Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-13 / 110. szám
w Ússzatok, halacskák! . .végy egy kisfiút.. i .. .végy egy kiskutyát... vagy végy egy elhagyott ■ • , ..■■■■. a ■: : : .fiv. ■ v. ’ . *' -.t ’ ' . V :. .- * •öreg embert és a siker máris adva van. , Ez a „filmes;szenthárom- ság” persze igaz is, meg nem ■ is, mint minden szentenciáit igazság. A kisfiú még lehet bűbájos és jó színész is rá" adásul, a kutya szinte olyan, mint az ember, az öreg meg olyan öreg és elhagyatott, mint az útszéli és elfelejtett évszázados kőkereszt — mindez csak lehetőség még. Lehetőség, hogy valami igazságot könnyebben (?), népszerűbben. esetleg könnyfa" kasztróbban jutta tón el a szerző, a rendező, a színész a befogadóhoz, mind közönségesen : a nézőhözBalogh Elemér novellája nyomán Nemere László rendező ezt próbálta megtenni. Azt tudniillik, hogy a tíz éve szociális otthonba ..száműzött” Mátiics Rafael történetének segítségével elmondjon valami keserű, könyörtelen, de mégis felemelő igazságot: az élet megy tovább. Ami így ugyan ásatag egy bölcsesség, nem is lehetne sokra jutni véle sem az életet, sem a tévéfilmet illetően, ha ezt az alig több mint közhelyet, s véle egy öregember életútját nem olyan színész mondaná el és élné végig a képernyőn, mint a közelmúltban elhunyt Makláry Zoltán. Mert tegyük a kezünket a szívünkre, ha már nincs a kézben a zsebkendőnk, ez a meghalni hazavágyó és hazatérő, unokáit szerető nagyapa egy kissé mintha több és szándékolt típus konglomerátuma lett volna. Mindaz. amit elmondtak róla: urasági kocsissága, a földosztása, a szövetkezeti mozgalomba való bekerülése, az ebből fakadó családi konfliktusa, egy kissé — hm — italozó életmódja, az unokák, a magárahagyattság érzése és tudata a szociális otthonban, még e montázstechnikával is soknak és ki- módoltnak tűnhetett volna. Volna. Mégsem erre figyeltünk. Nem arra, hogy hányfajta sorsbéli különbözőség és azonosság hordozója az öreg Mátics Rafael, hanem Makláry Zoltán arcát figyeltük. Ezen az arcon, mindaz, ami történetben kimódoltnak hatott volna. mindaz, ami széttartott, az hitelessé és egységessé, összetartóvá és — tartozóvá vált. Ez az arc majd kilenc évtized emberi történetét, sorsát mondta el villanásaiban, tekintetének mélységeiben. Ennek az arcnak. Makláry Zoltán játékának köszönhető. hogy a kissé talán teátrálisnak ható zárókép voltaképpen mégis egy öregember balladájának drámai zárósora lett. Nemere László „vett” egy öreg embert, s vette a fáradságot, pontosabban a művészi kötelességtudatát, szakmai tudását és gondos munkával, egyszerű, de hatékony színészvezetési eszközökkel és az itt alapvető dramaturgiai funkciót betöltő vágástechnikával formálta képernyőre Balogh Elemér írását. Az ötvennégy perces produkció pontosan annyi volt, mint amennyinek lennie kellett. És manapság, amikor még mindig oly szívesen mérik rőffel egy-egy tévé- film. vagy tévéjáték művészi értékét — nem a nézők, félreértés ne essék! — ez az időtartammal] bánni tudás, nemcsak rendezői figyelmet, a tévéhez és a nézőhöz való megfelelő elkötelezettséget jelent, hanem e tartam így egyben tartalommá is lett. Az idő, ha terjengősre vált, unalmával megöld a művészi szándékot és a mégoly érdekes mondandót is. Gyurkó Géza Tízéves a füzesabonyi Tinódi-kórus A füzesabonyi áfész Tinódi nevét viselő kamarakórusa tízéves fennállásának megünneplésére szombaton délután hangversenyt rendezett a füzesabonyi Művelődési Központ dísztermében, ■ Ez a most jubiláló férfikórus azoknak a nemes hagyományoknak a folytatója, amelyek ebben a községben, ezen a járási székhelyen mindig is éltek. A hangversenyt bevezető kis ünnepségen a MÉSZÖV elnöke, Klaisz Ferenc ismertette eredményeiket, említve rádió- és tévébeli fellépéseiket és azt az áldozatos munkát is, amellyel a tíz esztendő alatti százötven fellépést ötszáz próbával készítetnék elő. Az sem lehet véletlen, hogy ennek a kórusnak tekintélye van: a megyéi és helybeli szervek köszöntötték. magukénak vallották ezt a férfikart. A hangverseny légköre és hangulata győzött meg minket arról, hogy ezek az énekesek fontos szerepet töltenek be Füzesabony és a járás művelődési életében. Itt a közönség is, az ünnepélyesség is más, mint. városban. A családiasság és a meghittség veszi, körül a kórust, az énekeseket, hiszen közvetlen környezetüknek, ismerőseiknek, barátaiknak, családtagjaiknak nyújtanak művészi élményt. A pódium énekesei és a hallgatóság közötti kapcsolat bensősé- gességről tanúskodik. A kórus vezetője, Körös- kényi Lajos erre az alkalomra Karai-műsort állított össze. A férfikar a megzenésített Ady- és József Attila- versekben fellobbanó szenvedélyt, érzelmeket magas hőfokon szólaltatta meg. Az Égi vasút álmodozása, a Rög a röghöz gondolatsora, vagy az Intés az őrzőkhöz szenvedélyes kiáltása utat talált a hallgatósághoz. Karai Ku. ruc-szvitje illett a megzenésített versek közé. A Tinódi-kórus most mu. tatte be Kátai László néger spirituálé feldolgozását is, nagy sikerrel. A mélabús Swing low az otthonról és a hazáról pendít meg nemes . érzelmeket. Kátai László valóban kamarakarra gondolt az átírásnál. A hangversenyen fellépett a káli Bartók Béla férfikórus is, Galambos László kar. vezetői közreműködésével. Négy számuk élén Bartók Huszárnótája állt. Nem lehetett meghatódottság nélkül hallgatni és nézni, ahogyan ezek a napbarnított ar, cú férfiak, akik között sokan túljárnak már a nyugdíjkorhatáron, lelkesedéssel és a közös éneklés mámorában megfürödve énekelnek. A műsorban szerepelt a füzesabonyi Erkel Ferenc Munkásvegyeskar is. A kü_ lönböző zenei korokból származó és különböző érzelmi tónusú műveket Tar Lőrinc. az együttes vezetője vezényelte. A számokat Marik Erzsébet kísérte zongorán. Ha a Tinódi-kórusnál Kö-i röskényi Lajos, a Bartók Béla kórusnál Galambos László évtizedes karvezetői munkásságát, ügyszeretetét, dicsérjük, a Munkásvegyes- karnál nem hallgathatjuk el azt, hogy az egri tanárképző főiskola tanári karából hár- ■ man, Marik Erzsébet, Tar Lőrinc és Kátai László hosz- szú távon igyekeznek formálni a füzesabonyi együt_ teseket és a zenei közízlést ebben a nagyközségben. A hangszeres számok jól egészítették ki a kórusszámokat. Kovács Boldizsár Sven három osztinátójátadta elő trombitán és Karai Kecskeméti toborzóját a Ti- nódi-kórussal együtt. A zongorakíséretet Gáspár Mária, illetve Kátai László látta el. A helyi zeneiskola tanárai. Tamás E ndréné, dr. Kiss Kálmánná, Szabó József, Mészáros Sándorné és Kocz- ka István Bartók-Weiner részleteket adtak elő. Az egyesített énekkarok Balázs Árpád fesztiváldalát és Sosztakovies A Béke dala művét adták elő nagy ha. fással. Beszámolónkkal szeretnénk ráirányítani a figyelmet Füzesabonyra, ahol az éneklést, ezt a közösségies művészi munkát nagyon komolyan veszik. Farkas András Gyors előrehaladás a pajzsmirigybetegségek gyógyításában A - pajzsmirigy gyulladásos megbetegedéseiről tanácskoztak hétfőn Kékestetőn. A Magyar Allergológiai és Kli. nikai Immunológiai Társaság szervezésében rendezett tudományos konferencián több mint száz orvos és tudományos kutató vett részt az ország különböző gyógyintézeteiből, akik a szóban forgó téma legjobb ismerői. Rámutattak, hogy az utóbbi évtizedekben gyors előrehaMáté György: Kincses Attila 4 VII. Kié volt az arany? Mindezek alapján mi az igazság? Múlt században élt költők fantáziájának szüleményén és annak hitelt adó emberek hiszékenységén kívül semmi nem igazolja, hogy Attila kinccsel övezett csontjai hármas koporsóban, a Tisza medrében várnák az utolsó ítélet harsonáit. A logika alapvető szabályai szerint ennél több cáfoló érvre nincs is szükség: olyan állításról van szó, amelyet semmi a világon nem támaszt alá. Maga a koporsó is csak fantázia terméke lehet. Az volt az ariánus-keresztény gót Alarich esetében is, akinek sírját, a Jordanesz leírta hármas koporsót, a Bu- sentében mégsem találták meg. A hunok sose vették fel a keresztény hitet; tizenkétezer kilométeres vándordíjuk mentén a régészek rengetek hun sírt tártak fel. de ebben az egész Ázsián átvezető roppant temetőben ösz- szesen nem volt három koporsó. A nomád, különféle természetvallásokat követő hunok halottaikat nem tették koporsóba. A legenda létrehozói bölcsen kizárták a hármas koporsó üzletéből a sírrablókat. Azzal, hogy a sír helyét a Tisza medrébe helyezték és „leölették” a sírásókat, megvédték ezt a képzelt GírNwime ym. Htajus 13., kcAi kincset ennek az évszázadokon át dívott tisztes foglalkozásnak művelőitől. Az ötlet dicséretes is lehetne, ha nem vonatkozna képtelenségre, fajdalom, bármilyen szép és vonzó is. Móra Ferenc, a hun sírok jó ismerője joggal mondta róla: „Hogy a hun királyt keresztény módon koporsóba zárták, azt csak akkor hiszem el, ha kiderül, hogy Nagy Leó pápát lóháton temették el.” Meg is kapta a magáét: nagy népi írónkból egyszeriben „hazafiatlan”, „cinikus”, „csontszedő zsidó” lett. Végül bölcsen így védekezett: „Én se azért nyúltam hozzá (a legendához), hogy szét- foszlassam, mert a legendákat úgyse lehet meghalasz- tani és mi értelme is volna annak? Egyebünk sincs, mint legendáink és azokra olyan nagy szükségünk van, hogy ha nem volnának, csinálnunk kellene őket.” Az eddigiek szerint valaki azt hihetne, hogy Ipolyi, vagy más egyszerűen az ujjúból szopta a Tiszába, vagy a meder talajába süllyesztett koporsó legendáját. Ez azonban nem egészen így van. Sok jel arra mutat, hogy azokban az évszázadokban (nagyjából a XVIII. századig), amíg a történetkutatás nem támaszkodott másra, mint a kódexekre, régi leírásokra és a szájhagyományra. az önkéntes kutatók, kicsit durvább szóval kincskeresők, csúnya kifejezéssel élve, a sírrablók sok drága leletre bukkanhattak azon a területen, amelyek közelében mai ismereteink szerint a hun főhadiszállás lehetett. Leleteiket elkótyavetyélték, beolvasztották, nyoma alig maradt. Egyes régi helynevek (Ásotthalom) mutatnak arra. hogy ott áslak és esetleg értékes holmikat is rejthetett a föld. Ha a délkelet-magyarországi föld meddő marad és nem ad bizonyítékot arra. hogy helyenként hunkori kincset is rejt, a hármas koporsó mondája nem ér el ilyen tömeghatást. A Békés megyei. Csongrád és Bács megyei szájhagyomány azonban nemcsak a hunok gazdaságáról. de az ő sírjaik megtalálóinak meggazdagodásánál is sok mindent elmondott. Ezek a híres, valóságos, vagy eltúlzott esetek úgy elterjedtek, hogy idővel a kincskereső „tudós ember”, akiben megvan a lappangó aranyat felfedező képesség, a falu tekintélyes emberei .közé, számított. Volt egy segédkönyvük is, amelv szerint, kellő igéző formulák elmondása esetén a kincs helyén kék láng lobban fel. Ahol ez megtörténik, meg lehet kezdeni az ásást. A sok babona és még inkább. a sok eredménytelen kutatás azonban nem használt a „tudós emberek” tekintélyének. A nacionalizmus „kék lángjának” fellobbaná- sa mellett azonban egy valóságos esemény is hozzájárult az Attila koporsóiról szóló legenda megszületéséhez és a történelemkönyvekbe vezető diadalútjához. (Következik! X nagyszentmiklósi kincs) ladást értek el a pajzsmirigy megbetegedéseinek felismerésében és gyógyításában azzal szemben, hogy a XX. század elején még szín. te „fehér folt”-ja volt ez az orvostudománynak. A pajzsmirigy a hormonképző szervek egyike, működése kihat az egész emberi szervezetre, szinte valamennyi szerv mű. ködésére. A megbetegedések olyan széles skáláját ismerték fel újabban, amely méltán kelt érdeklődést mind az orvostudomány, mind a közvélemény körében. Mivel a betegség formáit nem kötelező bejelenteni. ísv erről nincs pontos szám, de egyes felmérések arra utalnak, hogy a lakosság mintegy 3— 4 százaléka valamilyen pajzsmirigy-betegségben szenved, így az orvostudomány népbetegségnek te- ‘kinti. Azt is kifejezésre juttatták, hogy a betegség korai felismerése esetén a hormonális rendszer megbetegedései között a pajzsmirigy betegségei kezelhetők a legeredményesebben, ugvanak. kor rámutattak, hogy elhanyagolása viszont komoly veszélyekkel járhat. Az orvostudomány jelentős előrehaladásának eredményeként a betegség többségében gyógyszeres kezeléssel elhárítható, de indokolt esetben a sebészeti beavat-' kozás is garantálja a teljes gyógyulást. Az utóbbi évtir • zedekben egyre nagyobb sze. rephez jutnak a gyógymódokban a klimatikai tényezők is. A pajzsmirigy különböző megbetegedéseit eltérő okok, idegrendszeri hatások, gyulladáskeltő és még sok más különböző tényezők idézhetik elő. A megbetegedések egyik csoportját alkotják a gyulladásos körfolyamatok, amelyekkel a kékestetői tudományos konferencia ezúttal foglalkozott, teljes részletességgel. Több mint 30 szakember ismertette az e téren feltárt legújabb kutatási eredményeket, amelyek hasznosíthatók az orvosi gyakorlatban. — A Kékestetői Állami Gyógyintézet egyik fő profilja a pajzsmirigy-betegsé- gek gyógyítása, miszerint az utóbbi 30 évben mintegy százezer rászoruló kivizsgá. lásával foglalkoztak, illetve beteget kezeltek eredményesen. A tanácskozáson elismeréssel szóltak a kékestetői gyógymódokról, egyben azt is megállapították,, hogy áz „ország tetején” újabban olyan izotópdiagnosztikai műszerekkel dolgoznak, amelyek európai viszonylatban is a legkorszerűbbeknek számítanak. A japán Yamashita-kvartett is Nemzetközi dzsesszhétvége Miskolcon Május 30—31-én és június 1-én ismét Miskolcon rendezi meg a Magyar Rádió • a nemzetközi dzsesszhétvégét. A nagyszabású zenei rendezvényre számos ország neves hangszeres szólistái, együttesei érkeznek az észak-magyarországi városba. A háromnapos szemlén a közön., ség elé lép a jugoszláv Sonc- na Pot, a lengyel Zbigniew Namyslovski, az amerikai Billy Taylor hangszeres művész, valamint az NSZK-beli Fusion Worksop és a japán Yamashita-kvartett. Ez utóbbi együttes először mutatkozik be Magyarországon. A hazái szólistákat Csík Gusztáv zongoraművész, az együtteseket a Saturnus, a Regős-, a Pege,- a Vukán-,a Kőszegi-, a Szabados-együttes, a szegedi Molnár-dixi- land és a budapesti Regtime képviseli. A koncertsorozatot egyenes adásban közvetíti a Petőfi rádió. (MTI)
