Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
Hrkillcsi fénykép as äflfaSanos» ískoüasokről Húszezer gyerek közösségi magatartását vizsgálták SZÁZ FESTMÉNY / Gazdag ajándék Gyöngyösnek A gyöngyösi Mátra Múzeum ejyik szárnyának emelett vészét fóglalja le az a kiállítás, amelynek ünnepélyes megnyitásáról nemrég adtunk hírt. Herman Lipát száz festménye várja itt az érdeklődőt. Sokat sejtető adat éz. Annak is méltán keltheti fel az érdeklődését, aki nem „bententes”, aki csak annyit tud, hogy a művész neve jól cseng határainkon túl is. Az állandó kiállítás anyaga — ajándék. Az ünneóségriék sok érdekes és emlékezetes pillanata volt. Ahogy Somogyi József Kossuth-díjas festő felelevenítette emlékeit Herman Linóiról. ahogyan felvillantott néhány nagyon közvetlen, emberi vonást a festőről, ahogyan lélekben meghajolt a hagyatékozó. nagyvonalúsága előtt, az mind a bensősé- gesség. a közvetlenség, a humánum egy-egy szikrájaként izzott fel. Es látni kellett Herman Lipót özvegyénék arcvonásait, csendes mosolyát, elégedett derűjét, és érthető örömét is. Mindez azt sejttétte, hogy megnyugodott, mert sikerült. valamit elrendeznie, egy addig nyomasztónak tetsző kérdést elintéznie. Hennán Lipót műveinek egy része jó helyre került, oda. ahol közkinccsé válhat, ahol ezrek és ezrek láthatják, élvezhetik, ámulhatnak a festmények harmóniáján, szerkezeti törvényein, a színek gazdagságán. Ennek az ésemenynék. ennek a megnyitónak a jelentőségét az a körülmény is kifejezte, hogy szinte országos ..történéssé’’ nőtt. a mát- raalji városba vonzotta Herman Lipót egykori barátait, tisztelőit, a mai művészeti élet sok képviselőjét. Gyöngyös hivatalos szer- ' veinek vezetői is kötelességüknek érezték, hogy a megnyitón részt vegyenek. Ném a nii feladatunk, hogy a fes-tő életművét értékeljük. Óvoda és diákotthon Ezt már elvégeztek időben mások. Arra sem törekszünk, hogy az állandó kiállítás egy- egy képét elemezzük. Hányat választhatnánk ki a százból anélkül, hogy ne csorbítanánk meg az itteni teljes anyagot? Herman Lipót munkáit is lehet szeretni és nem szeretni, lehet elfogadni és elutasítani, lehet magasztalni és „leminősíteni”, mert mindenkinek joga van egyéni véleményét olyanná formálni egy-egy művészi alkotásról, egy-egy kiállítás egészéről, amely ízlésének, képzettségének. világképének, látásmódjának a legjobban megfelel. Még a műkritikusok sem szoktak azonos hangnemben beszélni ugyanarról a témáról. Nekem tetszik ez a kiállítás. Szívesen jártam végig a termeket, álltam meg egy- egy kép előtt. Ha valaki igényli, lelkesen ajánlom a figyelmébe. Feltételezem, hogy visszatérő „vendégként” többen járnak majd el a gyöngyösi múzeumba, hogy újból és újból elnézelődjenek egy-egy képnél. Mit lehet várni es ha ügy tetszik —, megkövetelni egy olyan állandó kiállítástól, amelynek minden egyes képe az alkotó művészeiének a rep rézén talásat célozza?. Ezt a kérdést a Herman- anyaggal kapcsolatosan -is tel kell tennünk. Mert igaz. szép. nemes és dicsérendő gesztus mecénásként ekkora értekkel megajándékozni egy várost, de ad-e valamiféle teljességet, sejteti-e az „egészet" az így kiszakított rész? Mert ez is lényeg. Ahó- gyan lényeg az életmű érzékeltetése is. Különben nem volna szabad kiírni a márványtáblára az aranyozott, vésett betűkkel az egyetlen nevet. Egy ilyen poentírozás óriási felelősséget hordoz magán. Mindenki felelősségét, aki tett valamit