Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-26 / 148. szám
f Csuvasia, ameljnek népivel megyénknek több mint egy- > évtizedes testvérkapcsolata van. jubileumot ünnepel. Mai 5 összeállításunk ebből az alkalomból a csuvas tudományos életből villant fel néhány érdekességet. fiI technika történetébai Az első németországi vasút — Petzval lencséi — Bizonyíték a fény hullámelméletére A holográfia segítségével ^ Betekinteni a láng belsejébe — Németországban az elsővasútvonalat 145 évvel ezelőtt, 1835. december 7-én nyitották meg a Nürnberg és Fürth közötti, 6 kilométeres távolságon. A híres Adler („sas”) nevű mozdony előbb csak személyeket, majd terheket is szállított. Ma a müncheni Deutsches Museumban őrzik. — 140 évvel ezelőtt, 1840- ben szerkesztette meg Petzval József (1807—1891), a bécsi egyetem matematika- professzora a nagy fényerejű, akromatikus. kettős fényképészeti objekt ívjét. A korabeli „dagerrotípiák” halvány képet adtak és egy-egy felvétel 30—35 percig tartott velük. Kísérletei során rájött, hogy ezt megjavítani nagyobb fényerővel lehet, ehhez pedig vagy a lencsét kell megnagyobbítani, vagy a gyújtótávolságot kell csökkenteni. Matematikai számításokkal egy plankonvex (síkdoniború), ragasztott előtétlencsét és két különálló hátsó lencsét készített, melynek az első része bikonvex (kettősen domború) és a hátsó, periszkopi- kus szórólencséből állott. A lencséket gyűrű választotta el egymástól. - Kitűnő felvételeket lehetett vele készíteni, melyekhez az eddigiekkel szemben tizenhatszoros fényerőt biztosított, és a felvételi idő másodpercekre csökkent le. Előbb portréfelvételekre volt alkalmas a készüléke, később az „Orthoscope"- ba beépített olyan javított lencséket is, amelyekkel tájképfelvételeket lehetett készíteni. ez volt az első, ún. „harmonikás” fényképezőgép. Petzval emlékét Récsben utca, az egyetem aulájában pedig szobor őrzi. —D— — Dominique Arago (1786 —1853) francia fizikus és csillagász. 130 évvel ezelőtt. 1850-ben szellemes készülékké! állapította meg azt, hogy a fény sebessége a levegőben nagvobb. mint a vízben és egyben újabb bizonyítékot szolgáltatott ahhoz, hogy a fény hullámszerűen terjed. Egy fényforrásból kiinduló két fénysugár egyikét vízoszlopon, a másikát ugyanolyan hosszú és az előbbivel párhuzamos levegőoszlopon engedte át. Eléjük forgó tűk- rö' helyezett el. azzal az elgondolással. hogy ha a két anyagban egyforma a lény sebessége, akkor a kilépő fénysugarak mindegyike egyszerre érkezik a forgó tükörhöz és visszaverődésük után párhuzamosak maradnak. Ha am* stay forma a fénysebesség, akkor a visszavert sugarak nem lesznek párhuzamosak. Mire a készülék elkészült, Arago látása annyira megromlott, hogy ő maga a mérést nem tudta elvégezni. Fi- zeau és Fougault állapította meg vele, hogy a fénysebesség nagyobb a levegőben, mint a vízberi. Ez új bizonyíték volt a fény hullámelméletéhez. A szótárak a zsenyseny szót így magyarázzák: „A Távol- Keleten honos növéhy, gyökerét a népi gyógyászatban használták”. Az egyszerű nép „életgyökérnek” hívta. Sok mendemonda ismeretes erről a különös növényről: aki virágjában látja, szerencsés embér lesz; a tajgában talált zsenyseny ugyancsak nagy szerencsét jelent. Az egyik monda szerint, egyszer az égből tüzes kövek hullottak. Körös-körül mindenféle növény elpusztult, elégett, csupán a zsenyseny maradt meg, és azóta is az ilyen helyeken található. Az ehhez hasonló, nép száján éló mesék és mondák közül az egyik szebb, érdekesebb, mint a másik. Mindegyik arról tanúskodik, hogy a zsenyseny régóta ismert és gyógyító hatása miatt megbecsült növény volt: Gyógvhatása fölkeltette a tudósok érdeklődését is, s ma már különböző intézetekben biológusok, botanikusok tanulmányozzák ezt a valóban nem mindennapi növényt.' Nyikolaj Sztyepanovics Gra- nadszkij annak idején sok mindent hallott, olvasott az ..életgyökérről”. A növény körüii titokzatosság azonban nemhogy elriasztotta volna, ellenkezőleg, szeretett volna minél többet megtudni róla. A Csebokszári Elektromos Készülékek Gyárának öntödéjében dolgozó Granadsz- kijt „zsenyseny-agronómus- nak” hívják munkatársai. Egyszer elhatározta. hogy ..életgyökeret” fog termeszteni a lakásában. Deszkából ládákat ácsolt, jó földdel megtöltötte. aztán a nevezetes gyökeret belé ül tette. Tavasz beköszönte előtt már kihajtott: kis, dárdaszerű növényke bukkant elő. Hamarosan ágazni kezdett, s azóta minden esztendőben újabb ágakkal örvendeztette meg gazdáját. Nyikolaj Sztyepanovics egy üvegedényt tart maga elé, A csuvas állami egyetem höfizikai laboratóriumában a Szovjetunióban először készítettek holografikus mozgó filmet. Ez a hőfizi'kai tanszék aspiránsának. Arkagyij Davidovnak sikerült. A sikerben osztoznak vele Nyikolaj Taraszov ' és Fjodor Gyenyiszov tudományos munkatársak is. — Nézzék meg a fényképeket • — tesz néhány felvételt az asztalra Arkagyij Davídov. — Emberek, tárgyak vannak lefényképezve. Minden síkban látható, nincs semmiféle dimenzió. A három dimenziós tárgyak a fényképen két dimenziós sík ábrákként jelennek meg. Csak onnan tudjuk, hogy kiterjedéssel bíró tárgyak vannak lefényképezve, mivel van róluk fogalmunk, magát a kiterjedést nem látjuk. És itt a holografikus felvétel. — Davídov a dobozból néhány hologrammot vesz elő, bekapcsolja a lézerberendezést, úgy helyezi el a lemezt hogy átvilágítsa a lézersugár. — Mit lát? Nézem az átvilágított hologrammot. Egy sakkfigura fényképé van rajta, egy lóé. Ez a ló mintha valamilyen üveg kockában lenne. Persze ez nem valami szerencsés hasonlat. Ám képzeljenek el egy nyakéket, függőt, vagy brosstűt, melynek áttetsző borostyán tömegébe beleme- rever’-’tt egy pók, bogár vagy valami egyéb rovar. A fényképen a pók egy síkban van ábrázolva, a nyakékben a maga teljes kiterjedésében látjuk, három dimenziós ábrázolásban. így néz ki a sakkfigura is a hologram - man. Ugyanis rajta a tárgy virtuális képe azon a helyen van, ahol maga a tárgy volt a felvételkor. Aztán más alakokat ábrázoló felvételeket mutatnak, amelyeket különböző helyzetekben fényképezték le. A hatás ugyanaz — a tárgy teljes kiterjedésében látszik, persze nem természetes nagyságban. benne a titokzatos növény gyökere. — Ez a gyökér 173 grammos — mondja —, először a kertben ültettem el, majd áttelepítettem egy ládába, amelyet a szobában tartottam. Hét év múltával ástam ki. Egy vlagyivosztoki tudós, 1. Dardimov, a kérésemre ala- pósan megvizsgálta a gyökeret. és kiderült, hogy a szabadban növő zsenyseny semmiben sem tér el az enyémtől. mely a szobában nőtt. De hát hogyan Is született a gondolat, hogy szobai körülmények között termesszen zsenyseny t? — Az újságok egy időben nagyon sokat foglalkoztak e növény „titkaival”. Azok a cikkek keltették föl az érdeklődésemet. Az első kísérletek bizony sikertelenek voltak, de a kudarc nem szegte kedvét Nyikolaj Sztyepanovicsnak. Fölvette a kapcsolatot az ország több kutatóintézetével. Biológusok. farmakológusok, mezőgazdasági szakemberek adtak neki tanácsot, és figyelemmel követték kísérletezéseit. Leningrádi, kijevi, sztav- ropoli kutatók érdeklődtek a „házi” zsenysenyről. Kézzel írt levelet mutat, amelyet a vlagyivósztoki gyógynövénykutató intézet munkatársa. Brehman professzor küldött. A növény szobai termesztéséről érdeklődik, s véleménye szerint ezt az egyedi példányt mindenképpen meg kell őrizni az utókornak. Grusvickij professzor Leningrádból érkezett Csebokszári ba Granadszkij- hoz, Órák hosszat beszélgettek. A tudós a „zsenyseny- agronómust” további terveiről kérdezte, és gratulált neki eddigi eredményeihez. Egy Sztavropol környéki természetvédelmi területen zsenysenyt termesztenek. Ma- lisev professzor vezetésével tanulmányozzák a növény agrotechnikáját, Maltsev „„Zsenyseny” címmel könyvül A hologramm lehetővé teszi. hogy teljesebb információhoz jussunk a tárgyról, hogy három dimenzióban lássuk. Ám hogy a tárgy képét'meglássuk, a hologram! mot ugyanazzal a lézersugárral kell átvilágítani, amelyet elkészítésekor alkalmaztunk. Arkagyij Davídov azt ajánlotta, hogy előbb a hologramm bal, aztán pedig á jobb oldalát takarjam le, majd a tetejét és az alját, végül az egész felvételt, csupán egy apró sarkát hagyva szabadon. A lézersugár fényében mégis teljes, az egész figura látható, nem pedig csak egy része. Rögtön meg is magyarázzák: a hologramm bármely részé a teljes információt hordozza a lefényképezett tárgyról. Szokványos fénykép készítése nem is olyan bonyolult dolog. Hologrammot csinálni azonban nem könnyű feladat. Csak lézersugárban állítható elő, speciális berendezéssel. A megfelelő berendezést a tanszék dolgozói maguk konstruálták és szerelték össze. ... Az egyetem hőfizikai tanszékén kutatott fő problémák egyike az égési folyamatok vizsgálata. A téma kezdeményezése Sz. A. Abru- kov tanszékvezető professzor nevéhez fűződik. Szergej Ab- ramoviesnak sikerült egy sor hallgatót összegyűjtenie akik ezért a tudományágért rajonganak. Évezredek teltek el azóta, hogy a legendás Prométeusz felfedezte az emberek számára a tüzet. Ám az égés folyamatát mindmáig sem tanulmányozták a maga teljességében. Lobog a láng, s ez nekünk szinte elég is. A tudósok azonban nem érik be ennyivel. Mindent tudni akarnak róla: miért nem ég el teljesen ez meg ez az anyag, hogyan égessük el a maradványait, hogy az energia maximumát kapjuk, milyen közegben fog a legtöis írt. Nyikolaj Sztyepanovics szabadsága alatt Sztavropol- ba utazott, ahol a professzor vendégül látta. A találkozás mindkettőjük számára rendkívül hasznos volt. Ezt követően jött Granadszkijnak az az ötlete, hogy zsenysenyül- tetvényt alakít ki egy erdei tisztáson. Az erdésszel már megtanácskozta, aki szívesörömest segítene. Egyelőre azonban titokban tartja az ültetvény ^helyét. Nem akar — úgymond — előre inni a medve bőiére. Ez év áprilisában a Pravda adott hírt az Usszuri környékén élő, ugyancsak csuvas származású Nyikolaj Sztyepanovics Nyikolajev zsenysenyültet vényéről. — Eleinte hitetlenkedve hallgattuk egymást — emlékezik vissza Nyikolaj Sztyepanovics. — Nyikolajev barátom az újságokból értesült kötetesebben elégni ez vagy az,.. Sok kérdésre már választ adnak a hologrammok. De még több az egyelőre meg- fejtetlen titok, és a tudósok véleménye szerint, a holografikus filmfelvételek segítenek abban, hogy eljussunk a teljes igazsághoz. — Most pedig nézzük meg a mi filmünket. — invitál Arkagyij Jermolaievics a vetítővászonhoz. Közönséges vászon, közönséges filmvetítő. közönséges fiknszalag. És lám a vásznon fellobban a láng. A moziban gyakran nézzük, hogyan ég a tűz, de csak a képét észleljük. Itt mintegy a maga természetességében látjuk. És ez a lényeg, magyarázza Da- vidov, mivel minden mozgásban látható, ezért tanulmányozni lehet az égés dinamikáját és a gázok elegyedését. bele lehet nézni a láng belsejébe. — A hologramm alkalmazása lehetőséget nyit a térhatású színes televíziózás megteremtésére — mondja Arkagyij Jermoiajevics. — A hologramm révén a . tárgyat az adóképcső fényérzékeny felületén lehet fixálni, aztán pedig rádiós vagy optikai csatornán leadni. A fo- gadóponton a hologrammot fényérzékeny lemezre véve eredeti mivoltában lehet visszaállítani. Ez lehetővé teszi. hogy a tárgy háromdimenziós képét lássuk. Igaz,, e rendszer realizálása egyelőre még speciális alkalmazás céljából is nagy nehézségekbe ütközik, nagyon alacsony a televíziós adócső áteresztő képessége, ez pedig megnehezíti a térhatású kép reprodukcióját. Nincs még elegendő erősségű lézersugár sem. amely a reális tárgyak- hologrammjainak előállításához szükséges. Ma persze már nehéz elképzelni, hogv valamikor a mozi is furcsaségszámba ment. N. PejUov (A Szovjetszkaja Csuvasiá- ból ford.: Zahemszky László.) az én, szobámban nőtt zseny- senyemről. De akkor még nem hitte el a hírt. Személyes találkozásunk azonban megváltoztatta véleményét. A kérdésre, hogy milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan, a „zsenyseny-ag- rohómus” elmosolyodott. Tovább szeretné szaporítani az „életgyökeret”. Nemcsak az erdei tisztáson, hanem a csebokszári botanikuskertben is. — A legnagyobb tervem pedig az — mondta végül Nyikolaj Sztyepanovics Gra- nadszkij —, hogy a növényről szerzett tapasztalataimat, ismereteimet egyszer összefoglaljam egy könyvben. D. Gorgyejev (Kommunyizm ialave — Csebokszári) Csuvasból fordította: Kántor Klára w 1 • műsorok: RÁBIO Kossuth 8.25 Fúvószene. 8.45 Szerpentin. 9.44 Muzsika Zsuzsika meséi. 10.50 Hobbidominó. 10.35 Jandó Jenő zongorázik. 11.24 Népi ellenőrök. 11.39 Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. 12.35 Szabó István: Hazulról — odáig. 12.45 Zenemúzeum. 14.29 Mindenki könyvtára. 15.10: Dalok a Fáklyavivők című hanglemezsorozatból. 15.28 Zsákbamacska. 16 05 Daloló, muzsikáló tájak. 16.13 A rádiószínház híradója. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát, 18.15 Hol Valit, hol nem volt... 18.30 Esti magazin 19.15 Diákkönyvtár hangszalagon. 20.16 Szvja- toszlav Richter zongoraestje. 21.43 Adottságok — lehetőségek. 22.15 Sporthír- adó. 22.35 Angol madrigálok. 22.50 Elmélet és gazdaság. 23.10 Anyegin (ope- rar esd etek). Petőfi 8.05 Operettdalok. 8.33 Népzenei hangos újság. 9.13 Slágermúzeum. 10,00 Zene- délelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Kórusok. 14.00 Válogatott perceink. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19!55 Slágerlista. 20.33 A 04. 05, 07 jelenti. 21.05 Visszatekercsel és. 22.15 Tánczene. 22.45 Ope- rettfelvételek. 23.15 Nóták. Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Női dolgok, női goindok ... Munkát adott a kisüzem. Szerkesztő: Jakab Mária — Cserháti Zsuzsa énekel — Moszkva, 1980. dr. “Fodor László jegyzete. — Hangversenykrónika , — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Az aratási felkészülésről tanácskoztak Miskolcon — Eger belvárosának rendezési tervéről tárgyalt Eger Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága). 18.25 Lap- és mflsorelőze- tes... 16.50 Stop. 17.05 Csak gyerekeknek/ 17.55 Telesport. 1S.35 Ki figyel oda? 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv.híradó. 20.00 Kis- filmek a nagyvilágból. 21.30 Zene, zene. zene. 22.30 Tv.híradó 3. 22.40 Tv- tükör. 2. műsor 16.00 A X. veszprémi tévétalálkozó műsorából. 16.00 Cseresznyéskert (tévéjáték). 13.00 Kasparek (tévéfim). 19.15 Naftalin. 20.20 Alfonzé világszínháza. 20.45 Vr. diszkó. 21.10 Tv.híradó 2. 21.30 Kasimai paradicsom (francia—japán dokumentumfilm). Hmüs&B&k I960, június 1M>,. csü tör tóik Számítógépet alkalmaznak Számítógép segíti a munkát a csebokszári autójavító üzem beit Kováts Andor Szobában nő az „életgyökér"
