Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

Drámaíró a katedrán Maróti Lajossal, diákok körében A lakosság segítségével is Eger környezetvédelméért A vendégét nagyszámú ér­deklődé várta az egri Gár­donyi Géza Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola fi­zikai előadótermében. A megjelenés nem volt kötele­ző. így az egyes osztályokból csak ázol; jöttek, akik meg akartai; ismerkedni a drá­maíró Maróti Lajossal. A tiaUlok nem érkeztek üres tarsollyal' tekintetük arról árulkodott, hogy kérdések Sorát kívánják feltenni. A pillanatnyi csendet még­is te) kellett oldani. Erre vállalkozott az alkotó, aki — mintegy bemutatkozásként — önmagáról és az olvasás gyö­nyörűségéről beszélt. Természettudományos érdek­lődésű lévén, a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen szereztem fizikusi oklevelet, s ezt követően mesterséges rádióizotópokkal foglalkoztam, s — többek kozott — megterveztem egy olyan laboratóriumot, amely az autóalkatrészek kopás- vizsgálatát szolgálta. Az 1950. utáni oldott, egészséges politikai légkör nyomán eb­ied t fel bennem az, írásbeli önkifejezés vágya, Mint so­kan mások, én is versekkel t ílentkeztem. s ezek közül — földeák János segítsége ré­cén — három helyet is ka­pott a Kortárs első számá­ban. Ez. adott annyi önbizal­mat. hogy folytassam. Előbb a gyerekekre gondoltam: örültem, hogy a Tücsök Tóni című kőtetem költeményei tetszettek a kicsiknek Ke­sébb műfajt váltottam, ne ' es tudósokról emlékeztem meg tanulmányaimban, maid a regények következtek. Az. igazi. az. életre szóló élményt azonban a színházzal való találkozás hozta meg szá­momra. Féltem a tűzkereszt­ségtől. de a sors úgy hozta, hogy sikerült, így hát hű maradtam a világot jelentő deszkákhoz. Emellett termé­szetesen az. olvasáshoz is, mert ennél kellemesebb, tar­talmasabb időtöltést ma sem ismerek, ezért úgy vélem, hogy az ilyen jellegű össze­jöveteleknek csak akkor van értelme, ha a műveket bon­colgatjuk. ha ezek kerülnek a középpontba, azaz. — Ju­hász Gyula szavaival élve: ,.Nem a pacsirta fontos, csak a dal. ■ Ezért aztán rajta­tok a sor! A fiúk, lányok éltek is az alkalommal, választ várva megannyi izgalmas témára. Egyikőjük mindjárt a lé­nyegre tapintott; — Egyéni tapasztalatok, vagy a fantázia szülötte a Hippi akvárium? A szerző azonnal észrevet­te. hogy a hangütés nem volt hiába. — Éppen akkor töltöttem néhány hónapot Romában, amikor ott tetőzött ez a moz­galom. Naponta láttam eze­két a torzonborz, mosdattan ifjakat, s magatartásuk oka­in töprengtem. Az hökken­tett ineg, hogy minden ko­rábbi áramlattól eltérően • az. emberiség legcsodálatosabb produktumát, a civilizációt tagadták. Megriadtam a bur­jánzó kábítósz-erélvezettől, s ennek Összetevőit is kutat­tam. . . Be sem fejezte, már egy újabb kéz nyúlod a magas­ba. — Ehhez kapcsolódom: miért csak egy szereplő bel­ső vívódásaként ábrázolta mindezt? — Így igazabb, hitelesebb, hiszen a világ örömei, gond­jai. bajai bennünk csapód­nak le. S ha már itt tar­tunk, akkor hadd jegyezzem meg: egy az. egyben nem le­hetek azonos — más .se az — főhősömmel. Néha azonban — kollégáimhoz hasonlóan — igen sok hajdani vonósomról vallók alakjaim kosztümébe öltözve. Erre hozhatnám pél- dának A kolostor című. há­rom kiadást megélt regénye­met. Itt pannonhalmi emlé­keim villannak fel és sok vonatkozásban eszmei érle- lödésemet rajzolom meg. Jo érzés hallani az egy­mást követő