azért, hogy a márványtábla ott díszeleghessen a bejáratnál. A felsorolt kérdésekre megnyugtató választ' adhatunk. De hadd tegyük hozzá: érdemé« kontrolálni a véleményünket. Mindenki maPétervásáriak a gyermekekért Ebben az évben Pétervá- sárán két gyermekintézményt is fejlesztenek. Az általános iskolai diákotthont 50 férőhellyel bővítik, így szeptembertől 100 kisgyermek kulturált elhelyezését tudják itt biztosítani: a bejárástól, a nehéz körülményektől megkímélve őket. Amikor a diákotthon építését befejezik, hozzákezdenek a másik építéséhez: a Kossuth utcában új 50 személyes óvoda épül. Az egy év alatt kivitelezésre kerülő beruházás terveit a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozói készítik el és a helybeli költségvetési üzem vállalta az építést. Az épület mellé még egy 400 adag elkészítésére alkalmas konyhát is telepítenek, amely w tervek szerint 'megoldja az összes gyermekintézmény ellátását. A tanács forintjai mellett szükség van a lakosság támogatására, s jelentős az az összeg, amellyel a különböző vállalatok hozzájárulnak a költségekhez. Kiemelkedő például a ruhaüzem. az át ész és a helybeli tsz se- gitsege. QäMkM 1880. július 2„ szerda 6. — Hidd el, nem csapom be, Anyiszja — mondta sértődötten a Kis Manya. — Csaltam én valaha is? Olyan az én füvem, akár a selyem. Alka kezet rázott a Kis Manyával. A Nagy Manya is odahúzódott hozzájuk. — Na. majd én lesrófolom. Hátha nekem is leesik valami. Na, leesik, Matrjoha? — Téged nem lehet lerázni. Úgyis kicsikarod . . . A Nagy Manya. elégedetten. kacsingatva rágyújtott, a Kis Manya meg újra rákezd- te: — Jó füvem van ám nekem. kisjány. Csak őszig várni kéne vele, A cicuskáim úgy szeretnek a fűben játszani . .. — Lekaszált kertben még jobban szeretnek hancúrozni a'cicuskáid — mondta Alka. — Nem, nem jobban. Kell nekik a fű. A fűből lesnek a madarakra... A Kis Manya bánatosan csóválta a fejét, és keserű könnyekre fakadva, teli torokból gajdolni kezdte: ga mondja ki a végső összegezést akkor, amikor végigjárta a termeket.-k Száz kép. Kimondani is sok. Mennyi mindent ölel fel. Akárha nyómozati anyag lenne, amelyből különösebb erőfeszítés nélkül megállapítható Herman Lipót életének minden szakasza. Lépésről lépésre tudjuk követni művészi látásmódjának, technikai' eszközeinek változásait. A klasszicizáló megoldásoktól kezdve a derűs, csupa érzés, impresszionista jellegű stílusig. Tájkép, csendélet, portré. Mind közérthetően, bár érzelmi mélységeket hordoz és rejt magában valamennyi. És mintha az életút végefelé lenne egyre, inkább saját maga: a Vénember önarckép 1972-es dátuma ezt a feltevésünket hangsúlyozza félre, érthetetlenül. Vagy gondoljunk az 1966-ban készült Illés próféta című vázlatára. És akármennyire is telítettek ezek a vasznak érzelmek- kél, hangulatokkal, valameny- nyi keményen, szjnte könyörtelenül tükrözi a valóságot, semmit nem engedve a realizmusból. ■k A gyöngyösi Mátra Múzeum nemcsak értékben gazdagodott egy állandó kiállítással. Lehet, hogy azok, akik kezdeményezték és segítették /Herman Lipót képeinek gyöngyösi útját, nem sok esetben hallották a köszönöm szavunk hangjainak a zenéjét. de bizonyára nem is az elismerés igénye vezette őket. A tény, az állandó kiállítás ténye dicséri tettüket. És az az érdeklődés, amely megnyilvánul azóta is a kiállítás irápt. Ismét történt valami figyelemre méltó, ismét bebizonyosodott, hogy gyorsan, minden