Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Részvéttáviratok a világ minden részéből Jtészvéffáviraf Joszip Bro Tito elhunyta A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsának BELGRAD Kedves Elvtársak! Mély megrendüléssel értesültünk Joszip Broz Tito elv­társnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a kiváló államférfinak, a jugoszláv, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének, a jugo­szláv nép nagy fiának, népeink barátsága őszinte hívének haláláról. j A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és né­pünk nevében mély részvétünket fejezzük ki c fájdalmas órákban a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsának, Jugoszlávia népeinek, J. B. Tito el­nök családjának és hozzátartozóinak. Joszip Broz Tito elnök élete egybeforrott a szocializmu­sért, a társadalmi haladásért és a békéért folyó küzdelem­mel, a fasizmus elleni harccal, Jugoszlávia népeinek győzel­mes felszabadító háborújával. Érdemei elévülhetetlenek Ju­goszlávia népei testvériségének, és egységének megteremté­sében, a szocialista Jugoszlávia építésében és felvirágoztatá­sában. Joszip Broz Tito elnök vezetésével Jugoszlávia tevéke­nyen hozzájárult az elnyomott népeknek az imperializmus, a kolonializmus és az újgyarmatosítás ellen folytatott sikeres harcához. Egész életén át küzdött a nemzetközi haladásért, a békéért, az enyhülésért. Joszip Broz Tito elnök érdemei múlhatatlanok a ma­gyar—jugoszláv jószomszédi kapcsolatok sokoldalú bővítésé­ben, a magyar nép és Jugoszlávia népei barátságának erősí­tésében. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság gyümölcsöző együttműködése tartós alapokon nyugszik, amely lehetővé teszi, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai sikeresen tovább fejlődjenek, népeink barátsága tovább mélyüljön közös céljaink szolgálatában, a szocializmus, a társadalmi haladás és a tartós béke javára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa; a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Joszip Broz Tito elhunyta alkalmából Jugoszlávia buda­pesti nagykövetsége (Dózsa György út 92 b) május (i—8-án 10—16 óra között fogadja a részvétnyilvánításokat. (MTI) L!jubljanában, a szlovén köztársaság! képviselőház előtt a város lakói gyászgyűlésen vet­tek végső búcsút Joszip Broz Titótól. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Huszonöt éves a varsói szerződés (1.) Fulton - Párizs - Varsó A legújabb kor történé­szei szerint Európa számára meghatározó jelentőségű volt az a nap, amikor kon­tinensünkön befejeződött a háború, a fasizmust leverték. Aligha hitte volna el akkor bárki is a józanul gondolko­dó emberek közül, hogy né­mely vezérkarok már az új háború előkészítését fontol­gatják. Pedig így volt. A győztes antifasiszta koalíció nyugati országaiban már a háború utolsó hónapjaiban új összecsapás tervezésébe kezdtek. A brit hadvezetés paran­csa értelmében a fogságba esett német csapatok egy részét nem fegyverezték le. Együtt tartották őket (az SS-eket is), s parancsnokaik irányításával gyakorlatoz­hattak. A nyugati hatalmak vezetőit megdöbbentette, hogy szövetségesük, a Szov­jetunió nem a végsőkig le­gyengülve, hanem éppenség­gel megerősödve került ki a* háborúból. A szocializmus e ;ö országának tekintélye óriásira nőtt — nagyhatalmi pozíciója elvitathatatlanná vált. Sőt. az is kiderült, hogy a fasiszta elnyomás alól fel­szabadult országokban va­lami új kezdődik: nem a régit restaurálják, hanem új társadalmi rend építésébe kezdenek. Az amerikai vezetés — Roosevelt halála után Harry Truman lett az elnök — úgy vélte, hogy az atombomba monopóliumának birtokában, l&ygHfib-gg, 1980. május 6., kedd hatalmas gazdasági erejével az Egyesült Államok a világ uralkodó hatalmává válhat, s visszaszoríthatja a szocia­lizmus erőit. A washingto­ni politikusok nem titkol­ták: a hirosimai és a naga- szaki atombomba nem any- nyira a Japán elleni hábo­rú utolsó felvonását jelentet­te, mint inkább az új szov­jetellenes hadjárat kezdetét. Az események gyorsan kö­vették egymást. A nyugati hatalmak lépései lehetetlen­né tették a háború alatt megfogalmazott demokra­tikus elvek és tervek meg­valósítását. Churchill, volt angol miniszterelnök 1946- ban az amerikai Fulton egyetemén elmondta emléke­zetes beszédét, amelyet az­óta is a hidegháború nyitá­nyának neveznek. Az USA- ból támogatott politikai mesterkedések kiszorították a kommunistákat Nyugat- Európa országainak kormá­nyaiból, fegyveres erővel vérbe fojtották a görög sza­badságharcot. 1949. április 4-én megalapították az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetét, a NATO-t. Az at­lanti^ katonai tömböt szov­jetellenes és szocializmusel­lenes, agresszív szervezet­ként, a kommunizmus „fel­tartóztatásának” és a népi demokratikus országok „fel­szabadításának” jelszavával hozták létre. A Szovjetunió és a fiatal szocialista országok akkor nem válaszoltak hasonló lé­péssel. Azt vallották, hogy Európa problémái a tömb­politika eszközeivel nem old­hatók meg. Rámutattak ar­ra, hogy a NATO megalakí­tása kísérlet kontinensünk kettészakífására. és a Nyu­(Folytatás az 1. oldalról) A koporsót, gyászindulók hangjai mellett a pályaud­var előtti „Testvériség-egy­ség” térre vitték, amelyen — és a környező utcákban — a végső búcsúvételre mil­liós tömeg gyűlt össze. Díszezred sorakozott fel. A koporsónál ott álltak annak az ifjúsági stafétának a tag­jai, amely az elrhúlt hetek­ben már bejárta az ország nagy részét, s a fiatalok jókí­vánságait összegyűjtve, azokat a sok éves hagyomány szerint május 25-én, 88. születésnap­ján akarta átadni Tito el­nöknek. A gyászgyűlésen részt vet­tek a Szerb Szocialista Köz­társaság vezetői, élükön Dob- rivoje Vidiccsel, a köztársa­sági elnökség és Tihomir Vlaskaliccsal, a Szerb Kom­munisták Szövetsége elnöké­vel. Dusán Gligorijevics, a JKSZ belgrádi, fővárosi bi­zottságának elnöke mondott gyászbeszédet. A koporsót szállító gépko­csi és menetoszlop ezután elindult a jugoszláv szövet­ségi képviselöház épülete fe­lé. A szövetségi nemzetgyűlés előtt felsorakoztak a jugo­szláv állam és párt legmaga­sabb szintű vezetői, élükön Lazar Kolisevszki, a kollek­tív államfői testület elnöke, és Sztevan Doronyszki, a JKSZ KB elnökség ügyve­zető elnöke. A koporsót a jugoszláv néphadsereg tábornokai vit­ték be az elhunyt közvetlen családtagjai, valamint az ál­lam- és pártelnökség tagjai kíséretében a parlament épü­letének oszlopcsarnokába és helyezték el a ravatalon, amely mellett ezt követően az állam- és a pártelnökség tag­jai álltak először díszőrséget. A ravatalon elhelyezték Joszip Broz Tito háborúban és békében szerzett kitünte­téseit, majd a közvetlen csa­ládtagok, köztük özvegye, Jovanka Broz, továbbá az államelnökség, g JKSZ KB. a szövetségi nemzetgyűlés, a Jugoszláv Dolgozók Szocia­lista Szövetsége, a szövetsé­gi kormány, a szakszervezeti 'szövetség, a harcosok szö­vetsége és a szocialista ifjú­sági szövetség koszorúit. gat militarizálására. S hogy ‘ez valóban így volt, bizo­nyította Németország ketté- szakítása 1949. május 23-án, amit az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország hajtott végre. Az ötvenes években, a ko­reai háború, és a franciák által vezetett indokínai had­járat ellenére a feszültség legveszedelmesebb forrása Európa szívében volt. A nyugati hatalmak minden erővel arra törekedtek, hogy az NSZK-t a szocializmus ellen tervezett támadásuk felvonulási területévé te­gyék, s ismét német katonák tízezreit küldjék a „Kelet ellen”. Ennek a tervnek a jegyében előkészítették Nyu- gat-Németország újrafel- fegyverzését. Először arra készültek, hogy a nyugatnémet hadosz­tályokat valamiféle „össz­európai haderő” részévé te­gyék. Ez az elképzelés nem sikerült. Így került sor 1954 őszén a „Párizsi szerződés” megkötésére. A megállapo­dás értelmében az NSZK-t felvették a NATO-ba, en­gedélyezték számára a fél­milliós hadsereg, a Bundes­wehr megalakítását. A NATO Tanács 1955. május 9. és 11. közötti ülésén Bonn már teljes jogú tagként vett részt. A. nyugatnémet had­sereg felállítását az akkori bonni kancellár, Konrad Adenauer így okolta meg: „Nincs egyetlen olyan ame­rikai, angol, vagy francia tábornok sem, aki harcolt volna az oroszok ellen, akár egyszer is. A német tábor­nokoknak van e téren ta­pasztalatuk.” . A szocialista országok kor­mányai természetesen látták A ravatalt —, amely mel­lett Tito özvegye, Jovanka, s két fia, Zsarko és Miso állt — elborították a kegyelet vi­rágai. Hétfőn este 20 órától, csütörtök reggel 8 óráig Belgrád és Jugoszlávia lako­sai vonulnak el a koporsónál és adóznak kegyelettel a dél­szláv népek történelme egyik legnagyobb személyiségének. ★ Gyászkeretben jelentek meg hétfőn a jugoszláv új­ságok. A Borba egész cím­oldalát Joszip Broz Tito fényképe töltötte be. A nagy- formátumú, vezető lap mind a 16 oldalát kizárólag az el­nök halálával összefüggő események ismertetésének és életműve méltatásának szen­telte. A Politika hétfői számá­ban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Ál­lamelnöksége megválasztott elnökének, Lazar Kolisevsz- kinek és alelnökének, Cvije- tin Mijatovicsnak a fényké­pét közölte, s beszámolt a gyász első • óráiról. A nemzetközi sajtó ki­emelt helyen foglalkozik Ti­to halálával. A cikkek, nek­rológok, életrajzok alaphang­ja az, hogy a jelenkor törté­ezt. Nem egy ízben figyel­meztették a Nyugatot ve­szedelmes lépéseik lehetsé­ges következményeire, s egyúttal több olyan kezde­ményezéssel álltak elő, amely a katonai paktum­rendszer helyett az európai biztonsági rendszer létreho­zását, s a leszerelést indítvá­nyozta. A válasz elutasító volt. Ilyen előzmények után ültek össze Varsóban nyolc európai szocialista ország magas rangú képviselői: az 1955. május 11-e és 14-e kö­zött tartott értekezleten Al­bánia, Bulgária, Csehszlová­kia. Lengyelország, Magyar- ország, az NDK. Románia és a Szovjetunió megbízot­tai (Albánia azóta kilépett a szövetségből) kollektív ba­rátsági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írtak alá. Létre­hozták a varsói szerződés szervezetét. Megállapodtak a vezető testűiét és az egye­sített fegyveres erők felállí­tásáról. A szerződés hang­nelmének egyik legnagyobb politikai személyisége távo­zott az élők sorából. „Nehru és Nasszer után Tito halálá­val az el nem kötelezettek mozgalma alapítói közül el­vesztette az utolsót is” — ír­ta a Times of India angol­nyelvű napilap. A francia kommunisták lapja, a L’Hu- manité leszögezte: „Tito nem legenda, nem mítosz, hanem olyan vezető személyiség, aki a háborúban osztozott a har­cosok nehéz életkörülményei­ben. A jugoszláv nép Titó- val az élen az elmaradott or­szágot iparosított állammá változtatta”. A spanyol sajtó az elhunyt elnököt a háború utáni idő­szak egyik legnagyobb alak­jának nevezte. Több országban bejelentet­ték, hogy kik vezetik a Tito temetésén részt vevő küldött­ségeket. A jugoszláv elnök búcsúztatásán többek között ott lesz Adolfo Suárez spa- nytíl miniszterelnök, Kékkö­vén finn államfő, V. Olaf norvég király, Sékou Touré guineai elnök.; Sgfidrp Perti-, ni olasz elnök', Rudolf Kirch­schläger osztrák’ffllamfő. A világ minden tájáról özönlenek a részvéttáviratok Belgrádba. Az üzenetek me­leg szavakkal méltatják az elhunyt történelmi érdemeit. súlyozta, hogy a tagországok a közös védelem biztosításá­ra szövetkeznek. A szocia­lista államok — az ENSZ alapokmányának szellemében — kötelezték magukat, hogy „nemzetközi kapcsolataik­ban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és annak alkalmazásától, és nemzet­közi vitáikat békés eszkö­zökkel,, o"ly módon oldják meg, hogy ne veszélyeztes­sék a nemzetközi békét és biztonságot”. A szerződés ki­nyilvánítja a szervezet nyílt jellegét, s 11. (záró) cikke­lyében leszögezi: „Ha az európai kollektív biztonsági rendszer létrejön, és ebből a célból általános európai kollektív biztonsági szerző­dést kötnek — amire a szerződő felek állandóan tö­rekedni fognak —, a jelen szerződés az általános euró­pai szerződés hatályba lé­pésének napján érvényét veszti”. Miklós Gábor MOSZKVA Lenin emlékének szentelt nyilvános üléssel kezdte meg hétfőn délután Moszkvában munkáját a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 95. ülése. Az ülésen a tagálla­mok állandó képviselői, a kormányok elnökhelyettesei vesznek részt. A magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhe_ lyettese vezeti. A munkában részt vesz Nyikolaj Faggye- jev, a KGST titkára is. KUWAIT < Jasszer Arafat, a Palesz­tina; Felszabadítási Szerve­zet VB elnöke vasárnapi kuwaiti sajtókonferenciáján kijelentette: amíg létre nem jön az önállói palesztin áí-: ,»vm, katonai és politikai sí­kon egyaránt folytatódik a harc az Izrael által meg­szállt területeken. TEHERÁN Az iráni hadsereg főpa­rancsnokságának hétfői beje­lentése szerint négy nem- azonosított helikopter vasár­nap megsértette Irán légte­rét, s közülük egy — felte­hetően műszaki zavar miatt — leszállni kényszerült a délkeleti Kerman tartomány sivatagos területén. Az utób­bi helikoptert személyzete el­hagyta. A gépet iráni szak­értők átvizsgálják és Tehe­ránba viszik. A PARS hír­ügynökség „illetékeseket” idézve közölte, hogy minden jel szerint amerikai helikop­terekről van szó. MOSZKVA Gyakorlatilag befejezték a „darabáru” kirakodását a Progressz 9. teherűrhajóból az új szovjet űrexpedíció tagjai. Leonyid Popov és Va- lerij Rjumin hétfői prog­ramjában az üzemanyag át­töltésének előkészítése állt: a két űrhajós ellenőrizte a vezetékeket és a tartályokat, megkezdte a felgyülemlett gáz kiürítését a tartályokból. ATHÉN A görög parlament a;#hét_ főn megtartott harmadik sza­vazási fordulóban Konsztan- tin Karamanlisz miniszter- elnököt öt évre Görögország államfőjévé választotta. Ka- ramanlisz elődjének. Konrz- tantin Cacosz köztársasági elnöknek június 20-án jár le a megbízatása. DALLAS A texasi előválasztás vég. eredménye szerint a demok­ratáknál Carter elnök a szavazatok 56 százalékát szerezte meg Kennedy sze­nátor 22 százalékával szem­ben. Az el nem kötelezett szavazatok aránya példátla­nul magas, 19 százalék volt. A republikánusoknál Reagan volt kaliforniai kormányzó 52:47 arányban győzött Bush egykori CIA-igazgató ellen. A varsói szerződés szervezetének alakuló ülése a lengyel fővárosban (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS)-•'%***>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents