Népújság, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-17 / 140. szám
<S?1 KÉPERNYŐ ELŐTT A munkásénekkari szemle egri találkozójáról Legszemélyesebb közügyéiül Siker A héten nem panaszodhut- tunk a tévére! Néhány olyan jó alkotással lepett meg és szórakoztatott-gondolkodta- tott el. hogy a néző száján többször kicsúszott a vélemény és az óhaj: így kell minket komolyan vennie, és így kell „kommunikálnia" egy országos Intézménynek. A legszemélyesebb közügy kapcsán a kamera Kecskeméten „körüljárta” Herényi Józsefet. Ügy. mint témát, úgy is, mint embert. Témaként azért érdekes ez a teríást. vezőmérnök, mert tizenhat évvel ezelőtt ment Pestről az alföldi városba „gyütt- mentnek” — munkáért. Véghez is vitt egynémely, igenigen látványos dolgot! A régi épületeket visszahozta a történelmi és a tényleges pusztulásból, beleszólt abba a hallatlanul nagy és szép eredményeket felmutató munkába, amely gyökeresen megváltoztatta a „hírős város” arculatát. (A véletlen fo'vtán e sorok írója két héttel ezelőtt értekezni ment a kecskeméti öreg templom árnyékába és egy semmi máshoz nem hasonlítható város- élménnyel tért vissza Egerbe. a Bükk lábaihoz.) Kecskeméten szabadon szagold a szél, a főtéren Is, szinte érezzük, hogy a bugaci homokot idáig fújja. Es azt is felfogjuk, hogy az időben nem véletlenül maradt meg ilyen kevés épület, a középkorból alig valami. De aztán ezeket u templomokat, az öreget, a barátokét, a zsinagógát, a másik kis templomot, a görögkeletiekét, a szerény, de tisztességesen álló ikonosztúzzul úgy fogja egybe a parkok térkéné, hosv aki beáll az öregtemplom elé. minden értékeset láthat Kecskemétből, ha nagvon akarja. A múltat is. a jelent is. no meg a jövendőt is. Ebben a Kerényi József körüli riporteri sétában a végén már nem is ez a lobogó szellemű, a gondolataiért. a hitéért folyton harcra kész megszállottat csemegéztük. érzékeltük. Nem is neki izgultunk már. hogy minél több olyan helyi hatalmasság és" szakember akadjon, aki el ne engedné őt harcai és győzelmei színpadáról! Azt figyeltük, hogv a hivatalból felelősek, a hivatalból, a székből okosak hogyan rejtik vagy vallják be ellenszenvüket. a rejtett, vagy már lebonyolított áskálódás- nak milyen rendszere kap akár sifrírozott formát is a szavakban.' a gesztusokban. Hortobágyi Éva szerkesztőriporter jól kérdezett, jól makacskodutt, végül is jól összejött az, amit a néző látni akart: a hivatali vezetők megmondták, hogy ettől a Herényitől ők mást várnak. Legyen menedzser, beosztása szerint — adták neki a beosztást — ne tervezzen, nem is biztos, hoev minden tervezési figurához ő kell, ő ért. És ha a nézőnek lenne sok ideje, sokáig elámulna azon a szúrós szempáron, e hazában: beviszi az Ikarust az amerikai piacra. De Mid. június 17., kedd ahogyan kemény öntudattal, a rendíthetetlen széken Ülve a nagyot művelő tervező főnöke mondja a magáét! És mintha csak folytatni akarná ezt a témát Vitray Siker-sorozata, a kamera elé hívja László Annát, az Ikarus tervező mérnöknőjét. Aki amerikai sikerei után hazajön. azt hiszi, hogy húszéves vállalati szolgálata után —ő is tervezőmérnök — megfogta az Isten lábát, és olyant csinálhat, ami még nem volt a további munkából már kihagyják! Húsz év után ő is menni akar a helyéről. Kinek a készülékében van a hiba? Kinek és hol van Amerika, ée ha van. azt hogyan kell felfedezni, meghódítani? Vagy ki eszi meg a gesztenyét, ha már más kikaparta? Vagy nem ilyen egy- ,szerű ez a Világ? Azért a Sikerben — Vitray most egészen szívszorító műsort hozott össze, sőt kommentár nélkül hagyta érvényesülni a riportbeli tényeket! — volt vigasztaló adat is. Vitray nemes nagyvonalúsággal javította Papp Lászlóval szemben elkövetett egyoldalúságát: a tények meggyőzték, hogy Papp László sikere is osztályon felüli. Vagy mit szóljunk „Lajc-w- kahoz”, ár. Széli Lajos jogtanácsoshoz. akinek minden mondata egy forró belső igazsághoz, annak megvalö2. A képletet még a számítógép nyelvére kellett fordítani, de a lényeg megvolt: az újabb Arany-műnek a fenti hatáselemeket kell a fenti arányokban tartalmaznia. Hozzávéve még a kapott összérték kétszeresére kalkulált — egyelőre ismeretlen — tényezőt, amely a szenzációként várt mű helyett átlagos művet kapó olvasó csalódását hivatott ellensúlyozni. Erről a tényezőről sok vita folyt. Végül is a kiadóbeliek abban egyeztek meg a kísérleti munkacsoport tagjaival, hogy ennek a bizonyos „plusz”-nak teljesen újszerűnek kell lennie. Ne mondhassa az olvasóközönség: „Ez az Arany János már csak önmagát ismételgeti.” Ugyanakkor az új műnek kapcsolódnia is kell a „Mindennapi élet”-hez. bogy azt se mondja a közönség: „Ennek az Aranynak nincs is saját világa.” Meg a kritikára is figyelemmel kell ienni . .. Vermest igazolta, hogy a csoport is jelentős teret hagyott az új művek programjában az újabb és újabb írói leleménynek. Enélkül a számítógép sem lehet elég bölcs. Ha pedig ez megvan, kis rosszmájúsággá! azt Í6 léhetsulásához keres gyakorlati megoldást? Említsük meg a pomázi naiv művészeket, akik a műben üzenetet küldenének a társakhoz, a többiekhez, a társadalomhoz, hogy vannak, hogy ők is emberi, hogy ők a psziché rácsain innen és túl is éreznek, vágyakoznak? Gratuláljunk Juhász Imrének. aki a mai kissé cinikus és túlontúl pénzre leső világban nem látja ki a nyugati munkából a 280 ezer forintot, mert ő ugyanazt hatvanezerért elkészíti — úgy, hogy minden anyagi rizikót ő vállal? Ö, aki „csak” értesült arról, mi kéne. ha volna? És teszi a magáét. Mert ő van és így van! És miért ne említsük dr. Vodila Barnát, aki hivatali székében ülve felfedezte, hogy a falusi művelődési házakat pangás helyett a mozgás, az élet szolgálatába lehet állítani!? Mert értelmes célokat kell adni az embereknek. És akkor van áldozatkészség! Ugyan kire szavaznak most a nézők a Siker péntek esti adása után? Kit is választanék? Talán dr. Széli Lajost, a megrendítő hite. szelleme és hallatlan szívóssága miatt! ' Farkas András Az Egri Szimfonikus Zenekar szombaton este. az egri Csebokszári-lakótelep iskolájának udvarán Strauss-zenét muzsikált a városrész közönségének. Évek óta szinte kultúrmisszióként vállalják a lelkes egri muzsikusok, hogy a városi központtól távoleső helyeken, a szabad téren is élményt nyújtsanak, netán híveket szerezzenek a zenének. Azzal, hogy népszerű szerzők népszerű zenéjét szólaltatják meg. így történt ez alkalommal is. Strauss Denevérjét, vagy a Cigánybáró dallamait felidézni mindig is hálás feladat. A Denevér nyitánya és a befejező számnak hálás Radetzky-induló közé bármilyen válogatást be lehet szőni, mert a Strauss-zene ne kérdezni: minek a számítógép? Node, ha már belevágott, úgy határozott Vermes, igénybe veszi a komputer szolgálatait, de nem mond le az alkotó újabb regényét körvonalazó szinopszisról sem. Hadd merítse abból a gép a szükséges „újdonság! tényezőt” ... A viták során az is fölmerült, szükséges-e ragaszkodniuk a szerző nevéhez. — Minek kockáztatni? — he- veskedtek többen. — Minek, amikor csaknem tuti. hogy egy „Mindennapi élet”-szerű, vagy annál hibátlanabb regény. újabb ismeretlen, de jól hangzó név alatt Aranyéhoz hasonló sikert aratna?! — De azt a kockázatot sem engedheti meg magának a kiadó — rázta a fejét Vermes —, hogy lemondjon a bevált név húzóerejéről! Végül úgy . határoztatott, Arany János nevével fog megjelenni az újabb siker is, amely az író újabb leleményét fogja egyesíteni eddigi munkásságának gépileg garantált legjobb elemeivel. Csakhogy közben becsúszott egy kis gikszer. Egy pestlőrinci albertet csendes hétfő délutánjain, szerződés, viták, számításhk és technika nélkül, a hagyományos, Vándor Sándor emlékére az idén is hagyományápoló érzésekkel rendezték meg Egerben a munkás- és ifjúmunkás-énekkari szemle találkozóját. Vasárnap délelőtt I kilenc Heves megyei kórus gazdag műsorral lépett pódiumra a Megyei Művelődési Központ dísztermében. Ez az egri találkozó több kellemes meglepetéssel szolgált. Aki hosszabb ideje figyeli ennek az amatőr mozgalomnak a sorsát, jól tudja, hogy a modern életforma, a rohanó idő kihasználása utáni vágy és az új társadalmi beidegződések idején kevesen rendelkeznek olyan karvezetői erővel, hogy a közös énekléshez szükséges áldo- • zatot, az időt és az énekléshez szükséges testi és lelki energiát összehozzák és együtt is tartsák S íme a kilenc kórus azt bizonyítja, hogy a közös éneklés nemes ügyét nemcsak lehet, de kell is szorgalmazni! Ehhez azonban mecénás kell, olyan intézmény, amely képes keretet biztosítani ennek a nemes szórakozásnak, művészeti munkának. És most már ez is van! Itt, ezen a találkozón csak egy olyan kórus akadt, amelyet a felszabadulás előtt, 1926-ban alapítottak, a Komlói Férfikar. Most a tsz adja ennek a tiszteletre mélhangulata a bécsi erdők édes álmodozását juttatja eszünkbe. a jókedvet, a szerelmes mámort, és azt. hogy a jókedély, és a harmónia az élet nagy-nagy ajándéka. Az ugyan néha gondot jelent a zenekarnak és karmesterének, Farkas Istvánnak, hogy a zenekari pódium elhelyezése. az akusztikai viszonyok ilyenkor meSszé elmaradnak az ideálistól, törik-is olykor a hatást, de ezeket a kényelmetlenségeket feledteti a művészi szándék és hit. Külön örömünkre szolgált, hogy friss diplomával a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött Kovács Brigitta ezen az estén elénekelte a Kacagódalt és Saffi belépőjét. Az Egerbe és Hevesre kőkorszakbeli módszerekkel elkészült a szomorú kis ember második regénye. Ha Vermes nyomtatásban látja, es más előzmények után, talán tetszik is neki. Egyetlen este olvasta el a kéziratot. Megpróbálta olvasónak képzelni magát. Nem érzett csalódást. Meghökkentően új, számára ismeretlen világba és emberi gondokba pillanthatott. Elolvasta a komputeres változatot is. Egyetlen olyan mondatot nem talált benne, amelyben akár szórendet is változtatott volna. Ha nem tudja előre, melyik a hibátlan munka, talán maga sem tudja eldönteni, melyiket szeresse. De tudta. Ez megköny- nyitette választását. A baj ott kezdődött igazén, hogy Arany — akinek csak a szerződést kellett volna aláírnia — nem volt hajlandó a tökéletes művet magáénak vallani. Lehet — úgymond —, hogy egy-két évvel ezelőtt ezt a témát maga is így írta volna meg, de azóta. hogy „Mindennapi élet"- ét papírra rótta, majd többször elolvasta nyomtatásban, másképp forog a nyelve, az esze kereke. Nem tudja vállalni. hogy neve alatt olyan könyv jelenjen meg, amelynél ma már jobbat tud írni. Vermes eredetileg azt sem akarta elárulni, hogy gép fogalmazta a szöveget, de János makacskodása rákény- -szerítette. hogy végső aduját is kijátssza: — Nézd, kedvesem, dicséretes, hogy eddigi hányatott életed után most végre hivatásodnak tekinted az írást, és ilyen féltő gonddal tekintesz szakmai presztízsedre. Hidd el, senki sem akar téged megrövidíteni. Sőt! Hu végül is ezt választó együttesnek a tagságát. Eles Imre karmesteri működése nagy összetartó erő itt. A kompolti, Hámán Kató nevét viselő női kar 1962-ben alakult és Tóth András vezeti. A Káli Férfikar 1958 óta létezik és itt is Galambos László az a karmesteri egyéniség, aki négy rádiószereplést is elért énekeseivel. S ha már a füzesabonyi járásnál tartunk: Füzesabonyban az ÁFÉSZ Tinódi Kamarakórusa tízesztendős éppen, rádiós és tévés szereplésük mellett két külföldi út sikereit is beírhatták emlékeik közé. Köröskényi Lajos karnagy érdemei itt elvitatha- tatlanok. A füzesabonyi Erkel Ferenc Munkásvegyeskar 1973 óta él és működik, jelenleg Tar Lőrinc irányításával. Gyöngyösről is két együttes jelentkezett. Az 1974-ben alapított Muzsikus Céh Kamarakórus tizenkét taggal indult, ma már 41 a létszám. És komoly, fegyelmezett karrá nevelődött. A fiatal lányok Gácsiné Holló Erzsébet értő irányítása mellett 1979- ben megszerezték az év kórusa címet és az idén a Kóruspódium-plakettet is elnyerték. Szólistájukra, Toldy Ágnesre fel kell hívnunk a figyelemét! hazajáró fiatal művésznő nemcsak színes hangjával, derűt árasztó egyéniségével megnyerte a közönség tetszését. Nem a minden áron való gáncsoskodás. de a zene, a művészet és a művészek tiszteletére nevelés okából leírjuk: ha egy szabadtéri előadást megrendeznek, ahhoz nem elég a megfelelő meny- nyiségű ülőhely biztosítása zenekarnak és közönségnek egyaránt, hanehn az is, hogy öt-nyolc éves, folyton játszani vágyó gyermekek ne zavarhassák mutatványaikkal a műsort. Visszatérő jelenségről van szól Ennyi figyelmet a zenészek és a felnőttek megérdemelnének. tottad, neked se mindegy, hogy hónapokat, netán éveket kell gürcölnöd egy regénnyel. vagy ötleteidből, élményeidből a számítógép néhány óra vagy néhány perc alatt megszerkeszti a művedet! Te csak a nevedet adod. és kapod a pénzt meg a dicsőséget! — De én szeretek írni! — kiáltott fel Arany János, amikor megértette a dolgokat. — Én szeretek írni. érti?!.., Azazhogy muszáj írnom, érted, Béla bátyám?! Muszáj kiírnom magamból az én nehéz életemet. Nem azt mondom, hogy könnten írtam a „Mindennapi éleV’-et meg az „Elölről kezdődik minden”-t, de ha nem írtam volna eddig is. már régen be- ledöglöttem. vagy belebolondultam volna! Vermes értette ezt. Maga is járt valaha efféle cipőben. Megölelte a kezdő — bár mér nem egészen fiatal — pályatárs vállát. Nagyot sóhajtott: — írj ezután úy Jánosom, írj ezután is. Csak ne az írásaidból akarj megélni! ... — Értek én mindent — rázta meg kóválygó fejét János. — Értem én, hogy minden meglenne. De én a saját szavaimat akarom nyomtatásban látni! Eleget sunyí- tottam már az emberek között! Hogy Arany János vagyok, és mégse! Én biztos loptam a nevemet, mert Arany János, az egészen más volt... „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja ...” Hogyan ragadt rám ez a név, a jófene se tudja, de kölyökko- rom óta ezzel piszkálnak. „Te Írtad a Talpra magyart?” Olyanok rugdostak fenékbe, akik még azt sein tudták, hogy a Talpra magyart ki A Gyöngyösi Járási-Városi Pedagógus Kórus 1977-ben alakult. Kalocsainé Csillik Mária egy kitűnő erőkből álló kart vezet; Piton-, Bach-, Kodály- és Beetho- • ven-számaikkal komoly munkáról adtak élményt nyújtó bizonyítást. Két egri együttes lépett fel. Az Építők Kórusa' dr.- Valentin Kálmán és Ocskuy György irányítása mellett már 1968 óta él és sikeresen valósítja meg a közös éneklés céljait. A kétszeres fesztiválfokozat mellé az is siker és elismerés, hogy többször jártak külföldön. Három számukkal, két Bárdos- művel és Johnson A got time today című kórusával- vittek színt a találkozó programjába. A Megyei Művelődési Köz- pont Kamarakórusa 1977 óta működik. A fiatal együttest Tar Lőrinc irányítja. Lapunk több sikeres koncertjükről is beszámolt az eltelt három év alatt. A találkozó műsorából kitűnik, hogy a kórusok legkedveltebb szerzője Karai József. Művei hatásosak, a közös éneklés derűjét árasztják. Nem is támasztanak olyan betanulási nehézségeket, énekléstechnikai igényeket, amelyek ezt a kögös éneklést fáradságossá, verej- tékessé tennék. Több hatásos számról lehetne elemzést írni, s arról, ahogyan a kórusok és a karvezetők egy-egy művet megszólaltattak. de ez az értékelés nem lehet ennek a beszámolónak a feladata. Egyet azonban fel kell jegyeznünk. A Bartók Béla nevét viselő káli férfikar Kátai László . feldolgozásában énekelte a Hevesi lakodalmas dalokat. A fúvószenekari kíséret azt a hangulatot és atmoszférát idézte, ahogyan annak idején a rezesbanda zenéjére táncolták a falusi lányok és legények. vagy éppen az egri hóstyákon a parasztfiatalok. A találkozót a zsűri színvonalasnak értékelte és pénzjutalmakat osztott ki. A példásan rendezett találkozó életerős és értékes . kórósok baráti vetélkedését hozta. írta! Mert én ám nem Ox- fórdban nevelkedtem ... ! — Tudom, Jánosom, tudom — csitítgatta Vermes. — Ez a te szerencséd. Ettől vagy az, aki vagy ... — Nahát akkor! — rántotta el magát Arany János. — Akkor hadd legyek az. aki vagyok! A „Mindennapi élet”-et'én írtam!... Most újra kezdjem a sunyítást? Szemébe akarok nézni mindenkinek! — Megértelek, barátom — sóhajtott Vermes. Felállt, kezet nyújtott, szeretettel meg- pas-kolta a furcsa kis ember ormótlan kezefejét: — De azért gondolkozz még ezen... Hogy gondolkodott-e a továbbiakban Arany János, azt Vermes nem tudta meg, mert nem látta többé, és nem is hallott felőle. A komputer-regényt — melynek a gép a „Folytatás” címet adta —, először félretette, később elsüllyesztette valahová. Feltehetőleg oda, ahol szegény Arany sajátkezű második regénye lapult. Egyikkel se ment volna Vermes semmire a szerző nélkül — aki nem olyan régen tűnt e!, hogy már fel lehetne fedezni az eltűnt idők homályából ... Es nem is szenvedett a kiadó kézirathiányban. Sőt! Az utóbbi időkben mintha nagyon is megszaporodtak volna a kéziratok. A programozó csoportot ugyan rég szélnek eresztette Vermes, a közgazdásszal sem igen keresték egymást, de az újonnan érkező regények szórón - gatóan emlékeztették őt az üstökösként feltűnt, majd döbbenetes ön törvény őséggel elsüllyedt nem mindennaoi tehetség „Mindennapi élet”« éré... (VÉGE) Az elmúlt heten láthattuk a müncheni olimpia eseményeiről, különleges kameraállásokkal készült amerikai fílmösszcállíTrencsényi Imre : MINDENNAPI ELET Hangverseny szabadtéren (f. a.) (farkas)