Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

Somogyi Győző rajza Alkalmazott és alkalmazatlan szójátékokról Ha megkérdezünk száz embert, hogy öncélú szelle­meskedésnek tekinti-e a szójátékokat, akkor kilenc­vennyolc nyilván igennel te­lel. Persze ez még nem je­lenti azt, hogy a két nem­mel válaszolónak nincs iga­za. Túl azon, hogy már az „öncélú” nyelvi játék is a kifejezőkészség próbája, fej­lesztője, van a szójátékok felhasználásának olyan mód­ja is, amit az alkalmazott grafika mintájára alkalma­zott szójátéknak nevezhet­nénk. Gyakori a szójáték a rek­lám területén. Például: Itt a Márka, itta már' ma? Vagy: A Corvinban minden szinten, szinte minden! Mind­egyik szójáték a javából. A humoristák is lépten-nyomon felhasználnak munkájuk so­rán szójátékokat, a villám­tréfák csattanója is gyakran szójáték. Az Anyanyelvűnk játékai című könyvben Grétsy László nyelvész így ír: „... a nyelvi játékok biro­dalma szinte áttekinthetet­len. Ki nem mesélt vagy hallgatott még vicceket? . Nos, szinte minden második vicc valamilyen szójátékon alapul." S ezzel el is jutottunk ah­hoz a témához, amely mind­ezt időszerűvé teszi. Grétsy László és Vargha Balázs, a TIT keretében működő Nyelvi Játékok Klubjának vezetőt legutóbb azt a fel­adatot adták a klub tagsá­gának. hogy alkossanak, il­letve gyűjtsenek olyan vic­ceket. amelvek csattanóját szójáték adja. A beérkezett gazdag anvaaból érdemes néhányat ideiktatni. bizonyítandó, hogy milyen mulatságos, sőt helvenként tartalmas viccek születhetnek a nyelvi játé­kok világában: Népszámlálás idején: — Hol született? — Kéthelyen. i— No de hol? Egy változat ugyanerre: — Hol született? — Andor naktályán. — Pon­tosabban? (Harsán Tamás budapesti klubtag pályáza­tából.) Még égy szójáték városne­vekkel: —. Pestnek van Kispestje, de Egernek nincs kisegere. Miért? — Mert túl van Hatvanon. (M. Auer Erzsé­bet pályaművéből). Nők egymás közt: — Számba vettem a jelenlevő­ket. — Pedig te inkább a távólléúökét szóktad á' szád­ra venni!... (Dr. Moskovsz- ky Éva anyagából.) Jámbor József Géza bu­dapesti nyugdíjas nem ke­vesebb, mint 1200 Arisztid- viccet gyűjtött, illetve al­kotott. Mutatóba egy: — Jean, miért nem szól a rá­dió? '— Mert a Portiéi né­mát adják, uram! Felvilágosítás: — Mondja kérem, ha a pályaudvarra akarok menni, mindegy, hogy a 3-as, vagy a 24-es buszra ülök? — Hogyne! Nekem teljesen mindegy. Németórán: — Das Hemd: az ing — mondja a tanár. Meg tudná valaki mondani, milyen nemű? Pétiké je­lentkezik: — Fehérnemű. (Mindkettőt Perjés Jenő pes­ti klubtag küldte be.) Két péksütemény idill je: — Perec? — Pereclek! (Dé- kány Erzsébet favicce.) M. Auer Erzsébet gyűjte­ményéből : Precíz beteg. — Vedd be ezt a pirulát, öt perc múl­va hat. — Rosszul jár az órád. Hat perc múlva öt. Ugyancsak az egészségügy területéről: F. Szabó Sarol­ta kalocsai klubtag tollából: — Kérek gyógyszert de­presszió ellen. — ön apa- tikus? — Dehogy, én beteg vagyok, ön a patikus. Humorszolgálat — Mire kell magának a szabadság? — kérdezi a ka­tonától a felettese. — Meg akarom lepni a feleségemet ... — Kivel? — Kérek eoy borjúlábat — mondja a hentesnek a vá­sárló. — Igenis kérem. Jobb lábat tetszik parancsolni, vagy bal lábat? Két teleség beszélget: — Amikor a férjem haza­jön a kocsmából, elég. ha sokatmondóan rápillantok az órára . .. — Nekem inkább a nap­tárra kell sokatmondóan rá­néznem ! Morbid esetok EGYÜTT ELTEMETVE Az Egyesült Államokban egyre többen vannak olya­nok, akik még haláluk után sem akarnak megválni ked­venceiktől. Ez arra kénysze­rítette Maryland államban az egyik temető igazgatósá­gát, hogy kérvényezze: en­gedjék meg, hogv egy hely­re temethessék a halottakat és kedvenc állataikat. A te­mető igazgatója szerint már 18 igényt jelentettek be. A jelentkezők között szereped: egy házaspár, akik azt kér­ték, hogy a családi sírbolt­ba velük együtt temessék el a kutyájukat é,s tíz macs­kájukat is. KI KICSODA Detroitban a közmüvek dolgozóinak sztrájkját ki­használva a huligánok 50 olyan kis táblát loptak el a halottasházból, amelyeken a holttestek adatai szerepeltek. Ezért meg kellett kérni a rokonaikat arra, hogy azono­sítsák a holttesteket. Így a temetésekre csak egy héttel később került sor. A FILMTŐL A SlRlG Robert Mitchum ismert amerikai filmszínész, aki 91 filmben szerepelt, úgy hatá­rozott, hogy befejezi színé­szi pályafutását és temetke­zési vállalatot alapít. Az Egyesült Áramokban egy szerencsejátékos pókeren nyert egy New York-i teme­tőt, és ezt követően millio­mos lett. Korácsondi Imre Mutatvány szédül az örült kötélláncos lejé'oeh dörgő ütemet dobol a ver hiába markolja az egyensúly-rudat biztos pont semmi nincs inog inog elcsuklik lenn sikolyt dobál a zsonglőr-torok nem látott ilyet senkise még a légtornász függőlegesen fölfelé száll égbe repíti agya gyönyörű üteme Antalfy István melled halmai közt a gyönyör kötele Bíró József Monológ (K. í. helyett) arcom terpeszkedő barázdáit nem én rajzoltam — ötvennégy tavasz ekéje hasította. Veled tarfok lalán a szálló seregélyek. A tűzfalak szomorúsága képpé áll össze, ha a tél jón Feltárt világ, látni akarlak. Fehérbe bújva és megőrzőm emlékedet. Nekem örök vagy. szememben szemed visszafénylik. lépdelek fűzek árnyékában. Veled tartok a mindenségi«. csenevész testem vonszolom, gurgulázó nevetésem felcsap az égig. gennycs-feheren csillog a világ. az IDŐ bevégzi ítéletet — kezemre dobja kötelét. A „Disneyland” 25. születésnapját ünnepli Disney Studios díszlete- zője, John Hench előtt kü­lönös színjáték zajlott le a 40-es évek végének vasár­napján. Főnöke. Walt Disney többször ellátogatott a Los Angeles melletti Burbank egy beépítetlen telkére, újra meg újra felmérte lépéseivel, el­gondolkodva meredt maga elé és olyan kézmozdulato­kat tett, mintha fel akarna mérni valamit. A Mickey Mouse atyjának fejében azokban a napokban érlelődött meg a Disneyland, a 20 millió dolláros költség­gel épült vidámpark terve, mely július 17-én lesz 25 éves. A 7400 fős személyzettel rendelkező park ma 59 féle attrakciót kínál. ,A születésnap ünnepélyé­re”, mondja a ma már kom­puterrel irányított vállalat egy szóvivője, „több mini­fesztivált terveztünk. Ezen­kívül július 16-án egy 25 órán át tartó születésnapi party kezdődik, mely olyan lesz, mint egy újévi karne­vál: a vendégek robbanó cukorkát és papírcsákót, szü­letésnapi süteményt és em­lékfotókat kapnak — mind­ezt ingyen”. Az 1966-ban elhunyt egy­kori karikaturistának és rek­lámrajzolónak, Walt Disney­nek két lánya adta azt az ötletet, hogy megteremtse saját világát. Vásárlátogatá­sain mindig bosszantották a rosszkedvű látványosok, a piszkos falatozók is mellék- helyiségek. Évekig tartó ter- vezgetés után Disney végül a tönk széléig eladósodott — Palm Springsben levő nya­ralóját és életbiztosítását is pénzzé kellett tennie — és 1954 nyarán egymillió dol­lárért vásárolt, 77 hektár nagyságú területen lerakta egy olyan vidámpark alap­kövét, amilyen addig még nem volt. A hat méter magas fallal körülvett parkba be­lépődíjat kellett fizetni. Sör­mérés nem volt; minden ra­gyogott a tisztaságtól és a csinos egyenruhába öltözött alkalmazottak láttán a hip­pigyerekek szülei elszomo­rodhattak: itt tilos volt és az is marad a hosszú haj, a szakáll és a feltűnő arcfestés. Disneyland felavatása 1955. július 17-én annak ellenére, hogy olyan élvonalbeli mű­vészek jelentek meg, mint Frank Sinatra, Kirg Douglas és Sammy Davis, nem volt éppen sokat ígérő. A park csak félig készült el; a hölgy­látogatók tűsarka belemé­lyedt a Fő utca még lágy aszfaltjába. Ennek tetejébe a* várt 11 ezer vendég he­lyett 28 154 látogató érke­zett. Maga Disney később „fekete vasárnapnak” ne­vezte a megnyitás napját. Disneyland azonban a rosszmájú jóslatok ellenére az első naptól kezdve jöve­delmezett és már 1956-ban az ötmilliomodik vendéget üd­vözölhette. Ma évente több mint 10 millió vendég láto­gatja a parkot és annak eltektronikával ellátott att­rakcióit. mint amilyén a dzsungelkirándulás, a szel­lemvasút. az Alweg-rendsze- rű egysínű vasúton tett kör­utazás és a múlt szeptem­berben felavatott legújabb látványosság, az utazás egy „aranybányában”. Hogy a látogatókban azt az illúziót keltsék, hogy egy másik vi­lágban járnak, valamennyi épületet 5:8-hoz arányban építettek, sőt. Disneyland 9 ezer fája közül sokat hor­moninjekciókkal megakadá­lyoztak a növekedésben. — Ma majdnem egy há­romkilós halat fogtam! — És hol van? — Hiszen mondom, hogy majdnem! * Két emberevő. apa és fia az őserdőben haladva egy tisztásra ér, ahol egy szép lány napozik. A gyerek örömmel mondja: — Papa. menjünk oda hoz­zá és együk meg! .— Ne butáskodj — vála­szol a papa — odamegyünk hozzá, hazavisszük és otthon a mamát esszük meg. * Az étteremvezető új luxus­autón érkezik haza. .4 szom­széd irigyen mondja: — Azt mondják, nyert a tombolán! — Nem. Én szerveztem a tóm bólét... Az áruház igazga­tójának a dolgozó­szobája. Az asztal mögött az igazgató, előtte a vásárló. Az igazgató felpillant a papírró 1. — Mit óhajt, pa­nasza van ? — Nem. csak azt szeretném javasolni, hogy az üzletben . .. — Á, javaslat. Ak­kor. kérem, írásban fejtse ki javaslatát és dobja be azt az e célra rendszeresített ládába. Az az eladó­térben van. — De úgy gondol­tam. hogy . .. köz­vetlenül, hogy úgy mondinm ... — Sajnos, nálunk az a szokás, hogy a vásárlók minden ja_ vaslatnkat. vagy pa­naszukat leírják, és bedobják a panasz­ládába. ROLAND: Panaszláda — Értem én, de mivel már úgyis itt vagyok, úgy gondo­lom, hogy egysze­rűbb lenne, ha rövi­den elmondanám... — Egyszerűbb, azt mondja? De akkor mi szüksége van én­rám? Formalitás­ból? — Hogyhogy for­malitásból? Nem ... — Pedig ez így van. Ott van az a láda a javaslatok részére, maga meg szóban akarja kifej. feni javaslatát. Mi­nek akkor a láda? Formalitásból? És aztán tudja maga. mennyi anyag van abban a ládában? Nem? Na tessék! És még maga beszél! Kell hozzá furnérle­mez, legalább tíz de­ka szög. fekete és sárga festék ... — Értem én, de hi­szen ha már úgyis itt vagyok. így mi a különbség? — Az a különbség, hogy minden üzlet­nek ki van adva az ukáz. Tudja maga, mi az az ukáz? No tessék! És még maga azt mondja: szóban! — Na jól van, ha ma bedobom a ládá­ba a javaslatot, mi­kor tudom meg az eredményt? — Az eredményt? Nem értem, miről beszél? — Hogyhogy mi­ről? Mikor vizsgál­ják ki a javaslatom? — A, erről van szó. Sajnos, ezt egyelőre j nem tudom meg- I mondani. Tudja, j még nincs olyan t emberünk, aki a Iá- [ dával foglalkozna... j Fordította: í Juhász László ’ Játékos szólásaink A magyar nép szoiáskész- letében gyakran találkozunk olyan nyelvi formákkal, amelyekben eg.v közszó és egy helynév az azonos hang­zás alapján vállal igen sajá­tos kifejező és közlő szere­pet. A sajátos jelző arra vo­natkozik, hogy az ilyen tí­pusú szólásokban humoros, tréfás célzások is megbúj­nak. A Heves megyei nép szólásai között is található ilyen, a szójátékot is felhasz­náló szólástípus. A Heves a szülőföldje, He­ves a hazája. Heves várme­gyéből való, Heves megyei ember szólásváltozatok ugyanis nem arra utalnak, hogy valaki Heves megyé­ben él és dolgozik. A felso­rolt nyelvi formák átvitt ér­telmükkel ebbe a rokon ér­telmű szósorba illeszkednek bele: heves, heveskedö, ha­mar fellobbanó stb. A Békésbe való, Békés megyei ember szólásokban a békés közszó és a Békés helynév azonos' hangzására épül a sajátos szólásbeli mondanivaló. Hogy milyen gazdag a magyar nyelv szó­láskészlete az ilyen jellegű .szólásváltozatokban, arról ez a példatár bizonykodik: Nem Bátorban lakik (gyáva, fé­lénk); Ö is Futakra való (hamar megfutamodik, gyá­va); Megjöttek az atyafiak Álmosdról (rájuk jött az álom); Apagyra készül a sze­me (aprókat pislant); Törtei­re ment (eltörött a korsó, az üveg); Megjöttek a komák Restéről (megérkeztek a res­tek), Jóllakott, mint a dobi kutya a löki piacon (kidob­ták. kilökték). Tiszadob és Tiszátok helységek környé­kén még ma is eleven a szó­játékon alapuló szólás hu­morba is oltott mondaniva­lója, illetőleg értelme. Több játékos szólásunk­ban jelentkező szójáték teszi a szólásformát nyelvi alak­jában és jelentésében nagyon kifejezővé, szemléletessé. Eb­ből a típusból csak azokat mutatjuk be. amelyek Heves megyében is jól ismertek: Hozó família ez, nem kérj (nem kérnek, inkább adnak); Minden hátnak van egy ha­sa (sok a hót és a ha beszé­dében) ; Hagyma lesz hol­napra, hagymával élj (hagyj ma, lesz holnapra, hagyj má­ról holnapra: takarékosan élj). Borsóval teli a torka (borral és sóval): Más a faló. más a fa-ló; Más a népes kaptár, más a képes naptár (nem tévedhetünk lépten- nyomon). S végül, egy mais érvényes játékos szólással zárjuk rövid közleményün­ket: Pesten sem segítenek a resten. Dr. Bakos József j; jjfr Kiil

Next

/
Thumbnails
Contents