Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

(Fotó: Szántó György.) Naponta háromszor állja a próbát Tizenegy görög Egerben... Mózes Tegnap esett az eső, fáztunk, ma pedig már harminc fok van és ilyenkor legjobb a strandon. Boldog ember, aki jól kifogja a szabadságát és élvezheti a nyarat. Minden medence tele van, a fák alatt is szinte égeti az ember bőrét a homok. Az égen egy fikarcnyi felhő sincs, és a szellő is csak lágyan, kellemesen simogat. Egy ragyogó szőkeség közeledik a sétányon. Biztos benne, hogy legalább huszonöt férfiszempár lesi, figyeli. Kecsesen lépeget, móri- kálja magát, hosszú ujjaival simogatja a bőrét. A kis vízben gyerekek ugrálnak, nagyokat nevetnek, élvezik a nyarat. Az egyik színes ernyő alatt, mint a szobor, már negyed­órája mozdulatlanul ül egy fiatalember. Termete nem mesz- sze jár a két méterhez, bőre négerfekete, feje tulajdonkép­pen egy óriási szőrbozót. Haja válláig ér, csapzott fürtjeire és arasznyi szakállára mindenki odafigyel. Ö ül és sandán az eget pislogja. Nyakában csaknem köldökéig érő hosszú lánc. Egy ötéves forma fiúcska leül elé a homokba. — Anyu! Ez huligán bácsi? A mama félrehúzza a gyereket és gyorsan eltűnnek. Gyülekeznek a lányok, fiúk a látvány előtt. Körülcso­dálják, kacarásznak, hangosan véleményt mondanak. — Mit szólsz hozzá, Mari? . — Nekem tulajdonképpen tetszene a szakálla. * — Akkor mit nem csípsz? — Azt, hogy ápolatlan. És ahogy itt ül.. 1 Két legény érkezik. — Megdöglesz már a napon. Mózes!- Mózes úgy tesz, mintha nem hallana, mintha körülötte nem történne semmi. — Spuri a vízbe! — így a másik, és kirántja alóla a széket. Mózes lehuppan a földre és ott: ugyanabban a pózban ül tovább. Sandán az eget lesi. Valaki a lábát a fejére rakja és fényképpózba vágja magát. — Kérek egy színes fotót! Cím: Mózes megalázása. Lehetünk már mintegy harmincán Mózes körül. Szól a zene, süt a nap, és ráadásul egy kis ingyen látványosság. Középiskolás fiúk, lányok jönnek megint. Ahogyan ők mond­ják, körülröhögik Mózest. — Nem rossz, mi? Mintha egyedül lenne a világon. — Szerintem gipszes. Végre valahára megmozdul Mózes. Mindenki várja, mit mond, hová indul. Ám ő egykedvűen feláll és az eredeti helyzetben visszaül a székre. A lányok most már hangosan nevetnek, azután kecsesen elvonulnak. A fiúk közül egy tizenéves odakiált: — Megnémultál, Mózes? Lassan mindenki eloldalog. Egyik tömören ki is fejezi a véleményét: — Ez hülye! Mózes egyedül van. Ügy teszek, mintha nem érdekelne az egész, de azért a közelben maradok. így sikerült elkap­nom szavait, „csodálatos’’ életfilozófiáját; halkan, méla un­dorral mondja: — Mindenki azt csinál,, amit akar... Szalay István Megemlékezések Bethlen Gábor születésének évfordulóján Közművelő* désre Az Országos Közműveldő- dési .Tanács elnökségének ál­lásfoglalása alapján ebben az esztendőben több mint 23 millió forintot utalnak ki a közművelődési alapból a közművelődési Intézmények, továbbá különböző progra­mok, akciók támogatására. Ebből egymillió forintnál is nagyobb összeget Budapest­nek juttatnak, hogy Bartók Béla születésének 100. év­fordulója alkalmából beren­dezzék és megnyissák a ze­neszerző emlékházát. A megyei tanács művelő­désügyi osztályán adott tájé­koztatás szerint Heves me­gye eddig 387 ezer forintot kapott az előirányzott összeg kiegészítéseként a közműve­lődési alapból. Százézer fo­rintot az I. országos mono- drámaszemlére fordítottak, amelyet májusban Gyöngyö­sön rendeztek meg. Ugyan­csak jelentős összeget —150 ezer forintot — használnak fel az AGR1A '80 drámapá­lyázatán nyert művek szín­re vitelére. Emellett pénzt kapott az egri állami zeneis­kola hangszei'fejlesztésre, va­lamint a megye több könyv­tára az olvasótáborok meg­szervezéséhez. 1982-től. illetve 1983-161 életbe lép a korszerűsített egyetemi, főiskolai felvételi rendszer, — erről oktatási miniszteri rendelet jelent meg a Magyar Közlöny idei 40. számában. Az Oktatási Minisztérium­ban ezzel kapcsolatban az MTI munkatársának elmon­dották. hogy a rendelkezés szoros összhangban van a kö­zépiskolai érettségi vizsgák és a középiskolai oktatás korszerűsítésével. A felvételi rendszer kor­szerűsítésének az a célja, hogy elősegítse a felsőoktatá­si intézményekbe pályázók általános műveltségének emelkedését. Ennek érdeké­ben a jövőben a középisko­lai eredményeket nemcsak a két felvételi vizsgatárgyból, hanem középiskolai képzést átfogóbban reprezentáló tan­tárgycsoportból határozzák meg. Továbbra is megmarad a középiskolai eredménye­kért és a felvételi vizsga eredményéért számított pon­tok 50—50 százalékos ará­nya. A korszerűsített felvételi rendszert először a szak­munkásképzési célú szakkö­zépiskolákban 1982-ben, a középfokú képzési célú szak- középiskolákban és a gimná­ziumokban pedig 1983-ban vezetik be. Ezt követőem te­hát a felsőoktatási intézmé­nyekbe pályázóknak — füg­getlenül attól, hogy milyen típusú középiskolában érett­ségiztek ,— a magyar nyelv és irodalom, a matematika és történelem tantárgyakból a középiskola III. és IV. osz­tályában elért érdemjegye is beszámít a felvételi ered­ménybe, ezenkívül beszámít­ják a felvételinél a gimná­ziumban érettségizetteknél az idegen nyelv, a fizika és egy fakultatív módon tanult tárgy III. és IV. osztályos év végi érdemjegyét is. A szak- középiskolákban érettségi­zőknél második tantárgycso­portban a szakközépiskolai képzés szakirányának meg­felelő szakmai tantárgyak és a szakmai gyakorlatok ér­demjegyeit veszik számítás­ba. A hozott pontok számát tehát összeesen hat tárgy két-két év végi érdemjegyei­nek összege határozza meg. ez legfeljebb 60 pont lehet. A felvételi vizsgák ered­ményét az új rend szerint a két felvételi tárgyból Írásbe­li és szóbeli vizsgánként 0— 15 ponttal értékelik. így a pályázók a felvételin is maximálisan 60 pontot sze­OMmm AWO. június 27., pcntek Először úgy terveztem, hogy a tizenegy görögöt magam köré ültetem a fűbe. Fölöt­tünk a tombolóan kék —1 akár a mediterrán — ég, hát­térben a — kis fantáziával — antik levegőt sugárzó, fe­héres szürke romok ... min­den igazán romantikus, sőt rezhetnek. s a középiskolából ,,hozott'' 60 ponttal együtt összesen 120 pontot gyűjt­hetnek össze. Az esti és a levelező ta­gozatokra pályázók pontszá­mát a felvételi vizsga ér­demjegye határozza meg. Mint a minisztériumban elmondották, ez