Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

Atom-így és úgy Trópusok üzenete Orcfifcfeagyár az üvegfalak alatti Orchideaszüret. Évente háromszázezer harangot csomagol­nak celofándobozokba Pálmák, broméliák, or­chideák — egzotikus szépsé­güket nem halványítja az üvegházban derengő fény. Az őserdő bizarr formájú, fű­szeres illatú virágai éppúgy pompáznak az üvegfalak alatt, mintha a páradús ős­erdők gazdag növényvilágá­ban élnének. Az európai em­bert bámulatba ejtik a tró­pusok „ékszerei”, s szívesen viszi otthonába, hogy díszít­se velük lakását. Európa virágpiacán divat­ba jöttek a trópusi virágcso­dák, miután sikerült olyan fajtákat kitenyészteni, me­lyek jól tűrik a hűvösebb éghajlatot, a páraszegény le­vegőt s még a távfűtéses la­kásokban is jól érzik magu­kat. Elterjedt a virágkul­tusz: Ausztria évi virágex- portja eléri az egymilliárd shillinget, - az NSZK-ban évente egy lakos átlagosan 70 márkát költ virágra. E nagy kereslet arra ösztönzi a magyar virágkerteszetet is, hogy szinte futószalagon, üzemszerűen termelje a di­vatos, egzotikus növényeket. Így jött létre Szombathelyen a Kertész Termelőszövetke­zet orchideagyáia, mely Kö­K evesen tudják, hogy az üdítő, pikáns izü ananász is egy bromeliaiajta gyümölcse A zöld-fehér foltos dieffen- bachia nálunk is kedvelt szobanövény. zép-Európában a legnagyobb. Hat éve foglalkoznak e ne­mes virág szaporításával, termesztésével, a világ min­den tájáról — Kaliforniából, a Himalája lejtőiéről, Indiá­ból stb. — hozatnak új faj­tákat. Ma már kétszáz fajtát nevelnek a párducfoltos Paphiopedilumtól (Vénusz- papucs). a fehér lepkevirágú Phalaenopsisig. az év minden szakában láthatók a kerté­szetben h*cangfürtökkel teli orchideabokrok. Most kísér­leteznek a Búni-cymbi dium- mal. a kis ha rang virágú or- Ahirteával. melvet áganként vehetünk meg a virágból tok­ban. Az orchidea bár drága, de mégis a legolcsóbb virág, mert száráról levágva égy hónapig is elél. A kertészet 8.1 hektárnyi holland üvegházai a legmo­dernebb technológiával — automatizált fűtéssel, hűtés­sel. szellőztetéssel — működ­nek. a virágokat hazájuk ég­hajlatának megfelelő hő­mérsékletű és páratartalmú környezetben nevelik. Sót. a piaci prognózishoz igazodva, időzíteni késleltetni tudják a virágok szí rom bontási idejét. Évente 250—300 ezer orchi­deát értékesítenek, dobozba zárva. 32 millió forint érté­kű exportjuk egyharmadát teszik ki ezek a virágok, (je­lentős mennyiséget termel­nek a hazai virágpiacra is). Exportbevételük nagy része egzotikus dísznövényből származik: pálmák, bromé­liák (rozettás növények), fi- kuszok, filodendronok ... mintegy 80 féle cserepes dísznövényből. Vevőjük: Ausztria, NSZK, Svájc, Skandinávia, Libanon, Cip­rus. Csehszlovákia stb. Szál­lítási-értékesítési körzetük sugara 500—700 kilométer, ez a távolság még gazdaságos. Éves árbevételük 122 millió forint, ebből 28 millió tőkés exportból származik. Számos külföldi kiállításon vettek részt, eddig 168 arany-, ezüst- és bronzérmei nyertek, melyek a kiváló szakembergárda — 17 ker­tészmérnök, 52 technikus. 140 szakmunkás — jó felkészült­ségét bizonyítják. A trópusi és általában a ritka növények szaporítása, nevelése nagy hozzáértést, türelmes, hosszan tartó mun­kát' kíván, de megéri, mert jól jövedelmez. A kertészet 27 hektárnyi (34 százaléka növényház) területén annyi termelési értéket hoz létre, amennyi egy 5—6 ezer hek­táros növény- vagy állatte­nyésztő szövetkezet átlagos teljesítménye. H. .4. Ha ézt a szót halljuk: ..atom'’ — a legtöbb ember­nek az jut eszébe róla: atombomba. Vagyis a leg- szömyűbb fegyver, amelyet eddig az emberiség töi-téne- tében felhasznált: olyan fegyver, amely egyszerre, pillanatok alatt tízezreket ölt meg, de még ma, évtizedek­kel később is gyilkol, és a sebesültek utódait is pusz­títja. Mégis az atomfegyverkezés elleni harc közben sem sza­bad ilyen egyoldalúan néz­nünk a dolgot, és az atom szóhoz hozzá kell kapcsol­nunk az atomenergia szót is. Mert — és ezt sohase fe­ledjük — az atomenergia felszabadításának első for­mája mégsem a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két, atommaghasadással pusztí­tó bomba volt, hanem egy furcsa szerkezet, amely 1942. december 2-án a c&íkágói egyetem sportcsarnokának lelátója alatt kezdett rhű- ködni, és amely — persze, akkor még nem hasznosított hőenergiát szabadított fel. Ez a Nobel-díjas olasz Fermi és hazánkfia. Szilárd Leó által szerkesztett úgynevezett atommáglya volt az őse azoknak az erőművi reakto­roknak, amelyek világszerte mind nagyobb számban ter­melik a villamos áramot, s amelyekhez felzárkózik majd a Pakson épülő első, de nem utolsó magyar atomerőmű is. A világ energiahordozó­készleted, a szénbányák es olajlelőhelyek kincsei a ro­hamos és egyre gyorsuló üte­mű felhasználás következté­ben fogynak és előbb vagy utóbb, de egy-két évszáza­don belül mindenképpen ki­fogynak. A kutatók ugyan szorgo­san dolgoznak sokféle más energiatermelő berendezés megalkotásán, a naperőmű- vektől az újabb vízerőművek építésén át az árapály-erő­művekig, mégis az a hely­zet, hogy a legfontosabb energiaforrásunk hamarosan az atomenergia lesz. Ez sok emberben nyugtalanságot kelt. E félelem oka: nem­egyszer hallhatták, olvashat­ták azt a hasonlatot, hogy „az atomerőmű: békés, lefé­kezett. lelassított atombom­ba”. Csakhogy ez így nem igaz. Az atomerőműben va­lóban lelassítva játszódik le ugyanaz a folyamat, ami az atombombában, már tudni­illik az atommaghasadás, de ez nem jelenti azt, hogy le­folyhat ugyanúgy, gyorsan, robbanásszerűen is. Nem: az atomerőmű nem „megszelí­dített atombomba, ami meg­vadulhat”. Teljesen más a benne levő urán dúsítása —, de nem akarok most tudo­mányos fejtegetésekbe bo­nyolódni. Ami a fontos, a különösen említésre méltó, az az, hogy a Nyug at-Euró­pa ban fel-fellobbanó atom- érómű-ellenes tüntetések mögött nemcsak emberek féléimé — megismétlem: alaptalan, kellő ismeretek híján kialakult félelme — áll. hanem bizonyos erőké, amelyek tudatosan, azt is merem mondani: cinikusan kihasználják ezt a félelmet, sőt szítják. Mégpedig saját anyagi érdekeik szolgálatá­ban teszik ezt —. amely ér­dekek ellenkeznek az embe­riség, de még szűkebben a saját országuk érdekeivel is. Egy NSZK-beli tudós mondta el a következőket: „Pontosan ki tudjuk számí­tani, mikor fog megint erőt venni az embereken a féle­lem az atomerőművektől, il­letve mikor fogja valaki eszükbe juttatni, hogy félni kell tőle. Akkor, amikor az atomerőművek önköltsége csökken és az ott termelt áram önköltsége mind job­ban megközelíti a szén- és olajfűtésű erőművek áramá­ét, vagyis amikor az atom­erőmű versenytársa kezd lenni a szénnel és olajjal kereskedő nagytőkének!” Nálunk senkinek sem ér­deke, hogy szítsa a félelmet az atomerőműtől. Aki tehát ilyen értelmű dolgokat fe­cseg, az egyszerűen tájéko­zatlan. És ez — szemben a profithajhászással — gyó­gyítható. Okos szóval: Ne fukarkodjon ezzel senki. Pető Gábor Pál S" ' ■ .............. ... H őemelkedés habbal Precíz Rezső könyvelő, akit kollegái szemtől szem­be a ..megtestesült lelkiis­meretnek''. a háta mögött „stréber alaknak” neveztek, egy fonó augusztusi napon, délután három órakor lefor­dult a székéről. — 0. semmi, semmi! — mondta röstelkedve az üze­mi orvosnak, amikor maga- hoz tért —, csak nyilván öregszem. Azelőtt játszva el­végeztem a szabadságon le­vő öt-hat kollégám munká­ját. . Igaz. hogy most nyol­cán mentek el. de. . . Már nincs is semmi bajom. . A doktor úr vissza nyom­ta a psmlagra Precíz kar- társat, és hőmérőt dugott a hóna alá. öt perc múltán megnezte a hőmérőt, és azt mondta: „Hm. hm!” Aztán föltett egy csomó kérdést, kopogott egy sorozatot a hátán, megsóhajtatta né­hányszor, majd tiltakozásá­val mit sem törődve, kiírta betegállományba, és rápa­rancsolt: ..Ha kedves az éle­te. három napon keresztül háromóránként mérje meg a hőmérsékletet. legyezze föl az adatokat, és hozza el nekem". Precíz Rezső — tekintve, hogy a világért sem akart a bércsalás bűnébe esni — másnap otthon maradt, pon­tosan háromóránként be­dugta a hőmérőt a hóna alá. és a leolvasott adatokat a saját kezűleg rubrikázott ív­re lelkiismeretesen föl je­gyezte. Precíz Rezső azonban p pm 5 !< ] piTli-i 7 c.m.rirtva tri­kón y velő volt. hanem szó- fogadó férj is, és amikor másnap reggel a félesége el­küldte a Tükerhez. a hőmé­rőt es a rubrikázott papírt is magával vitte. A tüzelőutalványt röpke kél óra alatt elintézte. é.s indult hazafelé. Útközben azonban észrevette, hogy kö­zeledik a hőmerózes pillana­ta. Megállt, töprengett, mi­tévő legyen. Az utcán még­sem dugdoshatja hóna alá a hőmérőt. Betért tehát, egy eszpresszóba, ahol is a leg­sötétebb sarokban helyei foglalt, intett a kisasszony­nak, és közben mereven fi­gyelte óráját, nehogy el­vétse az esedékes pillanatot. — Tetszik? — recsegett rá nemsokára a magasból a kisasszony. — Ho. . . ? — Kezitcsóko- lom — rebegte Precíz —, ha szabadna kérnem egy ká­vét. A kisasszony mordult és elvonult. Precíz pedig begu- bózott a sarokba, és izga­tottan leste az óráját, druk­kolt. hogy időben kapja a kávéját. Az istenek megsegítették, a kisasszony harminckét másodperccel az esedékes terminus előtt, elébe csör- rentette a kávéját, és ami­kor elment. Precíz előha­lászta a hőmérőt, majd a rubrikázott papírt és a ce­ruzáját. hogv feljegyezze a higanyszál állását. A hőmérő már-már a hó­na alatt volt, amikor asz­talánál termett egy éltes, platinahajú hölgy, és miköz- ^ rubrikás papírra düllesztette, igy szólt gerlebúgással: — Tisztelt uram, elnézé­sét kérjük, a kisasszony té­vedett. Precíz riadtan tátogott, de mire szóhoz jutott volna, a platinahajú elragadta előle a kávét, és mély hajlon- gással hátrálva eltűnt az asztalok között. A könyvelő értetlenül utá­na bámult, majd észbe kap­va az órájára pillantott. Döbbenten vette észre, hogy jó fél perccel elmúlt a hő- mérőzes ideje. Rövid ideig töprengett, majd gyors elha­tározással elindult a mosdó felé, hogy majd ott tegyen eleget, az orvosi előírásnak. Keze már éppen ama he­lyiség kilincsén volt. amikor lihegve elébe penderült a platinahajú hölgy: — Elnézését kérjük, tisz­telt uram, épp most taka­rítják. Ha szíveskedne két perc türelemmel lenni. Precíz zavartan mosoly­gott és igyekezett vissza az asztalához, a kiterített rub- rikás papírhoz, és az ada­tokba mélverit. Ám a kis­asszony eppen ott tevékeny­kedett. Ahogy jobban meg­nézte. mintha átöltözött volna közben ripegös-ropo­gós köténybe, fehér blúz­ba és keményített bóbitába. Asztalkájára csipkés teritőt tett. arra helyezte herendi készletben a kávéját, mellé ezüstben a cukrot és a tejszínhabot. Egyidejűleg bűvölően mosolygott, és nyugtatta öt, hogy mindez felár nélkül van, és ne sert.se meg a borravalóval. Precíz Rezső könnyekig meghatódott, s elgyengül- ve. gyermeki őszinteséggel mindent elmesélt az orvosi utasításról, mutatta a rub- rikás papírt, és a hőmérőt. A platinahajú érdeklődés­sel hallgatta, szaporán bólo­gatott, majd huncut kas mo­sollyal így szólt: — Tetszik tudni, én nem tegnap óta vagyok a szak­mában. volt már dolgom jó néhány ellenőrrel, de ilyen kis hamissal, mint maga, még nem. No. igya meg szé­pen a kávéját, mert kihűl. Sólyom László Kossuth 8.25 Álomfejtés I. r. 9.05 Dankó-nóták. 9.29 Versek. 9.44 Gyermekversek zené­vel. 10.05 Olimpiai híradó. 11.00 Tini-tonik. 11.30 Offenbach: Orfeusz az al­világban (részi.). 11.40 Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. 12.20 Ki nyer ma? 12 35 Olimpiai híradó. 12.55 Törvény- könyv. 13.10 Zenekari hangv. 14.18 Népdalok. 14.43 Arcképek a német irodalomból. 15.10 Olimpiai híradó. 15.15 Kolinda együttes. 15.28 Sirius kapi­tány és a Gsillaglány. r— játék. 16.05 Henryk Sae- ryng hegedül. 16.20 A Len_ gyei Népköztársaság nem­zeti ünnepén. 17.10 Olim­piai híradó. 17.20 Zeneka­ri muzsika. 17.45 A Sza­bó család. 18.15 Esti mese. 19.15 Halló, itt Moszkva! 21.00 Madrigálok. 21.19 Népzenei hangos újság. 22.15 Moszkva *80. 22.45 Verdi-művek. 23.30 Men­delssohn: Oktett. 0.10 Tano­da lók. Petőfi 8.05 Népdalok. 8.33 Tár­salgó. 10.36 Zenedéleiőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Meló­diakoktél. 13.30 Éneklő if­júság. 14.00 Kettőtől ha. tig... 17.30 Halló, itt Moszkva! 19.10 Rezfúvos- sextett. 19.30 Csak fiata­loknak! 20.33 Derűre is derű. 21.00 A Queen együttes felv. 21.30 Muzsi­káló kikötők. 22.36 Vas Gábor szerzeményeiből. Szolnok 17.00-töl 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17,05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Regős Zsolt. 17.45 Az igazságügy fóru­ma. A szerződés érvényte­lensége. Dr. Tímár László jegyzete. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. 8.59 Műsorismertetés. 9.00 Tévétorna. 9.05 Némo ka­pitány (szovjet filmsorozat I. rész.) 10.00 XXII. nyári olimpiai játékokról jelent, jük. 11.30 Menekülés az arany földjéről (I. r. isrn.). 15.38 Műsorismertetés. 15.40 Stop. 15.50 Hírek. 15.55 A XXII. nyári olimpiai játé­kokról jelentjük. 18.40 Rek­lám. 18.45 A Lengyel Nép. köztársaság nemzeti ünne­pén. 19.10 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Menekü­lés az arany földjéről II. rész.- 21.05 A XXII. nyári olimpiai játékokról jelent­jük. Kb. 23.15 Tv-híradó, 2. műsor 18.13 Műsorismertetés. 18.13 Kolumbia aranykincsei. 18.30 A Varta torkolatánál. 18.45 A XXII. nyári olim­piai játékokról jelentjük 21.00 Egészségünkért! 21.10 Tv-híradó. 21.30 A minisz­terelnök. Nagy Endre víg­játéka. ■m. 1980. július 22., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents