Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

Egerben ismerték meg a nevét Rozsnyay Mátyás (1833*1895) Nagy érdeklődés a Rozsnyay-emlékversenyen az előállított új v egy ü let ké­miai szerkezetéről. Ez a fel­adat — a műszerek fejlődése folytán — lényegesen egy­szerűbb és gyorsabb, mint akár 10—15 évvel ezelőtt volt. A természetes (növényi, állati) anyagokból való ható­anyag-kivonás is kémiai fel­adat-" A gyógyszerek betegen va­ló kipróbálását különböző vizsgálatoknak kell megelőz­nie Ezek során — általában állatkísérletekben — próbál­ják ki az új -zemek az élő szervezetre gyakorolt hatá­sát. Első feladat a nem kí­vánt hatások kiszűrése. Meg­vizsgálnak minden anyagot mérgező hatás szempontjá­ból, majd rákkeltő hatásra aézve, végül megfigyelés Szerdán befejeződött a fia­tal gyógyszerészversenyzők előadássorozata, ma hirdet­nek eredményt a Rozsnyay Mátyásról e'nevezett emlék- versenyen. az egri Technika Házában, összesen 32 előadó mutatta be tudományos, ku­tató munkájának eredmé­nyeit, a gyakorlati hasznosí­tás lehetőségeit. Az ország gyógyszerészeinek talán leg­rangosabb, évenként ismét­lődő találkozója sok érdeklő­dőt vonzott Egerbe, s nagy számban vettek részt termé­szetesen a megye gyógyszer­tári központjának dolgozói is. Két előadást hallhattak a részt vev Heves megyei fiataloktól: Dudás Mária gyógyszertechnológiai témá­jú előadása egy fájdalom­csillapító új formában való alkalmazását mutatta be, Töröcsik Mária a gyomor- bántalmak kezeléséhez aján­lott egy új gyógyszert ormá­ban kihozott készítményt. Javasolták ennek szélesebb körű alkalmazását is. A négynapos rendezvény- sorozat vendéglátója, a gyógyszerészeti társaság me­gyei szervezete és a Heves megyei Gyógyszertári Köz­pont a szakmai előadások mellett ,.lazító” programokat is szervezett: szerdán dél­után orgonahangversenyen vettek ré zt a vendegek az egri dómban. Emlckplakctt a neves gyógyszerészről: ezt kapja a győztes az egri verseny mai eredményhirdetésén tói a kinincukorkákat és a kinincsokoládét. A kis zom- bai gyógyszertár forgalma annyira fellendült, hogy 1874-ben felcserélhette egy aradi gyógyszertárral. Itt korszerű, jól felszerelt labo­ratóriumot rendezett be, ahol élete végéig a gyógyszerészi és kémiai kutatásnak szen­telhette idejét. Rozsnyay gyógyszertárában. Aradon volt gyakornok Winkler La­jos, a későbbi híres kémia- professzor is. Rozsnyay sokat tett azért, hogy a gyógyszerészgyakor­nokok minél alaposabb kép­zést nyerjenek. „Tudta jól, hogy csak egy alapjában jól nevelt generatio adhatja meg a rohamos haladásnak e korszakában a gyógyszeré­szet ügyének is azt a mozdí­tó erőt. amelyre szükség van, hogy el ne maradjunk a töb­bi tudományos pályától.” Készítménye, a cser­savas kinin, az ő nevét visel­ve: „chininum tannicum in- sipidum Rozsnyay” néven az I. Magyar Gyógyszerkönyv 1883-ban megjelent pótlásá­ban (Addendum) hivatalos lett és e minőségében, sőt később méa az 1954-ben ki­adott V. Magyar Gyógyszer­könyvben is szerepelt. Hasznos élet. . . Tanulóéveire szívesen em­lékszik vissza. A kecskeméti kollégium ízig-vérig magyar szelleme nagy hatással volt egyéniségére. életpályájára és későbbi közéleti; politikai igazán ismer!” Rozsnyay élete végéig meg­maradt a tára mellett dolgo­zó gyakorló gyógyszerésznek. Mint több tudományos tár­saság tagja, közmegbecsülés­nek örvendő szakmai tekin­tély halt meg 1895. augusz­tus 5-én. Rozsnyay kora, a magyar gyógyszerészet egyik iegvirágzóbb korszaka. Rozs­nyay személyében és mun­kásságában a gyógyszerészet tudományának és gyakorla­tának 100 évvel ezelőtti tö­kéletes egysége jut kifejezés­re. Emlékére előadói verseny Rozsnyay nevét, a klasszi­kus gyógyszerészet emlékét készítményén kívül őrzi az évenként megrendezésre ke­rülő előadói emlék verseny. A versenyre benevezett fia­tal gyógyszerészek és elő­adásuk témáit a gyógyszer- ellátás mindennapi gyakor­latából merítették, azok eredményes megoldására vé­geztek kutatómunkát. Ezzel a ma gyógyszerészetét. abbén a gyakorlat és a tudomány összefonódásának lehetősé­gét és valóságát mutatják be. Munkájuk eredményével az. egészségügyi ellátás to­vábbi fejlesztését szolgálják. Ennél méltóbb cselekedet­tel nem áldozhatnánk Rozs­nyay Mátyás emlékének. Sipos Jenő gyógyszerész A magyar gyógyszer eszet múlt századbeli történetének egyik jelentés eseménye volt az a pályadíj, amelyet a Ma­gyar Orvosok és Természet- vizsgálók 1X68, évi, Egerben megtartott XIII. vándorgyű­lésén egy íztelen kininkészít­mény előállításáért tűztek ki. Koczianovich József gyön­gyösi gyógyszerész pályadíjul 20 aranyat ajánlott fel an­nak: „...ki a kínait oly alak­ban állítja elő, melyen kese­rű ízét igen. de hatályossá­gát nem vesztve. ,. kisgyer­mekeknek is nyújtható le­gyen.” Abban az időben a kinin szinte egyedüli lázcsillapító volt, de rendkívül keserű íze miatt — főleg a gyermek- gyógyászatban — alig tudták alkalmazni. Ezért volt a probléma megoldása oly nagy jelentőségű. Égy évvel később Fiúmé­ban, a XIV. vándorgyűlés résztvevői között kellemes ízű cukorkákat osztottak 6zét, amelyek gyógyító adagban kinint tartalmaztak, íztelen formában. A bíráló bizottság egyhangúlag ítélte oda a pá­lyadíjat a fiatal magyar gyógyszerésznek Rozsnyay Mátyásnak. Tisztjelöltből — gyógyszerész Rozsnyay 1833. május 14- én Szabadszálláson született. Alsófokú iskoláit szülőfalu­jában végezte, középiskolai tanulmányait a jó hírű kecs­keméti református kollégi­umban folytatta, majd a bécsújhelyi katonai akadé­mián tanult tovább. A sza­badságharc kitörésekor a ka­tonai pályát otthagyta: nem tudta összeegyeztetni hazafi­as érzelmeit azzal, hogy egy olyan iskolának legyen a nö­vendéke, amely hazája el­nyomói számára nevel tisz­teket. Hazatérve a gyógysze­részi pályát választotta élet­hivatásának. Egyetemi tanul­mányait Pesten és Becsben végezte, majd oklevelének elnyerése után több gyógy­szertárban — Szegeden, Kecskeméten — vállalt ál­lást. Előadása Egerben Rozsnyay az 1868-ban, Egerben megtartott XIII. vándorgyűlésen megjelent és előadást is tartott „A chinin és chinoidin közötti viszony vegyészeti és gyógyszerészeti tekintetben” címmel. Ebben ismertette törekvését, hogy a drága és igen keserű ízű ki­nint olcsóbb alakban — a maláriával sújtott vidékek szegény néposztályának gyógykezelésére és főleg íz­telen formában a gyerme­kekre való tekintettel — elő­állítsa. Kísérletei során rájött, hogy a kinin bizonyos körülmé­nyek (napfény vagy hő) ha­tására amorf, sárga színű anyaggá alakul át, amelyet azonosnak talált a kiningyá­rak által olcsóbb áron és chinoidin néven forgalomba hozott, a "kinin előállításakor visszamaradt anyagból nyert vegyülettel. Miután ez is ad­ta a kinin reakcióit, Rozs­Rozsnyay Mátyás nyay a chinoidinből előállí­tott amorf kininnek csersa­vas vegyületével végezte láz­csillapító kísérleteit. A cser­savas kinin porát kezdetben kávéfőzettel ízesített cukor­porral gyúrta masszává, s az ebből alakított lepénykéket adta ki használatra. Az így nyert pasztillák azonban ál­lás közben megkeményed­tek és bevételkor nehezen oldódtak. Találmánya egy csapásra ismertté tette a nevét: az íztelen kinin hamarosan nemcsak hazánkban, hanem külföldön is elismert készít­mény lett. A világ minden részéből rendelték Rozsnyay­működésére. Latin vizsgán Tacitus könyvéből olvastak, s ő került sorra: „Ad utili- tatem vitae omnia consilia, factaque riostra. dirigenda sunt.” Azonnal fordította is magyarra: „Minden tettünk és minden gondolatunk az élet hasznosítására legyen irányítva.” Ekkor a latin nyelv tanára megkérdezte tőle: „Mit kell értenünk uti- litas vitae alatt?” Mire Rozs­nyay- azt felelte: „Ha ezt hétköznapi értelemben vesz- szük. akkor ez alatt a pénz­szerzést is érthetjük, azon­ban én úgy gondolom, hogy Tacitus itt azt értette, hogy az élet hasznosításából ne csak magunkra, hanem az emberiség kisebb vagy na­gyobb körére is valami ha­szon vagy előny háromoljék.” „Helyes!” — jegyezte meg a latintanár. „Az előbbi felfo­gás nagyon alacsony és mél­tatlan Tacitushoz. de utóbbi magyarázat még Tacitustól is magasztos. Ajánlhatom ezen mondást egész életedre jel­szavadul!” Rozsnyay így folytatja em­lékezését: „A latintanár ezen tanácsa csodálatos módon bevésődött emlékezetembe. Ez a mondat nehéz napjaim­ban fölemelt és bátorított; jobb napjaimban pedig sok­szor találtam benne öniga­zolást és serkentést új tevé­kenységre. Hogy melyik ér­telmezést vettem alapul, azt csak az ítélheti meg, aki s Mint azt már hírül adtuk az elmúlt napokban, Egerben ; rendezték az ország gyógyszerészeinek nemes vetélkedő- ! jét, a Rozsnyay Mátyás-emlékversenyt. A ma befejeződő [ eseménysorozat alkalmából rovatunkat e témának szén- ; teljük, bemutatva többek között az emlékverseny névadó- ; jának Egerhez fűződő kapcsolatát is. Tervszerű gyógyszerkutatás A gyógy saerku tatás és -gyártás nagy ütemű fejlő­désének a részi etkérdéeeiról egyre több cikk jelenik meg. A nagyszerű eredmények mögött azonban tervszerű munka áll, amely a régebbi, tapasztalati módszereket, egy­re inkább felváltja. Ennek a tervszerűségnek köszönhető, hogy a gyógyszerkutatás az utóbbi 40 évben többet értei, mint 4000 év folyamán. A kutatás elindítója álta­lában valamilyen megfigye­lés, ötlet, amely tudatos vagy véletlen megfigyelés eredménye. A kutatáson be­lül nagy szerep vár a prepa- rativ kémikusokra: megfele­lő tisztaságú vegyületeket kell szintetizálniuk, és az analitikusokkal együttmű­ködve képet kell alkotniuk tárgya, hogy az alkalmazott gyógyszer a helyszínen nem okoz-e szövetkárosodást, vagy más, nem kívánt mel­lékhatást. A különböző állat­fajokon való kipróbálás 1/2—2 évig tart, figyelembe véve a kísérleti állat normá­lis élettartamát. E célra egér, patkány, nyúl, kutya, tengerimalac, sőt majom igénybevétele is szükséges. Az emberen való kipróbá­lás az új gyógyszer kidolgo­zásának a legkényesebb fel­adata. mert a kérdésnek eti­kai és egészségügyi szem­pontjai is vannak. Minden gyógyszer hosszú utat tesz meg, amíg az illetékes szer­vek engedélyével megkez­dődhet a gyártás. Gyógyszert«áfás-vizsgálat állaton a berlini Farmakológia! Kutató Központban MAI műsorok: RÁBIt KOSSUTH 8.27 Operaáriák. 8.45 Szer­pentin. 9.44 Muzsika Zsu­zsika mese:. 10.05 Dominó. 10.35 Barokk szvitek. 11.24 Kire szavazzak? 11.39 Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Gonz Ár­pád: Találkozások. 12.45 Zenemúzeum. 14.21 Min­denki könyvtára. 14.46 Hi­das Frigyes—Gál Zuzsa: Viharban, fényben. 15.10 A Szovjetunió népeinek zené­jéből. 15.26 A rádiószínház híradója. 16.05 Rádiónapló. 18.00 Űj nótafelvételek. 18.15 Hói volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 20.30 A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus ze­nekarának hangversenye. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Fran­cia madrigálok. 22.50 Me­ditáció. 23.00 A Magyar­vonósnégyes játszik. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.23 Népdalok. 10.00 Zenedél- előtt, 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.54 Pszichológiai laboratórium a világűrben. 13.24 Gyermekek könyves­polca. 13.29 Éneklő Ifjúság. 14.00 Válogatott perceink. 16.00 Népdalok. 16.33 Út­közben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segít­hetünk? 18.33 Hétvégi pa­noráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 Földön, vízen, leve­gőben. .. 22.15 Tánczene. 22.45 Ziehrer: A csavar­gók. 23.15 Verbunkosok. SZOLNOK 17.00-tói 18.30-íg MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Kinek van arra energiája? Horváth Kálmán riportTnű. sora. Hangversenykrónike — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika — 18.25 Lap- és műsorelőzetes. . 9.00 Tévétorna. 9.05 Isko­latévé. 10.25 Az űrutazásról jelentjük. 15.20 Iskolatévé (ísm.). 16.35 Kigyólojás, 16.50 Vitéz László és a töb­biek. 17.30 Tévébörze. 17.40 Telesport. 18.05 Falujárás. 18.45 Az űrutazásról jelent­jük. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Este a választási nagygyűlés 20.00 órakor kezdődő közvetítése után a műsor az alábbiak szerint alakul: Kb.: 21.10 Hat ér történelem. Kb. 21.55 Az űrutazásról jelentjük. 22.25 Tv-hiradó 3. 22.35 Oldjuk meg! 2. MŰSOR 20.01 Egy férfi és egy autó. 20.45 ..Éhe a szépnek. . ” 21.10 Tv-híradó 2. 21.30 Az első hó (Francia film). I960, május 29„ csütörtök I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents