Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

; SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK:

<

| Szélesre tárjuk j a kaput

< Tíz szocialista ország magas rangú küldöttségén $ kivüj ezúttal hat ázsiai és aírikai állam képviselői is

< meghívást kaptak Prágába, a KGST ülésszakára. A

< szocialista gazdasági integráció történetében ezzel bi< zonyára új fejezet kezdődik: szélesebbre tárjuk a ka- j put a nagyvilág előtt, hogy a más kontinenseken fek- 5 vő, szocialista irányzatú fejlődő országokkal is intéz- j ményesebbé váljék a gazdasági kapcsolat.

\ Alekszej Koszigin, szovjet miniszterelnök alapos l elemzésében rámutatott: „tervgazdálkodásunk, kül- 1 kereskedelmünk állami monopóliuma, a kölcsönös S együttműködés elmélyítése lehetővé teszi számunkra, 5 hogy jelentős mértékben elhatároljuk magunkat a £ tókés világban kialakult gazdasági helyzet kedvezőtlen ? hatásaitól.” Teljesen persze nem szűrhetjük ki az inf< laeió. az energiaválság és a nyersanyaghelyzet káros j következményeit. Arra azonban törekedni kell, hogy 5* — mint azt valamennyi felszólaló a prágai tanácsko- 3 záson nyomatékkai aláhúzta — növeljük a gazdálko- c dás sokoldalúságát és intenzivitását.

(

Eredményeink meggyőzőek, a kishitűek számára is megnyugtatóak. A KGST államai az elmúlt tíz évben nemzeti jövedelmük és ipari termelésük növekedési üteme tekintetében kétszeresen meghaladták a c fejlett tőkés államokban tapasztalt ütemet. Biztató to- < vábbá. hogy a prágai ülésszakon nagy jelentőségű l megállapodást írtak alá a számítógépek kidolgozásá- k nak és gyártásának nemzetközi szakosításáról és a '< kooperációról. Az sem lebecsülendő, hogy a következő j ötéves időszakra több mint 15 milliárd rubel értékű i kölcsönös szállítást irányoz elő a megállapodás.

Kénytelenek vagyunk persze szembenézni negatív \ jelenségekkel is. A szovjet kormányfő említést tett í bizonyos imperialista erők mesterkedéseiről, amelyek <; révén igyekeznek a Szovjetunióval és a többi szocia- r lista országgal a gazdasági és kereskedelmi kapesola- S tokát korlátozni. Kétségtelen, hogy ezáltal átmenetileg ^ késedelmet szenved egyes objektumok megvalósítása. í de éppen a szocialista integráció segíthet abban, hogy < az embargópolitikára csattanó® választ adjunk, még- < pedig terveink közös végrehajtásával.

’< Bizonyos, hogy számtalan tartalékkal rendelke' zünk az együttműködés fejlesztésében, az államok ; népgazdaságainak fellendítésében. Éppen ezeket a ta- ; pasztalatokat vitatják meg Prágában, hogy a szogia- i lista integráció együttműködése a jövőben még olajö- < zottabb legyen, az ipari termelés üteme — és ezáltal < az életszínvonala — még jelentősebb mértékben nö- ^ vekedhessék.

Gyapay Dénes

W&X&9 erőfesz ff

a Jövőben 3$ megoldjuk nrvekvő gazdasági feladatainkat

( (Folytatás az 1. oldalról)

í A megbeszélés során Gus- { táv Husák méltatta a KGST

< több mint 30 éve kifejtett ) eredményes tevékenységét, | továbbá mostani prágai 5 ülésszakának politikai és ; gazdasági jelentőségét. Han< goztatta, hogy az utóbbi évek 1 folyamán a világban végbe

Í

ment változások még fontosabbá teszik a KGST-tagál- lamok gazdasági összefogásának elmélyítését. S ehhez Csehszlovákia a jövőben is igyekszik minél nagyobb mértékben hozzájárulni.

A küldöttségvezetők nevében Alekszej Koszigin szovI

jet kormányfő köszönetét mondott a CSKP Központi Bizottságának és a csehszlovák kormánynak a KGST- tanácskozás számára megteremtett kedvező munkafeltételekért. A találkozó résztvevői a továbbiakban eszmecserét tartottak a szocialista gazdasági integrációnak

a prágai ülésszak napirendjén is szereplő témáiról.

A szerdai tanácskozáson a szovjet küldöttség vezetője, Alekszej Koszigin felvázolta . a KGST-re a 30-as években háruló feladatok főbb vonásait. Részletesen elemezte a jelenlegi világgazdasági helyzetet, majd különféle népgazdasági ágakból veit példákkal érzékeltette, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a KGST tevékenységének fejlesztésére, a tagállamok együttműködésének még hatékonyabbá 1016101«. A szovjet kormányfő kifejezte meggyőződését: a szocialista országoknak megvannak a szükséges eröfor- rásaik ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel a jövőben is megoldják növekvő gazdasági feladataikat, gondoskodjanak termelőerőik sokoldalú fejlesztéséről, továbbá a szocialista közösség gazdaságának rendszeres növekedéséről.

A nap folyamán elhangzott további felszólalások is behatóan foglalkoztak a szocialista gazdasági integráció minden több gyakorlati tennivalójáról, többek között a nyersanyagtermelést és energetikai, a közlekedési szakosítás és kooperáció gyorsabb elterjesztésének szükségességével és több közös érdekű gazdaságpolitikai kérdéssel.

A szerdai plenáris ülésen isimét felszólalt . Lázár György miniszterelnök. a magyar küldöttség Ve -tője Nyikolaj Bajbakov és Rudolf Rohlicek előadói beszédéhez kapcsolódva bejelentette, hogy a magyar küldöttség az ülésszak határozattervezetével alapjaiban egyetért, majd elmondta:

— Mindent egybevetve — amint a beszámolók is megállapítják — a magunk részéről úgy értékeljük, hogy országaink együttműködése — bár a szokottnál több

l Dél-Afrikában, az emlékezetes sowetói vérfürdő negyedik < évfordulóján több városban heves tüntetés robbant ki. A ( rendőrség fegyverét használta. Képünkön: a tüntetők autó- ) gumikból cs felgyújtott autókból emelt barikád mögött ke- í restek menedéket. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)

Husszein—Carter találkozó

Carter amerikai elnök ..igen gyümölcsözőnek” nevezte szerdán Hv.s cin jor- ó ini.ai királlyal folytatott tárgyalásait, hozzá kellett ugyanakkor t rie „nem próbáltuk megváltoztatni egymás elgondolását a (közel-keleti békéhez vezető) folyamatot illetően". ..Teljesen egyetértünk a végcélokban, vagyis abban, hogy meg kell oldani a palesztin kérdés minden vonatkozását, a palesztinok önrendelkezési jogát. Izrael biztonságát és a térség á<- fogö és igazságos békéjét” — hangoztatta Carter.

Kétnapos megbeszéléseik befejezése utón — szerdán másfél órán át tárgyaltait — az elnök búcsút vett Husszeintől,' majd újságíróknak kijelentette: „a király, tudja, hogy az. Egyesült Államok, Izrael és Egyiptom határozotjan továbbviszi a Camp David-i folyamatot”.

AFRIKA

Benito

ölelésben

Aki szegény, az talán Afrikában a legszegényebb. S, aki ezen a kontinensen gazdagnak számít, az korántsem olyan gazdag, mint mondjuk a Közel-Keleten. Gyakran hallani, hogy a fejlődő és a fejlett országok közt gazdasági szakadék tátong. Ez így igaz. A „harmadik világ” egesze mindössze kilenc százalékát adja földünk ipari termei esetiek, s ennek is csak kilencede származik Afrikából... Szomorú, de tény, hogy a kontinens gazdaság* nem sokat változott a két évtizeddel ezelőtti események, a politikai függetlenség elnyerése óta. A földrész ma is a világgazdaság perifériájának számít, s a centrummal — a fejlett tőkés államokkal — fenntartott kapcsolatait továbbra is a kiegyensúlyozatlanság, nemegyszer a kiszolgáltatottság. de mindenképpen az egyenlőtlen feltételek jellemzik. Az afrikai országok számára így különleges fontosságú. hogy sikerül-e a kontinens gazdasagát kiszabadítani a gyarmati múlt bénító ölelésétől, s ha igen, miképp?

Erre a kérdésre keresték a •választ tavasszal a kontinens vezetői a nigériai fővárosban tartott gazdasági csúcsértekezletükön. Az Afrikai Egy- ségszervezet alapítása. 1963 óta ez volt az első, legmagasabb szintű gazdasági tanácskozás. s ilyen értelemben úttörő jellegűnek minősíthető. Másrészt a lagosi csúcs szervesen illeszkedett egy koráiMfB megindult folyamain. Az ütóbbi hónapokban az afrikai regionális tömörülések újraéledésének, illetve új ■•egionális szerveJM0. X>nlus 10., csütörtök

zetek formálódásának lehettünk tanúi. Erőfeszítések történtek például a Kenya, Uganda és Tanzánia részvételével megalakított Kelet- afrikai Gazdasági Közösség feltámasztására. Vagy példaként említhető, hogy nemrégiben a volt portugál gyarmatok vezetői tanácskoztak az egymás közötti gazdasági kapcsok szilárdításáról. Semmiképp sem maradhat ki a sorból a lusakai konferencia, amelyre a lagosi értekezlet előtt került sor. A zambiai fővárosban kilenc fekete- afrikai ország vezetői tanácskoztak. hogy a Zimbabwe függetlenné válása után kialakult új helyzetben a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaságtól való gazdasági elkülönülés távlatait és a regionális együttműködés lehetőségeit feltárják.

A lagosi megbeszélésekre árnyékot vetett, hogy a részvevők csupán az alapkérdésben értettek egyet: abban, hogy változtatni kell Afrikának a világgazdaság mai rendszerében elfoglalt helyén, lazítani kell a függőségen. Közel sincs ilyon összhang abban, hogy a kontinentális erőfeszítések terheiből ki, mennyit viseljen.

Mert Afrikán belül is kialakulóban van a gazdagok és a szegények csoportja. A természeti kincsek ugyanis egyenlőtlenül oszlanak meg a kontinensen. A Közép- és Dél-Afrikában húzódó nyersanyagövezet országai gazdagok aranyban, rézben, krómban. ritka fémekben, míg máshol alig vannak nyersanyagok. Nigéria a kontinens fő olajtermelője — ez az alapja az ország gazdaságának! —, számottevő Algéria olajíkincse is, másutt azonban, ahol olajat találtak (így: Csádban, Beninben, Kenyában. Gabonban, Zambiában, a Malgas Köztársaságban) a fő gond az, hogy nincs hazai tőke és technika a kiaknázáshoz. Megint a nagy olajmonopóliumok jutnak tehát kitermelési és profitlehetőséghez, s a haszon töredék része kerül csak az afrikai gazdaságok vérkeringésébe. Ahol pedig sem nyersanyag, sem olaj nincsen, a helyzet szinte reménytelen: a szakadék még a többi afrikai országhoz képest is tovább mélyül. nem is szólva a fejlett Nyugattól elválasztó, fényévekben mérhető gazdasági távolságról...

Lagosban csupán az alapelveket sikerült kidolgozni, s a perspektívát fölvázolni, de Afrika mai helyzetében ez is óriási eredmény. A távlatokat az ezredfordulóig rajzolták meg. A konkrét cél: az Afrikai Gazdasági Közösség létrehozása 2000-re. Az afrikai „Közös Piac” két, tíztízéves szakaszban jönne létre — alapvetően két úton. Az egyik a meglévő regionális csoportok erősítése; a másik a lusakai típusú, új regio nális csoportosulások éleire hívása.

Hogy mindez mire lesz alkalmas? Edém Kodjo, az Afrikai Egységszervezet főtitkára első számú gazdasági feladatnak azt nevezte, hogy a kontinens váljék önellátóvá élelmiszerekből. Ha az Afrikában még ma is gyakorta pusztítp szárazságokra, sás- kajárásla, éhínségekre gondolunk, azonnal érthető ez a célkitűzés. A további célok közt szerepel a/ együtt működés fejlesztése a mezőgazdaságban, a közlekedésben és szállításban, a hírközlésben, s az energiaellátás terén. Tervbe vették új energiaforrások fölhasználását is. így szó van arról, hogy —az afrikai uránra — közös a tomerőm ű v e két építenek, s kutatásokat kezdenek a napenergia ipari alkalmazására.

Messzire tekintő, nagy léptékű tervek ezek. Ha Afrika kápgs lenne a mainál nagyobb mértékben támaszkodni a saját erőforrásaira.

akkor a jövőben kedvezőbb feltételek mellett vehetne részt a világgazdaság vérkeringésében is. Napjainkban azonban az afrikai politikai stabilitás hiánya, s a nemzetközi monopoltöke tevékenysége egyaránt akadályozza a gazdasági integráció előrehaladását. Az Afrikai Egységszervezeten belül az apartheid elítélésében teljes az egység, arra azonban kevés esély van, hogy például az afrikai olajtermelők kedvezményes áron adják el a fekete aranyat a kontinens országainak. Így a lagosi csúcs után is, sajnos, még sokáig igaz lesz a mondás: aki szegény, az Afrikában a legszegényebb.

if t'rE» n<ív*'»r

nAfcréeet VekAadesi

— elmúlt évbe« te tó*

vább fejlődött.

