Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-15 / 112. szám
, .Ahogy a növények újjáélednek, megkezdődnek a növény- * ♦ védelem munkálatai is a mezőgazdaságban. Mai összcállí- j fásunkban a növényvédelem természetes módszereiről | írunk — ismert dolog a vegyszerek használatának sok káfl technika történetéből A világ első vasútvonala — Poncelet-kerék — Joule-féle hő — A Wheatstone-híd és -távíró A világ első személy- és teherszállításra berendezett vasútvonalát 155 évvel ezelőtt, 1825. június 27-én az észak-angliai Tees folyó torkolatánál levő Stockton és Darlington városa között nyitották meg. M-iga Stephenson vezette az áitala tervezett, ACTION nevű mozdonyt, amely összesen 34 kocsit vontatott. Az első hat kocsi szenet és lisztet szállított, az ezvíznyomás hatott. Ezzel a vízikerékkel a maga idején a legnagyobb, mintegy 80 százalékos hatásfok volt elérhető. ★ James Prescott Joule (1818 —1889) angol fizikus 140 éve, 1840-ben fedezte fel a villamos áram által keltett hő törvényét. Megállapította azt, hogy a fémes vezetőben a villamos áram áthaladásakor, Ilyen volt Stephenson mozdonya, melyet a világ első vasútvonalán alkalmaztak. (A londoni Science Museum felvétele) >tán következő kocsiban az igazgatóság vendégei foglallak helyet, majd az utasokat szállító 21 kocsi következett. Az ünnepélyes vasútavatásra meghívott előkelőségek úti- hintóit felrakták a vasúti teherkocsikra, úgyhogy ők saját kocsijaikon, de mégis vonaton utazhattak. Ezeket még hat szénnel megrakott kocsi követte. A 15 kilométeres vasútvonalon a szerelvény 20 km-es óránkénti sebességgel „száguldott". Ugyancsak a fenti évben szerkesztette meg Jean Victor Poncelet francia műszaki tiszt, matematikus és fizikus a róla elnevezett ..Pon'-elet- kerél'"-nek nevezett úifaita vízikereket, melynél a hajlított lapátokra lökésmentes egv meghatározott idő alatt jMkikezett hő, az illető vezető ellenállásával és az áramerősség négyzetével arányos. ★ A „Wheatstone-híd” egy fizikai eszköz, amely a villamos ellenállás mérésére szolgál. Az áramforrás négy áramköri elemet (nevezhetjük ellenállásnak) táplál. ★ Korának egyik legkiválóbb kísérletezője volt Michael Faraday (1791—1867) angol fizikus é= kémikus, aki 135 éve. 1845-ben bebizonyította kísérleteivel, hoev valamenv- nvi an vág rendelkezik diamáeneses'ti'laidonsóqpíii. ami azt ielepti. ho«v külső mágneses tér hatásé’a az anyagokban rhágnesség indukálódik. Kovéís Andor » m Önkéntes segítőtársak a növényvédelemben A középkorban már előfordult, hogy az arabok a datoiyapáimáikat károsító egyik hangyafajt egy másik odatelepítésével pusztították. Tökéletes példája ez a biológiai növényvédelemnek, aminek a lényege, hogy a növények kárt" út és ’. okozóit a rajtuk vagy belőlük élősködő rovarokkal, rovarirtó madarakkal, emlősökkel, gombákkal, baktériumokkal, vagy vírusokkal pusztítják. A gyomnövények elleni biólógiai védekezés egyik klasszikus példája a nálunk csak cserepes növényként ismert Opuntia kaktuszfajokhoz kötődik. Ezeket a gyarmatosítók sövények létesítésére vitték be Ausztráliába. Itt azonban hams.jsan már a legeltetést kezdték akadályozni az 1900-as évek elején. a juhlegelőket sem' kímélő gyors terjedésük miatt.. Ennek egyik oka pedig éppen az volt hogy ezen az új élőhelyükön hiányoztak a természetes ellenségeik. Végül is az járt