Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-02 / 78. szám

j 4 4 Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Üres a bársonyszék Sokat elmond a Törökországban uralkodó jelen­legi állapotokról három friss hír: 1. Egy keleti határ, városban, Agriban merényletet követtek el egy jobboldali politikus ellen, majd összecsaptak a szélső- jobboldal és a szélsőbal fegyveres csoportjai és ez to­vábbi négy személy életébe került. 2. Van város bör­tönéből'megszökött ötvennyolc fogoly. 3. A parlament­ben eredménytelen maradt a kilencedik kísérlet is, a köztársasági elnök megválasztására: üres az államfői bársonyszék, an...k ellenére, hogy a jelenlegi elnök, Fahri Korutürk mandátuma április 6-án lejár. A három hír nagyságrendje természetesen nem azonos. Mégis, mindhárom arra mutat, hogy a NATO mindig is sebezhetőnek minősített déli szárnyának kulcsországában egyfajta politikai széthullás folya­mata figyelhető meg. Szinte nincs nap,, hogy a terrorizmus ne követel­ne halálos, vagy sebesült áldozatokat. Hivatalos ada­tok szerint negyvenhét (!) különböző szélsőjobb, illet­ve szélsőbaloldali szervezet tagjai irtják egymást, és nem egyszer az éppen arra vetődő járókelőket. Hat­vanhét közigazgatási körzetből immár huszonegyben volt kénytelen bevezétni a kormány a rendkívüli ál­lapotot. Miután néhány héttel ezelőtt egy fontos NA- TO-parancsnokság székhelyén, Izmir városban tízez­reket érintő zavargások robbantak ki, a hadsereg fi­gyelmeztette a polgári politikusokat arra a múltban többször bebizonyított igazságra, hogy türelme véges. Nemcsak bel-, hanem bizonyos külpolitikai fejle­mények is a korábbinál könnyebben elképzelhetővé teszik, hogy a fegyveres erők vezérkara átveszi az or­szág vezetését. Az Egyesült Államok emlékezetes ..emberi jogok” kampánya idején a Fehér Ház nem látott volna szívesen Ankarában egy katonai hata­lomátvételt. A harcias Carter-doktrína meghirdetése óta viszont — és erre kevés érzékletesebb példa akad Ziaul Hak tábornok pakisztáni rezsimjénél — Wa­shington kevéssé törődik szalonképességi szempon­tokkal és csak a meztelen katonapolitikai érdekeket tartja szem előtt. Mivel a gyorsan romló török gaz­dasági helyzet nyomán az ország államadóssága már eléri a 19 milliárd dollárt, szó van arról, hogy ameri­kai—nyugatnémet konzorcium próbálja megmenteni Ankarát a pénzügyi összeomlástól. Persze politikai és katonai értelemben „nem in­gyen”. A szovjet—török határ mentén máris meg­kezdték huszonhat amerikai, bázis korszerűsítését: ezek a támaszpontok a Ciprussal kapcsolatos amerikai magatartás miatt az utóbbi években gyakorlatilag nem működtek. Törökország stabilitása a jelenlegi nemzetközi helyzetben fontos atlanti érdek, amit ki­fejez a hadsereg közbelépésének növekvő veszélye is. Harmat Endre Nagygyűlés Teheránban Alkudozások a túszok ügyében Abolhassan Baniszadr iráni elnök az Iszlám Köztársaság kikiáltásának első évfordulója alkalmából tartott teheráni nagygyűlésen az amerikai túszok ügyéről is beszélt. A ké­pen Baniszadr és mellette (balra) Khomeini fia. (Népújság teleíötó — AP—MTI—KS) < Baniszadr iráni elnök ked­den felajánlotta, hogy a Forradalmi Tanács a maga hatáskörébe vonja az ame­rikai túszokat, ha az új par­lament megalakulásáig Ame­rika nem hajt végre semmi. Íven Irán-el lenes cselek­ményt. Nyomban ezután Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője, kinyilvánította, hogy Washington elhalaszt­ja a „további szankciók al­kalmazását” Irán ellen. Nagyszabású felvonulással és tömeggyűléssel emlékez­tek meg kedden Teherán­ban az Iráni Iszlám Köztár­saság kikiáltásáinak első év­fordulójáról, Az ünnep fény­pontja Khomeini ajatollah üzenete volt, amelyet az idős főpap távollétiében, fia, Ahmad. Khomeini olvasott fel. Az egybegyűlteik tízezrei előtt mondta el beszédét Baniszadr köztársasági el­nök is, beszédét azonban an­nak tartalma miatt koránt­sem fogadták olyan tetszés- nyilvánítással, mint Khomei­ni ajatollah üzenetét. Khomeini