X magyar népgazdaság t

teendőiről szólva a Muusz-« ' lei'tanács elnöke hangsúlyoz.- t ta, hogy igen összetett feladatokat kell megoldattunk,, amelyek közölt megkülönböztetett jelentősége van a gazdasági egyensúly javító * sáliak, mérsékeltebb jcj leszlési ütem mellett a tér melési és c.vportsza'' azét korszerűsítésének, úgy, bog’, ebben a folyamatban a k: sőbbi lendületes fejlödés alapjai is megteremtődne/,.

Lázár Gyógy ezután így folytatta:

— Tudatában vagyunk au-*

nak, hogy céljaink elérésé- 1 nek nélkülözhetetlen feltétele a szocialista gazdasági ;

integráció továbbfejlődése Más szóval: a magyar nép- j

gazdaság lehetséges fejlöd sí üteme — saját belső erö.íe- sz’téseink mellett — döntően attól függ, hogy az elkövetkező évekbeit, milyen mértékben növelhetjük külkereskedelmi forgalmunkat

a KGST-országokkal, menynyire sikerül tovább mélyíteni a termelési együtt srfű- ködést, a kooperációt és \i specializációt.

A magyar küldöttség ve-X ze'ője értékelte az 1081— I 1083. évi tervek .egyeztetésének eredményeit, rrwtjd hangoztatta:

— Üdvözöljük az üléssza-% ki határozattervezetnek azt ' a/, ajánlását, amely szenint •! nagyobb figyelmet kell fo\ | ditani az egyes ágazatok mü \ szaki és fejlesztési politika i jónak egyeztetésére. Népgaz- ■ dóságaink ha.u-konysáfának * fokozása véleményünk sze- , 1 rint is azt kívánja, hogy kölcsönös áruforgalomba új, ?:: egyre mag- bb' műszaki V színvonalat képviselő tér- \ mékeket vonjunk be. E téren már felmutathatunk bizonyos eredményeket, de\ko- ránue.n lehetünk azokNcal megelégedve.

A Minisztertanács elnöke X néhány más időszerű kérdés- ' ről szólva kifejtette:

— Több KGST-országhoz j hasonlóan mi is beruházó- satuk igen jelentős hányadát & fordítjuk a hazai energetikai ve bázis folyamatos fejlesztfsé- 1 re. Ezzel jrarhuzamosan, le- hetőségeinkhez mérten, részt V 1 veszünk közösségünk együt- * tes erővel létesítendő hertz-■? húzásaiban. Kiemelkedő je- \ lentöséget tulajdonítunk a $ szovjet unióbeli atomenergetikai fejlesztésnek és elvhez kapcsolódva az energetikai rendszerek bővítését \ megalapozó távvezeték-háló- * zat további- kiépítésének Mindezzel egyidőben új és

új megoldásokat keresünk és jelentős eszközöket irányozunk elő az energia- és

nyersanyag-takarékosság fokozására.

— A nyersanyagokkal és energiahordozókkal való hatékonyabb gazdálkodás közös érdeke véleményünk szerint is azt követeli, hogy összehangolt erőfeszítésekkel meggyorsítsuk az e célokat szolgáló tudományos- műszaki kutatásokat és a már ismert eredmények mielőbbi hasznosítását.

— Mély meggyőződésein, hogy hu együttműködésünket meg hatékonyabbá teniszük, ha meggyorsítjuk előrehaladásunkat a S20- e ialista gazdasági integráció utján, ez — mint a múltban, a jövőben is — jelentősen hozzájárul közö*- ségiink valamennyi országának fejlődéséhez, jól szolgálja népeink érdekeit, s egyben fontos tényezője lesz a haladás, a bélié és biztonság ügyéért folytatott harc támogatásának is. Ez a meggyőződés tükröződik a Magvar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határoz' áben is. Biztosítom ölöket, tisztelt elvtársik. hogy kongresszusunk határozatának szellemében mint eddig, továbbra is ki- vesjzük részünket a közösen kitűzött feladatok végrehajtásából.

A délutáni órákban megbeszélést tartott a tanácskozás szerkesztő bizottsága, amely előkészíti a XXXIV. ülésszak záróokmányainak tervezetét.

A prágaá KGST-ülésszak ma, csütörtökön folytatja és befejezi munkáját.

(MTU

A.

Tüntetők Oéi-ftfrikában