a pontszá­mítás a nappali tagozatra pá­lyázóknál az érettségi évé­ben és az azt követő évben mindenki számára kötelező. Aki az érettségit követő har­madik és negyedik évben pá­lyázik egyetemre vagy főis­kolára. a neki kedvezőbb — vagy nappali,- vagy az esti, levelező — pontszámítást, kérheti. Az érettségit követő ötödik évtől csak a felvéte­li eredményét veszik figye­lembe a pályázóknál. A közös írásbeli érettségi - felvételi vizsgatárgyak a matematikán, a fizikán es a biológián kívül a jövőben a kémiára is kiterjednek. A legfontosabb es legne­hezebb házimunkát elvégez­ték — Alka megfejte a tehe­net is, füvet is hozott reg­gelre. Aztán nagyon meg­örült a kis szamovárnak, amelyet, míg rá várt, Pavel begyújtott — úgy látszik, mégse nyomta egész nap az ágyat, azért ma is elvégezte a dolgát. Az asszony felállt, egymás után öt csésze erős teát ivott, cukor nélkül — az üres teá­val lehet leginkább lecsilla­pítani a felhevült testet, az­tán félrehúzta a függönyt az ablakon, és megint kiné­zett a kertbe. Ott hever a széna, egész álló nap, pedig ő ma már össze nem szedi — alig érzi kezét-lábát... — Nem, nem bírom —' mondta, és újra lefeküdt a padlóra, de most már a vat- tr'cahátra. amit az ura szol- g 'atkészen leterített neki.— Hát borért voltál-e, mi? — kérdezte kis szünet után. — Voltam. Két üveggel vettem. — Na jól van, jól, éde­uram — szólalt most már egészen más 1 n Priageja. — Kell az a kis klasszikus, környezet lett vol­na a beszélgetéshez, amely­ből kiderült volna, miért is dőlt kardjába a daliás Aiasz. A tizenegy görögöm azon­ban a már harmadnapja — más ősi görög (?) források szerirft kilenc esztendeje — tartó állandó harckészültség miatt rettenetesen éhes, fá­radt és szomjas volt. így hát mindenekelőtt megrohamoz­tuk a közeli büfét. Athéna, Odüsszeusz, Aiasz, Tekmész- sza, Teukrosz, Menelaosz, Agamemnon. Euriszakész, a hírnök, a hajósok, meg én. — Azért nem kell nagyon sajnálni bennünket — vigasz­talt az imént halott Aiasz. — Tudtuk, mire vállalkozunk, amikor egy emberként el­jöttünk Egerbe. — Igen — fű’zi tovább töp­rengve a szót Agamemnon, a legfőbb hadúr. — Felada­tunk most persze nehezebb, mint otthon, a három év alatt megszokott környezetben, ahol minden a munkánkat segíti. Hogy csak egy példát mondjak, itt Athéna istennő­nek jóval följebb kell emel­nie a hangját, amikor bün­tetésből tébolyt bocsát Aiasz- ra ... (E hatalmas erejű hős ugyanis szembeszáll a dön­téssel. Odüsszeusz helyett magának követeli a trójai háborúban a legnagyobb • ér­demeket szerzett vitéznek ki­járó kardot.) De nem köny­nyebb a többieknek sem meg­tanulni a biztonságos moz­gást, s újra átélni, ■ élni a szomorú történetet e kövek közt. — Viszont magunk is so­kat nyerünk, ha álljuk a napi három próbát — teszi bor. Hátha betoppan valaki. Sok bort vesznek mostaná­ban? — Vesznek. Még nem mindenki ment el szénát vermelni. Pjotr Ivanovics so­kat vett. Fehéret is, vöröset is. — Hát hogyne vett volna — sóhajtott fel Pelageja. — Nagy vendégség lesz. Állító­lag Antonyida hazajött, be­fejezte a tanulásit. Nem lát­tad? — Nem. — Megjött, tér. elébb mond­ta a munkaügyis. Aszongya, egy katonával