ajatollah a car- teri politikát élesen elítélő nyilatkozatában nyomatéko­san hangsúlyozta: az ameri- kai túszok sorsáról csakis az iráni nép és a nép vá­lasztott képviselőiből álló iszlám parlament hivatott dönteni. A főpap egyetlen szóval sem foglalkozott az­zal a lehetőséggel, hogy a túszokat a kormány fennha- tóiága alá helyezzék. Ezzel szemben világosan rámu­tatott arra, hogy a megbukta­tott sah Washington által megszervezett. Egyiptomba történt átköltöztetése nagy­mértékben nehezíti a válsá­gos helyzet megoldását. Khomeini annak a nézeté­nek adott hangot, hogy Car­ter rossz utat választott, amikor — a főpap itt az amerikai elnök napokkal ez­előtti üzenetére utalt — „megbánást tanúsított a múltban elkövetett hibákért, beismerte az elnyomott né­pek. mint például Irán ellen elkövetett bűncselekménye­ket” ám eközben gondosko­dott a volt sahról. Khomeini egységre szó­lította fel az ország népét — mindenekelőtt a diáko­kat és az értelmiségieket — a „fő ellenség, az Egyesült Államok” legyőzése céljából. Külön felhívással fordult a főpap „a kurd testvérek­hez”: tanulják meg védel­mezni az országot, fogadják el a hadsereset és más rend­fenntartó erőket, és ne hall­gassanak azokra, akik a kurd nép nevében a rési rezsim visszaállítására tö­rekszenek. SPANYOLORSZÁG Veszélyes tavasz A tavasz érkezésével az egyébként is mind feszül­tebb spanyol belpolitikai helyzetet a Baszkföldön és Katalóniában tartott válasz­tások még jobban kiélezték. Spanyolország belső életét a polarizálódás jellemzi, s e polarizálódáson belül a fa­siszta terrorszervezetek ak­tivizálódása. Ennek ellenére a Suarez által vezetett cent­rista-jobboldali kormány nem keres támogatást a parlamenti baloldalnál. Sőt: úgy tűnik, mintha Suarez több pártból alakult cent­rista kormánypártján (UCD) belül is teret vesztenének a reformerek és fokozatosan a Demokratikus Centrum Unió konzervatív erői ragadnák magukhoz a kezdeménye­zést. Andalúz trükk A helyzetnek ez az általá­nos vonása befolyásolja az önkormányzattal kapcsola­tos kormánypolitikát is. Baszkföld és Katalónia már régebben megkapta a parla­menttől a nehezen kidolgo­zott autonóm státuszt, s 1979. őszén nagy sikernek lehetett tekinteni, hogy ezt az autonómiát a szakadár terrorista mozgalmak által gyötört Baszkföldön is nép­szavazás szentesítette. Az év elejétől kezdve azonban a kormány fokozatosan letért 1980. április 2., szerda a többi tartománynak nyúj­tandó autonómia megadásá­nak vonaláról. A február 28-án tartott andalúaiai nép­szavazás során a kormány a szocialisták és kommunisták tiltakozása ellenére már olyan feltételeket szabott, amelyek jóformán, lehetet­lenné tették Andalúzia számá­ra az önkormányzat elírásét. (Nem volt elég a tartomány egészének abszolút többsé­ge, az Andalúziát alkotó öt megyében külön-külön is abszolút többségre volt szükség.) Miután a Suarez- kormány ezzel a jobboldali, centralizáló ereknek tett gesztussal is csak a legna­gyobb nehézségek árán tud­ta megakadályozni az ön- kormányzatot — az esemé­nyek a helyzetet tovább fe­szítették. Különösképpen azért, mert a kormány ma­gatartása felháborította a baszk nacionalista erőket. A tartomány alig néhány nap­pal az „andalúz trükk” után március 9-én választotta meg a maga parlamentjét. Baszk barométer A baszk választások ily- módon az általános belső feszültség fokozódásának légkörében játszódtak le. Baszk viszonylatban ez any- nyit jelentett,' hogy az at­moszféra nemcsak a Suarez kormánypártja számára volt kedvezőtlen, hanem az or­szágos baloldali pártok szá­mára is. Ezek a baloldali pártok ugyanis (a szocialis­ták és kommunisták közöt­ti nézetkülönbségektől füg­getlenül) elítélték és veszé­lyesnek tartották a baszk szepara(ásták (ETA) és a hozzájuk csapódó szepara- tista-iterrerisita hajlandósá­gú pártok tevékenységét. Ugyanakkor elítélték a Sua- rez-kormány fokozatosan egyre inkább jobbra tájéko­zódó politikáját, amely ked­vező légkört teremt a ter­rorizmus