Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
Tej, tej, te| — lUagyrédéről Ha azt. mondom: Nagyré- de, azt mondják rá: bor, oltvány, málna, szőlő, de senki sem mondja — tej. Pedig tej is, méghozzá nem is akármilyen módon. Már évek óta a legjobbak között. — A tiszta nyereségünk tavaly is hárommillió körül alakult — közölte dr. Lamme! András. Ennél a névnél is időzhetünk egy pillanatra. Állatorvos a íőáigazat élén? Ha azt mondom: Nagyréde — ez is érvényes. Milyen lehet egy istálló, amelyben száz tehén sorakozik egymás mellett és egymással szemben, amolyan bocitekintettel bámulva a középen húzódó kiszolgálóút- ra és egymásra? Ilyen, mint ez is. Se nem szép, se nem csúnya, se nem táncparkett, se nem trágyadomb. Célszerű. Mindjárt a bejárat mellett egy kis kezelőhelyiség, ahová most egymás után hozzák be a sajtárokat a fejők. Az edény fülét ráakasztják egy húzós mérlegre. így tudják meg, mennyit fejtek a számmal és névvel is megkülönböztetett tehéntől. Molnár Péter törzstenyész- tő a Heves megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség dolgozója. Ö jegyzi az adatokat. Kis üvegekbe mintát is vesz a tejből. Nem ez a munkaköre, a kollégáját helyettesíti. A mintát a laboratóriumban elemzik és a zsírtartalmat is ott állapítják meg. A másik istállóban már mindez sokkal egyszerűbben megy. Egy’ kis mérőkészülék üvegtartálya gyűjti be a fejes egész menetéből a tejet és a szakembernek elég csali a rubrikákra ránéznie. — Szándékunk, hogy ezt a készüléket alkalmazzuk mindkét istállóban — mondta_ Mészáros János telepvezető. Hogy minek ez a mérés? Mert a fejes eredményét és a tej zsírtartalmát így lehet ..hivatalosan” rögzíteni. Erre a gazdaságnak van szüksége a végelszámoláshoz. De a teheneknek is jó a mérés. Vicc ez? — Minden tehén annyi plusz abrakot kap, amennyit megérdemel az átlagmennyiségen túl adott tej után. Ennek a „célprémiumnak” a kimérése pofon egyszerű módon történik. FangliyaL Tetszik tudni, mi az? Habarcskanál, amit a kőművesek használnak. — „Megszerzi” ezt a meny- m/iséget a kedvenc tehenének? — Óóóóo, ?; hát lopni nem lehet — méltatlankodik \Nyirfa Etelka- aki már tíz éve gondoz ötven tehenet naponta. — Különben sincs kedvenc tehén, mert mind az. Az egyik azért, mert több tejet ad, a másik azért, mert kevesebbet. — Ismeri a keze alá tartozó valamennyi tehenet? — De mennyire! Itt van ez a Fátyol. Húsz litert fejek tőle naponta. A tej zsírtartalma is eléri a 3.8-at legalább. Szolitgalom, becézgetem. megsimogatom ezt js, amazt is. Tud-e így bánni a tehénnel egy olyan ember, aki nem szereti az állatot? Mintha valahol itt kellene keresni a nagyrédei tehenészet szép eredményeinek a „titkát”. Titkot? Nincs itt semmi titok. Csak azt kell tennie mindenkinek, amit az állat „megkíván”, elvár és akkor visszafizeti a gondoskodást. Ilyen egyszerű. Az egyik legelő ilt van mindjárt az épületek tövében. Villanypásztor őrködik a csoportok fölött. Mert. más csapatban legelésznek a növendékek, másikban a tejelők és megint másikban a vemhesek. Van még egy kaszáló a község túlsó végén. Tavaszló! őszig szokták oda ki haj- '•Msi az alia tokai. A növendékek elhelyezése már korszerű. Az épületben nincs jászol, nincs tehát mihez odakötni az állatot. De emiatt az etetés és az itatás is állandóan, tehát télen is a szabadban történik. Bent az almot csak hónapok után szedik fel és a falakat se reteszelik el az ajtók. A szép testű, egészséges borjak a • karámszerű külső térben élvezték a májusi napfényt. Mert az utóbbi években „felfedeztük”, hogy az állatok is sokkal jobban érzik magukat a természetes környezetben, mint bezártan, a falak között, odaláncolva a jászolhoz. Mint ahogy újabban „felfedeztük” azt is, hogy nemcsak táppal, hanem sok minden egyébbel is lehet etetni a tehenet is. Mint hajdanán, amikor semmi se veszett kárba, ami a földön megtermett. — Egy időben a tejtermelés mennyiségét néztük csak, most pedig a nyereséget — adta meg a magyarázatot a „felfedezésekre” dr. Lammel András. Mert — ez is mennyire meglepő — kiderült, hogy a ráfizetésből a tehenészetben sem lehet, megélni. — Korábban az volt a baj, hogy a tehenészetekben a szelektálást rosszul végezték el. Azt a tehenet hagyták meg, amelyik borját adott. Mi lett a vége? Egyre romlott az állomány, egyre lejjebb süllyedt a fejési átlag. Miután a szarvasmarhatenyésztésben jóval több időre van szükség, egy bizonyos eredmény eléréséhez, mint mondjuk a sertéseknél, itt minden év nagyon sokat számít. Országosan is mélyről kellett elindulnunk a hetvenes évek elején, hogy a mostani tejtermelést elérhessük, ami már tisztes eredménynek számít még nemzetközi ösz- szevetésben is. Mégiscsak úgy-van, ahogy korábban megjegyeztük: tulajdonképpen minden olyan egyszerű. Csak azt kell csinálni, ami szükséges és akkor minden rendben. Nem? — Nom luxus az, hogy egy állatorvos irányítja szarvasmarha-tenyésztést Nagyfádén? — Nem. Ä végezettségem nekem is olyan szintű, mint amilyen egy agrármérnöké. — Ninas anyagi hátrány« abból, hogy a tsz így megspórol egy agrármérnököt ? — Panaszra nincs okom. — És a „másodlagos eloszlás” szerint? — Adatokat nem tudok mondani, de a körállatorvos- kollégák feltehetően jobban keresnek, minit én, noha az én fizetésem sokkal jobb az övéknél. Igaz. a faluban én is folytathatok magánpraxist, de Nagyrédén kevés háznál tartanak állatot. — A társadalmi környezet szerint sincs hátrányos hely- , zetben ? — Én budapesti vagyok, a feleségem nagyrédei. de soha nem volt okom megbánni, hogy „lejöttünk” falura. A két kislányom sem érzi a hátrányát annak, hogy nem körállatorvos vagyok. Arra nevelem őket, úgy tanuljanak, hogy ott ne legyenek riválisaik. De az ésszerű határokon belül ők is mindenben ugyanúgy részesülnek, mint pajtásaik. — És a szellemi környezel? — Szerencsére nagy a család. Gyakran összejövünk és nagyon jól érezzük magunkat. Ilyenkor nincs szakmai panasznap, mert a/.l nem szeretem. Témahiányban mégsem szenvedünk. — Mitől érezheti jól magát egy állatorvos ebben a munkakörben ? — Attól, hogy azt a munkát végzem, amit szívesen is csinálok és mindig tudok is valami eredményt elérni. Hol a tejtermelés átlagának emelésében, hol a fajta kiválasztásában, hal a takarmányozásban, hol másban. A gazdaság első számú vezetői hagynak dolgozni. A szakmai kérdésekbe nem szólnak bele. — Hogyan került Nagyré- dére? — Annak idején a buda pesti lakásomon felkeresett Freceka Sándor, a tsz elnöke. Kimondottan azért jött, hogy ..lecsaljon” Nagyrédé- re. Ráálltam. — A fővárosból falura? — Igen. A feleségem révén kötődtem ide, hiszen ő magy- védei, ahogy ez már szóba került. A családi ház, amire ígéretet kaptam, hogy visz- szavásárolhatjuk, a háztáji és a munkám szerinti lehetőségek az állattenyésztésben. .. Ez mind együtt. Ebben a témában is pontról pontra el lehet tehát számod ni mindennel. „Csirások”. Ki emlékszik már erre az elnevezésre. Valaha így hívták a tehenészeket a köznyelv szerint. — Miért vállalta ez a munkát? — Dacból. De ennek már tíz éve — jelenti ki nem kis meglepetésre Nyírfa Etelka. — Azelőtt egy szántóföldi munkacsapatot vezettem négy évig. De sehogy sem akarták azt csinálni a csapatbeliek, amit kellett volna. Fogok én mérgelődni miattuk? Beálltam fejősnek, — Hogyan fogadják otthon, amikor hazamegy az „isláliószagú” ruhájában? — Sehogy. Azért, mert már egyedül elek. Magamra maradtam. A két gyerekem közül csak az egyik éli itt, ő is önálló már. — Mit keres'? — Hát... ! Úgy mondom, jól. Jobban, mint a kinti csapatban. De hajnalban már itt vagyok, ötven tehenet lefejek, a plusz abrakot kiosztom, aztán délután megint visszajövök. Meg is kell dolgozni azért a pénzért. Rá csak a tehenek tartoznak, az istálló rendjéért, tisztaságáért más felel. Nyolchónapos tantól yamot is végzett, tehát ha nem is szakmunkás, de többet tud, mint a többiek, —• Műnk aerögondyik v«n? — Azzal, hogy elkezdtük a korszerűsítést, egyelőre elvetettük az utánpótlás gondját — válaszolta Mészáros János. Egyelőre. De hát agy van ez, hogy a jó eredményeket elérő munkahely mindig vonzza magához a dolgozni szerető embereket. És úgy látszik, a nagyrédei tehenészet különböző munkahelyein ők vannak többségben. G. Molnár Ferenc Előtérben a minőség A nyomtatottáramkör-gyártás alapja a pontos „munkafilmek” készítése. Képünkön! Gál Sándor a méretarányos kicsinyítést végzi A VILATI egri gyáregységében évente mintegy 1200 négyzetméternyi nyomtatott áramkört készítenek. Számos más termékük mellett ezek a panelok a legkeresettebbek. A nyomtatott áramkörök paraméterei megfelelnek a nemzetközi szabványoknak is. Vásárlóik között vannak angol, svájci, olasz és svéd cégek, de exportálnak még a Szovjetunióba és az NDK-ba is termékeikből. A XII. kongresz- szus határozatban rögzítette az ipari termékek minőségi színvonalának emelését s ennek jegyében az egriek gyártmányaikat nemcsak a technológiai sor végén ellenőrzik, illetve minősítik, hanem már az egyes fázisok között is végeznek szűrővizsgálatokat. TIT-munka Hatvanban (Tudósítónktól) Megtartott« ez évi rendes ülését Hatvanban, a TIT városi elnöksége. Moawri Zoltán titkár számolt be az elmúlt hároméves ismeretterjesztő munka városi feladataitól, annak eredményeiről. Megállapította, hogy a társulat tevékenységét a sokrétűség jellemezte. Az elmúlt időszakban 22 tudományágban 1318, a környező községekben pedig .769 tudományos előadást tartottak. Különösen a jogi, a művészeti, az egészségügyi és az irodalmi ismeretterjesztés száma növekedett meg. Rámutatott azonban, hogy még kevés a természettudományos előadások száma. A munkásművelődést jól oldották meg a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban, ahol már hatodik éve a szocialista brigádok igényei alapján szervezik meg a munkásakadémiákat. Ködmön Ferenc A fűtermés betakarítása Mar csak néhány nap ált rendelkezésre ahhoz, hogy a tavaszi esőben kizöldült árokpartok, utak, vasúti és árvízvédelmi töltések, erdőterületek fytermését betakarítsák azok a szarvasmarhatartó kistermelők, akiknek a tanácsi szervek azokat ingyen szétosztották. Ha a tulajdonosok (kezelők) a füvet június 5-ig nem kaszálják le, azt bárki ingyen betakaríthatja. A háztáji kisegítő gazdaságok fejlesztéséről szóló határozat értelmében a tanácsok végrehajtó bizottságai felmérték, melyek azok az út menti árokpartok, út-, vasúti, árvízvédelmi töltések, erdőterületek és nagyüzemi rétek, amelyekről. a tulajdonosok a teljes fűtermést nem tudják betakarítani, és az igények alapján, a szarvasmarhatartással foglalkozó kistermelők között május 15-ig szétosztották. Ha a tulajdonosok (kezelők) az így kapott területről a füvet június 5-ig nem kaszálják le. azt bárki ingyen betakaríthatja. A mezőgazdasági nagyüzemek kaszálatlan, illetve nem hasznosított rét- és legelőterületük után az aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelmük ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeget kötelesek befizetni. A magánszemélyek betakaritatlan rétjét állami tulajdonba veszik. Az idei jó fűtermés lehető legkisebb veszteséggel történő betakarítása és a takarmányozásban való hasznosítása érdekében a MÉM felhívja a tanácsokat, hogy a. közleményben fontoltak végrehajtását szervezzék meg, ellenőrizzék es ér venyesttsek. Az elkészült nyomtatott áramköröket mikroszkópos vizsgálatnak veti alá Fehér Mária Az apróbb hibák kijavítása a a retusüzem feladata. Képünkön Kácz Józsefné, a nagy türelmet és kézügyességet kívánó munkát végzi. KéttwM© (Perl Marton képriportja.) 1980. ,mains l., -vaa#rn»B í
