Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-25 / 147. szám
Csuvas szobrot avattak az egri Csebokszári-Iakótelepen A Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság nagy nemzeti költője, M. Szeszpel szobrát avatták fel kedden délelőtt Eger Cse- bokszári-lakótelepén. Az avató ünnepségen, amely a Vallon utcai IX. számú Általános Iskola szomszédságában zailott le több száz résztvevővel. dr. Varga János mondott ünnepi beszédet. Ott volt az avatáson a szobor alkotója. Anatoli) Bringán csuvas szokrászművész, valamint dr. Vasas Joachim, az egri városi pártbizottság titkára is. A felavatott szobor talapzatára virágkoszorút helyeztek el a IX-es iskola úttörői és a náluk nyaraló csuvas pionírok. Ezután Anatoli) Bringin szobrászművész a város vezetői kíséretében megtekintette a Csebokszári- lakótelepet és annak iskoláját. majd a megyeszékhely történelmi nevezetességeivel ismerkedett. A Cscbokszári-lakótelep iskolájának úttörői virágkötőről helyeztek el Csuvasia nagy nemzeti költőjének, M. Szeszpelnek szobránál. (Fotó: Vigh) Missí Szeszpel emlékezete Missi Szeszpel (oroszos nevén Mihail Kuzmin) 1899. november 4-én született a kazányi kormányzóság Su- gurovo nevű falujában, szegényparaszt családból. Gyermekkorát éhezés és betegségek kísérték végig, A tehetséges fiút szülei egyházi iskolába íratják, hogy megtanulja a betűvetést. 1910-ben elveszíti apját, s a család olyan nyomorúságos helyzetbe kerül, hogy a gyereknek írnoki állást kell vállalnia. Tanulmányait csak 1914-ben sikerül folytatnia. Osztálytársai közül kiemelkedik rendkívül olvasottságával’ különösen Puskin, Lermontov, Nyekraszov, Sev- csenko, Gorkij, Ethel Voinich és Victor Hugo műveit kedveli. 1917-ben beiratkozik a Tyetyusi városbeli tanítói szemináriumba, itt éri az Októberi Forradalom. Néhány társával együtt tagja lesz az iskola diáktanácsának, s a Itt ív kezdeményezője a társadalmi-politikai kérdésekről rendezett vitáknak. A csuvasul és oroszul egyaránt író fiatal költő versei ekkor jelennek meg először nyomtatásban a Tyetyusi Hírekben és különböző kazányi lapokban. * 1918-ban belép a bolsevik pártba. Nagy hatással volt rá moszkvai utazása, melynek során egy propagandista tanfolyam részvevőjeként Lenint is hallotta beszélni. Visszatérése után tevékeny szerepet játszik az ifjúsági mozgalomban, komszomo- 1 ista sejteket szervez falun es városon. Közben új verseket ír (Múlt idők, Jövő, Volgái dal stb.j. A Csuvas Autonóm Terület megalakulása után Cse- bokszóriba hívják, ahol a területi tanács végrehajtó bizottságának és a forradalmi bíróságnak a tagjává választják. Az igazságügyi osztály élén végzett megfeszített munkájánál nem kevésbé feszített az ebben a/sidő- szakban kifejtett irodalmi tevékenysége sem. Egész sor verset ír (A csuvas nyelv — magyarul: Hevesi Szemle, 1077;4. szám; A csuvas fia, A csuvas nőkhöz stb ), anyanyelvére fordítja Tolsztoj két regényét, Lermontov elbeszélő költeményét. Felolvasóesteken vesz részt, tanfolyamokat szervez a csuvas nyelv és néprajz tanulmányozására, Ellenségeinek nincs Ínyére A Bl fi miit fi ii 1980, június 25.» szerda elvhűsége és az új rend érdekében kifejtett áldozatos munkája; hamis vádat koholnak ellene, melynek alapján letartóztatják. Később azonban a bíróság felmenti. Ekkoriban kiújul gyermekkori csonttuberkulózisa is, ezért gyógykezelés céljából előbb Nyizsnyij Nov- gorodba (ma: Gorkij), majd a Krímbe utazik. A napfényes tengerparton ismét dolgozik. a Jevpatorijában írt ciklusának legszebb darabja A tengerhez című vers. 1922 tavaszán egy barátja meghívására Csernyikov vidékére költözik. Ukrajnai tartózkodása alatt Sevcsenko több versét ülteti át csuvas- ra. A szülőföldtől való kényszerű elszakadás, súlyos betegsége, viszonzatlan szerelme, igazságtalan meg- hurcolása, az 192l-es Volga vidéki éhínség rettenetes élményei, anyagi helyzetének megalapozatlansága azonban felőrlik a költő erejét, s 1922. június 15-én Szta- rogorodka faluban önkezével vet véget életének. Szeszpel a forradalmi csuvas költészet első nagy