Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

I MEXIKÓBAN IS ISMERIK A bajai rendszer Heves megyében Baja. nemcsak a vizek vá­rosa, hanem élelmiszerter­meléséről is nevezetes. A helvbeli mezőgazdasági kom­binát irányításával működő Bajai Kukoricatermelési Rendszer Magyarország me­zőgazdasági üzemei egy ré­szének bizalmát élvezi. Ve­zetésével 13 megyében, 126 gazdaság 200 ezer hektáron termel búzát, kukoricát, nap­raforgót, silókukoricát. A hetvenes évek elején a bá­bolnai rendszer után máso­dikként alakult az országban. Ellentétben a bábolnaiakkal, nem tőkés, hanem a szocia­lista államokban gyártott nagy teljesítményű erő- és munkagépekkel valósítják meg az iparszerű termelést. Az elmúlt évek során ko­moly sikereket értek el. hi­szen a bajaiakat ma már határainkon túl is ismerik. Segítség kilenc gazdaságnak Sitíalin Antal közgazdász- szal, a termelési rendszer fiatal állami-díjas igazgató­jával arról beszélgettünk, miként teremtettek kapcso­latot a Heves megyei gazda­ságokkal? — Szívesen jöttünk ebbe a kis észak-magyarországi me­gyébe — hangoztatja —, hi­szen kilenc gazdaság: a pé- tervásári, a bodonyi, a tar- naleleszi, a verpeléti, a me- zötárkányi, a besenyőtelki, a pélyi és a tarnaörsi terme­lőszövetkezet, továbbá a He­vesi Állami Gazdaság . csat­lakozott rendszerünkhöz. Ezek az üzemek zömmel kedvezőtlen termőhelyei adottságok között gazdálkod­nak. Területükön gyakori a belvíz, a szik, valamint a meredek hegy és domboldal. Így sokkal nehezebb felté­telek között termelnek. Rend­szerünk éppen ezért igyek­szik. ezeknek segítséget nyújtani. A helybeli szak­emberek közreműködésével, a legújabb tudományos ered­ményekre alapozva dolgoztuk ki az egy-egy tábla viszo­nyaihoz igazított technológi­át, a kukorica, a búza, a napraforgó és a takarmány­termeléshez. — Milyen közvetlen se­gítséget nyújtanak a terme­léshez? — Az országban nyolc al­központunk működik, s kö­zöttük legfiatalabb az egri, melyet az idén hoztunk lét­re. Az itt dolgozó szakem­berek rendszeres szakta­nácsadást nyújtanak a ter­melési rendszerünkben részt vevő gazdaságoknak. A szak- tanácsadás a talajvizsgála­toktól a vetőgépek, a kom- binátorok beállításán át a be­takarításig tart. Miután a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságokban még kevés a jól képzelt szakember, így fokozott tá­mogatásra szorulnak. Ezért rendszerünk közreműködik a helyi viszonyoknak megfele­lő fajták kiválasztásában, a szakszerű növényvédelem­ben, és mindabban ami a korszerű technológiához szükséges. Bővülő szolgáltatások — Közreműködésükkel mi­lyen eredményeket értek el a Heves megyei partnergaz­daságok? — Az elmúlt három év­ben, amióta szerződéses kap­csolatban vagyunk a kilenc Heves megyei gazdasággal, jelentős eredmények szület­tek. A kedvezőtlen termőhe­lyi adottságok között elter­jesztették a nagy termőké­pességű jugoszláv és francia búzafajtákat, az újabb hib­ridkukoricákat és naprafor­gó fajtákat. Ezek a gazdasá­gok is beszerezték és meg­kedvelték az újabb nagy tel­jesítményű erő- és munka­gépeket. melyek a korszerű termelési technológiákhoz kellenek. Így elterjedt a K —700-as és a K—701-es, a T—150-es nehéztraktor, a 120 lóerős Zetor, az NDK gyártmányú E—516-os kom­bájn, valamint a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár ál­tal készített IH-munkagép- család. Mindez a termés- eredményekben is megmu­tatkozott, hiszen a Heves megyei gazdaságokban szi­ken és lejtőkön rendszerünk irányításával az V. ötéves terv második felében sokat javultak a hozamok. — Milyen szolgáltatásaik vannak? — Az idén bővítettük ezt a tevékenységünket. A nagy értékű gépek folyamatos üzembiztonsága érdekében az igények alapján térítésmen­tesen megrendeljük a szük­séges kenőolajat. Térítés el­lenében pedig folyamatosan végezzük a BKR gépsorába tartozó erő- és önjáró mun­kagépek javítását. Elősegít­jük a partnergazdaságok za­vartalan vetőmagbeszerzé­sét. Ennek érdekében jó kapcsolatot alakítottunk ki a Vetőmag Vállalat Észak­magyarországi Központjával, amely a partnerüzemeknek elosztja és kiszállítja a szük­séges búza- és kukorica­magot. A napraforgót pedig a tarnaörsi Dózsa Termelő­szövetkezet által biztosított telepről juttatjuk el az üze­meknek. Rendszeresen meg­szervezzük a folyamatos al­katrészellátást is. Ezeken kí­vül a traktorosokat, a mező­gazdászokat évente tovább­képzésre hívjuk. Új együttműködési szerződés — Hogyan érvényesül a rendszer és a partnergazda­ságok közös érdekeltsége? — Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetének értékelésénél rámutatott, hogy a továbbiakban is nagy szükség lesz a termelési rendszerekre. Nos ennek szellemében még nagyobb feladatok hárulnak ránk a 80-as években. A kölcsönös előnyök alapján tovább erő­sítjük kapcsolatainkat a partnergazdaságokkal. A megváltozott közgazdasági környezetben erre különösen nagy szükség lesz. Megvaló­sítására új együttműködési szerződést dolgoztunk ki, amely 1980. január 1-től élet­be is lépett. Lényege az, hogy a partnergazdaságoknak a minimális alapdíj mellett kiegészítő díjat csak akkor kell fizetniük, ha a kukori- sa, a búza, a napraforgó, vagy a silókukorica terme­lésben a heMárankénti jöve­delmük eléri, vagy mégha» ladja a kétezer forintot. Ez még inkább előtérbe helyezi a jövedelmezőséget, hiszen rendszerünknek sem közöm­bös, hogy egységnyi' terüle­ten az üzemek mennyi ter­méket. hány forintért állíta­nak elő. Növekszik rendsze­rünk kockázatvállalása is. Abban az esetben, ha az egy hektárra jutó jövedelem nem éri el a kétezer forintot, ak­kor a gazdaságnak csak az alapdij felét kell fizetnie, a többit a rendszer egészíti ki, A rét- és legelő- gazdálkodásért — Mennyire ismerik a BKR-t határainkon túl? — A bulgáriai R azgrád megyében 1600 hektáron négy éve kezdtünk iparszerű kukorica termelési kísérlete­ket. Szaktanácsaink alapján tavaly hektáranként 9.6 ton­na termést takarítottak be. A bolgárok meg vannak elé­gedve tevékenységükkel, így az idén már 8 ezer hek­táron vetnek kukoricát a bajai szaktanácsadással. Ta­valy az AGROBER iparszerű mezőgazdasági technológiá­kat exportáló irodája, az AGROINVESZT közreműkö­désével Mexikóban 800 hek­táron kezdtük meg az előké­születeket az iparszerű ku­koricatermelés meghonosítá­sára. Sokat várunk ettől, hi­szen magyar közreműködés­sel ez lesz az első élelmi­szer-termelési kísérlet a tá­voli földrészen. Felhasznál­juk azokat a kedvező ta­pasztalatokat, melyeket itt­hon, a 13 megyében — köz­tük Hevesben is szereztünk. Szeretnénk továbbra is se­gítséget nyújtani a kedve­zőtlen termőhelyi adottságú gazdaságoknak. Ezt szolgál­ják újabb iparszerű terme­lési kísérleteink a rét- és legelőgazdálkodásban. Heves megyében a nyolcvanas évek­ben kidolgozzuk a hegyvidé­ki, Bács-Kiskun megyében pedig a homoki rét- és le­gelőgazdálkodás korszerű módszereit Bízunk benne, hogy a partnergazdaságok ezt Its megvalósítják majd. Mentus* Károly FELVESZÜNK EGEKBEN LÉTESÜLŐ SZAMÍTÖKÖZFONTÜNKHCW gyengeáramú elektrotechnikusokat, műszerészeket 30 éves korig SZÁMÍTÓGÉP ÜZEMELTETŐ TECHNIKUSI kétműszakos munkakörbe — 1980 október 1-i belépéssel. Szakmai kiképzést munkaidőben biztosítunk. A jelentkezéseket írásban — részletes önéletrajzzal — budapesti központunk címére (KSH SZÜV Hálózatfejlesz­tési Igazgatóság, 1145. Budapest, Szugló u. 9—15.) kérjük megküldeni. Hűsoros nyári divatbemutató május 11-cn (vasárnap) 17 órakor Egerben, az Express Étteremben. Jegyek a helyszínen kaphatók. A bemutatott fürdőruhák, ruhák május 12-től az egri Áfcsz-áruházban (Katona István tér) MEGVÁSÁROLHATOK, VÁSÁRLÓINK KÉRTÉK, MI TELJESÍTJÜK! VEEKEND AKCIÓNKAT meghosszabbítjuk! skála-cőőp áfész-Áruház, egek, ÚTTÖRŐ BÉR VASOK * Számítóközpont Egerben Ä2 tttóbtt hőriapoTíha« igeti sokai beszelnek szak­mabeliek és laikusok egy­aránt a megye új számító- központjáról. Ezzel együtt — mint minden új esetében — természetesen megindult a vita is, hogy van-e ró szükség, érdemes-e áldozni erre ennyi pénzt, a mai komputerek megbízható­ak-e... és így tovább. A vi­tára végül nem az érvek tettek pontot, hanem a szükségszerűség. Pillanatnyi­lag ugyanis már ott tar­tunk, hogy a vállalatok sa­ját könyvelési, kimutatási rendszerüket, adattömegü­ket képtelenek áttekinteni, nem, vagy csak részben tud­ják megszerezni belőlük a szükséges termelési, gazdál­kodási információkat. Arról nem is beszélve, hogy az irattárak számára egyre ke­vésbé találnak helyet, s is­mét előkeresni manapság egy-egy adatot sziszifuszi munka az előadóknak. A számítóközpont letele­pítése először mintegy két esztendővel ezelőtt került szóba, s akkor állapodtak meg a megye vezetői a KSH Számítástechnikai és Ügy­vitelszervezési Vállalattal, hogy az országban 17-ként Heves megye is számítóköz­pontot kap. Dénes György, a központ igazgatója: — A SZÜV-központ tulaj­donképpen nem más lesz, mint egy bérmunkairoda, ahol s most*.' saztlaíkodo egységeinek, intézményeinek, hivatalainak adatait, kimu­tatásait dogozzuk fel. Mág­neses szalagra kerülnek itt az anyagkönyvelés, a bér- gazdálkodás, az OTP-ügyek, nyilvántartások, az adó...', s még lehetne sorolni. Leg­fontosabbnak ezek közül mégis az úgynevezett terme­lési operatív információkat tartjuk, ami az adatfeldol­gozást és az adatok újra­hasznosítását, felhasználá­sát jelentik. Kántor Imre, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának vezetője elmondta, hogy je­lenleg a megye krónikus kapacitáshiányban szenved az adatfeldolgozás területén. A jelenlegi gépek, amelyek a vállalatoknál, intézmé­nyeknél működnek, elavul­tak. Azt kellett eldönteniük, hogy a vállalatok maguk kezdjenek-e fejlesztésbe, vagy egy megyei központ­ban dolgozzák fel az összes információt, Egy-egy cégnél kis teljesítményű számító­gépet vásárolni nem megol­dás. a közepes méretűek pedig egyrészt nagyon drá­gák, másrészt aligha tudnák kihasználni. Számításaik szerint még 200—250 millió forintból sem tudták volna megoldani ezt a megye vállalatai. Arról nem is beszélve, hogy tíz­szer annyi szakemberre lett volna szükség. — Ezért döntött úgy a me­gyei tanács, hogy inkább ezt az öb!*g£et %'rdrtjak imádé. i Mind®"!, ami a szabványnak megfelel Á felvásárlás gondjai Gyöngyösön A korábbi években már megszokták a gyöngyösiek, hogy friss zöldségfélét nem­csak a nyári hónapokban le­het vásárolni a piacon vagy az üzletekben. Az utóbbi hó­napokban azonban válto­zott a lehetőség. A primő­röket mintha nem olyan mértékben kínálnák, mint azelőtt. — Mi február közepén vittük ki az -első salátát a piacra, összesen háromszáz tejet — közli Juhász Árpád, az áfész illetékese. — Azó­ta eladtunk huszonötezer fej salátát. j Ha csak a zöldségféléket vesszük alapul, akkor kide­rül, hogy április közepén már 332 vagonnyi mennyiséget kötöttek le a termelőkkel szerződéssel. Késtek viszont a szőlővel, mert a ZÖLD­ÉRT a garantált árakra vo­natkozó közleményét csupán április 24—i keltezéssel küld­te meg. Ennek hiányában a megállapodásokat nem tud­ták papírra rögzíteni a gaz­dasagokkal. Éppen a szőlőnél gond az is, hogy az áfész ebből 90— 100 vagonnal kínált fel a ZÖLDÉRT_nek, de csak negyven vagont fogadott volna. A gyöngyösiek szól­tak emiatt. Azt a választ kapták, hogy március végé­ig megtárgyalják a helyze­tet. Ez az ígéret azonban csak ígéret maradt mindmá­ig. Pedig az áfésznek már több mint hatvan vagon szőlőre volt szerződése a termelőkkel március végéig. Valamit tehát tenniük kel­lett, hogy a lekötött szőlőt eljuttassák a fogyasztókhoz.1 Elhatározták, hogy más úton-módon értékesítik a szőlőt. Zöldségfélékből majdnem százötven vagonnyi mennyi­ség megvásárlására szól a megállapodás. Ennek elhelye­zése azért nem gond, mert ezt a ZÖLDÉRT minden szó nélkül átveszi. De az érté­kesítő szövetkezetnek saját boltjai is árusítanak levesbe- és főzeléknek valót. Hogy vevőik biztonsággal számít­hassanak rájuk, szerződést kötöttek még további negy­ven vagonra. Ebbe a meny- nyiségbe már a burgonya is beleszámít. Gyöngyösön és a környé­kén ezrek foglalkoznak a zöldségfélék termesztésével. Nekik az a legfőbb kérdés: mit kaphatnak a termé­nyért > Erre kértünk példát, — A gyakorlatunk szerint az értékesítési árból levo­nunk húsz százalékot es azt kínáljuk a termelőnek. — A paprika esetében? — Vegyük azt, hogy a paprikát 6,50-ért adjuk' da­rabonként. Ennek a felvá­sárlási ára tehát 5,20. Az első osztályúnak. Csakhát furcsa átváltozá­son megy keresztül a pap­rika, amíg a termelőtől el­jut a piaci boltig. Eltűnik közüle a másodosztályú. Pe­dig a felvásárláskor még megvolt. Az is az átváltozások so­rába tartozik, hogy paprikát, paradicsomot, uborkát nem az előbb már ismertetett ár­réssel veszik meg az áfész felvásárlói, ha azt a ZÖLD- ÉRT-nek adják tovább. A húsz százalék ugyanis har­mincra nő ebben az eset­ben. Maradjunk a paprika példájánál. A standon 6.50- re tartott paprikáért 5.20-at ad az áfész, ha saját magá­nak vásárolta meg és csak 5 forintot, ha a ZÖLDÉRT- nek adja tovább. — Ki határozza meg a piaci árakat? — A ZÖLDÉRT, ha az ő megbízásából járunk el. Ha magunknak vesszük meg a paprikát, annyiért adjuk, amennyiért gondoljuk. Mi általában olcsóbban kínál­juk, mint a ZÖLDÉRT. — És a magán •kiskeres-, kedd? — Megtörtént, nem is olyan régen, hogy a papri­kát a kiskereskedők adták az egész piacon a legolcsób­ban. Azonnal intézkedtünk. — Minden felkínált árut megvesznek? Mindent, ami a szabvány­nak megfelel. Még akkor is, ha az csak néhány kilós té­tel. Az egyetlen kikötés: a szabvány. Az elmondottakból is kitet­szik, hogy a felvásárlás mostanában sem zökkenők és gondok nélkül való tevé­kenység. Rémlik, mintha nehézkesség is befolyásolná a termelő, az értékesítő kapcsolatát, aminek pedig csak egyetlen értelme van: a vevő, a fogyasztó. A hozzá elvezető úton még mindig van mit javítani. (gmf) n (itt, tér melőberu h ázásokra és egy megyei központban tárolnánk minden megyei adatot. Ily módon pontos információkhoz juthatunk mi magunk is, egyszerűbb az ellenőrzés az egyéb előnyök mellett. Például pillanatok alatt pontos képet lehet kap­ni akár egy vállalat, akár az egész megye energiafogyasz­tásáról. Ma ezekhez az in­formációkhoz egyszerűen nem lehet hozzájutni. A számítóközpontok elő­nyeiről a bervások tudná­nak mesélni, akik e téren úttörőmunkát végeztek. A megyében először vitték szá­mítógépre könyvelési, terme­lési és egyéb adataikat s náluk a valutaforgalomtól a határ­idők rendezésén át az összes üzemegység kapacitásáig minden adatot egyetlen gé­pen dolgoznak fel, s percek alatt bármilyen vállalattal kapcsolatos kérdésre választ kaphatnak ugyancsak a gép­től. Náluk olyannyira be­vált, hogy most már eddig működő komputerüket ki- nőtték, s amint elkészül az egri .számítóközpont, mint alközpont hozzájuk ctjutia- kozik a Berva is. Az előkészítés megkezdé­séről egyébként már az egy­szerű újságolvasó is régen tudhat, hiszen épp lapunk hirdetési oldalán olvashat­tuk rendszeresen a pályá­zati ki-írásokat, miszerint variak a közönt ban dolgoz­ni szándékozó Irányítók, ve­zető szakemberek jelentke­zését. Rövidesen megkezdik a gépek kezelőinek, az adat­rögzítőknek a toborzását is, mivel a központ több mint 160 embert foglalkoztat majd. A területi előkészítést követően rövidesen meg. kezdődik az építkezés is. Az 50 millió forintos épületet a Grónay utcában emelik, s benne egy úgynevezett „ESZR nagyközepes szovjet számítógép” kap helyet, melynek értéke a kiegészí­tő berendezésekkel együtt csaknem eléri a 120 millió forintot. Az érintettek egyöntetű véleménye, hogy ha min­den a program szerint halad, 1982. második fél­évétől megkezdődik a me­gye új számítóközpontjában az adatfeldolgozás. Éppen ezért már az ősszel indul az az intenzív tanfolyam, amin a kezelőgárdát képezik ki,1 Dénes György igazgató el­mondta, hogy itt nagyszerű bázist jelent számukra az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola, melynek számítástechnikai tagozatán évente 20—30 fiatal szak­embert képeznek. Cziráki Pcter Jüsmft# Í9&1). majtis M,, oas*ra*p l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents