Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

t A megye citeraz Mezőtárkányban NÖVEKVŐ IGÉNYEK - SZAKOKTATÓK ÉS MAGANOSAK - AZ ÉRETTSÉGIVEL JOGOSÍTVÁNY - GYAKORLÓPÁLYA Dntósközpont Egerben Rendszeresén, minden év­ben Mezőtárkányban adnak találkozót a megye legjobb citerásai és citerazenekarai, hogy bemutassák az eltelt időszak munká­jának eredményeit, egy­más játékát hallgatva, tapasztalatokat gyűjtsenek, amelyeket majd a későbbiek során hasznosíthatnak és nem utolsósorban azért, hogy a szakemberekből álló zsűri, megyei minősítés ke­retében értékelje produkció­jukat és megjelölje további fejlődésük útjának lehető­ségeit. A citera nem tartozik ősi hangszereink közé, hazánk­ban csak a századforduló után terjedt el. Általában szegény parasztemberek, summások hangszere volt- akik családi és egyéb falu­si szórakozási alkalmakkor (lakodalom, névnap. fonó­házi esték, stb.j játszottak hangszereiken. Az együttes, a zenekari játék az utóbbi évtizedekben lett divatos. Megyénkben is mintegy 8—10 éve indult el új fej­lődési hulláma s mind ez ideig egyenletesen emelke­dett. Ma már 100—120 cite- rás hódol e népi zenélés­módnak. Az előzőekhez hasonlóan az idei bemutató is bőven szolgáltatott tapasztalatokat. Csakúgy,' mint a népdalkö­Ünnepi hangversenyekkel, világhírű művészek ven­dégszereplésével, rádiós és t levíziós emlékműsorokkal, reprezentatív , kiállításokkal, köszönti Magyarország jövő­re Bartók Béla születésének 100. évfordulóját. A Kulturális Miniszté­riumban már elkészült a Bartók-év nagyszabású ese­ménysorozatának program- tervezete; s a két fő esemé­nye a tavaszi Bartók-hét és az őszi budapesti zenei he­tek lesznek. A világhírű mű­vész születésnapján, március 25-én a Bartók-emlékbizott- ság díszhangversenyt rendez a Zeneakadémián. Az Állami Operaház a centenárium alkalmából fel­újítja Bartók három színpa­di művét; a Kékszakállú herceg várát, a Fából fara­gott királyfit és a Csodála­tos mandarint. Bartók halálának évfordu­lójára, szeptemberben és októberben ünnepi hangver­senyekkel emlékeznek. Ok­tóber elsején, a zenei világ­napon a Magyar Rádió és A idén csaknem 200 ezer pajtás veheti birtokba az ország két központi úttörő­táborát — Csillebércet és Zánkát —, valamint a 200 helyi úttörőtábort június 18- tól az úttörőnyár zánkai megnyitójának napjától. Csillebércen, az úttörő- mozgalom legnagyobb múltú, legromantikusabb tábor­helyén az ország 45 nevelő- otthonából és gyermekváro­sából érkezett 600 úttörő nyitja a tábort. Velük együtt pihennek majd azok az út-, törőcsapatok, amelyek a hul­ladékgyűjtő akcióban a leg­jobb eredményt érték el: vidám bábbemutatóval, asz­faltrajzversennyel, plakátpá­lyázattal, táncházzal, irodal­mi fejtörőkkel, sportvetélke­dőkkel tölthetik majd nap­jaikat a vendégek. Első ízben ad otthont Csil­lebérc a harmadik Kazinczy anyanyelvi, úttörőtábornak júniusban. QJHMmm 1080. június 4., szerda lök esetében, itt is sok a kívánnivaló a műsorválasztás területén. Sőt! A citerások összeállításaiban egyre több az ország más vidékeiről származó népdal, ami ön­magában nem volna baj, csak éppen a helyi, a pa­lóc népdalokat szorítja ki, amelyeket egyre ritkábban tűznek műsorra. Ez már el­gondolkodtató, hiszen a ci- terazenekaroknak is felada­tuk kell, hogy legyen a he­lyi hagyományok ápolása. A palóc népdalok nagy része kiválóan alkalmas citerán való előadásra, sajnos ke­veset hallottunk ezek közül, kivétel a mezőszemerei és felnémeti zenekar műsora. E probléma megoldását se­gíthetné elő a jövőben né­hány előre kijelölt . palócdal kötelezőkénti előadása, ez a módszer például Szabolcs- Szatmár megyében igen jól bevált, nálunk is hasznosít­ható lehetne. Ha a tavalyi színvonalhoz hasonlítjuk a mostani pro­dukciókat, megállapítható, hogy nem érte el annak' magas nívóját. Nem volt igazán kiemelkedő teljesít­mény még a kiválóan mi­nősültek között sem. A leg­komolyabb fejlődést a tar- naleleszi citerazenekar mu­tatta fel. a hat fiatal szépen felépített és előadott Szatmá­ri dalcsokra kitűnő, de meny­Televízió Szimfonikus Zene­kara az Erkel Színházban ad Bartók-koncertet. Az ünnepi rendezvények sorában Yehudi Menuhin október 16-i és 17-i koncertjén Bartók hegedű- versenyét és Szonáta szóló­hegedűre című művét tol­mácsolja az Erkel Színház, illetve a Zeneakadémia kö­zönségének. A televízió sorra közvetíti a jeles hangversenyeket. ..Bartók-bemutatók nyo­mában" címmel 15 részből álló archív filmet is sugá­roz a televízió. A magyar rádió számos előadást, be­szélgetést és hangversenyt közvetít a nagy zeneköltő munkásságáról, illetve élet­művéből. A Hanglemezgyár­tó Vállalat — többek között — Bartók Béla zongoraművei- böl a zeneszerző előadásában — lemezalbumot szerkeszt és felújítja az ..Életút” című emléklemezt. Bartók összes művének kiadását 1981-ben műfaj szerinti csoportosítás­ban is megkaphatják a vá­sárlók. A „Béke és barátság” nem­zetközi úttörőtábor július 13-án nyitja meg kapuit: mintegy 30 úttörő és haladó gyermekszervezet kis képvi­selői ismerkedhetnek itt egy­mással, a magyar úttörők munkájával, hazánk ered­ményeivel. A XXII. nyári olimpiai játékokat ünnepi olimpiai stafétával, játékos sportversenyekkel köszöntik majd. Az 1980-as csillebérci úttörőnyarat a népművészeti tábor több^mint ezer résztve­vője búcsúztatja az augusz­tus 25-i záróünnepségen. Zánkára is több ezer paj­tás érkezik a három nyári hónapban. A nemzetközi tábort ismét augusztusban rendezik meg itt: közös kirándulásokon, kulturális bemutatókon, rajz­versenyeken, tűzijátékokon, hangulatos tábortüzek mel­lett ismerkedhetnek a kül­földi és a magyar gyerme­kek. Az idén is nagy figyelmet fordít az úttörőszövetség a vándortáborozásra. A nyári hónapokban 26 útvonalon, mintegy 20 ezer gyermek részvételével kétnaponként indítják útra a csoportokat. (MTI) i^yivel jobban tudtunk volna örülni, ha egy palócdalcsok- rot adnak elő hasonló szín­vonalon ! A mezőszemereiek önmagukhoz viszonyítva nem tudták megismételni tavalyi produkciójukat, bár megbízhatóan, jól játszotlak. de hiányzott belőlük az a plusz, amivel régebben a többiek fölé tudtak nőni. Nem veszítettek kitűnő hangszertechnikai tudásuk­ból a dormándiak, bár érté­kesebb műsorszámokat is választhattak volna, miként a sokat fejlődött horti cite- razenekar is. Tavaly nem hallottuk a kerecsendi és a nagyfügedi citeraegyüttest, mast viszont jól felkészültek és biztatóan szerepeltek. Szőke Sándor a mezőny leg­technikásabb és legjobban felkészült citerása, aki a M.agyarverbunk pregnáns előadásával már a hivatásos előadók szintjét is megütöt­te. örvendetes jelenség a gyermekcsoportok szerepel­tetése. A mezőszemerei és dormándi úttörők kulturál­tan és színesen adták elő a többnyire párosító dalokból összeállított számaikat. Szí- vet-lelket gyönyörködtető volt a kerecsendi 17 kisdo­bos éneke es hangszer.játé- ka. Korukat meghazudtoló biztonsággal adták el mű­sorukat. Az együttes vezető­je, Détár Enikő, a csoport kiváló felkészítéséért a bírá­ló bizottság külön dicsérő oklevelét kapta. A megyei szintű minősí­tés során az alábbi eredmé­nyek születtek: kiválóan