alakja. Már első verseiben világosan . kifejezésre jutott a társadalmi-politikai elkötelezettség. Az eszmei motívumok szociális kiélezettsége, az ábrázolásmód forradalmiromantikus emelkedettsége, a költői nyelv érzelmi telítettsége. Szeszpel költészetének legmeghatározóbb jegyei. Verseinek fő tartalma a forradalom és a nép. A forradalmat titóni erőnek ábrázolja, amely újjászüli az egész világot, és soha-nem- volt szép életet kínál a népnek. Ezért is nevezi „mindent megtisztító lángnak”, „csodálatos hajnalnak”, „tűzviharnak”. Esztétikai ideálja az alkotó módon dolgozó ember szépségé. Ezért énekli meg lelkesülten a munkát, mint az új rend felépítésének legfontosabb eszközét. F,z. az egyik új minőség, amit Szeszpel a szovjet korszak csuvas irodalmában meghonosít. A másik a múlt sötét > képekben való ábrázolása, de nem a szörnyűségek öncélú bemutatásaként. hanem a teremtő munka révén születő fényes jövő kontrasztjaként. A régi tagadásának pátosza költé- sze'ében mindvégig az új élet szenvedélyes igenlésének motívumaival kapcsolódik össze. A forradalom pátoszát, a béklyóiból szabadult csuvas nép erejének felismerését, a kor viharos eseményeit Szesz- pel hatalmas lelki feszültségekben élte át, R a szubjektív és a szociális érzések egységének kifejezésére való törekvés megfelelő költői eszköztár keresésére ösztönözte. Felismerte, hogy a hagyományos csuvas népi versforma nem alkalmas a megváltozott tartalom megjelenítésére, ezért anyanyelvre fonetikai szerkezetének és hangsúlyviszonyainak gondos tanulmányozása után a csuvas verstechnikát is megújította. Különös sze- retetet táplált anyanyelve iránt, melynek sorsában a nép sorsát látta. Egész sor költeményt szentelt a csuvas nyelvnek, amelyekben elnyomott és jogfosztott múltbeli helyzetét, valamint az új kultúra építésében játszott szerepét állítja elénk. Elméleti megállapításai és költői gyakorlata mérföldkőnek számítanak a csuvas költészet fejlődésében. Az alig huszonhárom esztendősen ellobbant költő örökre beírta nevét a csuvas irodalom történetébe. Méltán hajtunk fejet szobra előtt mi is. Zahemszky László Már régóta akarok írni erről az ■ asszonyról, azazhogy neon is róla, hanem híressé vált fiáról, mert fia történeti valóság volt, míg ő... Legalábbis úgy. ahogyan én gondolom, inkább csak legenda, vagy képzelgés lehetsz, Anna asszony, s nem is tudom, szabad-e, illik-e. hogy egy ellenőrizhetetlen pókhó- lószál ürügyén részben magaménak, az én városomból (az akkor még csak apró halászfalucskából) származónak, penteleinek tartsam nagynevű fiadat azt a jeles férfiút, aki pontosan négyszáz évvel ezelőtt éppúgy becsületet szerzett a magyar névnek a mívelt Nyugaton, mint előtte és utána oly sok, nála jóval ismertebb ember. Nem tudom... De hát végül is le kell írnom, ami keveset tudok. Budai Parmenius István a tizenhatodik század második felében született az akkor még török megszállás alatt lévő Budán, protestáns szülőktől, (S íme. az említett pókhálószál: adataimat Richard Hakluyt nagy művéből — The Principal Navigations, Voyages, Traffiques and .Discoveries of the English Nation, azaz Az angol nép legfontosabb hajóútjai, kereskedelmi és felfedező tevékenysége — vettem: ez a mű 1904-es glasgow-i kiadásában hiába kerestem Par- menkis István apjának ne- 'vét, anyjáról viszont meg. Szél Júlia ..M egbiin- tetem az anyák vétkét” című dokumentumdrámájában vallomásokat, Véleményeket sorakoztat fel azzal a céllal, hogy indokolja egy meggondolatlan pillanat előzményeit és következményeit. azt a pillanatot, amikor egy édesanya el akarja pusztítani önmagát és nyolcéves kislányát. Az orvosi gondosság megmenti életüket, de az anya „előre megfontolt gyilkossági kísérlet" vádjával áll majd a bíróság elé. Tettére nincs mentség, csak magyarázat van. A modern ballada szereplői a mama, az édesanya, lánya, a férj, az orvos, a tanítónő és a szociális otthon öregjei. Témája a szeretet öldöklő hatalma, a visszatérő bűnhődések. Juli 15 éves volt, amikor nagyanyja az intézeti élet elől a házasságba menekítette. Június 8-án volt az iskolai ballagás, 19- én az esküvő. Tizenhat éves korában már dolgozott, később részeges, garázda férje elhagyta. „Nagyon kedves nővérke volt. Nagyon szerettük. Roppant jólelkű volt. Mindenkin segíteni akart” — mondják a szociális otthon öregjei. Az orvos nem talál mentséget tettére, legföljebb az egész életét, amelytől menekülni (Tudósítónktól) A Heves megyei ifjúsági klubtanács a klubokat irányító társszervekkel és intézményekkel egyetértésben egész évre szóló pályázatot hirdetett a „kiváló ifjúsági klub” cím elnyeréséért. A pályázat célja: a klubok öntevékenységének fejlesztése, politikai, társadalmi és közéleti elkötelezettségének fokozása, a színes, sokoldalú klubélet kialakítása. Remélhetően az akció során új, eddig nem alkalmazott klubszerű formák is kialakulnak majd> megyénk ifjúsági klubjainál, csoportjainál. A pályázatban kiemelt szerepet kap a honismeretközélet. sport-turisztika és a könyv tárismeretek. A közélet-honismeret — kapcsolódva a Hazai tájakon KISZ- es akcióhoz — témakörben a tagok lakóterületükön történő érdekesebb eseményekről készítenek feljegyzést, riportokat, fotókat. Feladat az is, hogy á Heves megyében akart. Ettől az élettől akarta megmenteni kislányát. Társat keresett szétdúlt életéhez, de egyetlen férfi sem vállalta az idegen gyereket. Ezen a hétfőn is minden összejött: sikertelen vizsgák, gyermeke betegsége. a volt férj gyilkos pletykái, a visszatérő múlt, a hiábavaló igyekezet. Minden ember életében vannak sikertelenségek, hullámvölgyek. de az emberek többségét akaraterő, bizakodás, műveltség átlendíti ezeken a keserves napokon. S azok a jó dokumentumdrámák, amelyek napjainknak ezeket a képeit hozzák emberközelségbe, s a hallgató maga is keresi az események mozgató rugóit. A szerkesztő csak tényeket Még jóformán el sem kezdődött a vakábió, s már ismertté vált az új tanév menetrendje. Az oktatási miniszter utasítása szerint a szorgaLmi idő szeptember 1- én a tanévnyitó ünnepéllyel -------------------------------------------------;-----^ m űködő múzeumokat, fontosabb kiállítóhelyeket meg látogassák. A klubtagok ■ vállalkozhatnak egy-egy munkahely, intézmény környezetének szépítésére, természetesen társadalmi munkában. Új színfoltja lehet mind a klub, mind pedig a könyvtár tevékenységének, ha egymás munkáját megismerik, esetenként a klub házigazda szerepet is vállai a könyvtárban. A legeredményesebben dolgozó közösségeket a megyei klubtanács országos „arany- koszorús ifjúsági klub” címre terjeszti fel, s a pályázatban való részvétel alapján kerül kiosztásra a megyei kiváló klub cím is. A meghirdetők ebben az évben a klubvezetők munkáját is értékelik, s a pályázat végén külön jutalmazzák őket. A pályázat 1980. decemberében zárul, az értéi kelésre 1981 áprilisában kerül sor. Bárányt Imre nutat fel, barátok és ellen- ■ elek véleményét idézi, nem mond véleményt, ew a hallgatóra bízza. Az édesanya lányához intézett szavai ..ugye nem haragszol rám?’* ..ezután minden másképp lesz” után azonban kételkedik, hogy ez a nem túlságosan művelt asszony felnevelheti-e szép és okos kislányát- És csak annak bizonyságét látja, hogy az életben vannak hihetetlennek tűnő történetek. de hogy vannak, ez a családi tragédia is igazolja.. Szél Júlia, számtalan, kitűnő riport szerkesztője ezúttal is csak azt mondhatta, és azt mondotta el. amit az, élet eléje tett, vigaszt és reményt hagyva. A fiatalasszony előtt az élet számtalan lehetősége még nyitva áll, feltételezhetően a boldog élet is. A dokumentumdráma ezt a lehetőséget példázza és mély humanizmusa emeli a mindennapok keserves történetei fölé. Ebergényi Tibor kezdődik, az első tanítási nap szeptember 2-a lesz. Az első félév 1981. január 31-ig tart, a félévi értesítőt pedig február 6-án kapják kézhez a diákok. A tanév utolsó tanítási napja az ál-. talános iskolákban, a középiskolák I—III. osztályaiban, az egészségügyi szakiskolák, valamint a gépíró és gyorsíró iskolák I—II. osztályaiban 1981. június 12-e lesz, a tanulmányaikat befejező középfokú iskolások 1981, május 9-én búcsúznak az alma matertől. A tanév eredményes befejezésének feltétele az éves kötelező óraszámok legalább 90 százalékának a megtartása. A miniszteri utasítás foglalkozik az iskolák órarendjével is. Felhívja a figyelmet arra, hogy az iskolákban az órarendet úgy alakítsák ki, hogy az elsősök napi munkája négy. a másodikosoké. a harmadikosoké és a negyedikeseké a napi öt. a felsősöké és a gimnazistáké a napi hat, a szakközépiskolásoké pedig a napi hét órát ne haladja meg. Az írásbeli érettségi vizsgákat 1981. május 18-án kezdik, a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga időpontja pedig május 25—26-a. A téli szünet az új tanévben december 22-től 1981. január 4-ig tart. a tavaszi szünetre pedig 1981. április 6—11 között kerül sor. (MTI) Szeptember 1-én kezdődik az új tanév Klubpályázat fiataloknak Igaz voltál-e, Anna 7 jegyzi a szerző, hogy a neve „Anne Pantalay” volt; lehetséges, hogy ez azt jelenti: „Penteley Anna”?) Parmenius Magyarországon kezdte tanulmányait, Londonban és Oxfordban fejezte be. Egyik oxfordi barátja, az említett mű szerzője, Richard Hakluyt bemutatta őt Gilbert Humphrey lovagnak, aki Erzsébet királynőtől 1578-ban engedélyt kapott arra. hogy Amerikában újabb területekeit hódítson meg, az angol korona számára. Ilyen terület volt akkoriban Új-Foundland. Az expedíció, amelyben Parmenius. a tehetséges magyar természettudós mint történet- vagy krónikaíró vett részt, 1583 júniusában kelt útra Plymouth kikötőjéből. Augusztus 6-án küldte első — s egyetlen — jelentését latin nyelven az egyik hazatérő hajóval St John's Portból Parmenius. E jelentésben megírja, hogy a sziget terméketlen, lakói nincsenek, ám különös, sosem látott, fehérbundájú medvék tanyáznak rajta. Valószínűleg ő volt az első magyar, aki jegesmedvékkel találkozott. Humphrey kapitány kétheti ott-tartózkodás után kiadla a parancsot a hazatérésre. F,gy hajót, hátrahagyva a Squirrel (Mókus) nevű hajóra szállt; Parmenius zászlóshajón, a Delighten (Gyönyörűség) utazott. Augusztus végén szörnyű vihar lepte meg az expedíciót, s a Delight megfeneklett Ü.j-Skócia Ca- pe-Sable nevű fokától délre. A .legénység, Parmenius Istvánnal együtt a hullámokban lelte halálát. Nem sokkal szerencsésebb volt a Squirrel — az Azori-szige- teknél az is a vihar martalékává vált. Csak a harmadik hajó. a Golden Hind (Arany Ünő) menekült meg. s vetett horgonyt Falmouth kikötőjében, szeptember végén. E hajó kapitánya. F,d- ward Haies így emlékezik Parmenius Istvánról, s haláláról. Erzsébet királynőnek írott lelentésében. ..Nagy gonddal felszerelt és megrakott zászlóshajónk elvesztése kemény csapás volt. Még nagyobb veszteséget és fál- dalmat jelentett a maid’ százfőnyi legénység halála, köztük egy nagy tudósé, egy magyar emberé, akit szülőhelye után Budainak hívtak. E férfiú nagy lelkesedéssel és szolgálatkészséggel vett részt vállalkozásunkban. s munkája, az expedíció tetteinek és felfedezéseinek latin nyelvű megörökítése, örökös dicsőségére vált ennek az elegáns stílusú tudósnak. s nagytehetségű költőnek.” Eddig tart Haie,s kapitány Parmeniusra vonatkozó jelentése, amit az említett mű szerzőjén kívül 'újabb kori angol és amerikai történetírók is szómon tartanak. Nem tudom, hogy a magyar, történetírás mit tart és mennyit tud Parmeniusról, bizonyára sokkal többek mint amennyihez én egy könyvtári óra révén hozzájutottam, de számomra eny- nyi is elég. S ezt a keveset hadd toldjam meg egy kis megbocsátható, lokálpatrióta ábrándozással, valahogyan így: Hej, Anne Pantalay, Penteley Anna. de jó volna tudni, hogyan kerültél ebből a kis Duna menti falucskából, amelyről azonban még a hírneves Evilia C se beli is megemlékezett, fel Budára? Játszottál-e kislánykorodban a ' Duna partján a száradni kiaggatott halászhálók között? Láttad-e a türbévé átalakított templomot, amit mi ma RáctemploiYinak hívunk? Gázoltál-e nyaranta a Lebu- ki patak vizében? S, fent, Budán mérted-e István fiad dicsőségét? Egyáltalában: igaz voltál-e, Anna? Kemény Dezső