sikerrel ellenük. hogy az eredeti hazájukban megtalálták és Ausztráljába is betelepítették azt a moiylepkefajt. amely megtámadja ezeket a kaktuszokat, más növényekre azonban ártalmatlan. A hatásosságára jellemző, hogy a bete’epítes után néhány évvel a veszélyessé vált kak- tuszállomány csaknem megsemmisült. Hasonló vagy még nagyobb veszélyeket jelenthet a termesztett növényekre, ha egy olyan kártevőjük jelenik meg, amelynek az adott helyen nincsenek meg a természetes ellenségei. Ezért tarolhatott le sok tízezer hjektár erdőt az Európában közismert, de meglevő természetes ellenségei miatt korántsem súlyos kártevőnek számító sárgafarű pille. Az Amerikába került egyedei- nek utódai közül a tenyésztésükkel foglalkozó laboratóriumból egy óvatlan pillanatban megszökött néhány példányával megindult a tömegszaporodása. Mindaddig tartott is a súlyos kártétele, amíg az ott hiányzó természetes ellenségeit meg nem honosították, és ennek nyomán helyre nem állhatott a természetes egyensúly. A természetes egyensúly egyébként általános érvényű olyan értelemben, hogy minden növényt károsító rovarnak, gombának, sőt egyes vírusoknak és a magasabb rendű állati kártevőknek, továbbá az élősködő és gyomnövényeknek is vannak természetes ellenségeik, amelyek az elszaporodásukat fékezhetik. Ezek a szervezetek Veszélyes virágok! Sajnos viszonylag gyakran előfordul, hogy gyermekeknek a környezetükben díszlö növényekre támad „gusztusuk” és a gyermekes csíny sarkallta falánkság bizony csak a szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhetően nem válik tragikussá. Ugyanis éppen annak az aranyesőnek nevezett cserjeféleségnek egyik, már virágot bontó egyedéről szedtek és ettek meg virágokat tíz éven aluli gyerekeik, amely a citi- zin nevű mérgező alkaloidát tartalmazza. Különösen bőven található belőle a virágokon kívül a termésekben, de még a kéregrészek sem mentesek tőle. A Vegyészeti Lexikon tanúsága szerint a citizin ugyanúgy hat, mint a nikotin. Nagyobb adagban sápadtságot. hideg verítéket, szomjúságot, ön tudat zavart, hallucinációt, kábultságot. ájulást, görcsöt és végül a légzés megszűnése miatt halált idéz elő. Az aranyeső leveleiből készített cigaretta ugyanolyan panaszokat okoz a nem dohányzóknál, mint a valódi, míg az erős dohányosok mindkettőt egyformán elviselik. valóban céltudatosan hasznosíthatók is. akár közvetlen növényvédelmi célzattal. A tudomány is először a rovarok ellen használt parazita rovarokat, mint 1931- ben a Fidzsi-szi geteken a csíingőlepke hernyója ellen szabadon bocrátott fürkésze- kel. Ezek a fürkészek azután a kókuszpálmák levéléit ká rosító hernyók zömét elpusztították. Hasonló eredményeket értek el már pár évvel korábban a kókuszpálmák pajzstetű-kártevője ellen betelepített öt katicabogár-fajjal is. Nálunk a vér- tetű volt az első olyan kártevő rovar, amely ellen a gyümölcsöseinkben a biológiai védekezés eredménnyel iárt. Olaszországból áttelepítették az elszaporodásának mérséklésére képes vértetű- fürkészt. Legújabban pedig a kondicionált, vagyis szabályozható belső klímájú növénytermesztő berendezések, közülük is elsősorban a fó- liaborításúak és még inkább a növényházak nyújtanak kedvező körülményeket a kártevők elleni biológiai védekezéshez. Többek között egy rablóatka és katicabogár fa,i tömeges tenyésztésével, majd szabadon