mi­nősült Dormánd. Erdőkövesd, Mezőszemere, Tarnalelesz — ez utóbbi a zsűri különdíját . is kiérdemelte — és Szőke Sándor. ..Jól" minősült An- dornaktálya, Hort, Felnémet, Kerecsend, Mezőtárkány és Nagyfüged. „Minősült” fo­kozatot kapott Istenmezeje és Poroszló citerazenekara. A gyermekek mezőnyében a dormándi, a mezőszeme­rei és a kerecsendi pajtások egyaránt kiváló minősítést szereztek. Nagy Miklós 1. Lecsavarta a tintásüveg te­tejét, belemártotta a tollat az üvegbe, de a papír fölött elbizonytalanodott a keze. „Kedves lányom” — bizto­san tudta, hogy ez lesz a megszólítás, de még ennyit sem mert leírni. Levette szemüvegét, hosszan lehelte az üveget, majd köténye sar­kával megtörölte. Időhúzás­nak szánta a megszokott mozdulatot. „Kedves lányom” — kezdte mégis nagysokára. De nem tudta folytatni. Pedig estén­ként. lefekvéskor, még fél­álomban is fogalmazott és olyankor tudta folyékonyan, szívrehatóan. Eldobta a fehér lapot. Az asztalfiókból koc­kás papírt vett elő, arra ta­lán jobban kívánkozik az írás. „Kedves lányom!” — írta le újra. Elégedetten nézte betűit, még most is kifogás­talannak látta az írását. — Bizonyára azt hiszed, a le­veledre válaszolok. Ugyan mit írhatnék neked és az uradnak, hiszen tíz éve nem találkoztunk. Azt írod, hogy felépült a házatok, látogas­salak meg benneteket. Sze­rintem arra voltál kíváncsi, életben vagyunk-e. Te sem gondolod komolyan, hogy ilyen nagy iitra vállalkoz­zam. Én a korom miatt sem utazgatok mar. te meg apád miatt nem jössz hozzánk. Még mindig keserű, a szám Régi elképzelés: korszerű autósközpontot kell kialakí­tani a megyeszékhelyen. Egyre több a gépkocsi, mind és mind többen szeretnének jogosítványhoz jutni, a vál­lalatoknak, intézményeknek hivatásos „pilótákra”, ügy­intézőkre, garázsmesterek re és más szakemberekre van szükségük. Az oktatás, a továbbkép­zés magasabb színvonala azonban csak úgy érhető el, ha ehhez a feltételek is adot­tak. Milyen is a helyzet e te­kintetben megyénkben? ­★ Az Autóközlekedési Tanin­tézet egri iskolájának mű­szaki vezetője, lvády István így összegezte a pillanatnyi helyzetet: — A három városban, Egerben, Gyöngyösön és Hat­vanban évente mintegy há­romezren vesznek részt szer­vezett oktatásban. Több mint kétezren szerzik meg a „B” kategóriás, azaz a nem hiva­tásos, három és fél tonna súlyig érvényes vezetői jogo- sítmányt. A Volánnal közö­sen szervezzük a hivatásosak képzését, s mintegy három­százan a különféle szaktan- folyamokon végeznek. Gép- kocsiparkunk 28 személy- és négy teherautóból áll. Ladá­kon és Skodákon gyakorol­hatnak a leendő vezetők. — Van úgy, hogy hosszú hónapokat kell várni a KRESZ-vizsga után, amíg el­kezdődhet a gyakorlati okta­tás. Miért? — A zsúfoltság csak idő­szakos. Legtöbbször így ta­vasztájt, a jó idő beálltával sok a jelentkező, s ezért a várakozási idő. Télen a csú­szós utakon senki sem vezet szívesen. — Akad panasz az elnyúj­tott tanulási időre, no és a körülményekre is. — Valóban, egyre nagyobb és több az igény, s a jelen­legi körülmények mellett nemigen tudunk gyors és jó munkát végezni. Egyáltalán nincs például előadótermünk, úgy kell bérelnünk a gimná­íze, ha legutóbbi találkozá­sunk eszembe jut. Megint szememre vetetted, hogy fia­talon dolgoznod kellett, nem taníttattunk. Szegények vol­tunk, fiam, nem tehettük. ■> Miért nem lehet ezt megér­teni? Rajtad kívül még mil­liók éltek így, és később ta­nultak, amikor már erre mód kínálkozott. Neked is, lett volna lehetőséged, mert amióta férjhez mentél, azt sem tudod, mi a munka ...” Ledobta