Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-06 / 131. szám
Äz eskütételtől az atomenergia-törvényig (4.) Képviselőink a T. Házban Egy egri tanácskozás margójára Fától az ... Az előző ülésszak óta több mint három hónapot pihent az elnöki pulpituson a kis rézcsengő. 1978. március 23-át írtak, amikor az országgyűlés elnöke, Apró Antal ismét jelezte vele a képviselők tanácskozásának kezdetét. Erre a napra befejeződött a' parlamenti állandó bizottságok üléssorozata, s az ott elhangzott viták alapján három fontos kérdést tűztek az országgyűlés napirendjére: a belkereskedelemről szoló törvényjavaslatot, valamint a külügyminiszter, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját. Zsúfolt diplomáciai páholy A miniszteri expozék mindig nagy érdeklődést váltanak ki az. ülésteremben, illetve a körben elhelyezkedő páholyokban, amelyek egyikéből figyelhetik az ország- gyűlés munkáját a sajtó munkatársai is. A tavaszi ülésszakon először dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter kapott szót: — A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra. hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellenőrzésének módját, valamint a minőség tanúsítását. s előírja azt is. hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és a forgalmazás egész folyamatában. .. A kereskedelem örökzöld téma: a vendéglátóipari dolgozók, az üzleti eladók bizonyítványát napról napra milliók állítják ki, s ugyancsak ennyien „írják'’ a hiánycikkek listáját is az országban. Éppen ezért vájtott ki nagy vitát az — egyébként rendkívül őszinte és reális — előterjesztés. Képviselőink közül ugyan nem szólt hozzá senki, de jelezték, hogy az új törvény elégedettséget váltott ki valamennyiükből. Eperjesi Iván: — A törvény jó. mert elsősorban a vásárlók, az állampolgárok érdekeit védjük vele. .. Szabó Imre: — Ez a törvény nagy ösztönzést ad. s további terme- lökedvet a mezőgazdaságnak. .. Vadkerti Miklósáé n paragrafusok között azt találta a legjobbnak, hogy kiemelték a kereskedelmi dolgozók jogainak, illetve érdekeinek védelmét. — Azt hiszem, hogy a szák- szervezet jó munkát végzett a törvény megfogalmazásában — mondta a képviselőnő az ülésszak szünetében. A tanácskozás folytatásakor külföldi vendégek érkeztek. Willy Brandt, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt küldöttsége élén látogatott el a Parlamentbe. A tanácsterem előtt köszöntötte Kádár János is, aki a rövid beszélgetés után elnézést kért, mert mennie kell, szólítja a képviselői munka. — Tudom — válaszolta Willy Brandt —. tegnap éppen az ön választókerületében jártam, a Tungsram- gyárban. Amikor a küldöttség tagjai helyet foglaltak, éppen megkezdődött a külügyminiszter expozéja a zsúfolásig telt diplomáciai páholy előtt... A harmadik felszólalás Ez már a nyári ülésszakon történt. Lázár György miniszterelnök terjesztette elő a Minisztertanács beszámolóját a kormány munkájáról. Szabó Imre különös figyelemmel hallgatta a beszédet, ugyanis felszólalásra készült. Képviselői ténykedése során a harmadikra: — Most is izgulok — mondta 1—, mert komolyan veszem, ’amit mondani akarok. .. Erre a komoly képviselői munkára utalt egyebek köCsengőszó előtt... Komjáthy zött Lázár György is az expozéban : — Megnöveli munkánk biztonságát, ha a képviselő elvtársak ellenőrzik, saját és választóik tapasztalataival szembesítik, teljesebbé teszik a helyzetről adott értékelést, és javaslataikkal hozzájárulnak az előttünk álló feladatok megvalósításához. Szabó Imre. a detki választókerület képviselője, a szünet előtt kapott szót. — A megye sajátosságainak megfelelően, az átlagosnál nagyobb területet érintő szőlő-, gyümölcs- és zöldség- kultúrák átlagtermésében értünk el kimagasló eredményeket. Az élelmiszeriparban csaknem 20 százalékkal növekedett a termelés... — mondta, majd arról szólt, hogy a megye parasztsága kedvezően fogadta a Központi Bizottság határozatát, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztésének feladataival foglalkozott. — A végrehajtás új szemléletet, tudatosabb és hatékonyabb munkát kíván mind- annyiunk részéről, akik a mezőgazdaságban, a forgalmazásban és a feldolgozásban tevékenykedünk, .. Képviselőnk felszólalása osztatlan sikert aratott. Nem idéztük ugyan, de érdemes megemlíteni, hogy a szövegében szerepelt a szőlő- és a bortermelés fejlesztése kapcsán az úgynevezett „bikavérprogram". Amikor ez így, váratlanul elhangzott, az ülésterem egyszerre megélénküli. Lám, ez is egyik elismerése az egri boroknál:., — Sok minden kimaradt a f elszóló lásom bél, mindenről nem lehet egy szuszra beszélni — mondta később a képviselő. — Pedig említésre érdemes például a gépalkatrész-ellátás. vagy a mezőgazdasági nyugdíjak, netán a felvásárlási árak kérdése. — Nem baj. Imre bácsi — vélekedtek a többiek —, legalább jut nekünk is téma a mezőgazdaságról... Aki korán kel — szűzbeszédet mond Az országgyűlés egy-egv ülésszakára általában a megyei képviselőcsoportok vezetői érkeznek elsőként. így történt ez az 1978-as esztendő utolsó ülésszakán is: képviselőink közül Fiala Tiva- darné volt a legfrissebb. Készt vett a csoportvezetők eligazításán, elintézte a vendégekkel kapcsolatos adminisztrációs dolgokat, majd újra a képviselői munkájához fogott. De nemcsak .ezért kelt olyan korán az egri képviselőnő : — Bevallom, egy kissé lámpalázas vagyok, mert mégiscsak ez lesz a szűzbeszédem a Parlamentben... Nemcsak ő izgult, szorítottak érte a képviselőtársak. akik azzal bátorították, hogy az új igazságügy-miniszternek, dr. Markója Imrének, vagy dr. Trethon FeAladár és Eperjesi Iván (Fotó: Perl Márton) reve munkaügyi miniszternek is ezúttal volt a bemutatkozó beszéde az ország- gyűlésen. Egyébként képviselőnőnknek kár volt izgulnia, jól sikerült a beszéd, amelyet az új Btk-val kapcsolatos törvényjavaslathoz fűzött: — A Büntető Törvény- könyv és annak alkalmazása mindig érdekelte a közvéleményt — emelte ki. — Társadalmunk alapvető érdeke a bűncselekmények megelőzése. A mi gyárunkban. az Egri Dohánygyárban a szocialista brigádok vállalásai között szerepel a közvagyon védelme. Heves megye rendőri, ügyészi és bírói szervei nagymértékben hozzájárulnák ahhoz, hogy szilárd a közrend és a közbiztonság. Szükség van azonban az állampolgárok jogi ismereteinek további bővítésére, ez megtisztelő feladata és kötelessége az állami szervek dolgozóinak, legfőképp a jogászoknak. .. Ezen az ülésszakon még egy Heves megyei vonatkozású dolog történt: dr. No- vák Pálné interpellált Pullai Árpád közlekedési és posta- ügyi miniszterhez. — A hatvani vasúti hídról, illetve á Hatvan—Kerek- haraszt közötti útvonalról mikor tiltják ki a lassú járműveket, s miként alakul az M3-as autópálya jövője? Pullai Árpád válaszában elmondta, hogy a vasúti hídról a csúcsidőkre kitiltják a forgalmat lassító közlekedési eszközöket, a Hatvan—Ke- rekharaszt közötti szakaszon pedig nem engedélyezik a jövőben ilyen járművek forgalmát. Ami az M3-ást illeti: 198ü-ban Hatvanig átadják, s akkor a forgalom elkerüli a város egy részét. A zsúfoltság azonban csak 1981- ben szűnik meg. amikor az autópálya hozzákapcsolódik majd a régi 3-ashoz. A miniszter válaszát a képviselő és az országgyűlés tudomásul vette, s ezzel a téli ülésszak befejezte munkáját. A képviselők jókívánságokkal köszöntek el egymástól: — Viszontlátásra 1919-ben. Ünnepi küldöttközgyűlést tartottak Visontán, a Borhy- tanyán. a Reménység Termelőszövetkezet tagjai. A közös gazdaság múlt évi eredményeit Hacsavecz Béla elnök értékelte és rámutatott, hogy eredményes gazdálkodásuk alapján elnyerték a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter elismerő oklevelét. Ezt dr. Varga József. Heves megye Tanácsának elNem Ialja a fától az erdőt...! Ismert, régi magyar közmondás ez a szűklátókörűség, a maradiság, a helyzetek rossz felismerése, a szellemi begyepesedés tömör jellemzésére, sommás érzékeltetésére. Mindez oly távol állt, mint Makó Jeruzsálemtől, annak a tanácskozásnak a szellemétől, amelynek kél napon át az egri erdőgazdaság adott otthont, a Technika Házában. Erdészeti és faipari gazdaságok vezető közgazdászai, gazdasági igazgatóhelyettesei folytattak itt élő-eleven, pezsgő eszmecserét az ágazat legfontosabb kérdéseiről. Arról adtak számot a szakemberek: hogyan érvényesültek . vállalati gazdálkodásukban az 1980. január elsején életbe léptetetett ár-, jövedelem- és keresetszabályozás új módszerei? Részt vett a tanácskozáson dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. és dr. Váradi Géza. a MÉM köz- gazdasági főosztályvezetője, az Erdészeti és Faipari Hivatal helyettes vezetője is. Velük beszélgetett munkatársunk a közös eszmecsere tanulságairól, a további még fontosabb közgazdasági tennivalókról. Új törekvések, példák másoknak — Megszűnt az a szép, romantikus időszak, amikor az erdészek, az erdőgazdaságok familiáris keretek között, családi alapon dolgoztak, termeltek — kezdte a beszélgetést dr. Villányi Miklós. pénzügyminiszter-helyettes. — Az erdőgazdaságok bekapcsolódtak népgazdaságunk országunkat éltető vérrendszerébe. Olyan üzemekké szerveződtek, amelyekre számítunk, tervezünk, építünk. S természetes, hogy jelen gazdasági viszonyaink közepette itt is érződik — mert érződnie kell! — a hatékonyság szorító présének. A fa értékes nyersanyag, s ez most az új szabályozók életbe léptetésével helyes értékelést kapott. Legfontosabb dolog, hogy a kitermelhető famennyiséget időben kitermeljék és azt a lehető legjobban hasznosítsák, feldolgozzák. — Milyen fejlesztésekre számíthatnak az erdőgazdaságok? — A látványos, nagy fejlesztések koi'szaka is elmúlt, Csak az az ágazat fejleszthető. ami megéri, ami hasznot hoz. A korszerűsítés fogalmát újra kell értékelnünk, sőt átértékelnünk. Nem a csillogó-villogó masinák kellenek, amiket csak mutogatni tudunk. A korszerűsítésnek a hatékonyságot, az olcsóságot kell szolgálnia. Nincs tere a régi főkönyvelői szemléletnek. Pontos információrendszer kiépítése, elemzések sorozata, s a döntések gondos és alapos előkészítése szükséges. A szabályozók is erre ösztönöznek! — Hogyan ítéli meg az egri tanácskozást? — Nagyon hasznosnak tartom. Jó alkalom volt ez az ország erdészeti és faipari szakembereinek találkozására, a gondok, tapasztalatok őszinte és nyílt felmérésére. Ez a mostani közös eszmenökhelyettese adta át. A legjobban dolgozó tagokat kitüntetésben és pénzjutalomban részesítették. Kiváló munkáért miniszteri elismerést kapott Kobzi Ferenc kőműves. TOT-kitünitetéSben részesült Dér Dezső főkönyvelő. A Heves megyei TE- SZÖV oklevelét kapta meg a közös gazdaság Haman Kató szocialista, brigádja. csere fontos fórumot pótol. Meggyőződhettünk például arról, hogy az erdő- és faipari gazdaságok — az ország rendkívül magas faimportigénye mellett — gazdaságos exportot valósítanak meg. Ez egész népgazdaságunk fontos érdeke! — Mi a véleménye az egri erdőgazdaság tevékenységéről? — Az ország erdőkben bő vidékén gazdálkodnak. Soksok új törekvés indult mai útra innét, amelyek jó példák másoknak. Gondolok itt jó költséggazdálkodásukra,' a költségelszámolás korszerűsítésére, de a termelői munkától ya m a tok modern i zál ásáf a is. A termelés emberi oldalával törődni Dr. Váradi Géza, a MÉM közgazdasági főosztályvezetője, az Erdészeti és Faipari Hivatal helyettes vezetője a tanácskozásról a következőket mondotta: Három nagy témát vontunk „terítékre”, úgymint az ár-, a jövedelem- és a keresetszabályozást. Köz- gazdasági szakembereink nagyobb arányban inkább az árak kérdésével foglalkoztak. Ez érthető, hiszen korábban az árak alkalmazása sablonos munka volt. A kereskedelem és az ár szoros összefüggéseit sajnos még nem érzékelik. Ez azzal magyarázható, hogy nemcsak ágazaton belül, de országosan is kevés az árszakemberünk. Ezért is határozta el a Pénzügyminisztérium egy hároméves időtartamú felsőfokú ártanfolyam megszervezését árszakértői gárda kiképzésére. A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala ugyancsak ilyen tanfolyam indítását tervezi, rövldebb idő alatt. A szabad ég alatt reggeltől estig — A közgazdász szakemberek tájékoztatóiban gyakran elhangzott: csökkent az erdőgazdaságokban a termelői, fizikai munkások állománya. Panaszolták is. hogy emiatt gond a többlettermelés. Erről mi a véleménye? tata gyorsabban változik, szépül mintsem azt a költségvetésből településfejlesztésre jutó pénzek lehetővé tennék. A gyarapodás alig fölmérhető tartaléka a lakosság önzetlen segítőkészsége, a társadalmi munka, a lokálpatriotizmus megannyi példájával találkozhatni szerte az o rszágban: szombatjaikat. vasárnapjaikat, délutánjaikat áldozzák a köz javára, kiknek munkája nyomán bölcsődék, óvodák, új tantermek falai magasodnak, rendezett park terem az építkezések nyomán visszamaradó grundok helyén, fű zöldül. facsemete levelesedik. új járdák aszfaltcsíkjai kanyarognak, sportpályán piroslik a salak. A mostani tervidőszak statisztikája még nem készülhetett el,, ám annyi máris bizonyos. hogy a lakosság társadalmi munkájának értéke a fővárosban nem lesz kevesebb, mint az utóbbi tervciklusban. amikor is meghaladta a 7 milliárd forintot. Mini. már hírül aditiuk. megyénkben is jelentősen m«— Ez valóban lényeges kérdés. Az okok igen sokrétűek. Az erdőgazdálkodásban 1U ezerre tehető a nem telepített munkahelyek száma. Az emberek . szabad ég alatt a legelemibb szociális feltételek nélkül, igen mostoha körülmények között dolgoznak. Keresetük, átlagbérük is KJ—15 százalékkal alacsonyabb, mint a mező- gazdaság más. elviselhetőbb körülményü ágazataiban. Segítséget elsősorban a korszerű technikától várunk, másrészt olyan szociális körülmények megteremtésétől, amelyek nem késztetik az embereket arra hogy hátat fordítsanak az erdőgazdaságoknak. Évente most is 40(1 —430 millió forintot költünk szociális célokra, gondoskodva az emberek szállításáról, étkeztetéséről, lakások Jjizto- sításáról. — Az új szabályozók halasának tapasztalatait hogyan összegezhetjük? — Racionális gondolkodásra ösztönöz. Jobban törekednek a gazdaságok vezetői a hatékonyságra, a technikai és termékszerkezet-váltásra. Igyekeznek közvetlenebb kapcsolatokat kiépíteni a kitermelt faanyagok, termékek felhasználóival. És amit igen lényegesnek, fontosnak tartok: többet foglalkoznak gazdaságaink vezetői a termelés emberi oldalával, viszonylataival. — Öntől is azt kérdezem végül: hogyan ítéli meg az egri, még pontosabban a mátrai és bükki erdőgazdaság eddigi tevékenységet, az új szabályozók tükrében? — Az új iránt nagyon fogékonyak, kezdeményezők. Igyekszenek a lehetőségekkel egyezően fejleszteni feldolgozó faiparukat. Gondolok itt legelőbb is a felnémeti fűrészüzem • rekonstrukciójára, a kérgező- és aprítógépek kialakítására. A gazdaság fontos szerepet tölt be a papíripar ellátásában és papír- faexportunk teljesítésében, a bányászat kiszolgálásában. Feladataiknak — különösen az utóbbi években — maradéktalanul eleget tesznek. Erős gazdaság. Termelési volumenében az országban másodiknak említhetjük az egnőtt a társadalmi munka értéke az utóbbi években. Míg 1975-ben 68 millió forint, addig 1978-ban már 117 millió, s tavaly elérte a 140 millió forintot. Bár városonként és községenként különböző a végzett munka aránya, az m miien eset re megáll api t h a 16, hogy a fejlődés ütemével elégedettek lehetünk. Négy év adatai alapján Hatvanban törődtek legtöbbet a közösségi munkával, a nagyközségek közül pedig kiemelkedik Heves és Verpelét■ A szép eredmények ellenére vannak, még tennivalók: növelni kellene a legfontosabb társadalompolitikai célok érdekében' végzett munka arányát, a mozgósítást mindig a legfontosabb feladatokra kell elvégeznünk. Szükséges még fokozni a köztisztaság és környezetvédelmi feladatok megoldása érdekében végzett társadalmi munkát is. litsn. június 6., pentek (Folytatjuk) Szilvás István Elismerő oklevél a visontaiaknak Jó eredmények megyénkben is Társadalmi közreműködés a településfejlesztésben Városaink, falvatok arcú-
