Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-16 / 88. szám
Aíiol nevelésből jelesre vizsgáztak Számvetés a hevesi körzeti iskolában '..Aki erre jár, megcsodálja ezt a szemet gyönyörködtető épülettömböt, ahol ötszáz- heiven tanulóval majd nyolcvan nevelő foglalkozik nap .mint nap. Ml, akik valaha sokkal kedvezőtlenebb körülmények között tevékenykedtünk, szintén büszkék vagyunk rá. Itt valóban minden megtalálható, ami az eredményes nevelö-oklató munkához szükséges. Tantermeink tágasak, világosak, a százhúsz személyes diákotthonból a ' kényelem semmilyen kelléke sem hiányzik. Egyetlen nagyközségben nincs ilyen tornacsarnok, mint nálunk. A pedagógusok szemléltetőeszközök regimentjéből választhatják ki az alkalomhoz legjobban illőket. Hatezer kötetes könyvtárunkban rendszeresen tarthatnak humán és reál órákat, megismertetve a diákokat a katalógusok kezelésének fortélyaival, a lexikonok használatának . szabályaival így a fiatalok ízelítőt kaphatnak a kutató, a felfedező tevékenység mással aligha pótolható öröméből. Elsajátítják az egyéni eligazodás készségét, s képesek lesznek arra, hogy megkülönböztessék a fontosat a kevésbé lényegestől. — Arra már kezdetben rájöttünk, hogy sokat várnak tőlünk, s bizonyítanunk kell rátermettségünket. Túlzás nélkül állíthatom, hogy va- lószerűen ítéltük meg a helyzetet, azaz sem le, ’ sem fel nem értékeltük feladataink nagyságát. Szép. küldetést kellett — a tennivalók ma is ugyanazok, mint régen — teljesítenünk. Ide olyan helyről is jöttek fiúk- lányok — elsősorban a Heves környéki tanyákra gondolok —, ahol nem volt gyakorlati foglalkozás, nem tanultak orosz nyelvet. Ráadásul képesítés nélküli nevelőik lelkesedése a legtöbbször nem pótolta a felkészültség hiányát. Más szóval: sok hátrányos helyzetű — köztük cigány származásúak is akadtak — gyerek érkezeit hozzánk. Mi segítettük őket abban, hogy minél hamarabb behozzák lemaradásukat. s legalább megközelítően azonos feltételek mellett vegyék fel a versenyt jóval kedvezőbb körülmények között felnőtt társaikkal. Sejtettük: sikereket csak akkor érhetünk el, ha nem maradunk magunkra, "hanem a szülők személyében igazi szövetségeseket szerzünk. Ez bizony nem ment máról holnapra, mert olyanok is akadtak, akik egyáltalán nem lelkendeztek a körzetesítésért. Nem nyugodhattunk bele az ellenőrzésbe, s- tényekkel érvelve,. eredményeket felsorakoztatva szereztük meg a szimpátiát. Akárcsak régebben, most is állandó kapcsolattartásra törekszünk, félesztendőnként minden helységbe eljutunk, s ott értekezleteken tájékoztatjuk az apukákat és anyukákat. A tarnaszentmiklósi megbeszélés után odajött az egyik férfi, s ezt mondta: „Köszönöm, amit a fiamért tettek, nem hittem volna, hogy ennyire boldogulnak vele. Az igazság az, hogy azért tiltakoztam, hogy Hevesi-e menjen.” Jó érzés az elismerő szavakat hallani, mert arról győznek meg bennünket, hogy nemcsak jó úton indultunk el, hanem azon is Haladunk. 2 — A cél érdekében természetesen minden bevált, vagy annak ígérkező módszert hadba vetettünk. Rendszeresen felmérjük az ide érkezők tudásszintjét, mert csak így állapíthatjuk meg, hogy ki, milyen segítséget igényel. Ennek ismeretében foghatunk hozzá a differenciált korrepetáláshoz. Nemcsak a leggyengébbekkel törődünk, hanem azt is szorgalmazzuk, hogy a közepesekből jók, a jókból pedig jelesek legyenek. Az iskolában és a diákotthonban tizenöt különféle szakkör működik, azaz bőven adódik választási lehetőség. Délutánonként is szigorú tanulási rendet szabunk meg, tanítványaink ezt megszokták, természetesnek tartják. Persze azért jut idő önfeledt játékra, sportra, esti tévénézésre is, A közösségi nevelés nem okoz különösebb gondot, mert a diákok zöme jóérzésű, szinte majd mindenki megérti, -hogy itt minden az ő érdekében történik. A tőlünk távozóknak igyekszünk valóban kamatoztatható útravalót adni. A középiskolákba ' jelentkezőknek például —, s ez mór hagyomány nálunk — matematikából, oroszból és magyarból előkészítő foglalkozásokat szerveztünk. Azt akarjuk, hogy könnyebben vegyék az akadályokat, s a két iskolatípus közti átmenet időszaka ne okozzon különösebb nehézségeket számukra. 3 — Biztató az, hogy fáradozásunk nem volt hiába. Neveltjeink a nagyközségi, a járási tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön folyvást jól szerepelnek. Emellett ja-, vul az egyes tantárgyak átlageredménye. A szakrendszerű oktatás teljessé vált, a. tankötelezettségi törvényt 99 százalékban teljesítettük. Az is "érdekelt bennünket, hogy a továbbtanulók — ötven százaléknál valamennyivel többen pályáznak szakmunkásképzőbe — miként állnak helyt. Információkat kérünk az oktatási intézmé-. nyéktől: eddig csak kedvező híreket kaptunk: volt diákjaink nem torpannak meg, veszik az akadályokat, a pedagógusok elégedettek szorgalmukkal, s jónak minősítik felkészültségüket. — A tantestület számára ennél nagyobb öröm aligha létezik. A sikerélmény a kollégákat arra ösztönzi, hogy a mércét az eddiginél is magasbbra emeljék, azaz többet követeljenek ön- maguktól, mint korábban. A vezetés számíthat az önálló párt- és a KISZ-szervezet tárfiogatására. Az előbbi tagjai például megvizsgálták azt, hogy milyen szintű nálunk a világnézeti nevelés, s arra is választ keresek, hogy miként tevékenykednek nap mint nap az iskolai munka- közösségek. Mindkét alkalommal életképes javaslatok sorával rukkoltak ki. Ezt követően aztán mindent meglettünk azért, hogy maradéktalanul valóra is váltsuk őket. Túlzás nélkül mondhatom, hogy igazi, alkotó kollektíva formálódott. Körünkben nem burjánozhat el a torzsalkodás, az intrika, a sáakmai' féltékenykedés, nekünk csak egy a foptos —, s ezért nyújtja képességei legjavát1 mindenki —, hogy tudásban és emberségben gyarapodjanak fiaink, lányaink. ök, akik zavartan, riadtan nyitják először az ajtót, ők, akik, ismeretekkel felvértezve távoznak tőlünk. Szeretnénk, ha nevelésükből, szellemük és jellemük formálásából mindig jelesre vizsgáznánk ...” Elmondta: Barcsik János igazgató Lejegyezte: Pécsi István 9. — Megijedt. A pincébe bújt. Nem akar feljönni — mondta gyorsan Marja Trofimovna. — Mondom neki, gyere fel. de ö bebújt a sarokba és nem jön. Kicsi meg. mindössze ötéves. Amikor fölemelték a pince tetejét " és szólították, Szemjon már nem félt. Aludt és evett, és mór nem is volt olyan szörnyű, mint azelőtt. A szobában egy tiszt és fekete egyenruhás katonák álltak. A tiszttel és a katonákkal ment el Szemjon a nagyapja házához. A tornácnál feküdtek a halott németek. együtt a három katona, ponyvával letakarva; külön a tiszt, és ott volt le- takai'atlanul, ég felé meredő szakállal Szemjon nagyapja is. Ugyanitt állt Trofim is. QJtmjsm 1950. április 10., szerda Az egyik tiszt a házból kihozott szék re ült, és megkezdte Trofim kihallgatását. Még ma is, huszonöt év távolából, Szemjon minden kérdést és ,Trofim minden válaszát el tudja ismételni. A tiszt nagyapja felálló'szakállára mutatva megkérdezte: — Ez Kirill Grebnyev? — Ű maga — válaszolta - Trofim, s kezét mereven tartotta az oldala mellett. — Volt tudomása arról, hogy Kirill Grebnyevnek szándékában áll német tisztet és német katonákat .megölni? — kérdezte tempósan a tiszt. — Vajon ki beszél előre az ilyen szándékáról? — felelte Trofim. — Ne filozofáljon! — . mondta a tiszt. — Én kérdezek, maga válaszol. Igen, vagy nem, igen vagy nem — ennyi legyen a válasz. — Nem — felelte Trofim. — Régóta ismeri Kirill ' Grebnyevet? — kérdezte a tiszt. ; — Mar hogyne ismerném, Az öcsém. Együtt nőttünk fel. — Ismétlem: a válasz igen vagy nem — figyelmeztette újra a tiszt. — Igen — felelte Trofim. — Kirill Grebnyev az orosz cári hadsereg katonája volt? — kérdezte a tiszt. — Igen — felelte Trofim. Zászlós. Ma hadnagynak mondanák. A _ forradalom után pedig a Vörös Hadseregben szolgált. — Kirill Grebnyev kulák- listára került, és harmincban Szibériába került. Pontosak az adataim? — Pontosak — erősítette meg Trofim. — Nem akart belépni a kolhozba. Erős volt á gazdasága. Hat lány, volt elég munkáskéz otthon. Mellettük Marja Tuofi- movna sírt. A tisztek németül beszélték, és indulni készültek. Sáemjont és Trofi- mot lánctalpas páncélautóba ültették, felrakták a halottakat. és elindultak a vó- x-osba. Marja Trofimovna a faluban maradt. Az utasok aludtak. A férfiak közül néha előrejőtt 4 Egy képzelt és egy valóságos utazás emlékkepéi jelentek me» a „Kötődésem a tájhoz” és a ,,Z ü - rich óváros” című műsorokban. Ezek a kalandozások a múltban és a jelenben sokszor közelebb hoznak az idegenhez egy tájat? várost, mint -a legnagyobb gonddal és körültekintéssel szerkesztett tanulmányok és nemegyszer bizonyságai annak, hogy az ember és táj legalább annyira összefüggnek egymással, mint az ember és kora. Keresztúry Dezső a Balaton-vidékről beszélt Mindnyájunk kincse a víz, de a Balatont nemcsak ez jelenti, hanem az ég, a légkör, szél járás, színek és a mögöttes vidék, a Bakony, a volt somogyi erdők. Az északi. part masa a történelem. Jó volt hallani Illyés Gyula megjegyzését: „Ha az északi part faluneveit felsoroljuk, az olyan, mint egy honfoglalás kori névsorolvasás”, Tihanyban őrződött meg az első igazi királysír, az Alapítólevél őrzi az első ma-- gyar szórványneveket és néhány, latin mondátokba ágyazott magyar szókapcsolatot. A somogyi part sem csak kanászokat adott a hazának. Somogybán élt Berzsenyi. Mintha ő érezte volna meg először (Janus Pannonius után) „hogy a pannon tóinak a szellemében van valami, amit csak antik formában lehet kifejezni”. Ezek a hagyományok élnek tovább a „Dunántúli hexameterekben”. De szólt a panasz is az elpusztult szőlőkről, a badacsonyi sivár tájról, elhagyott présházakról, az északi part szennyezett vizéről, a tóba mosódó földről és vegyszerekről, a zalai vágóhidak melléktermékéről. A hegyvidéken ma már csak néhány mániákus foglalkozik a szőlővel. Az odasodródott középnemzedék nem érti a Balaton világát s csak öregek teszik meg, ha a déli part selymes homok iában követ vaev korhadt tuskóda- rabot találnak, azt kiviszik a partra. A fiatalok?. Van hír arról. hogy Füreden az ifjak azzal kedveskednek a kislánynak, hogy fiatal fák koronáját letörik és azt tűzik a rácsos kerítésre. Pedig itt minden fa, minden présház,, minden növény olyan, amit szeretni lehet.' A haza egy darabja, érdemes a védelemre. Zürich életét is a tó szabályozza. De mintha ott nagyobb gonddal őriznék a tájat, pedig az őslakosság száma alig több mint százötvenezer. Igaz, él itt még 74 ezer idegen is, emigránsok, vengédmunkások, alvalaki az ajtóhoz dohányozni. Szemjon anélkül, hogy hátrafordult volna, meg tudta állapítani, ki jött éppen oda. A bányamérnöknek gázöngyújtója volt. Csendes sistergéssel lobbant föl a lángcsóva, a mérnök minden alkalommal megrettent a vakító fénytől; nemreg vehette az öngyújtót — még nem szokta meg. Az öregúr ügyesen gyújtott rá. a tenyerében tartva az égő gyufát, és mielőtt leszívta volna a füstöt, előbb mindig mélyet lélegzett. A hadnagy öngyújtójának fémje csillogott, de a lángot Szemjon sosem látta: egészen lehajolt a padlóig, mintegy a testével fogta fel a fényt. Az öngyújtó csattanásából Szemjon kitalálta, hogy a hadnagy van ott. — Nem tud aludni? — Nem tudok — mondta a hadnagy. — Kissé fölborítottam a napirendemet, aludtam egy keveset az állomáson. i — Figyeljen csak! — mondta Szemjon. — Maga szerint lesz háború? Maguk katonák, biztos jobban tudják. !— Katonát ilyesmiről faggatni majdnem értelmetlen dolog — mondta a hadnagy. — Nekünk mindig készen kell állnunk. — Az apám ' katona volt — mondta Szemjon. — Egész életében készülj akadémián tanult,. és a háború első napján elesett. (Folytatjuk) v kalmi letelepülők, de ezek nagyobb része is lassan zü- richivé válik, átvéve a városlakók természetszeretetét, és életmódját. Ez a táj is őriz római őrtornyokat, legendákat őskeresztény mártírokról, újjávarázsolt középkori lakóházakat, a Limmat- rakpart és a Rám! utca által határolt részen szabók, pékek, lakatosok, aranyozok, ötvösök székházait. Számtalan emléktábla őrzi a város vendégeinek nevét, köztük Leninét is, aki 1916-ban itt élt néhány hétig. A banknegyed szentélyei, a Bahnhofstrasse elegáns üzletei, a tiszta utcák azonban csak külsőség. A mélységben gondok is húzódnak. A Hirschraben középkori házaiban pornoklubok, go-go bárok, sexbutikok nyíltak, korunk sexiparának -nem túlságosan szívderítő kirakatai, a XX. századi leánykereskedelem változatai. A „Szórakozó Euró- p a’’ sorozat keretében Zoltán Péter mutatta be ezt az etnikailag . is sokszínű várost, amelyben a múlt emlékeinek megbecsülése mellett izzik a jelen. És ha a ^ körkép teljes is volt, megérte volna utalni a Tonhalle vagy az Operaház műsoraira,, Dürren mattra, akinek legtöbb drámáját a városi színház mutatta be. Chagall, üvegablakai, mellett Variin képeinek színgazdagsága in- - kább zürichi jelen, mint a. borhajó a Bürkli téren. Nem, hiszem, hogy a hegyeket, erdei utakat, túrákat kedvelő ' puritán zürichiek büszkék lennének az európai porno- ipar náluk is meghonosodó intézményeire s- szórakozásuk egyik formája ez lenne. A rádiós táj- és életképek akkor válnak igazán élővé, ha szándékaikban feltételezik egyrészt azt, hogy ismeretlen országot, várost mutatnak be, másrészt a hallgató által már megismert tájat hoznak látótávolságba, tehát, amikor két szubjektív élmény képei fedik egymást így mélyülnek el a hallgató korábbi élményei és gazdagodnak tapasztalatai, amikor szinte együtt tesz utazást a lírikussal és a fáradhatatlan riporterrel. Ebergcnyi Tibor Szeptembertől 4700 új pedagógus Lezárult a pályázatok szakasza Megközelítően 4700 pedagógus végez az idén a képző intézmények nappali tagozatán. Közülük 600 fiatal kötelezte el magát korábban társadalmi szerződéssel egy- egy megyéhez, iskolához, a többiek számára a, nápokban zárult az első munkahely megválasztásának időszaka. A felsőfokú intézményekben az idén több mint félezer óvónő, csaknem 1100 tanító, több mint 1200 általános iskolai tanár, 84 gyógypedagógus, 170 zenetanár és 990 középiskolai tanár fejezi be tanulmányait, illetve jogosult pályázatra. Az Oktatási Minisztérium az immár négyéves gyakorlatnak megfelelően ismét külön-külön füzetekben jelentette meg a különböző típusú intézményekben végző pedagógusoknak az állások jegyzékét. Választásra, döntésre három hét állt a rendelkezésükre. A pályakezdők számára átlagban több mint 120 százalékos volt az állás- kínálat, s minden végzős egyidejűleg három helyre pályázhatott. A keretszámok megállapításánál a minisztériumban mindenekelőtt az egyes területek munkaerőgondjait vették figyelembe, ám tájékozódtak a fiatalok elképzeléseiről is. A főváros pedagógus munkaerőgondjain enyhítendő, Budapesten az idén a pályakezdők mintegy 20 százaléka helyezkedhet el, s ennél is magasabb arányban várnak a fővárosi iskolák tanítókat. Ezt követően a legtöbb pályakezdő Pest, Sza- bolcs-Szatmái', Borsod-Abaúj -Zemplén, Szolnok, Fejér és Hajdú-Bihar megyében találhat iskolára. Szabolcs- Szatmárba különösen sok általános iskolai tanárt várnak. A hallgatók pályázatait a felsőoktatási intézmények ezekben a napokban továbbítják a munkahelyekre, ahol azokat május 5-ig bírálják el. A döntésről értesítik az érdekelteket, maid május 20-ig a munkaszerződéseket is megkötik. Ezt követően a megyei művelődési osztályok, Budapesten pedig a Fővárosi Pályaválasztási Intézet gondoskodik a meghirdetett, de betöltetlenül maradt munkahelyek nyilvántartásáról. Az „első nekifutásra” valamilyen ok miatt sikertelenül pályázóknak az elhelyezkedésben is segítenek. (MTI) Elektronikus zenei stúdió A Magyar Rádióban üzembe helyezték Magyarország első elektronikus zenei stúdióját. A hangmérnökök ezentúl ilyen korszerű berendezésen, szintetizátoron, új típusú BEAG keverőasztalon *i—— a tizenhat sávos magnetofonon — készíthetik a hangjátékok zenei anyagát, a televízió és a film kísérő, aláfestő zenei motívumait. (MTI fotó —S. Várkonyi Péter felv, — KS) " V » 4