglalkoztatottak aránya is kedvezőtlen, a jelenlegi szakmunkásképzési arányok pedig nem is ígérnek érdemi változást. Ennek igazolására egy ,1974. évi adatfelvétel számait hívom tanúnak: eszerint a szerszámkészítők mindössze 1,1. az esztergályosok 3,9. a marósok 9.0. és a hegesztők 4.9 százaléka nő. Miért?! Hiszen az ezekben betöltendő munkakörök nagy hányada megfelel a nők fizikumának is, és a pálya évek óta nyitva áll-előttük. Kedvezőbb a kép néháíty finommechanikai, műszerészi, valamint híradástechnikai munkakörben; ahol arányuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot. Ezeket a számokat vizsgálva úgy tűnik, ha lassan is, de előbbre jutottunk. Csakhogy a szakmunkásnők túlnyomó többsége továbbra is a hagyományos „női szakmákba” tömörül. A könnyűiparban például a fonók 98.6 százaléka. a szövők 95.1. a kötszövő konfekcionálok 99.4 százaléka. a konfekciószabók és varrók 94.9 százaléka és a bőrdíszművesek 81,5 százaléka nő! — Mit mutatnak a szakmunkásképzés számai? « — Hasonló gondokat. Jelenleg abból a 22 ipari szakmacsoportból, amelyben nőket is képeznek, tíz vehető elsőrendűen i számításba: ezekben tömörül a szakmunkástanuló nők 95 százaléka. Míg /a nehézipari szakmákban alacsony a szakmunkás- nők aránya — s az ifjúkori képzésben részt vevő nőké szintén —. addig a könnyűipari szakmákban dolgozó nők aránya emelkedik, illetve magas szinten stagnál. Az egyetlen pozitív vonás, hogy a nehézipari szakmákban a felnőtt korú — vagyis a munka mellett tanuló — nők aránya meghaladja a 25 százalékot. Ez érthető is, hiszen ezek a betanított munkásnők munka közben tapasztalhatták, hogy e szakmák nagyon is megfelelnek a nőknek. a — Ha így van. miért nem válik szakmunkássá még több betanított munkasno? — Mert a háztartás terhei és a családanya kötelességei ezt megnehezítik, elveszik a kedvét és bátorságát a tanulástól. — Mit tart a pályaválasztási propagandáról? — Meggyőződésem, hogy sokkal több kedvező, a nő fizikumának és szellemi képességének megfelelő munkahely van, mint amennyit az iskola, a pályaválasztási és munkaerő-toborzási propaganda bemutat. Csakhogy: miután túl fiatalon kell dönteni a szakmai képzés irányáról, s a gyermek erre rendszerint még éretlen, az iskola pedig nem ismeri eléggé a valóságos követelményeket. így inkább vélekedések. előítéletek alapján és a ma létező, modellnek tekintett helyzet szerint javasol pályát. Azt mondtam, hogy a lehetőségek nagyobbak, mint amennyit kihasználunk; de a szükségletek is! A társadalom abban érdekelt. hogy a foglalkoztatottak képességük szerinti munkájukat minél kisebb fizikai ráfordítással, a lehető leghatékonyabban végezzék. Az a tény. hogy sok nő a képességei ellenére sem lesz szakmunkássá, sok férfi pedig a képességei ellenére lesz azzá — végső soron arra vezet, hogy egyik is. másik is zavarokkal küszködve, békét- lenül, az igenvek mögött elmaradva, minden valószínűség szerint nem kellő hatékonysággal végzi munkáját. — Mennyi írható ebből a nők számlájára? — A nők — állítólag — elfogadják a kevésbé kvalifikált munkaköröket, mert ezek kisebb felelősséggel járnak, és a családi élet súlyos terhei mellé nem kívánnak újabbakat is a vállukra venni. Ebből az érvelésből csak annyi igaz. hogy felnőtt korban a nő nehezebben vállalkozik a tanulásra, de az itt a kérdés: miért nem tanul szakmát addig?! Társadalmi érdek — és felelősség — azon fáradozni, hogy a nő ifjú korában kapjon meg minden ésszerű, a jövővel egyeztetett és az anyaságra is felkészítő képzést. (Ny. £.) Népi ©R©nérak vizsgálták Az állategészségügy helyzete a Füzesabonyi Állami Gazdaságban A füzesabonyi járási NEB az alia mi gazdaságban tartotta első munkaértekezletét, amelyen Bíró Endre igazgató adott számot a gazdaság állategészségügyi helyzetéről és a húsfeldolgozó üzem munkájáról. Ezt követően a népi ellenőrök által készített jelentést vitatták meg. Mint a szóbeli és írásos tájékoztatóból egyebek mellett kiderült, a gazdaság állategészségügyi szakemberei rendszeres és jó munkát végeznek. Munkájuk eredményeként a szarvasmarhatelep gümökormentes. Mintegy ötmillió forintos ráfordítással folyamatban van a brucellózismentesítés, amely 1981- ben fejeződik be. A húsüzemben az elmúlt évben 7334 állat vágására került sor. amelyek húsát részben tőkehúsként, részben pedig húskészítményként értékesítették. Felszámolták azokat a technológiai hiányosságokat, amelyek a húsüzemben korábban voltak és elkészítették az üzem higiéniai fejlesztési tervét is. A járási NEB vezetői feladatként a hozamok, a súlygyarapodás növelésével és az elhullások csökkentésével kapcsolatosan tettek javaslatokat a gazdaság vezetőinek és szakembereinek. Császár István Olajtermelés a zalai lápon Megnyitották az első termelő olajkutat Zala legnagyobb kiterjedésű lápos területén. Balaton'magyaród község térségében. A szénhidrogén-kutatókat régóta foglalkoztatta, mit rejt a föld mélye a láp alatt, ezért több ízben is visszatértek a területre. s próbálkozásaikat végül is siker koronázta. A lelőhely pontos nagyságát még nem ismerik, de az első kút már rendszeresen termel, közepes hozamú, és olaja jól finomítható. Mai idegenforgalom Kisasszony, hány nyelvet beszél? mosolyogna is egy vérbeli idegenforgalmi szakember. Mert a világ vándorai, a turisták, úgy tűnik, továbbra sem Szándékoznak megtanulni szép magyar nyelvünket. Igv hát mi alkalmazkodunk; az utazási irodák idegen nyelveken beszélő dolgozókat foglalk zlatnak.-S ha tehetik. lehetőleg vizsgázott szakképzett idegenvezetőket. Hisz a versengés egyre nő. ma már ez a ..szolgáltatás’ is minőségi változáson megy át. mert mint az idei esztendő első féléves mérlege is mutatja, mintegy 40 százalékkal csökkent a hazánkba látogató idegének szánta az elmúlt évihez képest. Meg kell tehát fogni a turistát. S mivel? Az egri IBUSZ-iroda dolgozója. Smutter Irén szerint a mai vendéglátás már nem szorítkozhat csupán a történelmi helyek, a műemlékek bemutatására: — Korszerű, mai idegen- forgalom nem képzelhető el naprakész információk nélkül. S túl kell lépni a csupán „sablon” szolgáltatások — szállás, étkeztetés — biztosításán. A kívánságokat, óhajokat szinte egyénenként „lebontva” kell megvizsgálni. s lehetőleg azt kielégíteni. Mert ha valaki megtalálja a térképen azt a kis foltot. hogy Eger. s eljön ide. még ha csak első alkalommal 50 forintot költ is. arra kell törekedni, hogy legközelebb is visszajöjjön. A fiatal, csinos szőke lány érettségi után. kilenc évvel ezelőtt kezdte el ..idegenforgalmi pályafutását”. A Gárdonyi Géza Gimnázium padsorait az IBUSZ-iroda pultja követte. Két nyelven beszél: oroszul és németül. Az elmúlt évben elvégezte a középfokú idegenforgalmi szak- képzettséget nyújtó iskolát Budapesten, s végzős hallgatója a Marxista—Leninista Esti Egyetem általános tagozatának. — Ebben a hivatásban az a nehéz.. ,s egyben az a szép i.s. hogy erkölcsileg és anyagilag is felelősök vagyunk. Ha jön egy-egy csoport, vagy mi utazunk el hazaiakkal, bizony nem mindegy sem egyik, sem másik esetben. milyen felelősséggel végezzük munkánkat. Nem is lehet ezt a pénzért csinálni, hiszen az emberekkel való foglalkozást nem lehet megfizetni: van, hogy naponta 200 ügyféllel is foglalkozom. Attól függ, hogy milyen a szezon. A lány napközben az iroda pultja mögött dolgozik, máskor pedig idegenvezető. Megyénkben tudniillik nincs főállású idegenvezető. Ez a hivatás meglehetősen „bizonytalan". ezért kötik szerződéshez csupán. Itt nincs olyan, hogy jön a gázszám- lás. vagy beteg a gyerek, s haza kell menni. A turisták nem várnak. Többnyire nyelveket jól beszélő nyugdíjasokat. nyaranta pedig még pedagógusokat foglalkoztatnak. Kevés a fiatal! — Sok a megyénkbe látogató egyéni turista is. A csoportokkal nincs különösebb gond. ám a magánosokkal bizony akad elég. Megyénkben több olyan vonzerőt jelentő idegenforgalmi nevezetesség vagy látványosság van. ahová szívesen látogatnak el külföldiek. A prospektusokban például meghirdetjük a szilvás. váradi lovaglást, ám többen — akik kemény valutával fizetnek — egy-két nap múlva visszatérnek az irodánkba azzal, hogy tanulnának lovagolni, de nem értik azt, amit a lovászlegény mond. Az idegenvezető lány járt már az összes szocialista országban. s Ausztriában csoportokkal. Személy szerint ő tartja azokat a kapcsolatokat. is — Berlinnel, Prágával, Frankfurttal —, amelyek a megyeszékhely vállalatainak üzletkötéseinél fontosak. — Aki ebben a hivatásban törzsgárdatag lesz — fejezi be —. az biztos, hogy érzelmileg is megérti a nap mint nap jelentkező újabb és újabb problémákat. Mert pontosan elég az, ha az ember beleképzeli magát annak a túristának a helyébe, aki előtte áll bizonytalanul, esetleg felkészületlenül, segítségre szorulva... Jozsh Pel er JÓ baraoktermés f Márkázom Fiilöp Sarolta elégedett az idei terméssel Bőségesen meghálálták a gazdák hozzáértő gondoskodását a markazi barackosok. Az elmúlt évek legnagyobb termését a domoszlói áfész vásárolja fel. Mégsem lehet a termelők és az átvevők öröme teljes: ugyanig pz eddigiektől eltérően az idei termés nem jut el külföldre, mert a jégverés kárt tett a gyümölcsökben. A már felvásárolt 500 és a még le nem szedett ezer mázsa kajszibar rack a konzervgyárakba kerül. Belkovics Erika szüleinek segít a barack átadásánál (Fotó: Szabó Sándor) ]ól bevált az új gyógyszerellátási rendszer Az 1977-től bevezetett új, vény nélküli gyógyszerellátási rendszer jól bevált a gyakorlatban, nem növelte túlzott mértékben a patikák forgalmát, viszont sok admi. nisztrációtól szabadította meg az orvosokat — állapították meg az Orvos-Egész, ségügyi Dolgozók Szakszervezetének szerdára összehí. .volt elnökségi ülésén. A főbb napirendi témák közül kiemelkedik a gyógyszelel- látás személyi és tárgyi feltételeinek értékelése, amely hez az utóbbi öt év gyakorlati tapasztalatait gyűjtötte össze a szakszervezet. Az egyik leglényegesebb megállapítás, hogy az országos hálózatban működő 1400 gyógyszertár közül mintegy 600 már nem felel meg a gyógyszerkészítés és -kiszolgálás korszerű formáinak. A patikahalózat munkaerőgondjai közé tartozik, hogy viszonylag kevés a gyógyszerészeti munkákhoz szükséges asszisztensek száma. Az utánpótlásról — miként a szakszervezeti elnökségi ülésen elhangzott — a szakmai képzés kiterjesztésével kell gondoskodni. Mémsüafo 1980, jülias 31,, csütörtök