kérdéseket, mert egyre célratörőbbek. — Egykor belépett a ben­cés rendbe. Mi a véleménye a vallásról, miben hisz ön ma ?. Lassan közelítünk az ars poeticához.: — Az a helyes, ha soha nem fogadjuk el az előre gyártott, a kész tételeket. Képzettségem természettu­dományos alapozottságú —, ez nem akármilyen nagy —, s mindenről vérbeli fizikus­ként vélekedem. Nevelőim valaha a/.t tanították, hogy Isten létéről nem szabad vi­tázni, abban hinni kell. Ez­zel a szemlélettel már akkor sem békültem meg, ezért váltak szét útjaink. A mar­xizmus megállapításait is csak azért igenlem. mert té­nyek, s bizonyíthatók. Sze­rintem helyes meggyőződés, világnézet csak így formá­lódhat. A következő mozzanatra különösképpen felfigyelt a krónikás: — Miérti irta Az állam cí­mű darabot? Mi adta az alapötletet ? A válasz mór a műhely­titkok körébe tartozik: — Egy, az időszámításun­kat jó négyszáz évvel meg­előző történetet dolgoztam fel. Ti is - hallottatok róla, hogy Platón, a nagy filozó­fus megalkotta annak a kor­mányzásnak az elméletét, amely nem tűri a zsarnok­ságot. Azt már kevesebben tudják, hogy elképzeléseit a gyakorlatban is meg akarta valósítani. Ezt Szirakuzában kétszer kísérelte meg, termé­szetesen sikertelenül, olyany- nyira, hogy élete is veszély­be került. Harmadszorra te­hetséges tanítványa. Dión próbálta mesterét követni. Ö Küszöbön a vakáció Közeledik a diákok számá­ra a vakáció. A középisko­lák túlnyomó többségében az I_II_rii. osztályosok szom­baton mentek utoljára isko­lába. Azoknak a diákoknak, akik a tanév folyamán 11 napos oktatási rend szerint tanultak, jövő pénteken, jú­nius 13-án fejeződik be a tanítás. A 11 napos oktatási ren­det, azaz a kéthetenkénti szabad szombatot az ország 87 középfokú intézményében — az intézmények mintegy 10 százalékában — vezették ' e szeptemberben. Ennyi is­kolában ítélte az igazgató a személyi és tárgyi körülmé­nyeket ehhez alkalmasnak. & Mémsw 19M. június vasárnap Az iskolák többsége — hat­vanegy — gimnázium volt. Az általános iskolákban és a gyógypedagógiai intézmé­nyekben június 13-a, péntek lesz az utolsó tanítási nap. A jogszabályok azonban le­hetővé teszik, hogv azokban az iskolákban, ahol a köte­lező tanítási napokat és a tantárgyak éves óraszámát előbb teljesítik, június 10-től kötetlen sportfoglalkozáso­kat, kirándulásokat, vagy más hasonló programokat szervezzenek. Azokban az is­kolákban. ahol az előirt na­pokat, óraszámokat . június 13-ig nem tudják teljesíteni, legfeljebb junius 20-ig taní­tanak. A tanévzáró, illetve a bi­zonyítványosztás időpontjáról az iskolaigazgatók döntenek. Várhatóan az utolsó tanítási napot követő egy héten. 10 napon belül mindenütt kéz­hez. kapják a diákok egész évi munkájuk eredményét. vette át a hatalmat, am aka­ratlanul is olyan kényúirá vált, akit megöltek alattva­lói. Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy ezzel a mindenkori politikusok fe­lelősségére hívtam fel a fi­gyelmet, s hangsúlyoztam: az elvek tisztaságát nemcsak hangoztatni illik, hanem an­nak bármikor érvényt is kell szerezni. 3 Telt az idő, de senki nem nézte az óráját, nem törő­dött a csengetéssel, mert a találkozó résztvevőit az iro­dalom és a dráma világába kalauzolta a vendég. — A határainkon túli ma­gyar írók megítélésére vagy­tok kíváncsiak? Ökot és mű­veiket magunkénak valljuk, s szellemi kincseink közé so­roljuk, hiszen nélkülük sze­gényebbek lennénk. Van­nak-e m,a alkotó baráti kö­rök? Sajnáljuk, de nincse­nek. Erre a nyugalosok mu­tattak példát — élükön Ka- rinlhyval, Kosztolányival —, ma viszont aligha akadnak követőik. Sikerélmény, visz- szajelzés? Nem egyszerű do­log. Az jó jel, ha gyorsan elfogynak könyveink. A színdarabok esetében köny- nyebb a hatásfelmérés. A ro- konszenv már az olvasópró­bákon- kiderül. Én sok selő- adást nézek meg a színfalak mögül, ilyenkor még a csend is árulkodik, unalomról, fe­szültségről, tetszésről egy­aránt. Irattan bírálat ez, de elgondolkodtató. A kritiku­sok? Érdeklődve olvasom re­cenzióikat, csak az zavar, ha teljesen félreértik a művet. Sokkal inkább bízom a köny­vek es Thália névtelen ba­rátaiban. .. A rendezvény után arra kértem a szerzőt, hogy sum­mázza tapasztalatait: — A középiskolásoknál, a fiataloknál nincs hálásabb közönség. Izgatja őket a vi­lág megannyi ellentmondá­sa. Kételyeiket nem kendő­zik, gondjaikat bátran felve­tik. Szomjúhóznak a Szépre, a Jóra. a jelennél még ér­telmesebb jövőre. Ezt. nem­csak óhajtják, de tenni is akarnak érte. Csoda-e. ha mindjárt megleltük a közös hullámhosszt? Péesi István Manapság szinte állandó­an napirenden levő téma a környezetvédelem. Különösen a városokban sürgető feladat a levegő, a víz és a talaj tisztaságának megóvására szolgáló minél jobb módsze­rek kldulgozása. -Nemrég egy országos tanácskozáson fog­lalkoztak a szakemberek ezzel a kérdéskörrel. Ennek apropóján kerestük meg '/■ámbori Ferencet, az egri városi tanács műszaki osztá­lyának vezetőjét, és kértük meg arra, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — Sokszor elhangzott már a kijelentés: környezetünk tisztaságának megőrzése mindannyiunk érdeke. Mégis még mindig so lean sértik nemtörődöm módon á kör­nyezetvédelem re vonatkozó szabályokat. Miként próbál­jál; ennek útját állni a me- gycszékhelyen és környékért? — A műszaki osztályhoz a levegő tisztaságának védelme tartozik közvetlenül. Jogsza­bályi előírások pontrx»an meghatározzák, hogy milyen mennyiségű szennyező anya­got bocsáthatnak a légtérbe a gyárak, üzemek. Mi az el­ső negyedévben kapjuk meg az előző esztendőben mért adatokat, s ezek alapján tör­ténik az intézkedés. Vagy bírságot szabunk ki ap adott vállalatra, vagy pedig köte­lezzük olyan technológia be­vezetésére és alkalmazására, amellyel csökkenthető a le­vegőszennyezés. Hasonló módon igyekeznek elejét venni az. illetékes •szervek a víz szennyezésének Ranody László Kossuth- díjas kivaló művész, film­rendező munkásságát bemu­tató életműsorozat vetítését kezdi meg június 8-án, va­sárnap délután a televízió. A neves művész több mint három évtizedes tevékenysé­ge norán számos magyar irodalmi művet vitt filmre, első alkotását 1948-ban ké­szítette: Fazekas Mihály Lu­das Matyi című művét for­gatta. A sorozat első része­ként., is ezt mutatja be a tv, Spós Imrével, Horváth Teri­vel és Ruttkay Érával. A következő héten kerül a képernyőre a Darvas Jó­zsef regénye alapján, 195fi- ban készült Szakadék című film. A produkcióban Bara Margit. Bessenyei Ferenc, Bi­hari József és Dayka Margit alakítja a főbb szerepeket. A háború veszélyeire figyel­tier tn ön Jrobiz.: «*» •t Alapjában véve én egy szerencsétlen ember vagyok. Ami a szivemen, az a' szá­mon. A hozzám intézett, kér­désekre őszinte választ szok­tam adni. Mindenféle hátsó gondolat, 'beszéd közben el­ejtett finom célzás, kétértel­mű utalás — számomra is- -tneteWen fogalom/ , Persze ebből' aztán rengeteg kelle­metlenségem* bajom szár­mazott. Például, ta­lálkozom egyik ismerősömmel Csak úgy fut­tában odaveti: — Üdv, hogy szolgál az egészséged ? — és már lépne is olajra. Elcsípem hát a karját. — Mit mond­jak? — vála­szolom. — Nagyjából egészséges va­gyok. Igaz, gyakran szúr az oldalam, a bal szemhéjam rángatózni szo­kott. Ha vi­szont nem bu- gyolálom be jól a nyakam.., Ismerősöm ekkor közbe­szól : — Miért mondod el ezt nekem. így, töviről hegyire? — Aztán ránt egyet magán és faképnél hagy, — Hát nem lehetetlen ein­her az ilyen? Ö érdeklődőt), én csak. vááasaoUam/ is. E mellett az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság úgynevezett védőterü­leteket alakít ki. amelyeken tilos szennyezéssel együtt já­ró mezőgazdasági tevékeny­séget folytatni. Ez a megfe­lelő ivóvíz biztosítása, de a talajvédelem szempontjából is nagy jelentőségű. — Ezek lennének a kör­nyezetvédelmi feladótok meg­oldásának kizárólagos mód­szerei ? —: Természetesen más mó­dozatok is vannak. így: er­dősítés, fásítás, a vízfolyá­sok. bel- és külterületek ren­dezése. Az Eger és környé­kére létrehozott, s nemrég jóváhagyott településfejlesz­tési ; koncepció alapján ké­szülnek rendezési tervek, amelyek többek között tar­talmazzák azt is, hogy hová kell erdőt telepíteni, melyek lehetnek a nagyüzemi leg művelhető földterületek, hol jelölhetők ki hobbitelkek. Pers/e úgy, hogy ne csök­kenjen a zöldterületek nagy­sága. Az általános rendezé­si terv a következő év végé­i-e készül el. Fontos részét jelentik majd ennek azok az infrasvgaras légi fotók, ame­lyek segítségével sokkal pon­tosabban és együttesen ki­mutatható, hogy müven mér­tékű a levegő, a víz és a talaj szennyezettsége. Ez pe­dig a még hatékonyabb meg­oldásokat segíti elő a kör­nyezetvédelemben. — Ennek a munkának mindig is fontos részét jelen­tette a parkosítás, a zöldte­rületek megóvása a város­meztet a Tettes ismeretlen - című, 1957i-ben készült alko­tás. A társadalmi körképet is festő filmben Ajtay An­dor, Bárdy György, Mezei Mária látható. Balladái hang­vétellel vitte, filmre Ranódy László a Darvas József re­gényét feldolgozó. Akikét a pacsirta elkísért című alko­tást, amelyben Pap Éva, Tordy Géza. Tolnay Klári és Agárdi Gábor működik köz­re. Móricz Zsigmond és Kosz­tolányi Dezső munkásságát két-két regényük filmrevite- le reprezentálja a sorozatban, A Légy jó mindhalálig cí­műben a századvég magvar társadalmi helyzetét ismerhe­tik meg a néz.ők — Tóth La­ci, Bessenyei Ferenc, Bits­key Tibor, Szendrő József és Törőcsik Mari tolmácsolásá­ban. Az Árvácskában meg­volt egy lány, akit na­gyon szerettem. Ügy tervez­tük, összeházasodunk. Egy­szer csak megkérdezte: — Mondd, ugye nines ná­lam szebb lány a világon? — Hogy kérdez.hetsz ilyet? — mondom neki. — Van. Kicsit pisze az, orrod, a fü­leid elállnak e>s a nyakad, is hosszú. De én így szerettek nekem te így kellesz, senki mással nem cseréllek. . . Nem hallgatott végig, el­ment. nem is köszönt. Hogy miért nem tudom. Elvég­re ő kérdezett, én csak fe­leltem. Nemrég gyűlés volt a mű­helyben. Szlávka. a barátom került terítékre italozás mi­att. — Kérem, ne ítéljenek el szigorúan — mondta Szláv­ka. — Én eddig még soha nem rúgtam be. Ez volt az első eset, ő is tudja bizo­nyítani — fordul felém és rám mutat. — Ugye, hogy ez volt az első? — Mindjárt kiszámolom — válaszolok. — Tavaly a születésnapomon ( beszerel­tél, aztán ittas voltál az if­júsági parkban, egyszer lent a klubban... aztán.. .szóval ... összesen hetedik alka­lom, amiről én tudok. Szláv ka azóta látni »mi akar. Hogy miért — nem tu­dom. Pedig ő kérdezett, én csak válaszoltam. Egyszer meg megyek a parkban, látom, hogy egv bőgő kis srácot rángat az anyja. Amikor meglát, azt . mondja a gyerkőcnek: — Ha nem hallgatsz any u­ba», a köztisztasági faláda* tok ellátása... — Minden évben nagy gondot fordítunk arra, hogy biztosítsuk a város utcáinak, köztereinek tisztaságát, a parke': rendezettségét. A megadott anyagi kereteken belül mindig ez az első, ami­re gondolunk. Persze, ebben is volt előrelépés: amíg I9<H- ben a városi tanács mind­össze M ezer forinttal ren delkezett parkok építéséhez, gondozásához, addig ez az ' összeg ma már megközelíti, á kétmillió forintot, A köz- tisztaság megóvására pedig évente három és fél milfió forintot költünk. Ugyanak­kor sok múlik a lakosságon is. Például a Szarvas Gábor utcában az ott lakók társa­dalmi munkában építettek parkot és azt átvették a ta nácstól szocialista megőrzés re. Tehát maguk gondózzák tartják tisztán. Még egy szép . példa: az V. ötéves tervben négy esztendő alatt 100 mil­lió forint értékű társadalm’ munkával járultak hozzá. F.ger lakói a környesetvedel- mi feladatok teljesítésébe... Ennek nyomán szeretnénk bevonni az új lakótelepek lakosságát i* a parkosításba. A körzeti párt*zervek irá­nyításával a Haaafias Nép? front körzeti bizottságai je- . lentős segítséget tudnak ad­ni nekünk a szervező mun­kában. Tehát a kellő ala­punk megvan a továbblé­pésre. ttvalas Anitán rázó erővel mutatja , be a magára maradt kisgyermek sorsát. A főbb szerepéket Czinkóczy Zsuzsa, Nagy An­na es Horvath Sándor Ala­kítja. A századvég magyar való­ságat. a esen de* tragédiák világát idézi a Kosztolányi Dezső műveiből készült Pa - Csirta és az Aranysárkány című alkotás i* A szerepek megformálói között Nagy Anna, Páger Antal, Tolnay Klári, valamint Meruárps László, Béres Ilona es Tahi Tóth László látható A aörő- zatot a Babits Mihály no­vellájából készült Hatholda* rózs-akert zárja. Az önélet­rajzi ihletésű film főszere­pét Tolnay Klári és Tahi Tóth, László formálta meg. (MTI) cira, ez a bácsi beledug egtv nagy zsákba, ée levis-z a pin­cébe! Ügye. bácsi elviszi ezt a rossz fiút? — Nem. nem viszem el. Nincs zsákom, a pincét sem keresgélem, mert nem érek rá. Moziba sietek. . — Nem sül ki a szeme? Nem érí a gyereknevelés­hez, csak fecseg itt össze­vissza! Megsértődött. Hogy miért — nem tudom. .... Ezt a kis történetet bevittem a szerkesztöeegbe, letettem a szerkesztő aszta­lára és így szóltam: — Véleményem szerint ez a világirodalom legszebb el­beszélése. Jobbat ön még soha senkitől nem olvasott. Igaz?-i- Téved, — Olvastam. — mondta a szerkesztő, miután gyorsan átfutotta a kézira­tot. — Ez az írás ötlettelén. a cselekmény bonyolítása, erőtlen, a mondatok szára­zait, a téma csak oda van kenve! Átöleltem « megcsókol, tam a szerkesztőt. <5 az én emberem! Ami a szívén, az a száján! A kérdésekre min­dig őszinte választ ad. Min­denféle hátsó gondolát, be­széd közben elejtett, finom célzás, kétértelmű utalás — számára is ismeretlen foga* lom. Alapjában , véve ugyan­olyan szerencsétlen emberi mint én. Te jó ég, mennyi kellemetlenség vár még rá az életben! Forfait ott*: ■á* Pfri-s György Mihály Ranódy-életműsorozat a tévében

Next

/
Thumbnails
Contents