Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

->r~<r-» +* r* m*t te*0\ m* m ^ i*f ******* 1 í i SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: | Varsó és Brüsszel * } Varsóra és Brüsszelre irányul a nemzetközi közvé­5 ítmény figyelme. A lengyel fővárosban a fennállásának j 25. evicrduluját ünneplő Varsói Szerződés Politikai Ta\ 5 nacskozó Testületé tartja soros ülését. Brüsszelben a j NATO hadügy- és külügyminiszterei tárgyalnak. J Rendkívül feszült, mind bonyolultabb világpolitikai « helyzetben került sor a két tanácskozásra. Az alapvető | koncepció viszont teljesen egyértelmű: míg Varsóban a i világbékéért érzett felelősség, az enyhülés vívmányai vé­1 óelmének szándéka hatja át a résztvevőket — az euró- } pai szocialista örszagok a legmagasabb szinten képvisél- \ tetik magukat —, addig Brüsszelben homlokegyenest el- ! lenkező előjelű eszmecserét folytatnak. 2 Annyi máris bizonyos, hogy Washington igyekszik | az eddiginél is nagyobb nyomást gyakorolni szövetsége- i seire. Kedden az EsZak-atlanti Szövetség úgynevezett J katonai tervezőbizottsága — tizenhárom hadügyminisz- \ tér — elsősorban arról cserélte ki nézeteit, hogy ameri­I kai követelésre miként, képesek az európai szövetsége­sek pótolni az USA haderejét, ha azt a Perzsa-öbölbe vezényelnék. A baul sikerült amerikai kommandóakció már ön- j magabar. \ isszatetszést kelteit Nyugat-Európában. Bár J a tőkés államok kormányainak többsége szolidaritást vál- * iáit az Egyesült Államok iráni politikájával, a katonai | lépésénél helytelenítik. Ügy tűnik, ennek ellenére Brüsz- t szélben rákényszerültek a szövetséges országok lőszer, t és hadianyagkészletük növelésére, s az úgynevezett vegy- | védelmi feladatok haladéktalan teljesítésére. Nyilvánvaló I az is, hogy a Pentagon sürgeti: európai szövetségesei az ' eddiginél nagyobb részt vállaljanak a hadügyi terhek- f bői, ami azt jelenti, hogy a nyugat-európai adófizetőket t újabb kínos meglepetés érheti. Kétségtelen, hogy Varsóban is szóba kerülnek a J szocialista országok védelmi képességének időszerű kér- ( dései — különös tekintettel az eurórakétákkal kapcsola- j tas decemberi NATO-döntésre, s az Egyesült Államok } békét fenyegető föllépésére. A politikai tanácskozó tas- 4 tület azonban tárgyalásának középpontjába nem a fegy- J verkezési kihívást, hanem ellenkezőleg, a béke védelmét, J a néptömegek óhajának megfelelően az enyhülés fenn­Í tartását a kelet-nyugati párbeszéd folytatásának fon­tosságát állította. N»m kétséges, hogy napjainkban súlyos gondok ^ nyomasztják a közvéleményt mind a szocialista, mind a I kapitalista államokban. Lehetnek — vannak is — eltérő vélemények a megoldást illetően. A világpolitika jelen­ségeit nem egyformán ítélik meg a Politik ’sok. Az azon­ban bizonyos, hogy a szocializmus és a tőkés világ közti ellentétek háborús konfliktusokba torkollását Európa J egyetlen józan államférfija sem óhajt. A lengyel fővárosban j éppen arról tanácskoznak a szocialista országok vezetői I — köztük Kádár Jánossal az élen a magyar küldöttek | —, hogy a „lenni, vagy nem lenni” drámai kérdésben I a Varsói Szerződés tagállamai az egyetlen elképzelhető J reális álláspontot kínálják Európának, a földkerekség- j nek: a békét. I Gyapay Dénes Gensclter-Gromíko találkozó Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter pénteken Becsben találkozik szovjet kollégájával, Andrej Gromi- kóval. A szovjet—nyugatné­met megbeszélések egyik té­mája Helmut Schmidt kan­cellár közeljövőre tervezett moszkvai útja lesz. Genscher és Gromiko a kétoldalú kap­csolatokon kívül a nemzet­közi helyzet valamennyi fon­tos témakörét áttekinti. Mindkét külügyminiszter osztrák államszerződés alá­írásának évfordulója alkal­mából rendezett ünnepsége­ken vesz részt Bécsben. Huszonöt éves a bajkonuri ürrepülötér A startoló űrhajók városa A Szovjetunióban 25 évvel ez- elótt, 1955-ben hatátozatoi hoz­tak! a mesterséges holdak, űr­hajók és bolygóközi önműkö­dő állomások segítségével vég­zendő űrkutatások céljából tű- őontányos gyakorlóteret kell létesíteni. Az APN tudósítója, Aletta Szcvasztyanova kérésé­re erről beszél Jevdokim no- hanov mérnök, a bajkonuri építkezés résztvevője. — A Szovjetunióban 1933-ben geofizikai rakéták­kal már végeztek magaslég­köri kutatásokat. Ezeknek alapját azok a repülési kí­sérletek vetették meg, ame­lyeket az Sz. P. Korol,jov ki nstruktőrirodában koráb­ban kidolgozott R—I. A rá­ki ‘ákkeil végeztek. A kísér­letek igazolták a leválaszt- h tó konténerekkel felszerelt, fc'vékony üzemanyaggal mű- k kő rakéták kifejlesztésének elvi lehetőségét. 1951-ben In! alkalommal bocsátottak fel R—I. B rakétát, tudomá­nyos berendezéssel és kísér­leti állatokkal. 100 km-es és ezt meghaladó magasságba. Munkálatok folytak naav teljesítményű hordozóraké­ták kifejlesztésére. Napirendre került a köz­re: tsz mesostromlásának kér­dő ie, A jövendő űrexpedíci- ókho -okséges volt külön­&Mmm ***** **»A.ius 15.. csütörtök leges űrrepülőtérre. Hol épít­sék ezt meg? A szakemberek tudták, hogy a maga nemében ilyen egyedülálló objektum szín­helyét energiafelhasználással összefüggő elképzelésekből úgy kell megválasztani-, hogy minél közelebb legyen az egyenlítőhöz és biztosítva le­gyen nagyméretű rakomá­nyoknak az építkezés körze­tébe, majd pedig a rakéták felbocsátásának színhelyére való szállítása. Ráadásul a felbocsátandó objektumok röppályájának gyéren lakott térségek fölött kell vezet­nie. az elhasználódott raké­tafokozatok visszahullási öve­zetének pedig teljesen lakat­lannak kell # lennie. S végül a kiszemelt helynek az év­szak nagy részében felhőt­lennek kell lennie és kielé­gítő mennyiségű energia- és vízkészletekkel kell rendel­keznie. Ezeknek a követelmények­nek teljes mértékben megfe­lelt a kazahsztáni végelátha­tatlan Kizil-Kum sivatag. 1935 vesén megkezdődtek a földmunkák, megalapozták az indító létesítmények korrm- lexumát. a szerelő- és pró­bacsarnokot. az iránvító, ter­meket. megépítettek több száz kilométernvi műutat és földutat. s ezzel r)árhuz.amo- san folyt a hő- és vízszol­gáltató rendszerekkel ellá­tott lakótelepek építése. S a vörös hantokkal borított Varsóban fl világ békéjét védik HusíqmcH éves az államszerződés Szomszédunk: Austria (Folytatás az 1. oldalról) KB elnökségének tagja, a KB titkára, Bohuslav Chnoupek külügy- és Martin Dzur had­seregtábornok, nemzetvédel­mi miniszter. A Lengyel Népköztársasá­got képviseli Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Henryk Jab- lonski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ál­lamtanács elnöke, Edward Babiuch, a LEMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Woj- ciech Jaruzelski hadseregtá- bornok, a LEMP KB Politi­kai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Emil Wojtaszek, a LEMP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, külügyminiszter. Jerzy Waszczult, a LEMP KB tit­kára. A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP KB tit­kára, Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszter. A Német Demokratikus Köztársaság képviseletében Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az Államtanács elnöke, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, Hermann Axen, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Heinz Hoffmann hadseregtábor­nok, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, nem­zetvédelmi miniszter, Günter Mittag, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer külügyminiszter. A Román Szocialista Köz- . társaság részéről Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, köz- társasági elnök, Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök, Virgil Caza- cu, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának póttag­ja, külügyminiszter és Cos- tantin Olteanu vezérőrnagy, nemzetvédelmi miniszter. óriási területen mindenütt ezrével dolgoztak építőgé­pek, amelyek 'átláthatatlan porfelhőket vertek. Ezt a „ceiszolópor-felhőt” még az általunk „homokfúvóknak” elnevezett, télen roppant hi­deg, nyáron túlságosan forró állandó helyi szelek sem vol­tak képesek eloszlatni, A déli nap tűző sugarai sem törtek át rajta. A gépek éj­jel-nappal bekapcsolt fény­szórókkal dolgoztak, ez azon­ban vajmi keveset segített... Befejeződött a nagy méretű berendezés szerelése, meg­kezdődtek az elektronikus berendezéssel és a hidrauli­kus