a tollat az. asztal­ra. Meglepődött bátorságán, ő Annával még soha nem mert így beszélni, soha nem volt mersze megmondani, hogy nincs igaza, örül, hogy most le tudja írni mindazt, amire a személyes találko­záskor nem volt lehetősége. Mert Anna ordít vele, szó­hoz sem engedi jutni. Bele­lovalta magát emlékeibe. „Fénykorodban sírva jöt­tél haza, hogy munkahelye­den a főnök ki akar kezdeni veled. Mit mondott erre az apád? Nem mész oda többet! Másnap ő ment el helyetted, óriási botrányt csinált, vé­gül kiderült, egy szó sem igaz az egészből. Amikor ha­zajött, kegyetlenül elvert. Te összepakoltál és kijelentet­ted : soha többé nem látunk. Az esküvőd előtt jöttél el új­ra, hogy kéred a hozomá­nyod. Hidd el, Annám, meg ziumokban. vagy másutt. Hi­ányzik a korszerű vetítőte­rem, a hibaelhárító helyiség, s a tesztberendezésekkel fel­szerelt vizsgáztató is. Ez a hátrány leginkább a szak- tanfolyamok szervezésénél mutatkozik meg. Gyakorlati­lag tíz éve nem képzünk ga­rázsmestereket. tarifőröket, porlasztóbeállítókat, s más szakembereket. Természete­sen mindez megváltozik majd, ha kész lesz új köz­pontunk. Biztos vagyok ben­ne, hogy hazánkban a leg­szebbnek mondhatjuk az eg­rit. ★ Egyáltalán nem akarjuk megijeszteni az olvasót, a mostohább körülmények el­lenére • képesített oktatókkal, jó műszaki, állapotú gépko­csikkal! folyik a képzés. A vizsgabizottság igencsak megszűri a jövő autóvezető­it. Az új — pontos nevén az ATI Oktatási és Továbbkép­zési Központ azonban már régi elképzelés és sürgető szükség. — Mikor is vetődött fel ez a terv először, s most hogy áll az építkezés? — A terv több mint fél évtizedes — válaszolta Elek László, az ATI egri igazga­tója. — Megkaptuk a pénzt is, s 1975-ben megvásároltuk a főiskola akkori kollégiu­mát, a Széchenyi utca 47. szám alatt. Ügy adták el, hogy akkor költözhetünk be. -amikor elkészül a másik kol­légium a Leányka utcában. Az az új diákotthon azonban megcsúszott, újabb statikai vizsgálatot kellett végezni, s így mi is később vehettük át a régi épületet. Pontosan egy év múlva! Annak rendje és módja szerint elvégeztettük a Bányászati Kutató Intézet, szakembereivel a főutcái épü­let statikai vizsgálatát, s ek­kor derült ki, hogv bonyo­lult pincerendszer van alatta. — Életveszélyessé is vált az építmény. — Igen, 1978. végén • az egyik főfal megszakadt, de tavaly nyáron megszüntették az életveszélyt. Elkezdhettük is kaptad volna, ha nem va­gyunk szegények. Apád mun­ka nélkül volt, én takarítani jártam. Nem bosszúból ta­gadtuk meg tőled, amit kér­tél ...” Kiment a konyhába egv pohár vízért, az izgalomtól, az idegességtől kiszáradt a torka. Ugyanakkor meg is könnyebbült. Tulajdonkép­pen már csak azt szeretné megírni, hogy az öreg kór­házban van. gyenge és el­esett, talán boldog lenne, ha a lánya meglátogatná, kibé­külnének. De attól is tart, az öregnek a nagy öröm végze­tes lehet, vagy ismét vesze­kednének. Azért nem szeret­ték ezek ketten egymást, mert egyformán makac-k, önfejűek. „Nem is írtam még, hogy apád .beteg. Aggódom érte. Nem akartam ezt közölni ve­led, mert fülemben cseng még utolsó mondatod, ami­kor elbúcsúztam tőled az ál­lomáson. Megkérdeztem: nem látogatnál-e meg bennünket te is egyszer. Azt felelted: addig be nem teszed a lá­bad hozzánk, amíg apád él. Drága kislányom, ha ettől függ, hogy találkozzunk, ak­kor azt kívánom, sose lássa­lak többé! Lehet, hogy mi már ebben az életben nem látjuk egymást. Nem attól félek, hogy hamarosan meg­halok. Élhetek tíz évig, hú­szig, mindegy. Te nem vagy kíváncsi ránk. Amivel vá­dolsz minket, azok nem bű­nök. Tudod, senki sem tud­hatja, mi vár még rá hát­ralevő életében, mire jut öreg korára. De ez nekem nem vigasz, mert isten ne adja, drága Annám, ha ve­led történne valami, az is nekünk lenne rossz...” Nem tudott tovább írni, remegett kefében a toli, sze­-------------------------------------------------------------------------------------------------------------­­1 981: Bartók-év Elkészült az eseménysorozat programterve (MTI) tehát mi is az érdemi műn-- kát. Kerestük a beruházót, a kivitelezőt. Az előbbi az AG- ROBER, az utóbbi..., nos. az utóbbi a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat lett volna, de a szerződést egye­lőre nem kötötték meg, rpondván: majd meglátják, mikor lehet a pincemegerősí­tési munkálatok után már fönt is dolgozni. Végül ta­valy decemberben aláírták a szerződést a rekonstrukciós munkákra, s az új létesít­mények építésére. A beruhá­zás egyébként mintegy 60 millió forintba kerül. — Mi az építkezés határ­ideje, s mikor kezdődhet meg az új központban az okta­tás? — Ez év vége a határidő, s az építők a kőművesmun­kák legnagyobb részével már végeztek. Most a belső, szak­ipari munkákon a sor. Lesz itt két nagy előadótermünk, diagnosztikai műhelyünk, konzultációs helyiségünk és meg tudjuk majd oldani a bentlakásos továbbképzéseket is. Tulajdonképpen egész Ke- let-Magvarországrol ide jár­nak majd a szakemberek. ★ Ismerve az építőket, bíz­hatunk abban, hogy jövőre már valóban korszerű felté­telek mellett folyhat ebben a régi, patinás épületben a munka. Az ATI sokágú te­vékenységéhez azonban hoz­zátartozik az is — mint új oktatási forma —, hogy a középiskolákban megszerve­zik: az érettségivel együtt a fiatalok a jogosítványt is megszerezhessék. Az egri ATI-nak 11 középiskolával van társadalmi szerződése. A tervek között szerepel még. hogy Egerben, a Vásár, tér fölött mintegy nyolcmil­lió forintos költséggel autós gyakorlópályát építenek. Ki­alakítanak itt olyan csúszós felületű utat, amely a téli útviszonyokhoz hasonló kö­rülményeket imitál, s így gyakorolhatják mind hivatá­sosak, mind magánosok a té­li vezetést. Józsa Péter me előtt összefolytak a be­tűk. Majd reggel. Megágyazott, az öreg ágyát is megvetette, mint minden este. A papucsát is odakészí­tette. Mégis más így. Reggel összetörtén ébredt, pedig átaludta az éjszakát. Zagyvaságokat álmodott: egy vaddisznó hátán lova­golt. Vadászok üldözték, lö­völdöztek is rá, minden golyó eltalálta, de neki nem fájt, több sebből vérzett, ő mégis nevetve száguldott a vad­disznóval. Reggeli után hozzálátott rendbe rakni a konyhát. Új­ra a kisasztalhoz ült. Nem olvasta el, amit eddig írt, félt, hogy eldobná. „Képzeld, a múlt hónap­ban ünnepeltük az ötvenedik házassági évfordulónkat. Hoztam egy üveg bort, apád azt iszogatta. Magamnak gesztenyepürét vettem. (Tu­dod, még most is nagyon szeretem az édességet.) Ül­tünk csendben, hiszen be­szélgetni már nincs mit egy­mással. ötven év alatt mi már mindenről beszélget­tünk. A nővéred csak sür­gönyt küldött, mert jelenleg üdül. Ti soha nem szeretté­tek egymást, pedig Hilda jó lány. Azért utáltad őt min­dig, mert megalkuvó. Ea nem1 így van. Minket szeret, amennyire teheti, törődik is velünk. Tudod, mi a legér­dekesebb? Az, hogy mégis te hiányzol nekem... Ked­ves lányom, most abbaha­gyom az írást. Megyek a kór­házba. Engem délelőtt is be­engednek. Esténként pedig jobb szeretek én mái- itthon lenni.” (Folytatjuk) Kétszázezren a táborokban Június 18-tól úttörőnyár

Next

/
Thumbnails
Contents