Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

Az íróasztal i * * Az íróasztal, amelyről alább szó lesz, háttal állt az | ablakoknak. Aki mögötte szökött vblt ülni. az elfelejtette : megfordítani. Az íróasztal, amelyről az alább szó lesz. ■ egy sarokszobában áll, melynek két ablaka bőségesen j ontana fényt erre az asztalra is. ha az nerh háttal állna a * város szépségét keretbe foglaló üvegtábláknak. A szoba, ahol az Íróasztal áll, különbén tágas lenne. : ha felét nem takarná paraván, lévén hogy e fehér para- • ván mögött húzódik meg a ném is alkalmi, a nagyon is : gvakra n használt hálószoba. Más szóval a dolgozószoba j és a hálószoba: egy. Az -íróasztalon természetesen lámpa ; áll, amely gyakran nappal is égett, hiszen az íróasztalt az, aki használta, elfelejtette megfordítani a fény felé. ; Amikor idehozták az asztalt, egyszerűen letették a tál : mellé, majdnem a szoba közepére. Akik hozták, nem na- | gyón tudták, hogy mi a különbség asztal és íróasztal kö- • zött — nyilván —. úgy vélték, hogy minden, aminek négy : lá'\n van és magasabb, mint egy hokedli — az asztal. Az ! asztalnak meg a szoba közepén és a fal mellett a helye. : Az íróasztal tulajdonosa jött, körül se nézett, leült : az íróasztal mögé és munkához, valamint vitához látott. 5 Mert «7 az íróasztal ugyan egyszerű, meg valamirevaló : titkos fiókjai sincsenek, de a körülötte lezajló, nemegy- j szer igencsak éles viták már korántsem voltak egyszerű- j ek. Nagyszerűek inkább és legtöbbször. Az íróasztal T.eninsrádban van, a Szmólniiban. Lenin Íróasztala. Ma múzeumi tárgy, amelyről derűs j bizalmassággal mondják el az. idegenvezetők akik azért j ' itt többek is, mások, mint idegenvezetők —. hogy lám. • Lenin elfelejtette megfordítani az íróasztalt. Háttal ült a • világosságnak, a fénynek, és gyakran még nappal is j kénytelen volt lámpafénynél dolgozni. Háttal ült Péter- ; várnak, a városra tekintő, ablakoknak, mert olyan elemi ; dolgo.t elfelejtett, mint hogy az íróasztalét megfordítsa. J Nem felejtette el. hogy a jövő útja Oroszországban a • forradalom, a eári rend megdöntése. Nem fe’ejtette el megírni a Mi a teendő?-t. meg a ! Kik azok a népbarátok-at, meg az. Áprilisi tézisek-et, meg • a Baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége-t, vagy : a Szociáldemokrácia két taktikája-t. Nem felejtette el ! megírni a csak ezrekben mérhető cikkeit, felszólalásait. • megjegyzéseit. Az íróasztalt, azt elfelejtette megfordítani. : Nem felejtette el a Goelro-tervet az ország víllamo- • sításáról, a szovjet polgári repülés megszervezésének tér- ; vét. a szovjet gazdaság megteremtésének tervét, s ki tudis ! még felsorolni is. hogy hány tervet nem felejtett el, ; ámelvet iórészben talán éppen azon az íróasztalon dolgo- i zott ki, éles és nemcsak élénk vita közepette társaival, ■ azen, amelyet egyszerűen elfelejtett megfordítani.-Ha kissé tatarosan hamiskás szeméi nézem a fényké- : pen, úgy érzem, nemcsak néz bennünket, de ránk is ka- • csínt: — Nos, késői barátaim, csodálkoztok rajtam? Egy or- ! szagot, egy társadalmat meg tudtam fordítani, az íróasz- • falt meg nem... Hát ez csak azért volt, hogy a terem- : örök is tudjanak valami számotokra újat mondani a zse- ■ piális, de feledékeny Leninről... . .és mintha valamiféle kajárwag villanna fel tekin- i telében, a szentet teremteni mindig kész utókor előtt é* • miatt. Ezt a velünk „folyt” párbeszédet persze nem jegy- ■ zik majd fel a lenini dokumentumok közé. tt biztos va- : gyök benne, hogy ez a megfordított íróasztal sem sorol- ■ ható a lenini „jellemzők” kimeríthetetlen tényanyagai ; közé. : De hát a nagy gondólatokat meg kell érteni. Ehhez meg kell érteni a nagy gondolkodókat, akik : merthogy éppen olyan nagyok, valahogyan mindig dísz- ! kiadásba” fél-,' vagy egészvászon kötésben jelennek, meg ■ közöttünk. Vagy olyan tananyagként, amelyből bukni is : lehet. Nemcsak az. életben el, hanem az iskolában meg. j Am a nagy gondolkodók megértéséhez apró kis lépcsőkön j keresztül vezet az út. s ezek a lépcsőfokok nem minden- j kor szükségeltetnek gránitból, avagy márványból állni, j Lehet ilyen lépcsősor eev megfordított íróasztal is. : Illetőleg: egy meg nem fordított íróasztal. Amely mögött : háttal a világosságnak és mégis szemben a fénnyel, ül ; valaki, akit például jómagam ezzel az íróasztallal együtt ■ még jobban értek. Sőt: megértek. Már nem a csillagok- : ban jár. hanem közöttünk. Csak a gondolatok azok. am«- ■ lyek a csillagokat ostromolják: ■ Nos, hát csak ennyit és ezt akartam mondani az író- : asztalról. Amely háttal állt hajdan egyszerre két ablak- • nak is. Ott. a valaha volt Petrográd egykori leánynevelő : intézetének sarokszobájában. A forradalom éotiletévé és ! szimbólumává le+t Szmólniiban. Mert nemcsak a köny- • veknek, de az íróasztaloknak is meg lehet a maguk tör- : ténelme. ! Bortha László: Ipari : ? : : i A folyosó hossza hétven lépés. Az egyik vegén ablak van, az ablak­ban- két cserép. A ta­karítónők minden reggel megöntözik a földjét, de a két sápadt, cse- nevész madzag csak nem akar levelet, virágot hajtani. A folyosó másik végén aj­tó vezet a teakonyhába. A konyhában egy nyúlketrec- szerű szekrényben lehet tá­rolni a hazait, a kétlapos sütőn főzhet, aki hozzáfér. A folyosónak ezen a részén — közveilen a konyha mellett — található a .zuhanyozó és a . vécé. 'Az ajtajukat örökke nyitva felejtik, így ha valaki ide a harmadikra felérkezik, azonnal körbefogja a meleg, nehéz szag ★ — Mióta lakik itt? — Harmadik éve. — Hogy került ide? Hogy választotta ezt a helyet? — Otthonban nőttem föl. Mikor IS éves i'-ttem, azt mondták, jöjjek ehhez a vál­lalathoz, ez jó lesz nekem. — Szakmája? — Nincs szakmám. Segéd­munkás vagyok a panelezók mellen. ★ A folyosóról húsz szoba ajtaja nyílik. A szobák négy­ágyasak. A beépített szek­rényt négy keskeny alsó és négy felső részre osztották. Mindegyiken1 lakat van. A szobában van négy szék is, az ablak előtt pedig egy asz­tal. A függönyt január 1-én fölteszik, január végéti elvi­szik a Patyolatba. A követ­kező januárig nincs függöny. A padló linóleumos, az ágya­kon kéthetente cserélik a huzatot. A paplant szürke pokróc védi. A falba csak gombostűt szabad ütni. A gombostűk legtöbb helyen külföldi autókról és nőkről készült fotókat tartanak. A nők csak fürdőruhásak, il­letve ruhásak lehetnek. ★ — Miért került az ott­honba? — . .. nem tudom pontom san . .. Nem emlékszem. — Szülei? — A város melletti köz­ségben élnek. — Mivel foglalkoznak? — Anyám otthon van. a mostohaapám segédmunkás. — Testvérek? — Egy mostohaöcsém, egy mostohahúgom. Németi Zsuzsa riportja: arcképvázlat fiatal fiáról . 7- Milyen gyakran talál­koznak? “■— ...kéthetente. Apám­mal.’ — Otthon? — Itt. ★ V A folyosó lépcsőházra nyí­ló részén alacsony rács van. Csak jelképes, át is lehet lépni. A második és az első emeleten irodák vannak. A vállalat irodái. Az ottani fo­lyosókon, s a lépcsőháznak ezen szakaszain sok eleven, dús virág. A földszinten, az előtérben egy nagy asztal, négy karosszékkel, három üres könyvesszekrény, a fal mellett még két fotel. Ha valaki részegen érkezik ha­za. ide kell ülnie, míg vala­mennyire ki nem józanodik. Az előtérből egy ajtó az ét­terembe nyílik, egy ajtó a büfébe, egy a portásfülkébe, egy a gondoknő irodájába. ★ ~r Miért nem szokott ha­zalátogatni? — Albérletben laknak. Egy szobájuk van négyőjiiknek. Nincs hol leülni. — Az édesanyja miért nem jön magához? — Sok a dolga. Fáradt szokott lenni. — Szereti a családját? — Szeretem. — Mostohaapját is? — ... azt is. ★ A gondnoknőt Jucika fie- ' ninek hívják. Szőke, jó öt­venes. de negyvennek sem néz ki. Van benne valami meleg, anyás. Kár, hogy az anyák is olykor *az idegekre tudnak menni. Jucika néni reggel nyolc­tól négyig dolgozik. Ö osztja be, hogy a négy képes újság és a négy napilap milyen sorrendben és milyen ütem­ben vándoroljon a szobák közt. Jucika néni mindenki­ről mindent tud. Itt van ki­lenc éve. A legöregebb lakó csak nyolc éve van itt. Az itt töltött átlagos idő három év. A nyolc éve itt lakók közt az 54 é, es Sanyi bácsi a legöregebb. Törzsgárdatag, Hetente öt napot alszik itt, minden napra hoz melegí­teni való ételt. Ruhája min­dig tiszta, otthon sűrűn cse­rélhetik. Az ágya fölött a családról egy fotó, az ágya alatj egy demizson bor. Nem szokott berúgni. Verekedni egyszer verekedett. A szoba­társa beleivott a borba. Egy nagy pofont kapott. Folyta­tás nem volt. a rendőrséget nem kellett kihívni. ★ — Mennyit keres? — Háromezer-ötszázat. — Elég? — Elég. — Hogy osztja be? — Itt mennyit fizet? — Nem kell .. semennyit. ,— Reggeli, ebéd, vacsora? — Ebédet Jucika néninél kelt fizetni. , — Kell? — Ruházkodás? — Takarékoskodik? — Igen. apuka minden hó­napban elvisz a takarékba kétezer-ötszázat. ★ Janikán - zöld, foszlott, kö­tött sapka van. A munkás-* ruha piszkos, szakadt. Alatta zöld, kinyúlt pulóver. A ké­résre. hogy mutassa meg a szekrényét, megrázza a fejét. Nem. Janika egyszer össze­esett. Kórházba vitték, akkor derült ki, hogy két napja nem evett. Azóta a takarí­tónők mindennap megkér­dik: Janika. van még pénze? Evett valamit? Az első évben, amikor ide került, volt saját takarék- könyve Jucika néninél. Ab­ba minden hónapban ötszáz forint került. Apuka jobban takarékoskodik, a könyvet egyszer megmutatta, azóta ő őrzi. A takarítónők rendesek, olyanok, mint Jucika néni. Gondosan takarítanak, letör­lik a port is. És minden na­gyobb ünnepen kis csomagot hoznak Janinak. Süteményt főleg, de néha húst is. ★ — Mesélje el egy napját. •— ötkor kélgk, így beérek hatra dolgozni, mert most nem messzi vagyunk. Isko­lát építünk. Délben van idő visszajönni ebédelni is. Négy­kor végzek. Mosdok, kicsit lefekszem. Lehet, hogy ol­vasgatok újságot, vagy a ha­verom könyvét. Nyolc előtt eszek. Valami szalámifáiét, kenyeret. Aztán megnézem a tévét. Kilenckor alszok. Ek­kor már mindenki alszik. — Beszélgetni szokott? — Szoktam. — Miről? — És a hét vége? — Ha apám elment a pénzzel, megiszunk egy üveg sört a haverral valamelyik presszóban. Télen egész dél­után bent ülünk, tavasszal és nyáron sétálgatunk is. Este néha moziba me gyűrik, ha nem, akkor ott a tévé. — Más szórakozás itt bent nincs? — Azt mondják, kevesen vagyunk ahhoz, hogy hozza­nak ide valamit ★ Janikának van egy barát­ja., Az otthonban két évvel fölötte járt. aztán Ide került. A többieket nem ismeri. Más szobákba átjárni nem divat Még azt hiszik, hogy lopni megy. Főzni nem tud, így nem is szokott, tehát a tea­konyhában sem ismerkedik. A mo6nivalót az apja elvi­szi. ★ — Tervei? — Milyen ember szeretne lenni? — Mint Sanyi. — ő milyen ember? — Hazajár a szüleihez. Néha hét közben is. Otthon építeni fognak ne lei — Kislány, nösülés? — Nem udvarolok még, Talán majd a katonaság után akad valaki. Addig össze­gyűlik az a kis pénz. — Tanulni akar-e valami­lyen szakmát? — A munkáját szereti? — Könnyű vagy nehe-7 — Nehéz. — Szeret itt laleiti? — Nagyon szeretek iff lakni. ★ Az építkezésen a térdig érő csizma karimájáig ér a sár. A szállótól nem méssze nagy, tiszta út húzódik. Ja­nika tudja, hogy az egyik vége Pestig, a másik Miskol- cig ér. Pesten jatt vagy két­szer az iskolával. Miskolcról úgy gondólja, hogy a g veszek helyre hasonlít.

Next

/
Thumbnails
Contents