Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
Ezúttal Baár kapus ment. de kétszer neki sem sikerült. A kapu előtti jelenet résztvevői — balról: Gombos, Zsidai, Baár, Vágó és Danyi. (Fotó: Szántó György) A most kék-fehér mezben kiálló ESE-legénység mestere, Bánkuti László döntetlen körüli eredményt saccolt a meccs előtt. A vendéglátó város közhangulata felől pedig Varga Balázs, a GYSE gyúrója igyekezett korrekt előrejelzést adni. Ezek szerint a gyöngyösiek győzelmet várnak csapatuktól, ugyanakkor kissé tartanak is az Egertől. A labdarúgó NB II. Heves megyei rangadóján Geiger Sándor fújta a sípot, amikor jelt adott a kezdésre, a városi sporttelep lelátóin több mint háromezren foglaltak helyet. Gyöngyösi SE—Eger SE 2-1 (2-1) Gyöngyös: Kovács —A.lo- nyi, Borsánvi, Nagy — Ács, Ullmann, Kelemen, Pörögi (Kántor a 63. percben) — Vágó, Gombos. Szabó (Budai á 73. percben). Edző: Pi- czely Szabolcs. Eger: Baár — Danyi, Zsi- dai, Fegyverneki, Veigli — Csuhay, Móricz, Ambrus, Zá- gonyi — Jánosi, Horváth I. (Gömöri a 76. percben). Edző: Bánkuti László. Az Eger kezdett — nappal szemben — s mindjárt kiharcolt egy szögletet, de ebből nem alakult ki helyzet. majd Móricz megkapta első ..figyelmeztetését” Kelementől. Az egriek védelmét Adonyi két jobb oldali beadása foglalkoztatta. Ki- sebb-nagyobb taktikai szabálytalanságok, koccanások jellemezték a küzdelmet. A 7. percben Nagy jól eltalált távoli lövését Baár kiejtette, de nem volt ellenfél a közelben. Kapkodó, ideges hangulat uralkodott a pályán (a nézőtérén is), s fokozatosan fölénybe került a hazai együttes, A 17. percben kavarodás alakult ki az egri kapu előtt, végűi a kipattanó labdat Adonyi rúgta mellé. A 19. percben Pörögi ] óbbról jól iveit be egy szögletet s az egyedül hagyott Gombos jobb belsővel a hálóba vágta a labdát, 1—0. (Amikor szöglethez jutott a GYSE, erélyes hang szólt a kispadról: „Kelemen álljon vissza Borsányi helyére!” Gombos: — A szögletrúgáskor az őrzöm, Fegyvernek! a rövid saroknál helyezkedő Borsányira mozdult, én tisztán maradtam. Abban biztam, hogy a labda eljut hozzám, s amikor már ott volt, csak bele kellett érnem.) A GYSE ekkori fölényére jellemző, hogy a gól után mindjárt egy bal oldali beadást Gombos fejelt* közelről kapu fölé. A 22. percben a sokadszor szabálytalankodó Kelement sárga lappal figyelmeztették. Elég csapkodó volt a játék, a 31. percben Pörögi ismételhetett jobbról szögletrúgást, a labdát mindenki elvétette, de Vágó a jobb alsó saroknál egy méterről a kapu fölé lőtt. Három perccel később Fegyvernek! kezezése miatt a kaputól 30 méterre szabadrúgáshoz jutottak a hazaiak. Vm. *AJM kedd A labdát Pörögi átlépte, Gombos viszont olyan jól eltalálta, hogy a jobb kapufáról a hálóba perdült a késve mozduló Baár mögé, 2—ü. (Gombos: — A szabadrúgást rendszerint felváltva vállaljuk Adonyival. Most vita sem volt, ( a távolság miatt. Vállalkoztam és nyugodtan készültem a rúgáshoz. Ahol akartam, a sorfal fölött sikerült elpörgetnem a labdát, s a szerencse is segített, hogy a kapufa éléről befelé perdült.) A 43. percben Horváth I. nagy dobása a felugró védők egyikéről pattant tovább, s Ambrus kapásból jobbal talált a bal felső sarokba, 2—1. (Ambrus: — A 16-oson belül helyezkedtem s bár ismerem Horváth I. veszélyes bedobásaitnem számitoltam rá, hogy a labda hozzám jut. Aztán amikor megláttam, hogy tovább pattan, nekem sikerült először elérni — szerencsémre — s a lövésem is pontos voll.) Szünet után eseménytelen, kiegyenlített mezőnyjáték folyt. Az 53. percben Gombos ismét egyedül maradt a kapu közelében, de fejese fölé szállt. Az Eger kiharcolt ugyan néhány szögletet, de ezekből nem alakult ki semmi. Sokat cipelték a labdát a játékosok. A 65. percben Szabó, majd Kántor elől hárított Baár. Veszélytelen egri szabadrúgások után szép támadást vezetett a GYSE: Vágó húzott el a jobb oldalon, s beadását Danyi fejjel mentette. Szabó szögletét Baár ütötte a léc fölé, a másik oldalról Vágó ívelt középre, Baár röviden öklözött, több lövés is elakadta védőkben, végül Ullmann küldte a léc fölé a labdát. Élénküli a játék, Ambrus szögletét Kovács öklözte ki, Kantor távoli lövését pedig Baár hárította. A 82. percben Veigli beadását Móricz fejelte közelről kapu fölé, két perccel később pedig Ullmann hosszan előrevágott labdáját Baár kapujából messze kifutva lábbal mentette Kántor elé. Nagy taktikai küzdelem jellemezte mindvégig a megyei rangadót, s bár így kevesebb látványosságot kapott a közönség, a játékosok kevesebbet mutathattak fel a labdarúgás szépségeiből, az tény, hogy alaposan felkészültek az összecsapásra. A hazaiak taktikája arra épült, hogy már a középpályán sorvasszák el az Eger kezdeményezéseit. A négy egri középpályás szoros őrizetet kapott, ami szemmel láthatóan nem tetszett nekik. Képtelenek voltak kibontakozni, nem tudlak bekapcsolni a játékba az ugyancsak szorosan fogott két csatárt, értékelhető akciót alig vezettek. Ezzel szemben a Gyöngyös ügyes, határozott megelőző szerelésekkel rendre birtokba vette a labdát cs Pörögi, valamint Ullmann révén jó ütemben indította a a csatárokat. Valójában az egri védelem a mérkőzés döntő részében állta a rohamokat. Ebben segítségére volt az is, hoET » két gyöngyösi szélső, különösen Vágó elég keveset mutatott. Azonban a pontrúgásoknál — tehát éppen akkor, amikor van idő az ellenfél lefedezésére — mondhatni mindig zavar támadt az ESE soraiban. A jó iramú, küzdelmes, de közepes színvonalú mérkőzésen helyzetei alapján egyértelműen rászolgált a győzelemre a Gyöngyös, s így a táblázaton is megelőzte ellenfelét. Egyénileg a hazai csapatban Kovácsnak alig akadt dolga. A védelemből kimagaslóan jó teljesítménnyel rukkolt ki Borsányi és Nagy. A középpályán tetszetős megoldásokat mutatott kényszerű — sérülés miatti — lecseréléséig Pörögi, valamint Ullmann. Gombos góljaival lett a rangadó főszereplője. Kántor viszonylag rövid idő alatt" is mutatott ügyes megoldásokat. — A múlt század nyolcvanas éveiben egy fiatal magyar vidéki tanár cikkeit kezdték Némétország legsúlyosabb szavú lapjai közölni. A cikkek a magyar oktatásügy és testnevelés 'akkori helyzetéről számoltak be, részletesen és tárgyilagosan — és külföldön, belföldön egyaránt nagy feltűnést keltették. Odakinn azért, mert magyar ügyekről a világsajtóban az idő tájt legfeljebb csak Bé- csen át érkezett néhány soros tudósítások számoltak be, idebenn pedig azért, mert érthetetlennek tartották. hogy egy vidéki reáliskola tanára esti tarokkpartik helyett idegen nyelven- tudományos működést fejtsen ki. A fiatal tanár egyre sűrűbben szerepelt francia, angol és német lapok hasábjain. de ugyanakkor a mi közönségünk előtt is feltárta a külföld addig ismeretlen iskolai életét, kulturális eseményeit. Külföldön a magyar tudomány szellemi nagykövetének számított, nálunk pedig az idegen földeken elindult kezdeményezések egyetlen hírnöke volt Kemény Ferenc. Az Eger iüpuea, Baár a második, goinál kesve indult, igaz, a nap ekkor zavarhatta. Akadt egyéb bizonytalansága is, viszont több nehéz helyzetet tisztázott. A védők közül Zsidai bizonyult a legjobbnak, mellette Veiglinek nem okozott gondot Vágó kikapcsolása. Fegyvernelci a mezőnyben jól tartotta ugyan Gombosi, de az első gól előtt őrizetlenül hagyta, a második gólt megelőzően pedig az ő kezezése miatt ítéltek szabadrúgást. Móricz feltűnően rossz felfogásban játszott akkor is, ha elszakadt az őt nem mindig tiszta eszközökkel megállító Kelementől. Kevés hasznosat tudott összehozni a többi középpályás is. ellenfeleiknek viszont időt és teret adtak a játék szervezésére. Elől Horváth l. egykéi egyéni alakítása érdemel említést. Budavári Sándor Virágh Tibor A keleti csoport tóvábbi eredményei: Debreceni Kinizsi—Ózd 2—0, Kazincbarcika—Debreceni USE 1—0. Gyula—Balassagyarmat 5—1, Olefin SC—MVSC 3—2, Lehel SC—Orosháza 2—1, H. Papp SE—B. TASK 3—1, H. Szabó SE—Nyíregyháza 1—1, Szó 1 nők—H ód mező vásár hel y 3—3, H. Asztalos SE—Szarvas 1—ü. A bajnokság állása: 1. Ny.-háza 35 20 9 0 79-30 49 2. Szolnok 35 m 8 11 (»0-40 40 3. H.v.-hely 35 12 14 9 38-27 38 4. DUSE 35 15 8 12 43-40 38 5. Szabó SE 35 13 11 11 43-38 37 f>. Ózd 35 13 11 11 49-54 37 7. Gyöngyös 35 13 11 11 42-48 37 8. Eger 35 12 12 11 43-44 30 9. K.-barcika 35 14 7 14 51-44 35 1(1. Papp SE 35 13 8 14 54-55 34 11. Szarvas 35 12 10 13 36-41 34 12. MVSC 35 11 11 13 53-54 33 I3-. Gyula 35 14 5 m 47-50 33 14. Asztalos SE 35 14 5 16 47-52 33 15. Debr. K. 35. 12 9 14 47-54 33 1«. Lehel 35 9 15 11 33-45 33 17. Olefin 35 12 7 10 35-48 31 18. B. TASK 35 11 8 10 33-42 30 1.9. B.-gyarmat 35 12 6 17 35-50 30 20. Orosháza 35 9 11 15 39-51 29 Gyenge Vasas—Eger SE 12—4 (3—1, 2—1, 4—1), 3—2) OB I-es vízi labda-mérkőzés, Komjádi uszoda. 806 nezö. V: Orosz, Tibay. Vasas: Horváth—Melles, Budavári, dr. Csapó, Tóth, Kenéz, Faragó. Cs: Krieger. Kijátz, Földi. Edző: Ruso- rán Péter. Eger: Lipovics—Kelemen A.. Búza. Nagy. Gyulavári, Petlyánszky, Vincze. Cs: Ancsán. Kelemen L.. Holló. Edző: Pozsgay Zsolt. A gólok sorrendje: Tóth, Kenéz, Nagy (e), Faragó (e), dr. Csapó (e), Vincze (4 m), Budavári, Faragó, dr. Csapó, Kenéz, Budavári, Gyulavári (e), Földi (e), Faragó, Búza (e), Kenéz. Nagyon jó napot fogott ki ezúttal a Vasas, erőtől duzzadó szellemes játékot mutatott be. Egy ideig az egriek még tartották magukat, de a Vasas játékosainak ezen a napon minden sikerült, s ez fokozatosan kedidényzárás vét szegte az egri fiatalok« nak. Ettől kezdve még kínálkozó helyzeteiket sem tudták gólra váltani. Egyénileg az ESE csapatából senki nem tudott felnőni a feladathoz az átlagosnál jobb teljesítménnyel. így a tavaszi idény utolsó mérkőzésén első nagyarányú vereségét, szenvedte el az Eger. A vízilabda OB 1. állása a tavaszi sorozat végén: 1. Mcd. őse 12 9 3 — 09-46 2Í 2. Vasat» 12 8 2 2 86-65 18 3. Bp. Honvéd 12 6 3 3 71-01 15 4. Szentes 12 7 1 4 09-63 15 5. FTC 12 5 3 4 72-73 13 6. BVSC 12 5 2 5 71-64 12 7. Szolnok 12 4 4 4 70-64 12 8. Ü. Dózsa 12 4 4 4 65-63 12 9. SZEOL AK 12 5 2 5 54-52 12 10. Bp. Sp. 12 5 2 5 65-64 12 11. Tatabánya 12 3 5 4 62-61 11 12. Eger SE 12 3 2 7 55-71 8 13. Bp. V. Izzó 12 3 1 8 69-81 7 14. Volán SC 12 — — — 35-85 — 1. Bauxitbányász—Komló 0—1 2 2. Mohács—V. Haladás 2—3 2 3. Olefin SC—Miskolc 3—2 1 4. Debr. K.—ózd 2—0 1 5. Szabó SE—Nyír egy h. 1 — 1 X 0. KKFSE—Vác 0—0 x 7. Brescia—Monza 2—0 I 8. Como—Pistoiese 0—0 X 9. Lanerosisi—Bari 3—0 1 10. Matera—Verona 1—0 1 11. Parma— Cesena 1 — 1 X 12. Pisa—Lecce 1—0 1 13. Taranto—Atalanta 0—0 X 14. Palermo—Genoa 2—2 X A totó nyereményei: 13 í 1 találat (10 db) 171 458 Ft, 13 találai (14 db) 11G 903 Ft, 12 találat (405 db) - 2694 Ft, 11 találat (4705 db) 232 Ft, 10 találat (32 043 db) 51 Ft. Apám emlékezete (Vasárnap ünnepélyes keretek között veszi fel dr. Kemény Ferenc nevét az egri körcsarnok.. A jeles személyiségről lapunk kérésére fia. dr. Kemény István nyugdíjas újság író írt megemlékezést.) Rengeteget dolgozott, figyelme a kulturális élet minden ágára kiterjedt. Pedig mint tanár is gazdag és mozgalmas pályát futott be. A kőszegi katonai reáliskolából Brassóba került, majd az egri reáliskola igazgatója lett és ennek az intézetnek főreáliskolává való kiépítése közben adott és kapott olyan sebeket, amelyek azután élete végéig elkísérték. A századforduló táján Budapestre helyezték. Generációk nőttek fel keze alatt. Bárhová ment. bárhol jeleni meg a legutolsó évekig deleeg. jellegzetes alakja, az egykori tanítványok meghatott szeretettel és ragaszkodással köszöntöttek. Néhány sorban nehéz mindazt a .világviszonylatban is maradandó jelentőségű kezdeményezést összefoglalni. amely nevéhez fűződik. Egyike volt a legelsőknek. akik ráeszméltek a nemzetközi kapcsolatoknak, a népek együttműködésének döntő fontosságára. Az irodalmi Nobel-díjra is ajánlott. 1900-ban franciául, majd magyarul és németül is megjelent Világakadémia-tervezete tulajdonképpen az Egyesült Nemzeték Szervezetének. illetve az UNESCO-nak előhírnöke. A nemzetköziség mellett felvette a valláskö- ziség gondolatát is, majd megírta a nemzetközi oktatásügy első alapvető munkáját. Ez a könyve annyira időszerű maradt, hogy 1938- ban, amikor a genfi Nemzetközi Nevelésügyi Intézel Magyarországot tagjai sorába felvette, a világ minden, részéből egy besereg lelt szakemberek állapították meg. hogy ar, intézet egész munkássága tulajdonképpen nem egyéb, mint az ő fél évszázados buzgó, lankadatlan agitációjának megvalósulása. Erről tanúskodik az a Genfben megjelent hatalmas kötet is, amelyben a Nemzetközi Nevelésügyi Intézet történetét ismertetve számos helyen kiemelték Kemény Ferenc ez irányú érdemeit, A nemzetközi együttműködés nagy gondolatát szolgálta Kemény Ferenc akkor, amikor Jókai Mórral együtt életre hívta a Magyar Békeegyesületet és amikor — Coubertin báró javaslatára — 1894-ben tagja lett az akkor alakult Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. O volt az, aki mindent megtett a magyarországi olimpi- ász megrendezése érdekében. Féltő gonddal őrzöm ma is azt a keze írásával készült javaslatot, amelyben kifejti: milyen világraszóló jelentősége lenne, ha erre a seregszemlére hazánkban kerülne sor. Ezt a kezdeményezett Coubertin is melegen támogatta, mert a görög hatóságok eleinte nehezen értették meg az ügy fontosságát. Ez az igyekezet azonban a hazai rövidlátáson meghiúsult. Kemény Ferenc kísérte azután a magyar csapatot az első olimpiára Athénbe, majd 1900- bar. Párizsba. 1904-ben St. Louisba. Emellett ő honosította meg' nálunk a diákok rendszeres nyári üdültetését, a fürdőkonviktusokal: egyik megalapítója volt a Gyermekvédő Ligának, megszerkesztette az első magyar Pedagógiai Lexikont, közben pedig fáradhatatlanul ontotta kisebb-nagyobb tanulmányait. könyveit. 75 éves korában elkészítettem művei bibliográfiáját: hónapokig dolgoztam rajta és a végén egész könyv lett belőle... Nemo propheta... Odakinn egyik elismerést a másik után aratta, idehaza egyik sérelem a másik után érte. Tálán az egyetlen magyar pedagógus volt, akit külföldön mindenfelé ismertek. — itthon a szélsőjobb- oldali ..kultúrpolitika” nyugalomba küldte, maid minden lehető alkalommal mellőzte. Sokszor elkeseredetten panaszkodott: miként aratják le életének vetését a jól he- lyezkedők, az ..ügvesek”. a ..kurzus” különböző árnyalatúra festett lovagjai. A magyar történelem legmélyebb süllyedésének idején nyilas terroristák rohantak meg a hazat, amelyben a magyar pedagógusok 84 esztendős nesztora élt és amelyben szinte utolsó percéig dolgozott, nem a jelen, hanem a jövő számára. Ezen a napon halt meg anyámmal együtt és ezen a fordulón minden évben fátyolos tekintettel bukkanok naplójegyzeteiben ilyen mondatokra: Időnként az az érzésem. hogy erőm végéhez érkeztem. Tudom, erősnek kell lennem. De az oroszok lassan közelednek... Utolsó születése napján irta: Sötét sejtelem fog el. Következő születésem napját aligha fogom megérni... Nem is. érte meg. Halála nak első évfordulóján ezeket. írtam ibla: ..Tudom hogy van isteni igazságszol gaitalás. tehát nem kerülik el sorsukat azok. akik ezt a megdöbbentő emberi és tudományos tragédiát előidéz lék. Ennek az igazságszol sáltatásnak - útját éppúgy kötelességemnek érzem megkönnyíteni mint egy gazdag élet rengetek kezdeményezésének további sorsát ápolni. Mint megőrizni Kemény Ferenc szellemi hagyatékát — ami a mai magyar- demokratikus kultúrpolitikának is dicsőségére válna." Ez az óhaj napjainkban megvalósul. Kezdődik azzal, hogy 1970-ben, a Magyar Olimpiai Bizottság fennállásának 75-ik. évfordulóján rendezett ünnepi ülésen A. Brundage, a NOB akkori elnöke. valamint a MOB két vezetője meleg szavakkal méltatta ..Coubertin báró barátjának” az olimpiai eszme elterjesztése körül szerzett érdemeit és az ez alkalommal rendezett kiállítás dokumentumok sorával mutatta be ex irányú munkásságát. Folytatódott ez az utótagon elismeréssorozat 1972-ben. amikor szülővárosában, Nagykikindan, a ma Jugoszláviához tartozó Zren- janinban felavatták mellszobrát. Hazánkban most jelentős eseményre kerül sor: róla nevezik el az Egerben működő sportcsarnokot, A magyar népi állam, apám születésének közelgő 120-ik évfordulóján megadja emlékének azt az elégtételt, amely. Ível az ,akkori idők és a kor, tarsak adósak maradtak. Kemény Isivé* HELYCSERE A TÁBLÁZATON — GOMBOS KÉT GÓLJA — NAGY KÜZDELEM — KEYES LÁTVÁNYOSSÁG Először - megérdemelten
