Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
,ÖRÖKSÉGÜNK A HUMANIZMUS" ü tcscIhanilccH történéséből Magyarok az élettankotatásbao Ahogyan dr. Hársing László professzor látja f/Simon"-nak a kisujjában vannak a betegek adatai Ausztrália első mozdonya — Háború hozta technikai változások — Az ágyú és a páncél harca A Nemzetközi Élettani Társaság, az IUPS (Intelnational Union of Physiologies Sciences! budapesti világkongresz- szusa a legnagyobb tudományos rendezvények egyike, amit valaha is irtottak Ma- gyaroiszágon. Hatvan országból csaknem 6000 aktív résztvevő — biofizikus, biokémikus, farmakológus, fizio- lógus, genetikus és immunológus — találkozott itt egymással. Köztük három No- bel-díjas is: az amerikai Andrew Schalley. a hormon, kutató: a világhírű író, Al- dous Huxley fia. Andrew Fielding Huxley, akit izom- ingerület-kutatásaiért tüntettek ki az ausztrál John Carew Eccles professzor, aki ugyancsak az ingerület terjedésének fiziológiája terén elért eredményeiért kapott Nobel-díj at. A 3800 előadásból az izomkutatásokkal három szekcióban ezer referátum foglalkozott. A második legnagyobb téma — a szív és vérkeringés volt, több mint 700 előadással. A légzéssel, az izmok működésével, valamint a vese élettanával kapcsolatban nagyjából azonos számú — két-há- romszáz — beszámoló hangzott el, A világkongresszus jelentőségéről dr. Hársing László, a SOTE Kórélettani Intézetének igazgatója, a Magvar Élettani Társaság főtitkára, egyben a kongresszus szervező bizottságának főtitkára a következőket mondta: — A kongresszus — az élettani tudományok területén folyó ala»kutatások seregszemléje. Ilyen rendezvényre háromévenként kerül sor. Az itt megtárgyalt témákban szakemberek csoportjai dolgoznak — egymásró' függetlenül, sok éven át. Lehet, hogy a nyilvános eredmény — csupán eav tízperces szekció-kiselőadás, vagy egy kétszázsoros cikk valamely nemzetközi folyóiratban. Ezért látjuk mi a kongresszusok jelen tőserét másként, mint a közvélemény. — Mi a magyai’ tudomány része e nemzetközi tevékenységben? — A kongresszus megren- dezési joga a magyar élettani tudományok nagy elismerése. Erre művelői mind elméleti munkásságuk, mind szakmai társaságaik tevékenysége révén rá is szolgáltak az elmúlt két évtizedben. A Magyar Élettani Társaság 1953 óta vesz igen aktívan részt az IUPS munkájában. 1966 és 1974 közölt lássák Kálmán akadémikus volt e társaság alelnöke. 1974 jében használatos adatfeldolgozó rendszereknek. „Simon” ellenőrzi a létfontosságú életfunkciókat és a veszélyes változásokat azonnal jelenti, még beálltuk előtt, az adatok állandó, folyamatos vizsgálatával. A kritikus állapot kialakulását így időben felismeri és jelzi, lehetővé téve a megfelelő beavatkozást, és ugyanakkor megfelelő mennyiségű információt bocsát az orvos és a kezelőszemélyzet rendelkezésére. A szükséges adatok különböző helyekről is származhatnak. lehetnek laboratóriumi vizsgálatok eredményei. anesztezioiógiai protokollok, fiziológiai görbék stb. Veszély helyzet ek ben az idő döntő tényező, tehát fontos, hogy a beteg adatai rendezett formában, áttekinthetően álljanak rendelkezésre. Ilyen feladatot csak egy számító- géo láthat el. A berendezéssel kéoernvőn. kiírószerke- zeten és billentyűzeten keresztül lehet párbeszédet folytatni. „Simon” — képünkön látható — mindent tud a betegről, felvételétől elbocsátásáig és információit fneg is jegyzi mágnesszalagon. (KSj Az első ausztráliai mozdony, kiállítva a sydneyi Museum of Applied Arts and Sciences előtt óta pedig Kovách Arisztid professzor a főtitkár. A magyar élettan eredményeinek értékét érzékelhetjük az IUPS kongresszusain tartott beszámolók adataival is. 1971-ben Münchenben 130 kutatónk száz előadást tartott, a vendéglátók és az Egyesült Államok tudósai után a legtöbbet. 