Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
tfíU6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . NPti üirn n AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 143. szám ÁRA: 1,30 FORINT I960. június 30., péntek : T-’ —— " Közleménif a KGST XXXIV. ülésszakáról Szabolcs-Szatmár megyébe látogattak az űrhajósok PRAGÄ 1980. junius 17. és 19. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, Prágában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség' Tanácsának soron levő, XXXIV. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei, továbbá a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság' küldöttsége, az ülésszak munkájában meghívottként ugyancsak részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, . a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság' és a Szocialista Etiópia képviselői. A tanács ülésszakán részt vett a KGST tervezési együttműködési bizottságának elnöke, részt vettek továbbá a KGST állandó bizottságainak és egyéb szerveinek, valamint a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek, képviselői. Az ülésszakon elnökölt Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, a CSSZS2K kormányának elnöke. A résztvevők meghallgatták Rudolf Rohliceknek, a KGST végrehajtó bizottsága elnökének beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a tanács XXXIII. és XXXIV. ülésszaka között végzett tevékenységéről és a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvek gyakorlati megvalósításáról; Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének beszámolóját a KGST-tagállamok 1981—1985. évi nép- gazdasági évei koordinálásának, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok teljesítésének helyzetéről, és a terület további feladatairól ; Nyikolaj Faggyejevnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámolóját a tanács következő, XXXV.' ülésszakának összehívásával kapcsolatos kérdésekről. Az ülésszakon megállapították, hogy a Varsói Szerződés aláírása óta eltelt 25 év során e védelmi szövetség részt vevő országai a többi országgal, minden békeszerető erővel együttműködve határozottan és hatékonyan oldják meg az olyan létfontosságú, feladatokat, mint az, hogy ne engedjenek háborút kitörni Európában, sokoldalúan elősegítsék a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség enyhítését, az államok közötti egyenjogú, békés együttműködés fejlesztését. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfogadott nyilatkozat és felhívás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és a népek közötti együttműködés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatására és katonai területre való kiterjesztésére, a fegyverkezési verseny megszünte- - Jássére. a leszerelés, elsősoiNyiregyházára érkezett a szovjet—magyar űrpáros, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan, valamint kíséretük. (MTI totó Népújság telelőié — KS) ban a nukleáris leszerelés megvalósítására, a vitás kérdések békés úton történő rendezésére és a nemzetközi kapcsolatokból az erőpolitika kiküszöbölésére, a biztonságnak és a népek függetlenségének megerősítésére. A KGST-tagállamok küldöttségei ismét hangsúlyozták a helsinki záróokmányban foglalt elvekhez való hűségüket és annak szükségességét, hogy aktívan és gondosan készítsék elő az összeurópai értekezlet részt vevő államainak képviselői által a közeljövőben tartandó madridi találkozó konstruktív lebonyolítását abból a célból, hogy folytatódjék az enyhülési folyamat és a biztonság elmélyítése az európai kontinensen, hogy valamennyi területen tovább erősödjék az európai orszá- gok népei közötti egyenjogú együttműködés. A KGST-tagállamokban a munkásosztálynak, á parasztságnak és az értelmiségnek a kommunista és munkáspártok vezetésével végzett önfeláldozó munkája, valamint a, marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolidaritásnak, az egyenjogúságnak, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek és elvtársi segítségnyújtásnak elvei alapján történő sokoldalú együttműködés fejlesztése és elmélyítése lehetővé tette, hogy tovább fejlődjék A KGST-tagállamok nagy sági és tudományos potenciálja, emelkedjék a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala. A KGST-tagállamokban a nemzeti jövedelem 1979-ben 1975-höz viszonyítva 19 százalékkal, az ipari termelés 23 százalékkal nőtt. A, KGST-tagállamok nagy- részében a műszaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságát biztosító ágazatok fejlődtek a legnagyobb ütemben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az 1976. és 1979 közötti időszakban az 1971—75. évihez viszonyítva a KGST- tagállamokban . 9 százalékkal növekedett. Az ülésszak kiemelte a KGST-tagállamok külgazdasági kapcsolatainak eredményes fejlődését. 1979-ben külkereskedelmi áruforgalmunk az előző évihez viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt, és elérte a 196 milliard rubel értéket. egymás közötti áruforgalmuk pedig 7,7 százalékkal emelkedett, és hozzávetőleg 111 milliárd rubelt tett ki. A KGST-tagállamok többségében az egymásnak történő szállítások fedezték a legfontosabb fűtő-, nyers- es alapanyagfajták, valamint gépek és berendezések iránti importszükséglet alapvető részét. Az ülésszak jóváhagyta A végrehajtó bizottságnak a K GST -szer veket irány ító munkáját, és elégedetten állapította meg, hogy a tanács XXXIII. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett gyakorlati tevékenysége arra irányult, hogy eredményesen megvalósuljanak a KGST- tagállamok pártvezetőinek találkozóin létrejött megállapodások, az együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista' gazdasági integráció fejlesztésének Komplex Progr ramja, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok és ezek konkrét egyezmények rendszerévé történő kibontakozása. Kiemelték, hogy ebben az évben gyakorlatilag befejeződik a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő fontosabb intézkedések végrehajtása. Megállapították, hogy a tervkoordinációs munkák a következő ötéves időszakra — egyes kérdések tekintetében pedig hosszabb távra is — a befejezés szakaszában vannak. A koordináció előzetes eredményei azt mutatják, hogy e munkák folyamán számos bonyolult gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési probléma alapjában véve megoldódott. Ez megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a KGST-tagállamok kidolgozzák a következő ötéves tervidőszakra szóló társadalmi- gazdasági fejlesztési terveiket. Az ülésszakon megállapodás jött. létre arról, hogy a nemzeti tervező szervek é.s a KGST tervezési együttműködési bizottsága sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a tervkoordinációs munkák befejezésének meggyorsítására.- az országok népgazdasági fűtőanyag-, nyersanyag-, ener(Folytatás a 2,. oldalon) Az első szovjet—magyar űrpáros, valamint az Alek- szej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi .repülésirányító parancsnoka vezette szovjet küldöttség é.s Magyari Béig kiképzett űrhajós, Farkas Bertalan kutató űrhajós szű- kebb hazájába, szülőföldjére, Szabolcs-Szatmár megyébe látogatott csütörtökön. .Útjukra elkísérte őket Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A különvonat reggel kilenc órakor gördült be a magyar, szovjet és vörös zászlókkal díszített nyíregyházi pályaudvarra, ahol a megye és a város párt- és állami vezetői üdvözölték a vendégeket. Ott volt Kra- szarm Ivanovics Ivanov, a Szovjetunió debreceni fü- konzulja is. A Szojuz 36. űrhajósai — az ünnepélyes fogadtatás után — nyitott gépkocsin tették meg a megyei párt bizottsághoz vezető utat. amelynek szegélyeit integető nyíregyháziak népesítették be. A székházban Tar Imre, a Sza- bolcs-Szatmár megyei párt- bizottság első titkára tolmácsolta a keleti országrész több ..mint .600 ezer lakosának forró üdvözletét, majd tájékoztatta őket a megye életéről. tevékenységéről. Az első szovjet—magyar űrpáros és kísérete ezután Farkas Bertalan szülőfalujába, Gyulaházára indult. A zászlódíszbe öltözött Gyulaháza apraja-nagyja várta a Szojuz 36. kozmonautáit és kíséretük tágjait. A Petőfi Sándor utcai szülőház előtt kenyérrel é.s sóval fogadták Valerij Kubá- szovot és Farkas Bertalant. A baráti kézszorítások és ölelések után az első magyar űrhajós meghatóttan lépte át szüleivel a ház küszöbét. A vendégek programja Kisvárdán folytatódott. Itt a főtéren találkoztak a helybeliek százaival, közöttük Far kas Bertalan egykori gimnáziumi tanáraival, osztálytársaival, akik melegen gratuláltak a sikeres űrrepüléshez. Innen ismét Nyíregyházára, a stadionba vezetett az út, ahol nagygyűlésen találkozott a város lakóival. Tar Imre beszédében a többi között hangsúlyozta: a Szabolcs-Szatmárból indult cs űrhajóssá lett fiatalember annak a tájnak a szülötte, álról a szövetség, a testvériség és a barátság jegyében, dolgoznak a nyírségiek. A taps es a lelkes üdvözlés az első magyar űrhajós beszéde során sem szakadt meg; Farkas Bertalan őszinte szívből mondott köszönetét maga ts űrtársa, valamint a velük érkezett többi vendég nevében , a.. .szülőföldi,. fogadtat .- sért, amely — miként az űrben tett utazás — kitörölhe tetlen az emlékezetből. A nagygyűlés a zárszót követően az Internationale hangjaival ért véget. Ezután rövid sport- 1 é< kulturális műsor következett é.s a szabölcs-szatmári látogatás városnézéssel fejeződött be. Javultak a pedagógusok élet* “ és munkakörülményei Küldöttértekezlet a megyebizottságon A küldöttértekezlet elnöksége Csütörtökön délelőtt Egerben — a Szakszervezeti Székház nagytermében — ár. Szűcs László kandidátus, főiskolai főigazgató elnökletével — küldöttértekezletet tartott a Pedagógusok Szakszervezetének megyebizottsága. A rendezvényen — többek között — megjelent, s az elnökségben helyet foglalt Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kiss Gyula, a Pedagógusok Szak- szervezete központi vezetőségének alelnöke, Lévái Ferenc, az SZMT titkára, Búzás Lajos, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője és Fe- rencz Éva, a megyei úttörő- elnökség elnöke. A bizottság beszámolóját a résztvevők írásban megkapták. Miután az úttörők köszöntötték a tanácskozást, Molnár Lászlóvá titkár szóban egészítette ki a jelentést, így mindenki teljes képet alkothatott az elmúlt öt esztendő alatt végzett munkáról. Gyümölcsöző kapcsolatokat alakítottak ki a megyei pártbizottsággal, illetve annak propaganda- és művelődésügyi osztályával. Innen mindennapi tevékenységükhöz kaptak indíttatást és számos ajánlást. Hasonló eredménnyel működtek együtt az állami vezetéssel, valamint a szakszervezeti felettes testületekkel. Ennek is köszönhető az, hogy hatékonyan segíthették az oktatás- politikai feladatok mind maradéktalanabb megoldását, az erre vonatkozó párthatározat megvalósítását. Szorosabbá vált áz iskolai és a mozgalmi élet már meglévő összhangja. Ezt szorgalmazta a maga eszközeivel a társadalmi, köznevelési albizottság is. Megkönnyítették az új dokumentumok bevezetését, sokat tettek azért, hogy az oktatási intézmények nevelő jellege kidomborodjék. Figyelemmel kísérték és hasznosítható ötletekkel támogatták az Egy ’ üzem. egy iskola mozgalom terebélye- sedését. Számon tartották — munkahelyi taggyűléseken megvitatták — a tankötelezettségi törvény végrehajtását. A helyzet a dicséretes kezdeményezések, az állandó kontroll ellenére sem kielégítő: változatlanul komoly gond a cigánytanulókkal való foglalkozás. Nem feledkeztek meg a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek felkarolásáról sem: évenként több mint 6'0 szakkört terveztek számukra, ahol mintegy 1200 fiú és lány gyara- pithatta ismereteit. örvendetes, hogy az elmúlt fél évtized során lényegesen javultak a pedagógusok élet- és munkakörülményei. A központilag biztosított bér- fejlesztést öt százalékra emelték, s ez méginkább lehetővé tette a differenciálást, a hivatásérzettől sarkallt helytállás méltatását. Alapvető változást hozott a fizetésrendezés is. 1975-höz viszonyítva 1979 végéig a nevelők alapbére átlagosan 271 ti forintról 3834-rc emelkedett. Jobbá formálódtak az egyéb körülmények, is. A* 11 napos munkarendet mindenütt hamar megszokták. A szakszervezet sikerrel kardoskodott azért, hogy a szabad szombat valóban pihenőnap legyen, s ezt az időt ne hivatalos rendezvényekkel töltsék ki. Mind többen kaptak falusi lakásépítési kölcsönt, bevált a kedvezményes gépkocsivásárlási akció is. a gond csak az, hogy a nagyobb fogyasztású, a. drágább járművek iránt egyre csökkent a kereslet. A beszámolót követően a számvizsgáló bizottság jelentését hallgatták meg a küldöttek, majd vitára került sor. A szót kérők — többek között — beszéltek a nők helyzetéről, az alapszervezetek életérül, az erkölcsi, az anyagi megbecsülésről, a kőtelező óraszám csökkentéséről. a járási, bizottságok szerepéről. Búzás Lajos nagyra értékelte az ötesutendei munkálkodást. annak sokrétűségét. Emellett kiemelte az észszerű takarékosság jelentőségét. Kiss Gyula el is téréssel szólt —. s ezzel a központi vezetőség elismerését tolmácsolta — a megyebizottság Jcövetkezetes tevékenységéről. Kiss Sándor egyebek melleit hangsúlyozta, hogy az eddiginél is nagyobb teret kell adni a tantestületi dómokra t i zntus érvén yes ül esőnek. fontosnak tartotta azt. (Fotó: Szántó György) hogy idejében kell gondoskodni a káderutánpótlásról, annak neveléséről. valamint a politikai képzés színvonaláról. Kiss Gyula mozgalmi munkájának elismeréseként SZOT-oklevelel nyújtott át Szolári Lászlónénak. a megyebizottság gazdasági felelősének. A pedagógus szak- szervezet központi vezetőségének emlékplakettjét vette at: Ambrus Endre, hatvani városi titkár, a központi vezetőség tagja és Kovács István, a megyebizottság technikai tagozatának vezetője. Többen tárgyjutalomban é.s a központi vezetőség elismerő oklevelében részesültek. A jelentések elfogadását követően megválasztották a megyebizottság tisztségviselőit. A megyebizottság titkára ismét Molnár Lászlóné. elnöke pedig clr. Nagy József leli. (pécsin