együtt jött a csónakon, egy tiszttel, úgy tett, mintha csak úgy, idő­töltésből állna vele szóba. Egy fenét! Vőlegény után kajtat, sürgős neki a férjhez menés. — Pelageja elhallga­tott. — Aztán nem mondott neked semmit? Nem hívott meg egy csésze teára? Pavel vállat vont. — Látod, látod, hogy sza­lad az idő Volt-e valaha olyan vendégség Pjotr Iva- novicsnál. ahova minket el nem hittak? De most már Pavel meg Pelageja senki — nem kellenek. — .Tel van, na — rnondta Tavel —, a iiö Vciemuéi ün­hozzá a mindig bölcs Athé- na, aki miatt nemrég még azért aggódtam, hogy a szél, belekapaszkodva hófehér lep­lébe, lerántja a magasból. — Gyakoroljuk a mester­séget, megtanuljuk a megszo­kottól eltérő térben haszno­sítani tudásunkat és sokat eU leshetünk az itt töltött egy hónap alatt az idősebbek ta­pasztalataiból is — magya­rázza az egyik, négerré sült szaloniki hajós. — Mindez kiváló edzést jelent majd a küzdelmes jövő évhez, na és az aztán következő, még na­gyobb próbatételekhez. — Azért bízunk abban is, jut valami az egri nyár örö­meiből, a strandolásból, a városnéző sétákból... —; mondja a végszót Odössze­írsz. Mert valaki már az órájá­ra nézett, s így „Jaj, letelt a félórás szünet!” kiáltással valamennyien elbaktatnak a két rendező, Valló Péter és Montágh Imre után. Néhány pillanat múlva pedig újra felcsendül a szó a görögök, más néven Bieder Éva, Fe­hér Anna (Athéna. Tekmész- sza), Lipcsei Tibor (Odüsz- szeusz), Szalma Tamás (Aiasz) Sipos András, Nem­csak károly (hajósok kara), Lesznek Tibor (hírnök), Nád­házi Péter (Teukrosz), Balikó Tamás (Menelaosz) és Be­nedek Gyula (Agamemnon) ajkán. Szophoklész Aiasz című tragédiáját a harmadéves színművészeti főiskolások elő­adásában, holnap, fél hattól tekintheti meg a közönség az egri vár romkertjében. Németi Zsuzsa nép van. Itt volt az elebb — hívott. — Ugyan, én ma már nem megyek vendégségbe — szo­rította össze dühösen a szá­ját Pelageja. — Kezem-lá- bam nem érzem —, hogy mennék vendégségbe? — Na, de hát, az milyen nagy bánat lesz neki. Hát ’iszen névnapja van. .. — hozakodott elő bátortalanul Pavel. — Mit képzel? Majd az ő névnapja miatt nem tudom kipihenni magam. Éppen e pillanatban lép­tek nesze hallatszott a tor­nácon, és — emlegetett sza­már meg szokott jelenni! — Anyiszja lépett be a házba. Anyi6zja öt évvel volt idő­sebb a fivérénél, de egészsé­ge kicsattanó, szemöldöke fekete, a foga vakítóan fehér és teljesen ép — nem is gondolná az ember, hogy túl van az ötvenen. Anyiszja háromszor ment férjhez. Az első férje, akitől gyereke született, az egy évet se érte meg — elesett a fron­ton. A második férjétől el kellett válnia negyvenhat­ban, amikor az asszony bör­tönbe került (egy kéve gabo­nát lopott a mezőn). A har­madik férje Rjazany kör­nyékéről került ide, az erdő­kitermelésre (az asszony őt szerette a legjobban) — az utolsó ingéig mindenét eltt- ta, búcsúzóul elverte, és meglépett a törvényes fele­ségéhez. Ezulán aztán az asszony nem kísérletezőt többé a családi boldogság­gal. Szabadon élt, a férfia­kat nem hessegette el magá­tól — de a szívéhez férkőzni nem hag} U őket. Ez év őszén ünnepeljük Bethlen Gábor erdélyi feje­delem. választott magyar ki­rály születésének 400, évfor­dulóját. Ez alkalomból a Hazafias Népfront Bethlen Gábor Emlékbizottságot ala* kított, amely a jubileumra Anyiszja szerette a fivérét — azért Is, mert csak ez az egy volt neki, ráadásul be­tegeskedett is, meg aztán azért is, mert olyan jólelkű, csendes ember volt, és soha egyetlenegyszer sem tett ne­ki szemrehányást kikapós vi­selkedéséért. De a sógornő­je, Pavel felesége előtt — ezt meg kell vallani — félénk volt. Félénk volt, és zavarba jött, mert elismerte, hogy az asszony mindenben fölötte áll. Jó gazdasszony — Anyiszja nem tudott bánni a pénzzel, soha egyetlen ko­pejkája sem volt —, az éle­tét előre eltervezi, és asz- szonyi dolgokban — akár a kőszikla. Amikor a férje bevonult és 6 kikísérte — tizenkilenc éves volt akkor —, Pelageja azt mondta: „Számíthatsz rám, rajtad kívül senki egy ujjal se nyúlhat hozzám”. És amit mondott, be is tartotta: a háború egész ideje alatt egyetlenegyszer se lépte át a klub küszöbét. És minthogy Anyiszja tisz­tában volt sógornője előbb- revalóságával, valahányszor beszélt vele, fesztelen pró­bált lenni, hogy, legalább szóban egyenlők lehessenek. Mint most is. — Te meg mit fekszel itt? — kérdezte Anyiszja. — Keli csak fel. Megsavanyodik a bor. —- Folyton csak a boron i:ir az eszed. Nem ittál még e'jget? — Na hallod. Egy ilye'“ napon csak nem hagyom k> száradni a torkom! , — Anyiszja intett a fivéré" ­(Folytatjuk) kimunkálta a megemlékeze- sek méltó formáit, s össze­hangolja a részt vevő intéz­mények tevékenységét. A megemlékezések gazdag programjáról, Bethlen Gábor tevékenységéről Pach Zsig- mond Pál akadémikus, az emlékbizottság elnöke nyi­latkozott. — A nagy fejedelem ural­kodásának 16 esztendeje alatt — 1613 és 1629 között — Erdélyben korszerű álla­mot épített ki. Nem formál­ta — nem' formálhatta — át gyökeresen a feudális-rendi állam struktúráját, hiszen maga Is feudális földesúr volt, de lényegesen korlá­tozta a nemesi rendek bele­szólását az államügyek in­tézésébe, és fontos lépést tett a fejedelmi abszolutizmus felé. A töröktől való függés elismerése mellett, a fejede­lemségben rendet es stabili­tást biztosított. Bethlen Gábor minden ténykedése egy-egv építőkő­vé volt országos és nemzet­közi politikájának, Közpon ti hatalmának megszilárdításá­val az volt a célja, hogy a királyi Magyarországot Er­déllyel egyesítse, önálló po­litikát alakíthasson ki és va­lósíthasson meg a Habsburg és a török hatalom között. S ha a nagy célt: a két ország­rész egyesítését, jórészt a nemzetközi konstelláció ala­kulása rqiatt, nem is valósít­hatta meg. kiharcolta, hogy a Habsburgok elismerjék a magyar rendi önkormányza­tot és a protestáns vallássza­badságot. A nemrég még külső és belső háborúktól pusztított. Európa térképé­nek csaknem a perifériájára eső Erdély nemzetközi erő­tényezővé lett. Az őszi megemlékezések programjában október 7-én koszorúzás! ünnepséget tar­unk Budapesten, Bethlen "Tábor szobránál, a Miilen-' ai'imi Emlékműnél. Október 8-án és 9-én tti- ii-.mányos konferencia len: Debrecenben. 1982-től Korszerűsített egyetemi, főiskolai felvételi rendszer

Next

/
Thumbnails
Contents