Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

4 W A csebokszári vízi erőmű építkezésén Világszínvonalon termel a csebokszári harisnya- és kő tőt tár úgy ár Éjszakai aratás KÖSZÖNTÜNK, Hatvan éve, hogy a testvéri csuvas nép csatlakozott az orosz föderációhoz. Ba­rátaink ma is büszkék arra, hogy Lenin és Kulinyin írták alá az autonóm terü­let alapító okmányát. Az addigi történelmében nagyon sokat harcolt és szenve­dett nép vérrel és munkával megszilárdította a szovjet hatalmat, 1925-ben lét­rejött a Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, hogy a soknemzeti­ségű Szovjetunió nagy családján belül a szocializmus, a kommunizmus útján haladjon a csuvas nép is. A Csuvas ASZSZK és Heves megye között 1969-ben létesült testvérkapcsolat. Az eltelt évtized alatt több száz ember járt megyénk­ből Csuvasiában, ismerkedett meg, pillantott bele ennek a szerény, szívélyes, [ nagyon szorgalmas nép életébe. Nemcsak a munkakapcsolatok — a gazdasági, a politikai, a társadalmi, a kulturális életben 21 gazdasági egység, intézmény tart közvetlen kapcsolatot —, hanem nagyon szőrös baráti szálak is összefűzik ma már a két baráti népet. Amikor most néhány képpel és szóval megemlé­kezünk a 601 évfordulóról, őszinte szívvel kívánunk a magunk és olvasóink 1 nevében is újabb és még több sikert ennek a nagyon nagyot alkotó és egy em- I beröltő alatt oly hosszú utat bejáró népnek, barátainknak, testvéreinknek. J Köszöntünk, Csuvasia! A gyöngyösiek tavaly jártak utoljára Csuvasiában, ahogy az ott készült fénykép is bizonyítja Kölcsönös előnyök alapján Jó tíz' éve annak, hogy a megyénkből küldöttség uta­zott Csuvasiába és akkor an­nak egyik tagja volt Csé- pány György, a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság párta lapszervezetének titká­ra is. Az út során szerzett élményei arra késztették, hogy elhatározza: hazatérve javasolni fogja a gazdaság vezetőinek, tegyék rendsze­ressé a kölcsönös látogatáso- ,kat. mivel nemcsak egymás jobb megismerését, a baráti •és testvéri kapcsolatok dmé- lyítését szolgálhatják ilyen módon, hanem sokat tanul­hatnak a gazdálkodás mód­szereiből, - eljárásaiból egy­mástól. A . jó kezdeményezésnek rövid idő alatt jó foganatja lett, ; ' Prjevani ,7án<?s, az állami .gazdaság igazgatója alapos részletességgel tudja felele­veníteni még ma is az első találkozás eseményeit. A Csebokszári Gyümölcsterme­lő Kombinát bizonyult jó partnernek a testvéri-barát­sági együttműködés megszer­kesztésében és annak végre­hajtása gyakorlatában is Szívesen emlékszik vissza a csebokszári, kombinát ve­zérigazgatójára, Guszevre és az ottani pártbizottság akko­ri titkárára, Trifonovra, akik örömmel tettek eleget az első meghívásnak és néztek szét megyénknek ebben az áriami gazdaságban. A kapcsolatoknak hivata­los formát is adtak: szerző­dést kötöttek. Az állatte­nyésztés. a - gyümölcster­mesztés. a palackozás és a gépesítés adták á fő témá­kat. Azok a szocialista . bri­gádok pedig, amelyek a te­rületeken dolgoznak, éven­ként tájékoztatják egymást a módszereikről, eredménye­ikről. Kétévenként indul út­nak ezeknek a brigádoknak egy-egy tagja Csu vasiába. hogy saját szemével győződ­jék meg a csuvas eredmé­nyekről és technológiákról. A gyöngyösiek csoportja legutóbb tavaly járt Cse- bokszáriban. Az idén, au­gusztusban a csuvas delegá­ciót .várják. Ebben az évben forduló­ponthoz érnek. Szándékuk az eddigi eredményeket ösz- szegezni és egy újabb meg­állapodást tető alá hozni. Szeretnék, ha a párt- és a tömegszervezetek is szerző­dést kötnének. Izgalmas kér­désekre várnának választ az elkövetkező években: az idő­járási tényezők hogyan hat­nak a gazdálkodásra és mi­lyen módszerek tehetik ha­tékonyabbá a tápanyaggaz­dálkodást. A borászat tech­nológiája és a gépesítés is sok nyitott kérdést tartal­maz. amikre örömmel fogad­nák a válaszokat. Tény, hogy a gyöngyösiek és a csebok.száriak eddigi, tízéves kapcsolata már na­gyon. sok eredményt adott, és ettől az együttműködéstől további eredményeket is várnak a mégyénkbeliek. (gmf) Kapcsolat a Lenin-rendes kolhozzal Öf éve már, hogy a po­roszlói Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet kapcsolatot alakított ki a Csuvasiában lévő Tojac köz­ség vardajeci kolhozával. Nevezetes ez a gazdaság, eredményeikre méltán büsz­kék a Szovjetunióban, hiszen sikeres munkájukért meg­kapták a Lenin-rondet. Az együttműködésről Sza­kit/ István, a közös gazda­ság főmez.őgazdásza így vé­lekedik : — A kapcsolatteremtés óta kétszer jártunk náluk. A neves csuvas kolhozból pe­dig ugyancsak kétszer jöttek szakemberek látogatásra Po­roszlóra, Azóta is rendszere­sen levelezünk és véleményt cserélünk a termelési tapasz­talatokról. A vardajeci kol­hoz valamivel kisebb terü­letű. mint a mi gazdaságunk, termelési szerkezete azonban megközelítőleg hasonló a poroszlóival. Náluk is nagy jelentőségű a gabonatermelés, de mivel rövidebb ott a nyár, Így kukorica helyett inkább burgonyái termelnek. Jelentős eredményeket értek el az állattenyésztésben is. különösen a szarvasmarha tenyésztésében. A poroszlói­hoz hasonlóan nekik is van egy korszerű sertéstelepük, ahol korszerű módszereket valósítanak meg a takarmá­nyozásban. valamint a te­nyésztői munkában. A baráti kapcsolat nemcsak szákmai együttműködésre irányul, hanem kiterjedt a gyermek- üdültetésre is. Legutóbb pél­dául Poroszlóról Hz általános iskolai tanuló járt Csu vadá­ba t, onnan pedig ugyancsak tíz iskolás fiatal jött. hoz- zánlc. A kolhoz szakemberei, nek delegációját legközelebb szeptemberben várjuk, ak­korra jelezték érkezésüket. Ittlétük alatt ismételten ki­értékeljük majd a termelés­űm elért eredményeket és igyekszünk kölcsönösen hasz­nosítani a jó tapasztalatokat. A csebokszári traktorgyár ifjú építői Az Eger utca vidám újsáe- és levélkézbesitöi köztársasági vesekórházban, Novocsebokszáriban

Next

/
Thumbnails
Contents