számára, szinte bá­torítja a jobboldali fasiszta terrorcsoportokat. A baloldal bírálatait és aggodalmait a Baszkföldön tartott választások eredmé­nye teljesen igazolta. A vá­lasztások mindenekelőtt Suarez pártjának vereségét hozták. A kormánypárt Baszkföldön a szavazatok mindössze 10 százalékát sze­rezte meg, és a 60 tagú tar­tományi parlamentben ösz- szesen hat mandátumhoz jutott. A vázolt okok miatt — országos erejéhez képest jóval kisebb mértékben ugyan, de — háttérbe szo­rult a baloldal is. A spanyol szocialisták (PSOE) a sza­vazatok 15 százalékát kap­ták, míg a szeparatisták és terrorista irányzatok ellen különösen élesen fellépő spanyol kommunisták csak 1,5 százalékot. Ez egyben azt jelentette, hogy a nacionalista pártok abszolút többséghez jutottak a baszk tartományi parla­mentben: igaz, a 60 képvi­selői helyből a szavazatok 42 százalékával 25 mandátu­mot a mérsékelt baszk na­cionalista párt (PNV) szer­zett meg. A pártnak a tar­tományi parlamentben te­hát egymagában nincs ab­szolút többsége. Ezért együtt kell működnie a meglehető­sen nyílt szeparatista prog­ramot hirdető Herri Bata­suna nevű párttal (ennek nem is különösen rejtett kapcsolatai vannak az ETA terroristáival). Ez a párt 18 százalék szavazattal 11 man­dátumhoz jutott és további 10 százalékot (6 mandátum­mal) nyertek a még inkább ultrába! vonalat képviselő „Baszk Baloldalnak” neve­zett párt listái. Az önkor­mányzati megállapodást lé­nyegében elfogadó mérsékelt nacionalisták így az önren­delkezés és elszakadás jogét igénylő erők nyomása alatt állanak. Katalán fordulat A változó politikai erővo­nalak hatása szintén meg­mutatkozott a március 20- án tartott katalóniai tarto­mányi parlamenti választá­sokon. A fordulat ebben az esetben talán még komo­lyabb, mint Baszkföld ese­tében. Katalóniában ugyan­is a tartományi autonómia elfogadása sokkal zavartala­nabbá és az országos bal­oldali pártok befolyásának növekedésével párhuzamo­san ment végbe. Mégis — minden várakozással ellen­tétben — a jobboldali pol­gári nacionalista szervezet (Konvergencia és Unió) a katalán parlament legerő­sebb pártja lett. Nemcsak a madridi kormánypárt, te­hát a Centrum Unió, hanem a Spanyol Szociáldemokra­ták (PSOE) katalán szerve­zete is visszaszorult. Az andalúziai és baszk- földi események után a ka­talán választások még job­ban kiélezték azokat a poli­tikai feszültségeket és veszé­lyeket, amelyek e tavaszon a még gyenge spanyol par­lamenti demokrácia rend­szerét fenyegetik. (—i—e.) Részvéttávirat, részvétlátogatás Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Ton Duc Thangnak, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek elhunyta alkalmából táviratban fejezte ki részvé­tét Vnguyen Huu Thonak. a Vietnami Szocialista Köztár­saság alelnökének. Kedden a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács neve- ben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnök helyettese és Házi Vencel külügymi­niszter-helyettes részvétlá­togatást tett a Vietnami Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségén. (MTI) Gyenes András fogadta Ivan Guszevet Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kedden fogadta uz lvan Guszevnek, az SZKP Mari Autonom Szovjet Szociálist ta Köztársaság területi' bi­zottsága első titkárának ve- Zt;.isivel hazánkban tartóz­kodó küldöttséget. A vende­gek hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepsége­ken vesznek részt testvér- megyéjükben, Vas megyé­ben. Á KGST VB ülésezett Moszkvában kedden meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó- Bizottságának 94. ülése. Az ülésen a tagállamokat az ál­landó képviselők, a kormá­nyok elnökhelyettesei képvi­selik — a Magyar Népköz­társaságot Marjai József; a Minisztertanács elnökhelyet­tese. A munkában részt vesz Jugoszlávia képviselője is. Az ülés napirendjén a ta­nács legutóbbi ülésszakán hozott határozatok végrehaj­tása, az együttműködési cél­programok megvalósításának kérdései és más időszerű kérdések szerepelnek. A KGST legközelebbi üléssza­kára a nyár elején kerül sor, és a végrehajtó bizottság ennek előkészítésével is fog­lalkozik ülésén. Rudolf Rohlicek. a bizott­ság soros elnöke az ülés megnyitása előtt meleg sza­vakkal köszöntötte a ma­gyar népet a felszabadulás közelgő 35. évfordulója al­kalmából. Marjai József miniszterel­nök-helyettes válaszában rá­mutatott azokra a sikerekre, amelyeket a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa ke­retében értek el a gazdasági: integráció megvalósításában. Hírügynökségek jelentik MOSZKVA „Az energiatakarékosság, megvalósítása az' iparban, a mezőgazdaságban, áz építő­iparban, a közlekedésben, a kommunális gazdaságban az egyik legfontosabb feladat valamennyi pártszervezet, tanács, gazdasági, szakszer­vezeti és komszomolszerv számára — hangsúlyozza az SZKP KB határozata, amely rámutat: az energiatakaré­kosságnak tömegmozgalom­má kell válnia, el kell érni, hogy a dolgozók milliói ma­guk is kapcsolódjanak be ebbe a mozgalomba. Az il­letékes gazdasági szervek­nek végre kell hajtaniuk. az. előírt megtakarítást, a vég­rehajtás ellenőrzésébe bekell kapcsolódniok a népi ellen­őrző bizottságoknak és a tár­sadalmi szervezeteknek. In­tézkedéseket kell tenni a má­sodlagos energiaforrások ki­használására, például az úgy­nevezett hulladékhő, a kohá­szatban keletkező gázok- és más energiaforrások haszno­sítására. PÁRIZS A „Közvetlen Akció” el­nevezésű francia anarchista csoportosulás ellen végre­hajtott párizsi rendőrakció és az olasz „Vörös Brigádok” terrorszervezet négy tagjá­nak Toulonban történt letar­tóztatása a különböző nyu­gat-európai szélsőséges és anarchista szervezetek közöt­ti szoros kapcsolatokra irá­nyította a figyelmet. A „Közvetlen Akció” elle­ni-rajtaütésnél több Párizs környéki házban é.s abban a lakásban, amelyet a négy olasz terrorista bérelt dél­franciaországi rejtekhelyük­ként, a hatóságok olyan ok­mányokat, fegvvereket és más bizonyítékokat foglaltak le, amelyek a rendőrség vé­leménye szerint a Vörös Brigádok, a Közvetlen Ak­ció é.s a spanyol szélsőséges csoportok közötti közvetlen kapcsolatra utalnak. BELGRAD A Belgradban megrende­zett 9. nemzetközi analitikai kémiai verseny magyar si­kerrel zárult. Hat szocialista ország 22 egyetemenek. leg­jobb diákjai közül a Veszp­rémi, Vegyipari Egyetem két hallgatója, Kráut Béla és"' Megyeri Lajos végzett az el­ső két helyen. A.'csapatver­seny is a veszprémiek győ­zelmét hozta, a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem, a Szófiai Tudo­mányegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem gárdája előtt. TEHERÁN Hétfőn a Richter-skala, szerint 4,1 fokozatú földren­gést észleltek a teheráni egyetem geofizikai, intézeté­nek műszerei. A rengés epi­centruma a, fővárostól <150 kilométerre délnyugatra fek­vő Khoramabad város köze­lében volt, .Károkról eddig, nem érkezett jelentés. . . NEW YORK' „ . .. ' 1 Kort Waldheim ENSZ-fő- titkár hétfőn a Biztonsági Tanács elé terjesztett jelen­tésében azt javasolta, hogy június 15-én lépjen életbe a. világszervezetnek Namíbia függetlenségét előirányzó ter­ve. A főtitkár, aki az általa megbízott delegációnak a pretoriai kormánnyal és Af­rika déli országainak kor­mányaival folytatott tárgya­lásairól számolt be. megala­pította, hogy .Dél-Afrika to­vábbra is akadályozza a Na­míbia függetlenségét ered­ményező s-'abad választáso­kat elő; * "’zó ENSZ-terv megvalósítását. MOSZKVA Nem áprilisi tréfa volt keddenx reggel a havazás Moszkvában: bár a szovjet fővárosban néhánv napja már a fagypont fölött var a hőmérséklet, április elsején reggel hirtelen ül havazni kezdett és néhány ópán be­lül nedves hó fedte be a házakat, az utakat, a gépko­csikat, Az ide! javasz amúgy is ké'.'.k, a hőmérséklet már­cius ban átlagosan négy-öt’ íokkál voli^ alacsonyabb a normálisnál és a hónai) vé­géig éjszakánként még gyak­ran mértek mínusz 10 fokos hőmérsékletet is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents