Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Két gondolában EGY OLASZ LAP ka rikatúráján külön gondolában i evez Carter, s egy másikban a partnerei. A rajz ak-< kor készült, amikor Velencében még nem üitek ősz-< sze a hetek, az iparilag legfejlettebb tőkés államok képviselői. Akkor még csak sejteni lehetett, hogy az} amerikai elnök minden erőfeszítése ellenére a velen-} cei csúcstalálkozó a nézetkülönbségek jegyében' zojlik majd. 5 Akkor erre számítottak — ma már bizonyosság,j hogy Párizsból vagy Bonnból kitekintve más képet) matat a világ, mint Washingtonból. Átellenben a Dózse-palotával, San Giorgio-szigetén ':ét napon < át a küldöttségek szóvivői elsősorban arról próbál- } ták meggyőzni a kétezernél több tudósítót, hogy a> szomszédos könyvtárteremben az állam- és kormány-) fők. valamint a miniszterek teljes egyetértésben tár- ! gyalnak. Valójában a hajdani kolostor csendhez} szokott falai heves vitáktól visszhangoztak. A tőkés világ és benne az Észak-atlanti Szövet-} ség most legalább olyan mély válságot él át, mint, annak idején, amikor Franciaország kilépett a NATO katonai szervezetéből. \ Velencében ennek többjeiét tapasztalhattuk. Mindenekelőtt abban, hogy Schmidt, kancellár} moszkvai látogatása változatlanul nincs ínyére az^ amerikai elnöknek. A nyugatnémet álláspont — az atlanti tömb egységét veszélyezteti. Carter jól} időzített római megbeszélései, a jelekből ítélve, azt} a célt szolgálják, hogy a Tiberis partján szövetsége-} seket szerezzen az eurorakéták programjának az^ eredeti tervhez igazodó végrehajtásához. } Sok szó esett a hetek csúcstalálkozóján Afgani-sz-} tánról. A szovjet csapatkivonások híre a találkozó} berkeiben egyszerre keltett zavart és érdeklődést j Jellemző, hogy még Brzezinski nemzetbiztonsági fő-} tanácsadó is kénytelen volt elismerni: a szovjet lé-} pés netán a válság megoldásának lehetőségével} kecsegtet. A francia külügyminiszter szűkszavúan „figyelemre méltónak" minősítette a hírt, míg a brit^ külügyi szóvivő szerint csak a teljes csapatkivonás járulhat hozzá a feszültség föloldásához. Bizonyára} az sem véletlen, hogy Helmut Schmidt zárónyilatko-} zatában, majd az újságírókkal folytatott beszélgető-• sében egyetlen szóval sem említette Afganisztánt.; A SORRENDBEN HATODIK tőkés csúcstalálkozó végül is nem iktathatta ki szótárából a válság és a véleménykülönbség fogalmát. Carter és partnerei — / - akárcsak a karikatúrán - továbbra is két gondo-; Iában eveznek. Gyapay Dénes Edward Ba'äiüGii Sécslísn Edward Babiuch lengyel miniszterelnök kétnapos, hivatalos látogatásra Becsbe érkezett. A Schwechati repülőtéren Bruno Kreisky kancellár fogadta. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Tisztogató akció Iránban A teheráni egyetem újabb száz hallgatóját, tanárát és tisztviselőjét távolították el, illetve nyugdíjazták „a SAVAK-titkosrendőrséggel és a régi rezsimmel való együtt­működés miatt” — közölte kedden az egyetem dékánja. Mint emlékezetes. szombaton 389 tanárt, diákot ás tiszt­viselőt távolítottak el ha­sonló vádakkal. Az újabb tisztogató akció idézte a Kaihan című lap a dékán szavait — a kulturális élet es a közigazgatás meg­tisztítási folyamatába illesz­kedik. amelyeket Khomeini ajatollah és a forradalmi ta­nács határozott el. Az egye­temet egyébként, amelynek, tizennyolc-húszezer hallgató­ja és mintegy kétezer tanára van. június 5-én — egy hó­nappal a tanév vége előtt — meghatározatlan időre bezar­I ták. Pokolgép robban kedden' este Ahvazban, az olajterme­lő Khuzisztán tartomány székhelyén. A városközpont­ban, egy parkoló gépkocsi­ban elhelyezett szerkezet a teheráni rádió közlése sze­rint kilenc embert megölt, s több mint öt vénét megsebe­sített,, Egy másik gépkocsi is megrongálódott, és sok kira­katüveg betört, A délkeleti Khuzisztán az utóbbi időben számos rob­bantás színhelye volt. ezek célpontjai azonban... , főként nem polgári személyek, ha­nem olajipari berendezések és olajvezetékek voltak. KGST Az új tervidőszak küszöbén A KGST egy-egy üléssza­kának munkája önmagában bajosan értékelhető; ennek ; a feltétele, hogy beiilesz- öziik a közelmúlt esztendők N GS T - tevéken ységébe. Az elmúlt héten Prágában tar­tott XXXIV. tanácsülés kap­csán elsőként arra a jellem­ző vonásra kell utaéiunk, hogy a szocialista gazdasági közösség nemzetközi szerve­zetének munkája a folyó tervidőszakok derekától kezdve mindinkább a jövő-, re, a követaezö tervidőszak­ban kifejtendő együttműkö­dés előkészítésére, szélesíté­sére koncentrálódik. Nos, ami 1981—1985-öt il­leti, a KGST-országok a megszokottnál jóval koráb­ban kezdték meg a jövőbeni együttműködés megalapozá­sát. Már 1976-ban — mint­egy Atlaszként a világgazda­ság? kihívásra és korszakvál­tásra — elhatározták, hogy a gazdasági fejlődés szem­pontjából életbevágó problé­mák megoldására hosszú tá­vú közös stratégiát dolgoz­nak ki. Ennek nyomán szü­lettek meg — dolgozták ki, majd fogadták el 1978-ban és 1979-ben — a 10—15 eszten­dőre. tehát többnyire 1995-ig szóló öt 'célprogramot, amelyek az alapvető ener­gia-. fűtő- és nyersanyagok gazdaságilag indokolt közös szükségletének, továbbá az élelmiszerek és a közszük­ségleti iparcikkek ésszerű szükségleteinek kielégítését, a közlekedési, szállí­tási kapcsolatok fejlesz­típníiifBO, 1980. júniusi 26., csütörtök 'tését és az előbbiek terme­lő- és szállítóesziköz-igényei- hez is kapcsolódva a gép­gyártás korszerűsítését hiva­tottak biztosítani. Az utóbbi két esztendőben a KGST-munka főként arra összpontosult, hogy a közös gazdasági stratégia öt cél­programjának végrehajtása mielőbb, de legalább az új tervidőszakban megkezdőd­jék. Az említett dokumentu­mok ugyanis — bár a fel­adatokat. a közös tennivaló­kat konkrétan meghatároz­zák — mindaddig csak prog­ramok, amíg nem alakulnak át 'államközi egyezmények­ké. majd pedig magánjogi szerződésekké. Az öt cél­program összesen 230 intéz­kedést, fej lesztesi feladatot irányoz elő. s ezek közül a prágai ülésszakig bezáróan 32-re aláírták az államközi egyezményeket is. Az ülés­szakon is aláírtak egy jelen­tős megállapodást, éspedig a m i k ro-s zá m í tástec h n i ka fej­lesztésére, a gyártás szakosí­tására, s annak figyelembe­vételével a kölcsönös szállí­tásokra. Az egyezmény az új tervidőszakban 15 milliárd rubel értékű kölcsönös for­galomra ad lehetőséget. ' % A KGST a ppará tusara, szervezeteire hárul az a fel­adat. hogy a célprogramok megvalósítását, beindítását szolgáló államközi egyezmé­nyek rendszelét teljessé te­gyék, ami nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a közös fejlesztésben vállalt felada­tok beépüljenek a tagorszá­gok 1930 utáni, egyebek kö­zött az 1981 —1985. évi nép­gazdasági terveibe. A cél­programok és a nemzeti gaz­daságfejlesztési tervek kap csolódását az is erősíti, hogy 1981—1935-re is kidolgozzák a sokoldalú integrációs in­tézkedések egyeztetett ter­vét, amelybe az együttműkö­dés csomópontjait alkotó fejlesztések, feladatok kerül­nek be. A célprogramokkal össze­függő munka mellett a ko­rábbiakhoz hasonlóan — lé­nyegében a mostani tervidő­szak deiekán — a két- és sokoldalú tervegyeztetések is megkezdődtek, s bár egy-két viszonylatban — pl. Magyar- ország—NDK, Csehszlovákia —Szovjetunió — már lezá­rultak, lényegében a befeje­zés fázisához jutottak. Ám ettől — a közeljövőt, érintő munkától eltekintve az együttműködés időhorizont­jának kitágítása minősíthető tipikusnak, s új vonásnak. A célprogramok mellett er­re utalnak a gyártásszakosí- tás és termelési kooperáció hosszú távú — ugyancsak kidolgozott es elfogadott — kétoldalú programjai. Az időhorizont szélesítése, tá­gítása kapcsán említhető — s erre a legutóbbi ülésszak záróközleménye is Utal — a KGST illetékes bizottsága a tudományos-műszaki együtt­működés fő feladatait 1990- ig meghatározta. A KGST-országok az el­múlt esztendőkben rendkívül nagy — minden eddigit fe­lülmúló — erőfeszítéseket tettek, ha úgy tetszik, együttműködésük fejlesztésé­re, de reálisabb úgy fogal­mazni.1 annak érdekében, hogy együttműködésük ki­elégítse a követelményeket. Mert anakronizmus lenne azt állítani. feltételezni, hogy amikor a tagországok 0azdas'’gi helyzetét a növe- sdés lassulása, a társadalmi t-'-melés nem kielégítő haté­konysága, s többnyire egyen­súlyhiány jellemzi, két- és többoldalú együttműködésük és annak mechanizmusa megfelelő, kielégítő. Annál kevésbé állítható ez, mert a növekedés lassulása már az együttműködés szférájára is átterjedt, A XXXIV. ülés­szak közleményének idevágó adata szerint a KGST-orszá­gok. teljes külkereskedelmi forgalma az elmúlt évben' 12.7 százalékkal, az egymás közötti forgalom viszont csak 7.7 százalékkal nőtt. Ugyan­ezt a tendenciát jelzik a ma­gyar vonatkozású adatok is: az 1976—1980 évi terv egyez­tetésekre épülő hosszú lejá-. ratú árucsere-forgalmi egyez­mények KGST-kereskedői ­műnk mintegy 60 százalékos növekedései irányozták elő, s éttől a tényleges árucsere jócskán elmarad. Ügy tűnik, hogy nemcsak a tagországok gazdasága, ha­nem két- és sokoldalú együttműködésük is proble­matikus szakaszba jutott, a már lezárult tervegyezteté­sek is azt valószínűsítik, hogy a következő tervidő­szakban még aligha lesznek képesek gyorsan növelni az együttműködést, kölcsönös árucsere-forgalmukkal ked­vezően befolyásolni egymás gazdasági növekedését, le­küzdeni a nehézségeket. Le­hetséges — s ezt a magyar küldöttség is szorgalmazta a prágai ülésszakon — hogy a későbbiek során még to­vábbi lehetőségek tárulnak fel a szükségletek, az igé­nyek jobb, szélesebb körű kielégítésére. Ez jó és fon­tos lenne, ám az alapvető probléma az —, ami a for­galomnövekedés alacsonyabb ütemében és zavaraiban is tükröződik hogy az együttműködésnek minden tagországban és a közösség egészében növelnie kellene a társadalmi termelés haté­konyságát. mert csak ily mó­don képződhet pótlólagos erőforrás a nehézségek kikü­szöböléséhez, a kielégítő gazdasági növekedéshez. Garamvölgyi István Folytatja munkálat a Legfelsőbb Tanács MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szerdán, a két ház együttes ülésével folytatta nyári ülésszakát. Az ülésen Leonyid Brezsnydv vezetésé­vel megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői. A délelőtti tanácsokzáson a szovjet parlament egyhan­gúlag elfogadta a területi, határterületi tanácsok jog­köréről előterjesztett törvény­javaslatot, amelyet kedden a két ház, — a Szövetségi és ,j Nemzetiségi Tanács ■— ku- lön-külön vitatott meg. Ezt követően megkezdték az ülésszak elé terjesztett kör­nyezetvédelmi törvényterve­zetek vitáját. A két törvény­tervezet egyike a légkör vé­delméről, levegőtisztasági in­tézkedésekről szól. a másik az állat- és vadállomány megóvását szorgalmazza. C ártér Afganisztánról nyilatkozott Tárgyalások Madridban A hivatalos látogatáson Ju­goszláviában tartózkodó Car­ter, amerikai elnök, kedden, a tiszteletére adott vacsorán, beszédében célzást tett arra, hogy Washington kész lenne közreműködni valamiféle ..átmeneti megoldásban'’ az afganisztáni probléma rende­zésére. „Az Egyesült Álla­mok — jelentette ki az el­nök — kész arra. hogy részi vegyen valamiféle átmeneti megoldás kidolgozásában Af­ganisztánban a béke helyre- állítására, párhuzamosan a szovjet csapatok teljes ki­vonásával az országból.” Carter azonban nem fej­tette ki részletesebben ál­láspontját a rendezés egyéb feltételeiről, s a Fehér Ház szóvivője nyomban hozzátet­te — kérdésekre válaszolva —, hogy az elnök által mon­dottak „nem tartalmaznak újat Carter februári nyilat- kozatához|képest". Az Egyesült Államok ki­sebbíteni próbálja a szovjet kezdeményezes jelentősegét, s ez arra utal, hogy nem tö­rekszik az afganisztáni hely­zet politikai rendezésére, nem óhajt biztosítékot adni arra, hogy nem támogatja á jö­vőben az afgán ellenforra­dalmi csoportokat. Zbigniew Brzezinski, az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója, az NBC amerikai televíziónak adott interjújában lekicsiny­lőén nyilatkozott a szovjet csapatkivonásról. Megerősí­tette, hogy az amerikai el­nöknek a februári sajtókon­ferencián elhangzott nyilat­kozata Afganisztánról to­vábbra is érvényben van. Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke, hivatalos lá­togatásának befejeztével, szerdán délelőtt elutazott Belgrádból. Carter látogatásáról és Cvi- jetin Mijatoviccsal folytatott tárgyalásairól közös közle­ményt adtak ki. A dokumentum kiemeli: a tárgyalófelek megelégedéssel szögezték le. hogy Jugoszlá­via és az Egyesült Államok kapcsolatai igen eredménye­sen fejlődnek. Állást fogla’- tak a két ország sokoldalú együttműködésének további bővítése mellett. Aláhúzták a bilaterális gazdasági kapcso­latok erősítésének növekvő jelentőségét. Megállapodtak abban, hogy újabb lépéseket tesznek a kereskedelmi fór- gálom növekedésére. Az amerikai fél kifejezte megértését és készségét, hogy támogatja Jugoszlávia gaz­dasági stabilizációs erőfeszí­téseit. A két elnök kifejezte nagy nyugtalanságát a nemzetkö­zi helyzet kőmoly megrom­lása miatt és hangsúlyozta az ENSZ alapokmánya szi­gorú Betartásának szükséges­ségét. Ezen az alapon kölcsö­nösen kiemelte a nemzetközi együttműködés és a tárgya­lások folyamata erősítésének jelentőségét. Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke, szerdán, dé­li 1 órakor, nem egészen 24 órás, hivatalos látogatásra Spanyolországba érkezett. A madridi repülőtéren az ame­rikai elnököt 1. János Károly király és Adolfo Súarez mi­niszterelnök vezetésével, a spanyol kormány tagjai fo­gadták. Az ünnepélyes fogadtatás után I. János Károly ki­rály. a királyi palotában ebé­det adott az amerikai állam­fő tiszteletére. A díszebédre a kormány vezetőin kívül meghívták a legfontosabb spanyol politikai pártok ve­zetőit is. NATO-ülésszak Muskie elvetette Schmidt javaslatait is Edmund Muskie amerikai külügyminiszter szerdán a NATO miniszeri tanácsának ankarai tanácskozásán azt ja­vasolta: kezdődjenek tárgya­lások az európai közép-ható- távolságú atomfegyverek kor­látozásáról, de ugyanakkor elvetette a Szovjetuniónak azt az álláspontját, hogy csak akkor van értelme a tárgya­lásnak. ha a NATO-nak az egyensúly megbontását célzó decemberi határozatát visz- szavonják, vagy felfüggesz­tik annak végrehajtását. Muskie korábban a sajtó­nak nyilatkozva elutasította Schmidt nyugatnémet kan­cellár javaslatát is. hogy a NATO és a Varsói Szerző­dés három évre fagyassza be a közép-hatótávolságú ra­kéták európai telepítését és ezáltal tárgyaljanak e fegy­verek korlátozásáról. Szerin­te ez továbbra is fenntartaná a Szovjetuniónak e fegyve­rek terén meglévő állítólagos fölényét. Az amerikai diplomácia vezetője, anélkül, hogy kitért volna az egyes szovjet csa- patkotingenseknek AIganisz­tánból történő kivonásáról szóló bejelentésére, megis­mételte azt az ismert ameri­kai álláspontot, hogy vala­mennyi szovjet csapatot ki keld vonni Afganisztánból! „A csapatok gvors visszavo­nása eseten Washington kész támogatni egy el nem köte­lezett, független Afganisztánt* amelyet az ország népe áltat elfogadott kormány irányít’? — mondotta. Az amerikai diplomácia vezetője felszólította a NATO tagállamait, hogy készítse­nek terveket a Nyugat-Euró- pában állomásozó amerikai csapatok felváltására, ame­lyeket a jövőben válság ese­tén a Közel-Keleten vetné­nek be. Joseph Ltins NATO-főtit- kár beszédében azt hangoz­tatta, hogy a katonai szövC - seg tevékenységét három célnak kell vezérelnie: a vé­delmi képesség gyorsított ütemű fokozása, a Szovjet­unióval való realista párbe­széd lehetőségének fenntar­tása és mindenekelőtt a NATO-n belüli egységre és szolidaritásra való -törekvés. ' \

Next

/
Thumbnails
Contents