1974-ben New Delhibe csak harmincán utazhattak, de az legalább ugyanannyi előadást jelentett. 1977-ben Párizsban ismét 130 magyart találtunk a résztvevők között. Szereplésük mérlege több mint száz előadás volt. S most? Az 550 résztvevő száznál több alkalommal szerepel. Akadémiánk elnöke, Szentágothai János profesz- szor plenáris ülésen számolt be az idei szerveződés alapvető kérdéseiről. Fontos magyar szekcióelőadások hangzottak el a hormonok fel- szabadulásának szabályozásáról, a prosztaglandinok szerepéről a tüdő működésében és a vörösvérsejt alapanyagának genetikus szabályozásáról. De volt a magyar tudománynak mondanivalója a p&zichofarmakológia és a vese élettanának tárgyköréből is. — Professzor úr, csaknem másfél évtizede vezeti a Magyar Élettani Társaságot. Mi a véleménye a magyar kutatási eredményekről? — Tisztán a gyakorlat szempontjából emelhetjük ki a szív koszorúereinek zavarai. a szív saját vérkeringése terén végzett magyar kutatásokat. Ugyanis nem a daganatos betegségek állnak nálunk első helyen a halálozási listán. Sajnos, a szívás az érbetegségek sokkal több áldozatot szednek. Az idegélettani kutatások is közvetlen kapcsolatban állnak az ideg- és pszichiátriai betegségek gyógyításával. Mind az elemi idegműködés vonatkozásában, például az idegi hatásokat közvetítő kémiai mechanizmusok feltárásában, mind a magasabb idegrendszeri működés agykérgi sajátosságainak elemzése terén születtek kiemelkedő eredmények. Ezek közül igazságtalanság lenne kihagyni az anatómiai, szövettani, biokémiai vizsgálatokat. Ezeknek együttesen köszönhető a magyar pszi- chofarmakológia föllendülése, melynek során számos új gyógyszert kísérleteztek ki. Dr. Kronstein Gábor Ultrahang-metszetképek az emberi szervezetről A Vidoson—735. jelzésű gyógyászati vizsgálóberendezés kétdimenziós ultrahang-metszetiképet ad az emberi szervezet bármely pontjáról. Az SM jelzésű továbbfejlesztett típus legnagyobb előnye pedig az, hogy a képminőség jelentöß mértékben javult és kezelése lényegesen leegyszerűsödött. Különleges technikával szüntetik meg a nem kívánatos közeli visszaverődéseket. A képernyőn kisebb részletek is kimutathatók a szürkeségi fokozat finomabb beállításával. A gyógyászat területén is mind nagyobb szerephez jut az egyre növekvő adatáram. A nagy teljesítményű adatgyűjtő rendszerek nem csak azt teszik lehetővé, hogy a betegek adatait állandóan kézben tartsuk, hanem a kellő mennyiségű adat kiértékelése és feldolgozása, új gyógyászati eredmények és ismeretek eléréséhez is vezethet, Az elmúlt években a számítógépek egyre kisebbek és egyre nagyobb teljesítményűek lettek, valamint megbízhatóságuk is fokozódott. Az energiaellátásukkal és klimatizálásukkal kapcsolatos igények is jelentős mértékben csökkentek. A legújabban kifejlesztett „Simon” a gyógyászati adat- feldolgozó rendszer egy egészen új típusa a kórházak intenzív osztályán és műtő— A múlt század közepén a vasút rohamos fejlődésének korában a versenyfutásban nem maradt el a legfiatalabb civilizált földrész, Ausztrália sem. Az első mozdony itt 125 évvel ezelőtt, 1855-ben Üj-Dél- Walesben került forgalomba és 1877-ig közlekedett. Ma a sydneyi technikai múzeum előtt van kiállítva. — A háborúk sajátos szerepet játszottak a technika fejlődésének történetében. Így példuál a gyalogság elöltöltő fegyverének hátultöltő, gyútűs rendszerűvé való átalakítása olyan tűzfö- lényt tudott biztosítani, hogy eldönthette egy-egy háború sorsát is. Nikolaus Dreyse, a fiatal német lakatoslegény mesterségbeli tudását vándorlással gyarapítva, elgyalogolt egészen Párizsig és a puska- művesnél tanulmányozta a fegyverkészítés fortélyait, így rájött arra, hogy célszerű lenne a gyutacsot papír- töltényben hátul elhelyezni és az addig használatban levő kakas helyett előre lökött tűvel begyújtani. Előbb elöltöltős fegyverekhez készített gyújtótűt. Be is mutatta találmányát előbb a porosz hadügyminisztériumnak. majd a berlini osztrák követhez fordult vele. de az egyiküknek sem kellett. Később a porosz kormány kí- sérleiképoen mégis egv gyalogzászlóaljat ellátott Dveyse-féle elöltöltős gyújtó- tflzpuskával (1834), a sikert azonban 1836-os év hozta mer akikor Dreyse áttért a hí tűitől tős puskákra: IV. Frigyes Vilmos porosz király elrendelte, hogy hadseregét ezekkel a puskákkal flporeljék fel. Ebben az időben az új- fajta puskákat nem kezelték hadititokként, azokat bárki megvehette. Az osztrákok azonban maradtak az elöltöltős puskáknál. Hadtörténészek szerint ez okozta az 1866. július 3-i csatavesztésüket Königgrátznél. * — 120 évvel ezelőtt, 1860- ban kezdték alkalmazni a haditengerészet hajóin és parti ütegeinél a vontcsövű ágyúkat. Addig a hajókon alkalmazott páncél 100—150 mm vastag volt. Ám a vontcsövű ágyúk lövedékének át- üróképessége és hatósugara, lőpontossága megnőtt,' ezért vastagítani kellett a hadihajók páncélzatát. -így alakult ki a versenyfutás a páncél és az ágyú között, amely még ma is tart. Spektálor Budapesten ülésezik az élettani világkongresszus. A kereken hatezer tudós, akik a világ minden tájáról érkeztek a magyar fővárosba, egy hétig vitatják az élettan tudománya fejlődésének további lehetőségeit. Mai összeállításunk c tudományos világkongresszus szellemében fogant. r 'm ii I • . W U ■ ■ műsorok: RÁDIQ Kossuth 8.23 Zenekari muzsika. 9.10 My fair Lady (Operettresz- letek). 9.44 Zenevár. 10.05 Hobbi-dominó. 10.35 Kamarazene-felvételeinkből. 11.41 Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. 12.35 ... akkor kérem a munkakönyvem! 12.51 Zenemúzeum. 14.29 Szabadpolc. 15.10 Vavrinecz Béla féld.: Magyar képeskönyv. 15.29 Sirius kapitány és a Csillaglány. 16.05 Jókai Mór: Emléksorok. 16.15 Ivan Szu- szanyin (Operarészletekj. 17.07 Nyári veszélyek. 17.32 Angol madrigálok. 17.45 Délutáni rádiószínház. 18.15 Hol volt, hol ném volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Nótaest. 20.38 Nagy siker volt! 21.40 Dunánál. 22.15 Moszkva ’80. 22.30 Tíz perc külpolitika. 22.40 A dzsessz világa. 23.40 Respighi: Az alkonyat. Petőfi 8.33 Napközben. 10.33 Né- met nyelvű hírek. 10.36 Zenedélelótt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Üttörő- tábortűz. 14.00 Athéntől Moszkváig. 15.20 Egy sportvezető portréja. 16.00 Nóták. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Portré slágerekből. 19.33 Fúvósművek. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Kabarécsütörtök. 22.03 Népdalcsokor 22.39 Barangolás régi hanglemezek között. 23.15 Ope- rettrészletek. Szolnok 17.00-tői 13.30-ig Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szerkesztő: Dobog Béla — Fre- derich Francois énekel — Verseny egész évben. Ónod- vári Miklós jegyzete. 18.00 Észak-magyarországi krónika (A Heves megyei KISZ- bizottság tárgyalta — Megkezdődött a búza aratása Hejőpapibanj — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 15.45 Stan és Pan Chicagóban (Amerikai . film). 16.50 Stop. 17.00 Tízen túliak társasága. 17.50 Párbeszéd. 18.30 Ki figyel oda? (Riportműsor), 19.05 Tévétoma. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Ugrás a tetőről (Szovjet film). 21.30 Telesport. 22.00 A nemzet könyvtára. 22.30 Tv-híradó 2. 2. műsor 20.01 A francia TF 1 estje. 20.05 Gilbert Bécaud műsora. 21.05 Mai bűntett (Francia tévéfilm), 22.35 A Georges Pompidou Központ. (Francia rövidfilm). MimÜLtüBÍ&h 980. július 17., csütorHHl .L
