Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
\ j*sr: KÉPERNYŐ ELŐTT Jelenetek a fantasztikus ötletek sorából: az öreg újoncok: Ungvári László, Putnik Béla és Tahi József. Zenekari születésnap Van egy fantasztikus ötlete? KINEK NINCS? Van, aki bevallja, sőt el is mondja, hogy mi lett légyen az, van, aki tagadja, de titokban az is szívén, agyán dédelget egy-egy olyan ötletet, amely néha bizony joggal érdemelné még a fantasztikus jelzőt. A televízió ilyen, pontosabban olyan bevallott, sőt beküldött fantasztikus ötletekből állított össze vidám műsort, amelyben ugyan kevés volt a szó szerinti fantasztikus, sőt a fantasztikum sem volt sok, de hát a jelző voltaképpen nem is „tudományos", mint inkább köznapi értelemben vett, a felsőbb foknál is felsőbb fokot értette a fantasztikus alatt. Nos, olyan ötletekből állt össze a műsor, amelyekben ha nem is tengett túl még a köznapi legfelsőbb fok sem, de ötletvol- tukal aligha volna érdemes eltagadni. Jómagam nem is akarok értékrendet felállítani, ami e műsor közvetlen tartalmi részét illeti. Voltak gyengébb és jobb ötletek, voltak megkopott, de még eljátszható. voltak remek, de e formában eljátszhatatlan ötletek, volt nemes színészi szándék, rendezői akarat és lehet tervezői, szervezői elégedettség, mert a siker — a résztvevők részéről — nem maradt el. S talán még a nézők jó része sem intett fölényesen a szombat esti Bedrtai—Kállai műsoron. De ha értékrendet nem is óhajtok felállítani, ha a produkció színvonaláról külön szólni is legfeljebb csak annyit, hogy lesz az még jobb is, ám ezzel a „lesz az még”-gel egyúttal jelezni kívánom: a műsornak, közelebbről a műsorból kicsengő és kiérezhető törekvésnek beláthatatlan a jövője a televízióban is. Az „is” itt nem akar mást jelenteni, mint amit jelent: is. A közélet, az egész élet társadalmasítása a politika, a gazdaság szféráján túl fon- tos feladat a kultúra területén is. Bevonni az embereket. aktív részeseivé tenni mindannak, ami történik, illetőleg mindannak, aminek történnie kell, a holnap, a holnapután, egyszóval a jövő megfogalmazása közös erővel és akarattal, — ez a korszerű, a szocialista állam- rezon eszköze és célja. HOGYAN KERÜLNEK egy asztalra a fantasztikus ötletek és a szocialista ál- lamrezon, a politika és a vidám esti tévéműsor? Lehet, hogy ez az első olvastán meghökkentő, valójában azonban ugyanarról van szó. Arról a törekvésről, amely ha más célokért is, de szerte a világon tapasztalható és bevált eszköze a televíziózásnak is — rögvest és világosan kiderül az „is” szerepe —: bevonni a nézőt a szerkesztésbe. Más szóval olyan közérzetbe hozni a nézőt, hogy ne nézőnek, hanem műsorösszeállítónak. sőt tulajdonosnak érezzé magát. Akinek szava, sőt meghatározó ereje, befolyása van a televízióban és a televízióval való történésekben is. A forma jó és helyes tartalommal való megtöltése régi és bevált próbálkozása a magyar televíziózásnak, olyan műsorokat sugároz, mint az önök kérték szórakoztató programja, a külpolitikai Fórum, vagy a Megkérdeztük a minisztert politikai adásai, — hogy csak néhányat említsünk a több más kvíz és egyéb, a szórakoztatást, az ismeretterjesztést, a közművelődést is szolgáló, a nézőt aktív részesként bevonó műsorokból. A MOSTANI, a Van egy fantasztikus ötlete? — című vidám műsort ebből a szempontból lehet és kell szerencsésnek és sikeresnek minősíteni. Hogy a nézők újabb rétegeit vonta be a műsorszerkesztés „közös gondjaiba”, hogy aktivitásra késztetett. hogy valaminek a részesévé avatott, hogy szót és teret adott a nagyérdemű közönség egy olyan közösségének, amelynek volt egy, sőt több fantasztikus ötlete. És hol a garancia arra, — és tudom nincs is! — hogy ezeknek az embereknek és másoknak, akad-e más és nem is olyan fantasztikus ötlete az élet nemcsak szórakoztató területeire szólóan és nemcsak egy estére vonatkozóan? Gyurkó Géza A Hevesi Kamarazenekar szombaton este tartotta első nyilvános hangversenyét a járási művelődési központ nagytermében. Hírünk első mondata mögött azonban sokkal több van, mint egyszerű zenei esemény. Ez a kamarazenekar fennállása óta most adta első nyilvános önálló hangversenyét és ezzel jelentette be azt az igényét, hogy mint önálló együttes kívánja szolgálni Heves, a járás zenei kultúráját. A zenekarok életében az első koncertet, ezt az első nyilvános megmutatkozást szokták bejegyezni születés- napi adatként a krónikába. Pedig az előzmények sokkal mélyebbre nyúlnak vissza. Az együttes létrejöttének és a közös munka megindításának elhatározása szeptemberben született meg. És hogy eljuthattak idáig, az tizenhat éves hevesi zeneiskolai múltnak az eredménye. Annak a néhány tanárnak, zenepedagógusnak áldozatos és lankadatlan szorgalmának, kitartásának az eredménye, akik ez alatt a tizenhat év alatt Hevesen meggyökereztették, felvirágoztatták a hangszeres muzsika gondolatát, Nincs okunk az érdemek külön hangsúlyozására, mert egy ilyen összetett cél mindig is sok ember együttműködését kívánja, mégis meg kell említenünk, hogy a hangszeres zene jelenét és jövőjét az olyan tanárok alapozták meg, mint Szabó Tirádámé, dr. Kádár Imre- né, Ferencz Sándor és a többiek. Akik nemcsak letelepedtek Hevesen, hanem minden energiájukkal az ügy szolgálatába álltak. És vezetésük, oktatäßuk, irányításuk mellett felnőtt egy új nemzedék, a második raj, a fiatal muzsikusok, akik értik, hogy az elindító tudás és szeretetet megtartó erő, azokat is hazavonzza, akik a művészi pálya vonalvezetése okából már elkezdték járni a világot. Ezeket a születésnapi mondanivalókat maga a hangverseny ébresztette bennünk. Nem egy mostani zenekari tagot hevesi koncertHevesen látogatásaink során még úgy ismertünk meg, mint rövid szoknyás, rövid nadrágos általános iskolást. A kamarazenekari tagokat még zeneiskolásként hallhattuk nemegyszer az elmúlt évek folyamán is ünnepi és esztrád- műsorokban Amikor még csak ígéretói voltak ennek a mostani megvalósulásnak. Külön örömünkre szolgál, hogy ez a zenekar határozott célkitűzéssel indult útjára: a kamaraegyüttes számára nem lehet boldogítóbb program, mint a műfajban leggazdagabb korszak, a barokk zene hagyományait ápolni és terjeszteni. Magunk is azon a véleményen vagyunk, hogy ez a reneszánszát élő barokk muzsika nemcsak a belső harmóniára neveli a zenészeket és a közönséget: azzal, amit ad, olyan érzéstartományt is bemutat, amely a mai élet rohanó emberének az emberi méltóság, a fenség és az áhitat, netán a muzsikában ki- vallható szeretet élményét, érzését is közvetíti. Programnak nem kevés, feladatnak pedig távlatot nyújtó. Ebben a szándékukban csak megerősítheti őket karmesterük, Farkas István, akik az Egri Szimfonikus Zenekar élén állva is ugyanezt a megszívlelendő tartalmas programot valósítja meg több mint másfél évtizede Egerben. Hétfőtől három napon át Szombathely ad otthont a szocialista országok orvosi könyvkiadásával foglalkozó nemzetközi tanácskozásnak. Hazánk képviselői mellett Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Mongóliából, az NDK-ból, a Szovjetunióból és a Vietnami Demokratikus Köztársaságból érkezett szakembeHevesen —■ úgy tűnik — * társadalmi fejlődés minden téren felgyorsult. A városiasodás külsődleges jegyei egyre inkább szaporodnak. A tudati szférában is megindultak azok a szélesebb nyomtávú folyamatok is, amelyek nélkül az urbanizá- lódás nem megy. Jóleső érzéssel lehet nyugtázni, hogy a helyi párt- és állami szervek a mecénási feltételeket is biztosították ehhez a fejlődéshez, hiszen az együttes házigazdája a járási művelődési központ. És hogy a sikeres első koncertről is essék néhány szó: a műsort Corelli Concerto grosso-ja vezette be, hogy Ízelítőt adjon a barokk muzsika egyik érdekes egyéniségének zenéjéből. Vivaldi 'gordonkaversenyét Szabó Éva játszotta. Rokonszenves egyéniség, minden idegszálával érzi a muzsikát. Szabó István Vivaldi g-moll fuvolaversenyét adta elő; az elmélyült lírát derűvel ötvöző zenei hangulatot éretten szólaltatta meg. Bach Parasztkantátájának bővérű humorát és játékosságát az énekesek, Kovács Iloga és Tamás Endre tolmácsolták. A kamaraegyüttes Farkas István karmesteri közreműködése és irányítása mellett jutott el eddig. Várjuk a sikeres kezdés folytatását! rek vesznek részt a megbeszélésen. A konferencián megvitatják a szocialista országok kiadói közötti együttműködés továbbfejlesztésének, a nem szocialista országok kiadóival való kapcsolat bővítésének feladatait, a nemzetközi könyvkiállítások és -vásárok tapasztalatait. Farkas András Hz orvosi könyvekért \ Régi idők parlamentié 8. Panama panamát követ I Különös parlamentarizmus uralkodott a Horthy-rénd- szer világában. A választó- jogi törvény és a választások lebonyolítása garantálta, hogy a mindenkori kormányon l£vők túlnyomó többséggel rendelkezzenek a parlamentben, amelynek tulajdonképpen semmi szava nem volt, a dolgokat — a kormányzó szándékai és a saját módszerei szerint — a kormány, tetszése szerint irányította. Viszont az ellenzék, ha számszerűen nem is volt nagy, néhány ügyes szónoka segítségével gyakran változtatta az üléstermet éles viták színterévé. 1922-től 25 szociáldemokrata képviselő és különböző, kis pártok tagjaként 21 polgári liberális honatya ült a padsorokban, gyakran felszólalva,. leleplezve a leleplezhetőt, de gondosan betartva azt a „játékszabályt”. hogy a rendszert nem támadják, csupán a kormányzatot. A panamák évei voltak ezek: a parlamenti botrányok. az egész ország — néha még a külföld — figyelmét (elkeltő szónoki összecsapások többnyire azokat a szégyentelen. gátlástalan ügyeket tették szóvá, amelyekkel a tűzhöz közelállók a saját feneketlen zsebeiket töltötték meg. A híres-hirhedt panamák egyik legismertebbje még 1921 őszén, vagyis az első 0h fMpnfiivnn Jj)§0, május 27., kedd nemzetgyűlés idején robbant ki. Napvilágra került, hogy Nagyatádi-Szabó István kisgazdapárti vezér és földművelésügyi miniszter titkára ló- és más kiviteli engedélyekért busás sápot szedett. Ezeket a pénzeket nagyrészt a párt céljaira használták fel, de amint ilyenkor lenni szokott* jócskán jutott belőle magáncélokra is. Eskütt Lajost letartóztatták, s hiába magyarázta, bizonyította, hogy ő csak végrehajtotta, amit a főnökei parancsoltak, a vádlottak padjára került, míg megbízói tovább szónokoltak az ország nyilvánossága előtt „a tiszta erkölcsről és közéletről”. Közben aztán Nagyatádi meghalt, s a sokáig elhúzódó per tárgyalásán tanúként megjelent Bethlen István miniszterelnök. Annak idején, amikor a rendőrség lefoglalta Es- kütt iratait, a miniszterelnök számos protezsáló levele is köztük volt. Mire az ügy elhagyta az ügyészséget, va- lamenni szőrén-szálán eltűnt. Eskütt, akit pácban hagytak, viszont váltig állította a bíróság előtt, hogy ő nemcsak minisztere, hanem a miniszterelnök tudtával. sőt számos esetben utasítására cselekedett, panama, zott. Bethlen tanúként persze mindent letagadott, személyes tekintélyét igyekezett felhasználni, hogy a kormány számára még mindig kellemetlen büntetőügyet be- fejeztesse. A vallomást követő napon, 1924. november 28-án viszont Friedrich István egy Bethlen által írt levelet ismertetett a képviselők — és persze, ezzel a nagy nyilvánosság — előtt, amely ellentétben állott a miniszterelnök tanúvallomásával. Erre Bethlen zárt ülést kért, de a szociáldemokrata Györki Imre a nyilvános ülés újbóli megnyitása után indítványozta, hogy a képviselőház változtassa meg a napirendet és a panamavádak tisztázását tűzze napirendre. Felszólalása közben tört ki a botrány: ez a nap a Horthy-rendszer parlamentjének legviharosabb napja lett. Györki kijelentette: — Ha pedig figyelmesen elolvassuk a miniszterelnök úr tegnapi vallomását, amelyet a bíróság előtt tett és ha figyelembe vesszük azt _ a levelet, amely ma itt, pub- likáltatott, akkor igenis azt a meggyőződést kell leszűrnünk. hogy a miniszterelnök úr tegnap a bíróság előtt hamis tanúvallomást tett. Az elnök Györkitől előbb megvonta a szót. aztán kivezettette. S mr"; 14 képviselőt távolíttatott el erőszak-, kai a hatalmas zajban az elnök, jelére mindig felugró és így kiutasító kormánypárti többség. Bethlen időközben magához hívta titkárát, s utasította. hogy rendeljék el a teljes rendőri készültséget. Attól tartott, hogy mint annak idején, 1912-ben a Tisza- féle erőszakoskodás után. ismét megmozdul majd a tömeg. Ez azonban nem következeit be: az ellenzéki képviselők — akiket egyébként 20—25 napra amúgyis kitiltottak az ülésekről — bár bojkottálták eay ideig a, képviselőházat, aztán ismét hajlandók voltak részt venni a „törvényhozói” munkában, A kormány és a képviselőház tagjai között egyébként továbbra is ott ültek azok, akikről az egész ország tudta: ingyenrészvények ajándékozásával és más módokon csupán a Hitelbank 300 millió koronát osztott ki közöttük, más nagybankok, gyárak hasonló „ajándékairól” nem is beszélve. Ugyanis egy esztendővel azelőtt az egész ország zengett a híres „ingyen rés z ven y - botra n y t ó 1’ ’. Ez egy jobboldali, fajvédő képviselő kortes fogásnak szánt beszéde nyomán támadt. Ulain Ferenc arról szónokolt, hogy a „közéletet meg kell tisztítani a bankokrácia befolyásától”. És elmondta: a bankok politikusokat, minisztereket és képviselőket vásárolnak meg azzal, hogy részvényeket adnak nekik ajándékba. Ezek után a kormány és egy parlamenti bizottság vizsgálatot folytatott. És az egészet elkente azzal, hogy a szóban forgó miniszterek és képviselők csupán „közgazdasági . tevékenységet” folvtattak és ezt, bármilyen szép tőzsdei haszonhoz jutottak, nem lehet nekik megtiltani. 1925-ben került a páriámén t elé az országnak any- nyit ártó frankügy. „Hazafias céllal’' pénzt hamisítottak neves politikusok, közéleti kiválóságok, állami tisztviselők. köztük Windisch- grátz Lajos herceg. Nádosv Imre országos főkapitány olyan segítőtársakkal, mint Teleki Pál volt (és leendő) miniszterelnök, Baross Gábor. a Posta Takarékpénztár vezérigazgatója. Zadravetz István tábori püspök. A dicső társaság 1925. december 14-én Hágában bukott le, amikor megbízottjukat tet- tenérték, amint egy hamis ezerfrankoöt akart beváltani. Kiderült, hogy a hamisítás az Állami Térképészeti Intézetben történt, a kormány exponenseinek tudtával és segítségével. Alig lehetett tagadni, hogy Bethlen is mindenről tudott. A ház 1926. január 19-én este 10 óráig tartó ülésén az ellenzék az ügyben kompro- mitáltr miniszterelnök és belügyminiszter távozását követelte. Botrányos ülésnap volt ez is, s eredménytelen. A t. Ház úgy döntött, hogy 25 tagú parlamenti vizsgálóbizottságot küld ki, amelyik zárt üléseken folytat Vizsgálatot. A képviselőházbeli arányoknak megfelelő összetétel miatt többségében kormánypárti képviselők magá- tólértetődően Bethlen szájíze szerinti jelentést készítettek. Az ellenzéki tagok legfeljebb a különvéleményüket csatolhatták, mely szerint „a kormány súlyos mulasztásokat követett el, s a kormány magatartása ebben az ügyben a terheltek szerint aggályos”. A kormány „érvei” közé tartozott egyébként, hogy Vá- zsonyi Vilmost, a tekintélyes polgári ellenzéki képviselőt, a kisebbségi vélemény megfogalmazóját fényes nappal „merénylők” — egykori különítményes tisztek — megtámadták és komolyan megsebesítették. Továbbá, hogy még ez a képvisélőház elfogadta > házszabályok módosítását, amely erősen korlátozta az ellenzék felszólalási lehetőségeit és a felsőházról szóló törvényt, amely szerint kétkamarássá alakították át a törvényhozást, a méltóság, hivatal és kormányzói kinevezés útján bekerült felsőházi tagok további biztosítékot jelentettek a „parlamentáris” feudál-kapitalista rendszernek. (Folytatjuk) Pászter Imit Bethlen István egy választási gyűlésen. A kép bal szélén Gömbös Gyula.
