Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
Ezek a mai fiatalok. . Hihetünk-e Medárdnak ? Az idei borongós, esőre hajló kora tavasz bizony felcsigázta az érdeklődést Medárd iránt. A derűt, • napfényt váró ember sokszor gondol az ismert népi regulára: ha Medárd napján esik, negyvennapos csapadékos időjárás következik utána. Persze sokan vannak azok is, akik alaptalan mendemondának tekintik Medárd időjós szerepét. Vajon hihetünk-e Medárdnak ? — erre a , kérdésre sok szakember kereste már a választ. s a legtöbb megállapította, hogy, ha a jóslat nem is következik be —, de a dologban határozottan ván valami. Bacsó Nándor meteorológus egy előadásában annak idején megállapította, hogy aí; alaptalannak talált nipi szabályok tömkelegéből kiemelkedik a Medárd-napi jövendölés. Hazánk éghajlatának egyik fontos jelenségére hívja fel a figyelmet. A hosszú időn át végzett mérések ugyanis azt tanúsítják, hogy nálunk a június az év legcsapadékosabb hónapja, s hogy júniusban a hőmérséklet szépen meginduló tavaszi emelkedése megszakad. Erre a jelenségre figyeltek fel a századok tapasztalatait szabályokba foglaló népi „meteorológusok”, akik évről évre szorongva várták, hogy az aratás, a gyümölcs- érés idején milyen lesz az idő. Erre hívta fel a figyelmet az első jelentős magyar nyelvű klimatológiai szakmunka szerzője, Berde Áron is. Légtüneménytanában így panaszkodik: „Legnagyobb szomorúságunkra akkor jön az eső, amikor feredőre készülünk.” Ugyanez a nép nyelvén: „A deákok hozzák az esőt” — vagyis, akkor kezdődik a csapadékos időjárás. amikor a diákok hazatérnek a kollégiumból. A Medárddal kapcsolatos időiárási változást tudományos formában Cholnoky Jenő jellemezte, európai monszunjelenségnek nevezve azt, mivel az oka .valóban azonos az Ázsiát öntöző hatalmas monszunesővel. Ugyanis tavasz végén a szárazföld belseje jóval erősebben felmelegszik. mint a nagyobb faj- Mttju tengetek. A hómersékletkülönbség pedig azt eredményezi. hogy a szárazföldi, melegebb levegő felszáll és helyére benyomul a hűvösödé tengeri levegő. A hidegbetörés zivataros esőkkel, borulással jár. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a meteorológiai statisztika szerint Medárd napja maga hazánkban legtöbbször száraz és derült, s a borulás általában inkább Medárd után kezdődik. Ez-' zel a megfigyeléssel állíthatjuk párhuzamba azt a kevésbé ismert népi szabályt, amely pontosabb a Medárd napinál. „János napja (június 12) előtt kérj esőt, utána már kéretlenül is jön.” Ami a 40 napos időtartamot illeti, ebből annyi igaz, hogy a csapadékos időjárás sok esetben hetekig is eltart. Bacsó Nándor szerint a 40 nap valószínűleg csak a „soká” fogalmát takarja, a nép szereti szabályaiban a határozottságot. Hozzátehetjük, nyilván belejátszott a 40-es szám szabályba iktatásába az is, hogy az özönvíz idején 40 nap, 40 éjjel zuhogott a biblia szerint. Azt pedig,, hogy az európai monszun miért marad el időnként, vagyis, hogy a Medárd jóslata miért kétesélyes, miért kezdődik a „ha” szócskával, azt a legújabb meteorológiai kutatások tárták fel. Eszerint az esőzést okozó nyugati szél mellett még egy légáramlás hatását is figyelembe kell venni. Ez pedig a 10 kilométer magasban jelentkező, nagy sebességű „futóáramlás” — szaknyelven a Jet stream — olvashatjuk a Tudományos Kaleidoszkóp .Medárddal foglalkozó fejezetében. A szóban forgó áramlás éppen június elején érkezik hazánk fölé. A futó- áramlás a talajmenti nyugati szelet is megerősíti, és így lesz a csapadékos kora nyári időjárás egyik fő tényezője. A Medárd-esozés akkor marad el. ha az áramlás iránya nem a szokásos nyugati. hanem kanyarog. Ez esetben éppen akadályozza a tengeri levegő beáramlását, s ezzel aszályos időjárást idéz élő. (Fotó: MTI) .11 Nem lélezik többé „halálhely’ a gépkocsikban Svédországban komoly tanulmányt végeztek el három kórházban, amelynek . során 133 gépkocsibaleset során megsérült sebesültet vizsgáltak meg. A vizsgálat alapján arra a. következtetésre jutottak, hogy a gépkocsik hátsó ülésein elhelyezkedő utasok gyakoriságban és súlyosságban hasonló sebesüléseket szenvednek el a gépkocsibalesetek során mint a kocsi veztője. és az első ülésen helyet, foglaló utasok. Mint tudjuk, évekig az volt az általánosan elfogadott vélemény, hogy a gépkocsi vezetője melletti hely tekinthető az úgynevezett „halálhelynek”. A 133 hátsó ülést elfoglaló és ebben a helyzetben megsebesülő utas közül (megjegyezzük, hogy közülük csak ketten viseltek biztonsági övét) A magyarázat: amióta a gépkocsik első ülésein kötelező a biztonsági öv használata, az elől ülő utasok megsebesülésének aránya je- lelősen csökkent, míg a hátsó üléseket elfoglaló utasok esetében a sebesülések részaránya nem változott — de viszonylagosan nézve,- mégiscsak utolérte az úgynevezett „halálhelyen” ülők megsebesülésének arányszámát. Egy amerikai intézet, amelyik az emlékezettel kapcsolatos problémákkal foglalkozik („International Study Group on the Pharmacology of Memory Disoders”) azt ajánlja, hogy minél több le- citint, lipidet és foszfor-ami- nókat fogyasszunk. Ezek az anyagok' a leggyakrabban a tojássárgájában, a tejben és a tejes hal tejében fordulnak elő. Ezeknek a termékeknek a fogyasztása hatékony gyógyszer lehet az emlékezet gyöngülésének megakadályo: zásáVa. A lecitinek ugyanis segítik a nagyagy acetil-ko- linjának szintézisét, azáltal, hogy javítják a neuronok közötti kapcsolatot. A fentebb említetteken kívül jelentős mennyiségű lecitint tartalmaz a szója és különösképpen a szója csírája. Mentsétek meg Rávenni!! Az Adriai-tenger köziében fekvő Ravenna valamikor a római császár rezidenciája volt. Most pedig a római központi hatalom elfelejtett szegény rokona. Helyzete kritikus. Az elmúlt 30 év folyamán Ravenna évente 5—10 cm-rel süllyed. Sok ház pincéjét elöntötte a viz, a híres építészeti emlékek veszélyben vannak. A feltételezések szerint a süllyedést az itteni, intenzív földgáztermelés váltotta ki: Ravenna adja az ország teljes földgáztermelésének 70 szá- za'ékát. A város megmentésével összefüggő mérnöki munkákra azonban a kormány nem ad eszközöket. Eddig nem segített még az ez okból nieghirdettt általános sztrájk sem. Nem kell meztelenül... Azoknak a görög férfiaknak és nőknek, akiket házasságtörésen érnek tetten, ezentúl nem kell anyaszült meztelenül a legközelebbi rendőrőrsre menniük. Ezt Georgiosz Sztamatisz igazságügyminiszter ígérte meg, miután az ellenzéki szocialisták barbárnak bélyegezték az eddig érvényes törvényeket. Ezek szerint Görögországban a házasságtöré6 csak akkor számít bizonyítottnak és büntetendőnek, ha egy rendőr volt a szemtanú. Egy parlamenti jelentés szerint évente körülbelül 200 házasságtörésen tettenért párocskát kísértek ruhátlanul a rendőrőrsre. A görög ellenzék most azt is követeli, hogy a házasságtörés egyáltalán ne legyen büntetendő cselekmény. Egy nap a sűrű, sötét erdőben egy hatalmas farkas várt egy kislányra, akinek — a farkas információi szerint — a megadott ösvényen kellett jönnie, és egy elemózsiás kosárkát kellett hoznia a szerény erdei bungalóban élő nagymamájának. A farkas már régen ott ült a bokorban, és végül a türelme elnyerte jutalmát: megpillan-. tóttá a kislányt. Pontosan a Szürke ordas számításainak megfelelőén cselekedett: éppen azon az ösvényen jött. amelyet ő őrzött.' és tényleg hozta a karján az elemózsiás kosárkái is. — Ha nem tévedés. Miss — szólt udvariasan a farkas, kilépve a bozótból —. ezt a kis ínycsiklandozó szagokat árasztó kosárkát a nagymamájának viszi? James Thurber: Piroska a farkas — Igen, sir — felelte egyszerűén a kislány — pontosan a nagymamának. Hogyan találta ki? A farkas azonban figyelmen kívül hagyta a kérdést. Válasz helyett egy tapasztalt vén róka ügyességével kiszedte beszélgető partneréből az öregasszony pontos címét, és tétovázás nélkül eltűnt az erdő sűrűjében, még a kapott értesüléseket is elfeledvén megköszönni a kislánynak. Amikor a kislány kinyitotta a nagymama bungalójának ajtaját, meg sem fői dúlt a fejében, hóm küldetése nem i in< végződhet, ahogy az, eltervezte. Am a csöppség már a küszöbnél ösztönösen megérezte, hogy valami nincs rendjén, és épp ezért, amint meglátta. hogy — az is- ■ merős hálóköntös és főkötő ellenére — egyáltalán nem a nagymami fekszik az ágyban, óvatosan megállt vagy húsz lábnyira a fekhelyétől. Kitalálni, hogy a nagyi helyett —, akit akkorra már nyilván megevett — a takaró alatt a kegyetlen szürke gengszter rejtőzik, egy pillanat műve volt, mivel a farkast még a főkötőben és hálóköntösben is aligha lehetett összetéveszteni a drá- ga, jó nagymamival. A másodperc tört része alatt döntött a kislány. Villámgyors mozdulattal benyúlta kiskosárba, kirántotta onnan a biztonságból előreláthatóan odakészített coltot,, és a fenevadba eresztette az egész tárat, egyetlen lövést sem hibázva el. Tanulság: ahhoz, hogy napjainkban becsapjunk egy pici kislányt, sokkal leleményesebbnek kell lennünk, mint száz évvel ezelőtt. Juhász László fordítása és ne tovább! Az egri piacon található az a kifőzde, amelynek cégtábláján ez olvasható: Netovább! így: egybeírva és felkiáltójellel is megtámogatva. A feliratnak ez a formája bizonytalanságban tartflat bennünket a felhívás szándékát és célját tekintve. Az írásforma mintha azt sugallná, hogy itt a vendég az ízes ételek, az ínyenc faiatok netovábbját, tehát a legjobbját. a legkitűnőbbjét kapja. Vagy arra gondoltak a felirat készítői, hogy felszólítják a vendégeket; ne to vább, tehát: maradjanak, álljanak meg, és fogyasszanak. Az egybe- és kütonirá* eltérő jelentésekre ős használati értékekre gyakran utalhat. A címbeli nyelvi formát ebből a szempontból ebbe a sorba illeszthetjük bele; ne- báncs(virág) — ne banös!; nefelejcs (virág) — ne felejts!; nemulass — ne mulass! stb. A regi magyar szólasgyüj- teménvekben olvashatjuk ezt a szólásváltozatot is: A másénak nebáncs a neve. Gyakran hallhatjuk ezt a mondást is. A széles jókedv után lesz nemulass. A netovább főnévi értékben használt szóalak sajátos versbeli szerepet kapott ebben a vers részletben: S a nincs tovább, a netovább, tudod-e. mi a netovább, hol is van az a netovább. (Kiss Benedek: Mosolyodból árnyék) Példáinkból az is kitűnhetett, hogy a netovább szóalak ma már nehezen minősíthető a ritka jelzővel. Annál is inkább nem, mert a mindennapi nyelvhasználatban is gyakran halljuk és olvassuk ezeket a kifejezéseket : a fegyelmezetlenség netovábbja, a tehetetlenség netovábbja, netovábból kéll mondanunk az ilyen viselkedésre stb. Újabban égy latin nyelei forma feleslegesen jelentkezik ilyen sző vég összefügg« sekben: „Ez a művészét nőm plus ultrája”. „Az az ide«, melyet néhány idősebb úr 26 évvel ezelőtt megvalósított, az öreg kontinensen a labdarúgás non plus ultrájává vált" (Népújság. 1979. szejit 18.). a latin kifejezést jól helyettesítheti ez a magyar megfelelő: netovább, illetőleg ennek személyrago* alakja. a netovábbja. Valóban így halljuk és olvassuk s leggyakrabban: Ez aztan a művészet netovábbja. Ur. Bakos József JfÜ/jáflH/ifli Várhelyi András: Szeretőim tavaszi mozaikja mikor a szeretők mosakodnak s fehér ingjeiHet kibontják belelobognak tiszta inzekbc melleik feszesen ringó rózsák... 5.. láttam egy lányt amint szaladt figyeltem amíg elhaladt derék felett — derék alatt a remegést ahogy szaladt. ■. Szokolay Zoltán: Szégyen kéz üt a szájra kéz üt a szájra ütő kézre .ez üt a mindezt lekopogó írógépre írógép üt a hengergő emberi agyra kő üt a kőre emberi agy kopogása üt, at a világon mindent elnyel a feketelyuk A tojás és a tej fogyasztásával javíthatjuk emlékezetünket 6. ■is csupa csók lett éjjel az utca szelek a fűben osszefekudtek valahogy mindenki szerető ma takaró nélküli ez at este Szeretőim tavaszi mozaikja. . Netovább