akadékoskodás nélkül is tudunk cselekedni es intézkedni, ha a köz érdeke ezt -így követeli meg. A Mátra Múzeum termei nemcsak magukba fogadtak száz jó festményt, hanem kínálják is azt — ország-vi- lagnak. G. Molnár Ferenc Temetőbe télen Ki senki se jár, Csak kora tavasszal Zeng a kismadár ... A Nagy Manya vigasztalni próbálta: — Ugyan, ne siránkozz mán. Rájött a búbánat... Látod, Anyiszkához se jött el az édes egy öccse ... A neve napjára ... — Ne merd bántani az én öcsémet! — Erre Anyiszja hirtelen kijózanodott. Teljes erejéből az «•‘dalra csapott az öklével, úgy, hogy .az edények megcsörrentek. — Ismerlek. Éket akarsz verni közénk. De nem fog sikerülni! — Alevtyinka! Mi baja van? Mi ütött belé? — Szépen vagytok! — dü- .hödött meg Alka, — Bolondgombát ettetek. Egyik bőg, mint a szamár, a piásik tör- zúz. Anyiszja csak akkor tért teljesen magához, amikor a házba ünneplőbe öltözött lányok viharzotlak be, utánuk három katona. Az, amelyiknek aranycsí- kok voltak a váll-lapján, csilTöbb évés felmérés eredőién yeit összegezték a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjában. Mint a vizsgálat vezetője, Bíró Katalin kandidátus az MTI tudományos munkatársának elmondotta, a nagyszabású akció célja az volt, hogy feltérképezzék az általános iskolai erkölcsi nevelés eredményeit és képet nyerjenek a 6—14 évesek erkölcsi arculatáról. Eddig csaknem húszezer tanuló adatait, feladatlapos válaszait dolgozták fel számítógépen A_ minden eddigi hasonló jellegű elemzésnél, összetettebb vizsgálatnál számba vették a tanulók erkölcsi fogalomrendszerét, probléma- felismerő képességét, ítélő, értékelő és döntési készségét. A neveléstudomány szakemberei mindenekelőtt arra voltak kíváncsiak, hogy az ifjú generáció milyen kollektív érzékkel rendelkezik: hogyan viszonyulnak másokhoz, a közösséghez. Többek között becsülétpróbák segítségével tájékozódtak. A mérleg pozitív: a többség önmaga hasznára nem „svindlizik”. A személyre bontott értékelésekből viszont az derült ki. hogy a görbe úton Sarud és Tarnalelesz volt a színhelye nemrég népdalkórusaink megyei minősítő versenyének. A jövő évi országos minősítőre való felkészülést segítendő rendezte meg most Egerben a Megyéi Művelődési1 Központ a népdalkórusok vezetőinek bentlakásos szakmai továbbképző konferenciáját. A június 30-án kezdődött és július 3-án záruló továbbképzés tematikája sokrétű, és változatos, a résztvevők előadásokat hallhatnak különféle szakkérdésekről, amelyeket gyakorlati foglalkozások és konzultáció egészít ki. A konferencia első napján Fajcsák Attila, a Megyei Művelődési Központ munkatársa tartott előadást a népi hangszerek alkalmazásáról a kórusmunkában. Nagy érdeklődés kísérte Vi- kár Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete vezetőjének beszámolóját: „A magyar népzene eredete a legújabb kutatások tükrében” címmel. Kedden, a szakmai konfelogó. fürge tekintettel végignézett a házon, a Nagy Ma- nvára kacsintott! háziasszonynak nézte), s felkiáltott: — Mulatunk, néném? — Hát egy kicsit, elvtárs,. .. Mink öreg nyugdíjasok vagyunk... — A Nagy Manya igazolásul csuklott egyet. — A szovjethatalom .. , Erősítsük meg a védelmünket... Jól mondóm, elvtárs? — De mennyire — válaszolt ugyanolyan hangon a tiszt, aztán mindenkivel sorban kezet fogott. — Érezze magát itthon, elvtárs — biztatta a Nagy Manya, és Anyiszjához fordulva, szigorúan rendelkezett: — Te meg mit mereszted a gubódat? Nem tudod, • hogy kell a vendéget fogadni ? Nem kerültek főhelyre — csak a szélire, a komód mellett, nem puha támlájú karos székbe, hanem deszkára — egy nyikorgó polcra, amelyet két zsámolyra tettek. De Pelageja ez,zel a helyivel is meg volt elégedve. Régebben, tíz-tizerikét évvel ezelőtt, azt mondta volna: nem. nem Pjotr Iva.no- vies! Azért a hátsó udvar-ba mégse ültess engem. Oda otthon is kiülhetek. Inkább az ablakhoz, a világosra szeretek ülni, hogy jól hallhassam az okos beszédeket. Persze, tíz-tizenkét évvel ezelőtt nem is kellett volna .szólnia a gazdának — ő maga erősködött volna. Ö járók többségé az értelmesebbek közül kerül ki, mivel ők ismerik fel hamarabb a kínálkozó, ám erkölcsi szempontból gyakran negatívnak minősülő döntési lehetőségeket. A fiatalok fogalomértelmezése meglepő sajátosságot mutat: ha a szű- kebb közösség javára csennek el valamit, azt általában nem ítélik el. s a közösség érdekeit szolgáló, füllentést sem érzik hazugságnak. A közösségi érzés jelenlétének felderítését szolgálták a különböző jellegű versenyek. A gyerekek itt is kiállták a próbát: többségük akkor ért el nagyobb eredményt, ha tétként az osztály becsülete is kockán forgott. A gyerekek fogalomkészletének felmérése meglepő eredménnyel járt: kiderült, hogy bér a városban élők számottevően több fogalmat ismernek, helyzetmegoldó- és ítélőkészségük ennek ellenére alatta marad a vidékié, kének. Verekedés esetén például a vidékiek jobban felismerték. kinek a pártjára kell állni, vagy vita esetén kinek van inkább igaza. A neveléslélektan szakemberei szerint ennek az a magyarázata, hogy vidéken az emberek jobban ismerik egyrencia második napján Nagy Miklós, az egri tanárképző főiskola ének-zene tanszékének tanára beszélt a népdalgyűjtés módszereiről, tanácsot adva ezzel arra is, miként dolgozzák fel a kórusvezetők a helyi népdalkincset. Borsai Ilona, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa a gyermekcsoportok foglalkoztatásának módszereiről beszélt, ismertetve néhány palóc gyermekjáték dallamait és azok leírását. Este a konferencia résztvevői az Egri Csillagok Tsz székházába látogatott, ahol a közös gazdaság kórusának közreműködésével gyakorlati foglalkozást tartottak, ugyancsak Borsai Ilona, vezetésével. Ma három előadás és egy gyakorlati foglalkozás szerepel a továbbképző konferencia programjában. Dr. Bakó Ferenc kandidátus, nyugalmazott múzeumigazgafó előadásának címe: A palóc néprajzi etnikum sajátosságai. Olsvai Imre, az MTA Zenetudományi Intézetének meg egy kicsit kellette is volna magát. De hát tíz-tizenkét évvel ezelőtt! Pavel akkor még brigádvezető volt. neki meg mindenki a száját leste — nem esik-e le egy darabka kenyér. De most nincs mit figyelni, most van bőven kenyér az üzletekben. Meg aztán amennyit a kenyér ér — ugyanannyit ér a pék- né is. Nincs ezen mit, megsértődni. Még azért is hálás lehet, hogy Pjotr Ivano- vicsmak eszébe jutottak. Amikor Pjotr Ivanovics- tól beszaladt hozzájuk a kisfiú a cédulával, már lefeküdtek aludni Pavellal. De a cédula („Várjuk kedves vendégeinket”) egyszerre mindent megváltoztatott. Pjotr Ivanovics sen ki házi vendégeket nem hív meg, nem olyan ember az, hogy boldog-boldogtalant borral itasson. Legelőször is ott lesznek a fejesek: a községi tanács elnöke, meg a kolhozelnök, aztán ott lesz a szövetkezeti bolt vezetője a főkönyvelővel együtt, azután az erdőgazdaság főnöke — már csak azért is, mert a Pjotr Ivanovics fia nála dolgozik. Aztán jönnek a kisebb beosztású emberek: a fűrésztelepiek. a teherautósok. An- toha, a fuvaros, de hát ezek nélkül az ingyenélők nélkül sem tehet egy lépést se az ember. Üj tetőt kell csinálni, például — az ember elmegy, és szépen megkéri Armást. az adódó konfliktusok jobban a gyerekek szeme előtt játszódik le. míg az urbanizálódás annyira beszűkíti a kapcsolatokat, hogy azt az iskola nem tudja pótolni. A pedagógus-kutatók afelől. is kifaggatták a tanulókat, hogy szerintük milyen tulajdonságok jellemzőek a jó közösségi tanulóra: az? udvarias, a szerény és a fegyelmezett magatartás. Egy kérdőíven az iránt érdeklőd-' tek, hogy a kísérletileg meg-v jelölt négy munkacsoportí.- közül melyikben dolgoznának a legszívesebben. Szinte- valamennyien abban a csoportban szeretnének tevékenykedni, amelynek tagjai, egymás hibáit szóvá teszik, a kapott kritikát komolyon veszik, még ha időnként vi-í ták robbannak is ki közöt-/ tűk. A csaknem fél évtizedes tapasztalatok összegezése-; ként a neveléstan tudósai: tantervi javaslatot készíte-i nek az alsó tagozatosok ha-i tékonyobb erkölcsi nevelései érdekében. A kísérletek so-, rán kidolgozott módszereket, eljárásokat folyamatosan felhasználjak az általános iskolai gyakorlatban. (MTI) munkatársa az értékes nép-’j dalokról, a népdalok és nóták felismerésének, szétválasztásának módszereiről,^ problémáiról tart majd elő- adást „A források tisztasá* ga” címmel. Gyakorlati fog- ( lalkozás keretében dolgozzák 1 fel a kórusvezetők Nagy Miklós nemrég megjelent „A palócvidék balladái, pásztot- betyár dalai, énekei” című könyvének anyagát. Majd Kelemen Imrének, az egri tanárképző főiskola énekzene tanszék tanárának előadását hallhatják a résztvevők Bartók Bé!a erdélyi népdalgyűjtő körútjáról. A népdalkórusok és cite- razenekarok vezetésének gyakorlati módszereit ismerteti a szakmai továbbképző konferencia utolsó napján, csütörtökön. Nagy Miklós. Ezt követően Szőke Sándor, citeraművész, ntutatja be a citerákészítés fogásait, mesteri fortélyait. A konferenciát a hallott ismeretanyaggal kapcsolatos kérdések megvitatása, konzultáció zárja. kasát, a keretfűrészgép-ke- zelőt... Fuvarost is kell fogadni. Az ember azt hinné, hogy ebbein a gépi világban nincs nála mihasznább ember. De nem mindig van az, a sofőr az sofőr a fuvaros, meg fuvaros. Beköszönt a tél, olyankor az ember nem An- tohanak, hanem Anton Pavloviéinak tiszteli, ha fát meg szénát kéll hozni. Antonyidát meg Szergejt, Pjotr Ivanovics gyerekeit, már nem találták otthon: fiatalok —, minek, unatkoznának itt a fülledt eszem- iszomban ? Marja Jepimahovna, rí gazdasszomy, csalogatta Pe- lageját az udvarba — meg akarta mutatni a nyári konyhát —, de ő nemet intett: majd, majd, Marja Jepimahovna. Először szeretném jóllakatni a szemem ezekkel a derék emberekkel, meg aztán megnézném ezt a terülj-terülj asztalkámat is. Az asztal roskadozott a bortól, meg az elemózsiától. Pjotr Pavlovics mindenre számított, mindenre ügyelt. Az iskolaigazgató felesége féhér bort nem iszik — parancsoljon pezsgőt. Róza Mitrevna. Az ezüstpapíros- nyakú üveg biztosan ott porosodott tíz éve, vagy tán még légebben, a boltban, a polcon — senki se vette meg, de most kapóra jött: Róza Mitrevna szaporán belei vott kipirosított szájával— (Folytatjuk) , Népdalkórusok vezetőinek egri konferenciája