követőrendszerekkel kap­csolatos munkálatok, majd a beszabályozás. Aztán elérkezett az épít­kezés befejező szakasza: az A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége képvi­seletében Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi Bizottságá­nak főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nöke, Andrej Gromjko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, külügyminisz­ter, Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Konsztantyin Rusza- kov, az SZKP KB titkára és Nyikolaj Ogarkov, a Szov­jetunió marsallja, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteré­nek első helyettese, a Szov­jetunió fegyveres erőinek ve­zérkari főnöke. Az értekezlet, munkájában részt vesz Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja. Valamennyi dele­gáció élén a testvérpártok vezetői állnak. Az ülést Edward Gierek, a LEMP KB első titkára nyi­totta meg, üdvözölte a test­vérországok vezetőit. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy a létrejötte óta eltelt 25 év be­igazolta a Varsói Szerződés döntő szerepét és történelmi küldetését a béke védelmé­ben s a szocializmus szolgá­latában. — A Varsói Szerződés lét­rejötte óta új típusú politi­kai-védelmi szövetség volt, amely új elemet hozott a nemzetközi életbe, sosem irá­nyult, és nem irányul sem­miféle állam, vagy állam­csoport ellen — mondotta Edward Gierek. — A szocia­lista országok és a Varsói Szerződés politikájának ve­zérelve a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének lenini eszméje. A második világháború óta eltelt egész időszak története azt bizo­nyítja, hogy a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének csak egyetlen járható útja varr. Ez a poli­tikai párbeszédnek, az eny­hülési folyamat folytatásá­nak, a fegyverkezési ver­seny megfékezésének és a le­szereléshez vezető hatékony lépések megkezdésének, az. egyenlő biztonságnak és a minden területen való egyen­rangú együttműködésnek út­ja — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. indító állomás felkészültsé­gének ellenőrzése a rakéta felbocsátására, komplex ki­próbálása, Az űrrepülőtérre, mint ahogy már akkoriban neveztük, megérkeztek az egyes rendszerek konstruk­tőrei és Sz. P. Koroljov aka­démikus, a főkonstruktőr. Attól számítva már nem sok idő telt el. A vakmerő úttö­rők tettei révén az emberi­séget meglepték az éterbe elhangzott szovjet rádiójel­zések: „Itt Moszkva beszél... Ma... a világom először...” Közéjük tartozott az első Szputnyik, majd Gagarin, Tyereskova. Leonov, az első huzamos expedíciók, és az első nemzetközi startok. A bajkonuri űrrepülőtérről 45 szovjet és négy szocialista országbeli űrhajós indult a Huszonöt évvel ezelőtt, 1955. május 15-én irta alá a második világháború négy szövetséges nagyhatalmának képviselője Bécsben az oszt­rák államszerződést. Auszt­ria, — amelyet az 1938-as Anschluss-szal Hitler a náci Németországhoz csatolt — e szerződés révén visszanyerte függetlenségét. Tíz év telt el a fasizmus bukása után. míg Ausztria helyzete rendeződött. A ké­sedelem oka mindenekelőtt az volt, hogy a nyugati ha­talmak — az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaország — nem akar­tak lemondani az ország kí­nálta katonai lehetőségek felhasználásáról. így több száz diplomáciai tárgyalásra, hosszas erőfeszítésre volt szükség a megegyezéshez. Az államszerződés megkötése már a békés egymás mellett élés érvényesülésének egyik első győzelme, s egyben a szovjet békepolitika meg­győző bizonyítéka volt — hi­szen az aláírást csak napok­kal előzte meg, hogy az NSZK a párizsi szerződések életbe lépésével a NATO kö­telékébe került. Az osztrák államszerződés a függetlenség biztosításán túl megalapozta az ország állandó semlegességét is. Ausztria kötelezte magát, hogy távol marad a katonai tömböktől, semmilyen for­mában nem csatlakozik is­mét Németországhoz, nem engedélyezi a nemzeiszocia- lista szervezetek működését, területén nem tűr el támasz­pontokat, tömegpusztító fegyvereket — így természe­tesen atomeszközöket, sem. Ausztria semlegessége azó­ta is Közép-Európa, sőt az egész kontinens biztonságá­nak lényeges eleme. Nyugati szomszédunk pozitív szerepet játszik a kelet-nyugati poli­„Ameriktr elkötelezettsége a NATO iránt erősebb, mint bármikor eddig, Washington pedig feltétlen támogatást vár el szövetségeseitől.” E harcias kijelentéssel kezdte kozmoszba, akik együttvéve 5 év 190 nap, 3 óra 40 per­cet dolgoztak földkörüli pá­lyán. A mai Bajkonur modern város képét mutatja, de megvan a sajátos profilja. Ott, ahol 25 évvel ezelőtt sátrak és baraképületek áll­tak, nagyszerű lakó- és szol­gálati helyiségek nőttek ki a földből. Olyan emberek lak­nak itt, akik a kozmikus technikát készítik elő az űr­repülésekre és indítják útba a csillagok felé. S bizonyos, hogy az emberiség még sok­szor lesz szemtanúja azok­nak a hőstetteknek, amelyek Bajkonurból indulnak ki. Ez a legnagyobb elismerés és az építőkre való legszebb emlé­kezés. AP.N—KS tikai, gazdasági és egyéb együttműködés bővítésében, a párbeszéd fenntartásában. Hazánkkal kitűnőek a kap­csolatai, s ezeket a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének példájaként említik gyakorta. Az eltelt 25 esztendő bebi­zonyította: az 1955-ös állam­szerződés előírásai Ausztria valódi nemzeti érdekeit tük­rözték, s helyes, átfogó ke­retet teremtettek fejlődésé­hez. Ezt támasztja alá az ország megnövekedett tekin­télye, amely elsősorban Ausztria külpolitikai tevé­kenységének, a nemzetközi porondon betöltött szerepé­nek köszönhető. Napjainkban New York és Genf mellett Bées az ENSZ harmadik vá­rosa. s több szakosított szer­vezetének székhelye. Kurt, Waldheim személyében oszt­rák államférfi a világszerve­zet főtitkára. Ausztria fővá­rosa sok jelentős találkozó és tárgyalássorozat színhe­lyéül szolgált és szolgál — gondoljunk csak a közép­európai fegyveres erők csökkentéséről folyó megbe­szélésekre, Ebből a szempontból ki kell emelni az osztrák ál­lamszerződés mostani évfor­dulójának egy másik jelen­tőségét: a tervek szerint a meghívott politikusok az ün­nepséget felhasználhatják két-, esetleg több oldalú megbeszélésekre is. Így jön létre Gromiko szovjet és Muskie amerikai külügymi­niszter találkozója is, amely a legmagasabb szintű érint­kezés lesz a két nagyhatalom között kapcsolataik megrom­lása óta. Érthető, hogy a vi­lág közvéleménye nemcsak az ünnep alkalmából figyel Bécsre, hanem azért is, mert jó híreket remél az osztrák fővárosból. első nemzetközi jelentőségé felszólalásét szerdán az új amerikai külügyminiszter, Edmund Muskie a NATO ka­tonai tervező bizottságának brüsszeli ülésén. Nem min­den résztvevő értett azonban egyet vele. Az értekezleten ezúttal nemcsak a hadügyminiszte­rek, hanem a külügyminisz­terek is részt vesznek, Fran­ciaország és Görögország kép­viselőinek kivételével. A résztvevők körét azért bőví­tették ki, mert a NATO sze­rint igen válságos a nemzet­közi helyzet. Felszólalásában Muskie nem kímélve a Szovjetuniót, s a nyugati, úgynevezett el­rettentő erő fokozására szó­lított fel. Ezután dicsérte a nyugati szövetségeseket azért, hogy büntető intézkedésekkel támogatják az Egyesült Álla­mokat az Iránban fogva tar­tott túszok kiszabadítása ér­dekében. Henri Simonét távozó bel­ga külügyminiszter —. aki nemcsak a miniszteri tárcát, hanem a politikai porondot is végleg elhagyja a közeljövő­ben, — azonban éles szavak­kal bírálta az amerikai ve­zetést. A szövetségesek kö­zötti együttműködés zavar­talanságának hiányát azzal magyarázta, hogy az Egye­sült Államok képtelen vezet­ni, és Washingtonban nincs meg a kellő következetesség. „Ha néha nem értjük az amerikai vezetést, azért van. mert sokszor nincs is mit megérteni; nincs következe­tesség az amerikai lépések­ben, vagy legalábbis igen nehezen fedezhető fel. hogy volna ilyen” — jelentette ki kereken és egyértelműen Si­monét. Mint jelentettük, Brüsszel­ben arról van szó, hogy az európai szövetségesek külön­böző területeken segítséget adjanak az Egyesült Álla­moknak, ha Washington „a Perzsa-öböl térségében ke­letkezett válság esetén’’ csa­patainak és fegyverzetének egy reszel utt vetne bti. A starthelyre szállítják a „Vertikal 8." geofizikai rakétát Edmund Muskie Brüsszelben benyújtotta a számlát Washington feltétlen támogatást vár szövetségeseitől

Next

/
Thumbnails
Contents