bocsátásával a bennük különösen nagy károkozásra képes takácsatka, illetve „vöröspók” ellen egyébként szükséges hat-hét- szeri permetezés. egyetlen permetezésre csökkenthető, esetenként teljesen feleslegessé is tehető. A kártevők elleni ilyen és hasonló, vagy más egyéb biológiai védekezési eljárásnak különös jelentősége lehet a növényvédő szerekkel szemben érzékeny dísznövényeknél és a közvetlen emberi friss fogyasztásra kerülő termények előállításúnál. A kórokozó vírusok és mikroorganizmusok bevetése a kártevő rovarok ellen, akárcsak a gombabetegségek és egyéb növénykárosítók elleni védekezésben, szintén reményteljes. Kétségtelenül ma még nem érettek ezek a módszerek a széles körű gyakorlati bevezetésre és a későbbiekben sem várható, hogy egyeduralkodóvá válnak, hasznuk azonban mégis jelentős. Vannak viszont a biológiai növényvédelemnek- már olyan lehetőségei, amelyek Bár az acél és a műanyagok világában élünk, a fa — ez a legősibb építő- és tüzelőanyag — mint nyersanyag ma is egyik legfontosabb kincsünk. A fát lehet helyettesíteni, pótolni, de nélkülözni talán sohasem. Az erdő egyik legfontosabb hasznosítása ma a cellulóz- és papírgyártás. A legkönnyebb azokat a fákat feldolgozni, amelyekben a lignin mellett a cellulózon kívül csekély és főleg kevés fajta idegen anyag van; a cellulóz és lignin szétválasztását a mai technika már jól megoldotta. A papír, gyártásra legalkalmasabb a lucfenj'ő. A termőhel; én igen nagy tömegben fordul elő, fájának a gyantatartalma igen kicsi és a rost hosz- szúsága a legnagyabb. A világ szárazföldjeinek 32,2 százalékát ma is erdő ma is csaknem mindenki ai tál hasznosíthatók. Ezek egyike a katicabogár, helyesebben hétpettyes böde képességein alapul. A katicabogár „mama” ugyanis a sárga színű tojásait a szinte valamennyi növényünket károsító levéltetvek telepei közeiében rakja le. A belőlük kikelő, eleinte teljesen fekete lárvák a levél etvek pot- rohára tapadva azok nedveit szívogatják. Naponta mintegy ötven darabot fogyaszthatnak el ilyen módon. Ezáltal a háromhetes fejlődésük során 300—600 közepes nagyságú tetűt tehetnek ártalmatlanná. A bebábozódásuk után ki röppenő bódék pedig az életük folyamán még további 1000—2500 tetőt fogyaszthatnak el táplálékként. De megtámadják és felfalják az útjukba kerülő kisebb termetű hernyókat és egyéb rovar] árvákat is. A levéltetvek irtásában vesznek részt a fályolkák lárvái is. amelyek tojásai félre nem ismerhető módon, hajszálvékony nyélen ülnek a avümölcsfa- levelek fonákán. Itt felfedezve érintetlenül kell hagyni. Az üvegházi molvtetű. vagy liszteske természetes ellensége egy fémfiirkész-darázs- faj. A sokféle növény válogatás nélkül károsító, behür-' colt amerikai fehér szövőlepke elleni védekezésben is már számos természetes ellensége „besegít”. Többek között a tojásait parazitáló fürkészek, fátyolkák. katicabogarak, hangyák és fülbemászók, továbbá a hernyóját pusztító gyilkos-, nyerges-, fémfürkészek, fürkészlegyek, ragadozó poloskák és a francia darázs. Közülük sok élete megmenthető, ha szintén hatásos hernyófogó övék leszedés utáni elégetése helvett, a Nagy Barnabás-féle parazitamentesílést alkalmazzák legalább egy részüknél. Ez abból áll, hogy a leszedett öveket ládában vagy hordóban 3 mm-es lyukbő- ségű hálóval lekötik és szabadban, száraz helyen teleltetik át. Így a következő évben kirajzó lepkék a ládában. vagy hordóban elpusztít "'ik. ugyanakkor a szintén kifeilődő. azonban sokkal kisebb lermetű fürkészek a háló nyílásain kirepülhetnek. Komiszár Lajos borítja. Múltjukról kőszéntelepek és barnaszénbányák tanúskodnak. A világ erdei* nek összes területe 4229 millió hektár. Elhelyezkedő* sük a földgömbön azonban nem egyenletes. Az erdőrégiók határai természetesen elmosódnak, mind horizontálisan, mind vertikálisan. A szélső pontokon az erdő az utolsó ^szál erejéig harcol a létéért, és csak a nagyon zord természet vagy a következetesen pusztító ember elől hátrálva ad fel területet, Az ősi, sok évezredes erdők a természet csodálatos élő műemlékei. Csak azokon a területeken maradhat" tak meg, amelyek lakatlanok voltak, vagy ahol a legutóbbi évszázad végéig igen gyér volt a lélekszám. A világ fenyőfakészletének a fele a Szovjetunióban, Szibériában található. MAI MUSOtÖKl IÁDIG KOSSUTH 8.50 Operák. 9.44 Brummad- zag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Magyar elő- adóművó- ek. 11.25 Gyerek a könyv árban. 11.40 hogy hív ~.zú életű légy e földön. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Szabó Dezső: A kötél legendája 12.45 Zenemúzeum. 14.18 Mindenki könyv tóra. 1-1.48 Tápiószecsöi népdalok. 15.10 Romantika 15.47 Amatőr zenei együttesek műsorából. 16.05 Li- tera-túra. 16.35 Sanzonok. 17.07 Utolsó figyelmeztetés 17.32 Vádlott kerestetik 18.15 Hol volt, hol -nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Kilátó. 20.00 Népi zene. 20.40 Hallgassunk operát! 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A kamarazene kedvelőinek. 23.16 Évszázadok mesterművei. PETŐFI 8.33 Lakatos Lajos címbalmozik. 8.50 Slágermúzeum. 9.40 Jelölés után — választás előtt. 10.00 Zenedél- előtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a szolnoki stúdióba. 13.25 Gyermekek könyvespolca 13.30 Májusi muzsika. 14.00 Kettőtől léi ötig... 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.00 Egy óra dzsessz. 23.15 Nóták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok... Es tellek a napok, hónapok, évek. Szerkesztő: Jakab Mária — Mireille Mathieu énekel — Energiatakarékos kutatási eredmények. Riporter: Tolnai Attila ■ .— Gondoskodás az öregekről. .. Ónodvári Miklós jegyzete — A miskolci tv-fesztiválról jelentjük — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Nagyberuházási szerződés aláírása a TVK-ban — A Bodrogközi Állami Gazdaságban — Holnap cezdődik az Ifjú Gárda mun- kásőr-szakegységek III. országos versenye) — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... 9.00 Tévétorna. 9.05' Iskola• tévé. 9.30 A kéz öt ujja. 15.50 Iskolatévé. 16.40 Óvodások filmműsora. 17.20 Csillagnézőben. 18.05 Telesport. 18.30 Jön a Bács- hús! 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Hat év történelem. 20.50 Zne, zene, zene. 21.40 Pár-beszéd. 22.15 Tv-híradó 3. 22.25 Cselgáncs Európa- bajnokság. 2. MŰSOR 18.55 Korok művészete 19.30 Tv-híradó. 20.00 Dzsesszkoncert. 20.30 Autómotorsport. 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Történetek Tóidon és vízben (Tévéfilm). 21.55 Útján e világnak... (Dók. film). iMMk 1980. május 15., csütörtök A kitermelt fa nagy részét tutajon szállítják a felhasználás helyére a szibp"-** folyókon - (Fotó: APN—KS) fl fe megváltozott szerepe
