Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

Időszerű feladatokról, új módszerekről szól mai összeál­lításunk — elsősorban a mezőgazdaságban dolgozók ér­deklődésére számítva. Foglalkozunk megyénk közös gaz­daságainak egyik nagy gondjával, a takarmány-ellátás­sal is. fi technika történetéből Varrógép — Megtörténik az első vasúti szerencsétlenség — Az energia megmaradásánál« elve Thimonicr varrógépe — A varrógép európai ta­lálmány. Két, 150 évvel ezelőtti, 1830-ból származó példányból számolunk be. Az egyik Barthelemy Thi- monier francia szabómester horgolótűvel dolgozó és lánc. öltéseket végző gépe volt. A feltaláló egy évvel később már 80 géppel dolgozó mű­helyt nyitott Párizsban, ahol katonai egyenruhákat varr­tak. ' A francia gyárak ak­koriban szabókkal. falusi asszonyokkal bérmunkában varrattak és ezek — akik­nek az egyenruha-varrás ál­landó és biztos keresetet nyújtott — megrohanták Thimonier műhelyét, gépeit összetörték és a feltaláló is csak üggyel-bajjal tudott el­menekülni. Kivándorolj Ame­rikába, ahol 1850-ben szaba­dalmat kapott. De ereje ek­korra már elhagyta, késért csalódásban és nyomox-ban halt meg a percemként 200 öltést végzó varrógép felta­lálója. Nála szerencsésebb volt Joseph Madersperger oszt­rák szabómester, aki ugyan­ebben az évben kért szaba­dalmat egy paplantűző gép­re. Madersperger varrógépe két. a hegyén lyukas tűbe fűzött fonallal dolgozott. ★ Sorozatunkban már emlí­tettük. hogy az első személy- szállító vasútvonalat Angliá­ban nyitották meg. De itt történt az első vasúti sze­rencsétlenség is. 1830. S7«n­Maderspergcr varrógépének a bécsi Technisches Muse­umban őrzött példánya (Müzeumfotó) terober 15-én a Waterlooi csata győzetese, Wellington herceg nyitotta, meg a Liver, pool—Manchester közti vas­útvonalat. A vonat megállt a félúton, hogy szenet és vi­zet vegyen, az előkelőségek leszálltak a vonatról és a vágányok között sétálgat­tak. Ekkor a másik vágá­nyon egy új mozdonyt pró­báltak ki. Hiába kiabáltak, hogy szabadon kell hagyni a vágányt, William Huskins- son, a vasút egyik lelkes támogatója a mozdony alá került. Manchesterbe szállí­tották be, ahol sérüléseibe belehalt. A sajnálatos bal­eset után kezdték meg a vasúti jelzőberendezések be­állítását. ★ A fizika egyik legáltalá­nosabb elvét, az energia megmaradásának törvényét, ami szerint a zárt rendszer­ben levő energiák összege állandó, energia nem kelet­kezhet és nem semmisülhet meg. átalakulhatnak ugyan az egyes energiafajok, de összes mennyiségük nem változhat meg. ezt 135 év­vel ezelőtt 1845-ben Robert Mayer (1814—1878) holland orvos és természettudós ál­lapította meg. Érdekes, hogy a kérdés korábbi kutatói is megérezték ezt a fontos el­vet, azonban inkább azzal kapcsolatban, hogy kimond­ták: örökmozgót (perpetuum mobilét! nem lehet készíte­ni. Koriét<t Andor Már a télre kell készülni. Gondolatok a takarmányellátásról Az elmúlt év aránylag kedvező időjárása lehetővé tette a nagyüzemeknek, va­lamint a kisárutermelőknek, hogy állatállományuk téli szálas takannóny-szükségle- tét biztosítsák. Ugyanez ál­lapítható meg a különböző erjesztett tömegtakarmá- nyokról is. A fentiek elle­nére a tél végére egymás után jelentkezett a nagy­üzemekben a szálas, és a tömegtakarmány hiánya. A hosszantartó tél hatására, április végére 'a kérődző ál­latokat tartó gazdaságok csaknem egynegyedénél mindkét takarmányféleség- ből kisebb-nagyobb hiány keletkezett Az érintett üze­mek így kénytelenek voltak magas áron szálas és tö- megtakarmányt vásárolni. A késői tavasz hátránya Jól tudjuk, hogy az ál­latállomány labilis takar­mány-ellátása kihat a te­nyésztési és. a termeié-;! cél­kitűzések megvalósítására. A magas szállítási költségek növelik az egységre jutó önköltséget es rontják a gazdaságosságot. A tavaszi időjárás megnehezítette és késleltette a zöldtakarmány- ellátást, visszavetette a nö­vények fejlődését, de el- to" a legeltetés megkezdé­sének idejét is. Ezenkívül hatással volt a szántóföldi takarmánynövények ho­zamaira és betakarításának megkezdésére is. A pillangós virágú takar­mányok első kaszálása szé­naértékben kifejezve a ta­valyinak csak 60—80 száza­lékát adta. Ebből kiindulva a nagyüzemi vezetésnek és a kisárutermelő, állattartó gazdaságoknak most, a szé­nabetakarítás kezdeti idő­pontjában körültekintően, meggondoltan kell intézked­VaLamély növény betaka­rítása és az utána követke­ző növény vetése között zajlik le a mezőgazdaság egyik legfontosabb — álta­lában évről évre ismétlődő — munkafolyamata, a ta- ls imüvelés. Ezzel a gazdál­kodó ember „letörli a tele­írt táblákat’/ a betakarított növény taxióját, hogy helye legyen az „új szövegnek”, a következő növénynek. Ele­get tesz ily módón a gazdál­kodás egyik alapvető felada­tának, a szerves anyagok le­bontásának, utána pedig ve­tőágyat készít a következő növény vetőmagjának. A talajműveíés a legősibb és valamikor egyetlen ter­mésnövelő eljárás volt. Ma már nyilvánvaló, hogy a nagy terméshez egyéb eljá­rás is (trágyázás, vetés, nö­vényápolás, növényvédelem) is szükséges, de a vetóágy- készítés ma is elsőrendűen fontos. Egyébként egyike a legköltségesebb eljárások­nak. Az éles. hegyes ekevas vízszintesen, a kés vagy tárcsa alakú csoroszlya füg­gőlegesen levágja a talaj felső részét, s az így ki­metszett barázdaszelet fel. csúszik a kormánylemezre s ott átfordulva hullik le Az eke évezredek óta a talaj- művelés legfontosabb, esz­köze, és joggal tekintik an­nak a hídnak, amelyen át. az emberiség a barbárságból a civilizációba haladt át. Máig sem sikerült kiderí­teni, hogy ki volt a feltalá­lója. Valószínű, hogy egyidő- hen több önálló feltalálója volt. illetve az idők során fejlődött ki egy görbe, a ta­lajt csak túró fadarabból, különböző újítások révén. Az eke fejlődése egyébként hosszú volt, csak az utolsó 100—150 évben gyorsult fel. Kezdetben maga az ember húzta, később tehénnel, ökörrel, lóval szántottak. Az eke vontatásának fejlődésé­ben további lépést jelentett az 1351-ben bevezetett néz­niük annak érdekében, hogy a szükségletüket biztosítani tudják. Heves megye vágóáljat,- és állatitermék-termelési tervének teljesítése szüksé­gessé teszi a még jobb szá­las- és tömegtakarmány-el- látottságot. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a nagyüze­mek vezetői az érintett szervekkel döntsék el, hogy a közös gazdasági mellett melyek azok a területek, ahonnan még jelentős meny- nyiségű szálas takarmányt lehet betakarítani. A Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ez évben is úgy rendelkezett, hogy jú­nius 5. után az utak, védő­gátak, vasúti töltések, árok­partok mentéről és egyéb területekről bárki a talált takarmányféleségeket térí­tésmentesen levághatja és betakaríthatja. A melléktermék épp oly fontos A nagyüzemek e terüle­tekből főleg a gépi betaka­rításra alkalmasakat válasz­szák ki, mig a kézi betaka­rításra alkalmas területeket a kisárutermelő állattartók­nak biztosítsák, hogy a tel­jes szálas takarmány-szük­séglet ükét tárolhassák. Az ágazat rendelkezésére álló gyepterületek jobb kihasz­nálására nagy lehetőségeink vannak. Elég csak arra utal­ni, hogy gazdaságaink két­harmadánál még jelenleg is a szabad legeltetés dominál. Államunk hosszú évek óta sok milliós támogatást nyújtott és nyújt a korsze­rű gyepgazdálkodás és -hasz­nálat elterjesztésére. Ennek ellenére gyökeres szemlélet- változást csak lassan és na­gyon kevés nagyüzemben lehet tapasztalni. A gyep- gazdálkodásá munka nem vált mindennapi, lényeges feladattá. Mezőgazdasági eke, majd az 1907-beri konstruált motoreke, amely ekét az első világháború után teljesen kiszorította a traktoreke. Ma már a fej­lettebb országokban trakto­rokkal vontatott, vagy azok­Az aktív jégvédelem, te­hát a felhők lövedékkel, ra­kétával történő „szétlövése” a kondenzációs magok kijut­tatásával több európai or­szágban nem járt kellő ered. ménnyel. Ezért Olaszország­ban, Ausztriában, Svájcban és még néhány más ország­ban a védekezés passzív módszereivel foglalkoznak, azaz a teljes terület, néha fasorok védőborításával. A borító polietilén alapú í'ostból készült, sodrott, vagy hurkolt1 hálószövet. Ennek élettartamát színe­nagy üzemei tik ben az elkö­vetkezendő hetekben olyan termelési folyamatok indul­nak meg, amelyek nagy tö­megű mellékterméket adnak. Ezek megmentésére, és szakszerű tárolására az ed­digieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítaná. A hiány leküzdésére Fontos, hogy minden üzemi vezető és szakember pontosan ismerje gazdasága állatállományának szálas­éi tömegtakarmány-szük- ségletét. Ehhez hozzá kell számítani a szállítási, táro­lási veszteségeket is, mivel ezek nem hasznosíthatók és a gyakorlatban hiányt jelen­tenek. Akár legeltetéssel, vagy egyéb módon történik a hasznosítás fontos a ta­karékos, okszerű felhaszná­lás. Az eddig leírtakban az előttünk álló feladatokról csak vázlatosan szóltam. Célom az volt, hogy időben rávilágítsak a lehetőségekre, és felhívjam az üzemek ve­zetőinek. szakembereinek fi­gyelmét a munkák gondos megszervezésére. Már most biztosítani kell az állatállo­mány takarmányszükségle­tét. mert erre a termelési feltételek adottak. Azt hi­szem. hogy azoknak a nagy­üzemi gazdaságoknak a ve­zetői, akik tavasszal takair- mánvhiánnyal küszködtek, elhatározták, hogy hasonló hibába nem esnek, es biz­tosítani fogják minden igye­kezetükkel elsősorban a kö­zös de a háztáji állatállo­mány téli takarmányát is. Nem engedhető meg, hogy a nagyüzemek elhanyagolják ezt a munkát., hiszen ez befolyásolja terveik teljesíté­sét, az állattenyésztési ága­zat gazdaságosságát. Papp Sándor, a Heves megyei Takarmá­nyozási. és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója ra függesztett többtestű ekékkel végzik a szántást. Sok helyen foglalkoztak az eke mellőzésének a gondola­tával, de eddig nem sike­rült kiküszöbölni ezt a drá­ga talajművelést. zékekkel és antioxidánsok hozzáadásával növelik. A háló alatt a hőmérsék­let 0,5—1 C értékkel alacso­nyabb. Kétéves megfigyelé­sek szerint a háló alatti növények a gyengébb meg­világítást dúsabb lombozat­tal igyekeznek ellensúlyozni, így a gyümölcsösök színező­dése cukortartalma valamivel csökken. Ez a módszer egye­lőre valamivel drágább, mint a jégkárbiztosítás. A biztosító viszont csak a gyü­mölcskórokat téríti, a fákat ért károsodást nem. MAI MŰSOROK RADIO KOSSUTH 8.27 Rézfúvós szextett. 3.34 Dohnányi: A tenor (Vtgope- ra). 9.44 Brummadzag. a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Híres e’öadómű vészek Beethoven lemezeiből. 11.25 Mi foglalkoztatja most — Hankiss Elemért? 11.40 Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. 12.35 Csoóri Sándor: Jóslás a te idődről. 12.45 Zenemúzeum. 14.12 Mindenki könyvtára. 14.42 Németalföldi madrigálok. 15.10 Az atommáglya belob- bam. 16.05 Rádiónapló. 18.00 Népdalok. 18.15 Hof, volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Szimfonikus zenei hangverseny. 20.35 Népzenekedvelőknek. 21.05 Ljuba Welitsch és Mario Del Monaco felvételeiből. 21.30 Ami a számok mögött van ... 22.15 Sporthírek. 22.30 Dietrich Fischer-Dies­kau énekel. 22.50 Meditáció. PETŐFI 8.33 Népi zene. 9.10 Köny. nyűzene. 9.40 Elcsaltók a munkásokat. .. 10.00 Ze­nedélelőtt. 12.33 Mezők, fal­vak éneke. 12.53 Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba. 13.25 Gyermekek könyves. po’"a, 13.30 Hangszerparódé. 14.00 Kettőtől fél ötig ... 16.35 Idősebbek hullámhosz- szán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Jártaml>an — keltem­ben. 22.00 Egy óra dzsessz. 23.15 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC j 17.00 Hírek, időjárás. 1705 Női dolgok, női gondok. Asszonyok az acélműért... Szerkeszti: Albert Judit —■ Jazzkedvelőknek — Fábry Zoltánra emlékezünk... Bé­res József riportja. 18 00 Észak-magyarországi króni. ka (Exportra termel a he­vesi BUDAGANT — A men­tőorvostól kérdeztük). —­18.25 Lap- és műsorelőze­tes ... 16.10 Első örömök (Szovjet film). 17.10 Marinka (Dók. film). 17.45 Hipp-hopp. 18.20 Felkínálom . . . 19.10 Tévétor. na. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A Karsai Pantomim RT műsora. 2Ö.20 Labdarúgó Európa-bajnok- ság. Spanyolország—Olasz­ország. 22.15 Hűség (Tévé­játék). 23.05 Tv-híradó 2. 23.15 A 20. miskolci tévé* fesztivál díjnyertesei. 2. műsor 17.35 Labdarúgó Europa, bajnokság. Belgium—Ang­lia mérkőzés. 19.30 Tv-hír­adó. 20.00 Késdobálók. 21.00 Tv-híradó 2. 21.20 „Doma- házi hegyek között... (Filmszociográfia). üü© 1980. június 12., isii törlői» Á Segidősebb szerszám Nagy teljesítményű erőgépek vontatják a több testű ekéket (MTl-fotó) Jegj «vedelem a gyümölcsösökben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents