Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-22 / 118. szám
Mai összeállításunkat az űrhajózásnak szenteljük. Cikkeinkben mutatjuk be a jelenleg is az űrben tartózkodó kozmonauták munkáját, azokat a kísérleteket, amelyek sok hasznot is hoznak a Föld gazdaságának. Az ember kilépett €M világűrbe Start előtt (Fotó: APN—KS) ... Szergej Korol jov, a rakétarendszerek főkonstruktőre. 1954 elején fejtette ki elgondolását, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztése a legközelebbi években lehetővé teszi a Föld mesterséges holdjának létrehozását. Csaknem 15 milliárd kilowatt Az olyan hordozórakéta kifejlesztéséhez, amelyben a hajtóművek együttes teljesítménye körülbelül 14 milli- érd 710 millió kilowatt (20 millió lóerői hőólló anyagokra, nagy joule (kalória! értékű üzemanyagra, a legbo- nvolultabb automatikus vezérlőrendszerre, egyéb fedélzeti berendezésekre volt szükség. Bármely földi „apróság” helyrehozhatatlan bajt okozhat a kozmoszban. A repülést megelőző ellenőrzések legfontosabb szakaszát a hordozórakéta hajtóművének üzempróbái alkották. A kísérletek vezetői — tíz-tizenkét ember — a különleges vezérlőbunker parányi hélyiségében gyűltek össze. Már csak néhány perc volt hátra a „felbocsátásig”, amikor kinyílt a masszív ajtó és Leonyid Ilii cs» Brezs- nvev. Dmitrij Fjodorovics Usztvinov. Szergej Pavlovics Koroljev lépett a helyiségbe. Üdvözölték a jelenlévőket. A főkonstruktőr a megfigyelőablakhoz invitálta a vendégeket. Robaj és láng A helyiségben mindenki elhallgatott. Mintha megállt volna az idő. A feszültség fokozódott. Végül aztán a hangszóróból parancsszavak hallatszottak. — Készenlét..! «— Egyes kapcsolókar . 11 — Kettes kapcsolókar... — Gyújtáskulcsot az indítónyílásra 1 — Harminc másodperc van hátra a gyújtásig . .. Rövid szünet következett, majd : — Gyújtás!!! A próbaberendezés és a benne rögzített rákétablokk lángtengerbe és füstfüggönybe burkolózott. Óriási dübörgés hallatszott, amely még a bunker méteres falain1 keresztül áthatolva is megremegtette a földet és a vezérlőterem berendezését. Amikor a hajtóművek áttértek az előírt üzemmódra, látni lehetett a fényes lángnyelvet, vagy ahogy később elnevezték, a „rókafarkat”. Harminc, negyven .,., száz másodperc. A négy oldalhajtómű ledolgozta üzemidejét. A robaj és a láng azonban tovább tombolt. Hirtelen aztán mindennek vége szakadt. Egyetlen szempillantás alatt. Olyan nagy csend lett, hogy hallani lehetett az emberek nyugtalan légzését. Az elmúlt esztendőkben a szovjet szakemberek kifejlesztették a nagy teljesítményű rakéta-hajtóműveket, a rakéták automatikus vezérlőrendszereit, a megbízható és tökéletes hordozókat, megépítették a ma már világszerte ismert bajkonuri űrrepülőteret. Az ország különböző pontjain üzembe helyezték a vezérlő-mérőkomplexumba tartozó földi állomásokat. A világóceán térségein elfoglalták helvükefa Szovjet Tudományos Akadémia kísérleti hajói, az úszó mérőállomások. 1957. októberében pedig a bajkonuri űrrepülőtérről sikeresen Föld körüli pálvára bocsátották a világ első mesterséges holdját. Az emberiség kilépett a kozmoszba. Borisz Pokrovszkij mérnök Hz interkozmoszprogram A Föld országainak több mint 95 százaléka részt vesz az űrkutatásban, illetve részesül annak szolgáltatásaiból. Köztük van hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Az űrkutatás kezdetén sokan voltak, ma azonban már egyre kevesebben vannak azok. akik kétségbe vonják az űrkutatás, illetve az abban való részvétel szükségességét. Ez érthető, hiszen Földünkön számtalan probléma vár megoldásra Ugyanakkor ma már annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz azok az. eredmények, amelyeket az űrkutatás, űrrepülés biztosít, hogy nélkülük nehéz lenne elképzelni mindennapi tevékenységünket. Hazánk lehzt őségéinek megfelelően válla! részt a világűrkutatás problémáinak megoldásában. Több mint egy évtizede — a Szovjetunió javaslatára — megalakult az Interkozmosz együttműködés, amelyben. 9 szocialista ország összehangolt tevékenysége eredményeként nagyszerű eredmények születtek. A szocialista országokban készült berendezések tucatjai emelkedtek magasba a Szovjetunió űrhajóin, űrállomásain és különböző műholdjain és bolygóközi kutatást végző űrsz dáin. Felvetődhet a kérdés: mit adott hazánknak az űrkutatás és mit adtak a magyar tudósok az űrkutatásnak? Hazánkban a korábbi évtizedekben különböző égitestek megfigyelésével, vizuális észlelések alapján elméleti interpretációs tevékenységgel foglalkoztak. Az e téren szerzett tapasztalatok alapján kezdték 1957-től a műholdak megfigyelését, azok pályáinak alakulására vonatkozó számításokat végeztek és azokat a geofizika és a geodézia területén hasznosították. A kísérletekbe való közvetlen bekapcsolódás az 1960-as évek második felétől jelentősen növelte lehetőségeinket. Az Interkozmosz szervezett kereteket biztosított a kutatómunkák összehangolására, biztosította, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalatait átvegyük és kialakítsuk lehetőségeink keretei között az A Szoljut 6. fedélzetén A Szaljut 6, legénysége, Leonyid Popov és Valérij Rjumin televíziós adásban egy uborkát mutatott be a nézőknek, amely állítólag az űrállomáson levő üvegházban nőtt. A tréfára — mert erről volt szó — sokan „ráharaptak”. Az uborkához még visszatérünk. Beszéljünk egyelőre arról, hogyan zajlott le az első munkahét. A világűrben töltött első napokban a fő probléma, hogy a személyzetnek meg kell szoknia a súlytalanság állapotát. — Az alkalmazkodás — mondja Anatolij Jegorov, az orvosi csoport vezetője, — mindig bizonyos nehézségekkel jár. Az űrhajósok úgy érzik, hcjay fejükbe szalad a vér, arcuk puffad, közérzetük romlik. Ez azzal magyarázható. hogy a súlvta'anság állapotában a test felső részébe több vér jut, mint normális körülmények között. Az egyes ember reagálása egyrészt szervezetének egyéni sajátosságaitól, másrészt a reoülés előtti előkészítéstől függ. Ha Popovot és Rjumint vizsgálóik, náluk az alkalmazkodás első szakasza viszonylag könnyen zajlott le. Ügy véljük, hogy ez elsősorban az intenzív edzésekkel magvarázható. Az űrhajósok a felkészülés során a fei felé lejtő ágvban aludtak, olyan különleges székben forgatták őket. amelynek dőlésszögét előre megadott program alapján lehet válűrviszonyoknak megfelelő gyártástechnológiát. Egyik nagyon fontos hasznunk az űrkutatásból, hogy a magas követelmények szerint' dolgozó kutatások szemlélete jelentős változáson ment keresztül. Az űrkutatás eredményei egyre inkább átül- tethetők a termelés különböző ágazataira, és így az általános technológiai színvonal emelését segítik elő. A technológiai színvonal emelkedése — jól tudjuk — korszerű termékeket —. és ennek eredményeként — versnyképességet jelent a világpiacon, ami végső soron népgazdasági terveink megvalósítását segíti. A televízió lehetőségei erősen korlátozottak voltak mindaddig, amíg a világűrben keringő híradástechnikai műholdak óriás mértékben ki nem szélesítették. Napjaink eseményei, történjenek akár tízezer km. távolságban is, szinte azonnal megjelennek képernyőinken. Ezt is az toztatni. A sok „edzés” nem veszett kárba. Az űrhajósok külsőleg is jól néznek ki. az orvosi mérések is igazolják ezt — Ha az űrállomáson folyó munkáról beszélünk — folytatja Vlagyimir Ljahov űrhajós — saját tapasztalatomból tudom, milyen sok gonddal jár az első hét. Az állomás újbóli üzembe helyezése több napot vesz igénybe. Be kell kapcsolni a híradórendszert, a levegőgenerátort, a hőszabályozó berendezést, stb. Egyszóval van elég munka. A jelenlegi személyzetnek még ki kellett rakodnia a Progresszből ás. el kellett rajta helyezni mindazt, ami az űrálomáson feleslegessé vált. Az űrhajósok által bemutatott ..uborka” papírból készült és csupán a tréfa kedvéért vitték masukkal. Az űrben létesítendő növényi tenyészetekkel a biológusoknak egyelőre komoly problémáik vannak. A repülések egyre hosszabbakká válnak és természetes, hogy a normális munkához az űrhajósoknak teljes értékű táplálékra van szükségük. Az élelmiszerek konzerválása elkerülhetetlenül egvütt jár a vitaminok és szénhidrátok csökkenésével. A konzerveket gyorsan meg lehet unni. Egyelőre még nincsenek nrohiémák1 az. űrhajósok meniiie választékos, a Proe- ressz-űrhajók minden soron következő útján fiiakat küldenek, ám a végleges megűrkutatás eredményei tették lehetővé. Ma még szinte belátha- tátlanok azok a lehetőségek, amelyek a világméretű meteorológiai, vagy a navigációs rendszer kiépítése tartogat számunkra. Hatalmas lehetőségeket rejt magában az erőforráskutatás, vagyis a Föld távszondázása. Az emberiség energia- szükségletének jelentős hányadát az olaj és a gáz biztosítja. Ezek tartalékai nem kifogyhatatlanok. A tartalékok pontos ismerete, amit az űreszközök biztosítanak, lehetővé teszi, hogy időben feltárják az új energia felhasználásának lehetőségeit. Ez fontos számunkra is, de ezen tevékenységek még a nagy országok érdekein is túlnőnek. A világűr kutatása az erők és eszközök egyesítését, a tevékenységek ösz- szehangolósát sürgeti. Az űrkutatás eredményei az egész emberiség boldogulását kell, hogy szolgálják. oldást a biológusok az űrben levő üvegházakban látják, amelyekben zöldséget és főzelékfélét lehet termelni. A fő problémák nem műszaki jellegűek, hanem maguk a növények, amelyek egyelőre nem akarnak nőni az űrben. A Szaljut 4-en elvetett borsó nem hozott termést. Ügy gondolták, hogy ennek oka a súlytalanság. Megpróbálták ezt fénnyel „helyettesíteni” (köztudott, hogy a növények a fény felé nőnek). Második alkalommal a borsó termést hozott, ám bizonyos idő múltán a növény elpusztult. Ugyanez történt az űrállomásra vitt hagymával. Még az annak idején a Szaljut 6-ra vitt tulipánok is gyorsan, színtelenné váltak és elhervadtak. A szakemberek szerint azonban lehetséges, hogy a növények gyenge fejlődését nem a súlytalanság okozza, hanem valami más tényező: a magasabb hőmérséklet, a nem kellő megvilágítás, a szellőztetés hiánya (a növények gyökerénél összegyűlnek a növény által kilélegzett gázok.) Egyenlőre nem tudjuk a pontos választ a kérdésekre. Éppen ezért 'a biológusok a jelenlegi expedícióra új kutatási ciklust készítettek elő. Ehhez az Oázis, a Vázon, és a Mala- hit elnevezésű berendezéseket használlak. Az utóbbiba virágzó orchideákat ültettek. Az űrhajósok tájékoztatása szerint a virágok egyelőre jól érzik magukat. Mihail Csernisov műsorok; > RADIO KOSSUTH 8.27 Fűvószené. 8.45 Népi zene. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 Kamaramuzsika. 11.41 Az elmés Don Quijote da la Mancha. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Egy képviselő feljegyzéseiből. 12-49 Zenemúzeum. 14.30 Szabadpolc. 15.10 A Szovjetunió népéinek zenéjéből. 15.25 Hej kismadár, kismadár. 16.05 Kalász Márton: Az imádkozó sáska. 16.15 Berlioz: Harold Itáliában. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Operettfelvételek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18-30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Le- mezmúzeum. 20.35 Találkozásom a népzenével. 21.20 Operettdalok. 21.40 A Dunánál. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A dzsessz világa. 23-30 A Budapesti Kamaraegyüttes játszik. PETŐFI 8.33 Napközben 10.33 Zene- délelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Zongoramuzsika gyermekeknek. 14.00 Bácsi kérem, hol lehet itt focizni? 14.45 Egy lány az égből. 15.20 Iskola a levegőben. 16.00 Népdalok. 16-33 Ütközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Kabarécsütörtök. 22.03 Nóták. 22.26 A rádió dalszínháza. 23-15 A popzene híres szerzőpárjai. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig 9.00 Tévétorna. 9.05 Iskolatévé. 9.30 A kéz öt ujja. 10.40 Csak gyerekeknek! 14.15 Iskolaitévé (isim.) 14.55 A Pál utcai fiúk (magyar— amerikai film). 16.35 Elefántok között Afrikában. 17.30 Porcelán a Zwinger- ben (ismeretterjesztő film)- 18,05 Telesport. 18.30 Pásztorok nyájak nyomában. 19.1Ö Tévétoma. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Csillagvárost tanulmányút. 20.30 Kinek a törvénye (a Dialóg és a Magyar Televízió filmje). 22.00 Koldusének. 22.20 Tv-híradé 2. 22.40 Tv-tü- kör. 2. MŰSOR 17-20—22.45 A Csehszlovák Televízió estje. 17.25 Csehszlovák körkép. 18.25 Négy évszak a Magas-Tátrában. 18.55 Táneminiatűrök, 19.30 Tv-híradó. 20.05 Egy tér portréja. 20.30 Hogyan húzzuk kti a bálna zápfogát? (jtévéfiilm). 21.55 Halló, itt a Csehszlovák Televízió zene- és tánckara! , Mwwőg® 1980. május Z‘i., csütörtök Virágok az űrhajóban Irány — a már nem is olyan ismeretlen messzeség...
