Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-11 / 84. szám
Zombori László képei a Hatvani Galériában Kint és bent két világa Zombori László: Csatornaépítés Mintha kettéosztaná a világot a művész. Egy belső s egy külső világra. Ilyen érzés kélhet azokban, akik megtekintik Zombori László festményeit a Hatvani , Galériában. Ez a megosz- 1 tottság nem egyszerűen csak a témák elkülönítésében jelentkezik, sokkal inkább egy-egy alkotás megfestésének módjában. A „bent” képei — a Medálos lány, a Munkapad, a Munkatársak, a Lakókocsiban, avagy éppen a Munkásszállón — a melegbarnákkal, szürkékkel, sárgákkal erősen aprólékosan kidolgozottnak hatnak. A Munkásszállón című képnél például a lendületesen megfestett szobabelsőből, illetve a figura alakjából szinte kiugrik az öreg' munkás ráncos arca, keze. Erőszakosan magára vonzza a tekintetet, akár ,a néző , akarata ellenére is. Persze érteni lehet a szándékot itt is és a többi hasonló alkotásnál. Vagyis azt, hogy a művész a lehető legközelebb akarja hozni ' a közönséghez a munkás alakját. A kétkezi dolgozó mindennapjairól, életéről próbál igaz mesét mondani úgy, hogy a lehető legnagyobb gonddal örökíti meg az őt körülvevő egyszerű és nélkülözhetetlen tárgyakat. A lakókocsi nehéz vaságyát, az elmaradhatatlan boros-, sörös-, vagy tejesüvegeket, a széthagyott kenyérvégeket, a csupasz villanykörtét, a homályos szemüveget, az eldobott újságot... Mégis úgy tűnik, az értékes mondandó hatásosságát csökkenti néha a részletezés, a túlságosan előtérbe kerülő szerkesztett- ség. Zombori László „kinti” képei legtöbbjével azonban maradéktalanul gyönyörködtet. A természet meghatározott rendje, úgy tűnik, a fegyelmezettebb és egyben oldottabb kompozíciók létrehozására készteti. Többnyire a vizek világának mindig megújuló, mindig más arcát festi, távolságtartóén, hűvös kékekkel, szürkékkel, fehérekkel. Ez a távolságtartás nem jelenti azonban azt, hogy a művésztől idegen lenne a természet. Nagyon is érezni, mennyire jó ismerője a fáknak, folyóknak, nádasoknak, belvizeknek. Elvezet a kinti hajnali, avagy alko- nyi órákhoz, megismertet a kora tavasszal, a téllel (Vízparti táj, Napfelkelte Fehértón, Téli ártér, Kora tavasz, Zúzmarás fák). Megkapó a Hálók között című festményének szinte elérzékenyült hangvétele (a hálók, akár nagy éji lepkék kiterjesztett szárnyai lennének). De az az alkotása is, amely a folyók rombolását örökíti meg szomorkásán, mesterien (Árvíz után). S persze nem hiányzik innen, nem is hiányozhat az ember sem, hiszen barátja a művész a vizek munkásainak is, a halászoknak. Láthatjuk őket téli halászat közben, hálófoltozáskor, vagy épp a fogás begyűjtése idején. Szép és izgalmas itt minden, ahogy megelevenedni látszik a táj a képeken. Ér-' dekes és szeretni való e világ. Ezt az érzést viszi haza magában a tárlat látogatója is. Németi Zsuzsa írásbeli érettségi: május 19. Véget ért a tavaszi szünet Befejeződött az ünnepekkel együtt hatnapos tavaszi szünet: egymillió 128 ezer általános . iskolás és 189 ezer középiskolás diák csütörtökön újra benépesítette az osztálytermeket. A rövid pihenő után mintegy két hónapig tart még az iskolaév. Az általános iskolában és a gyógypedagógiai intézményekben ugyanis június 13-ig tart a tanítás, azokban az iskolákban pedig, ahol a kötelező tanítási napokat és a tantárgyak éves óraszámát előbb teljesítik, június 80-től kötetlen sportnapokat, kirándulásokat szerveznek. Azokban az általános iskolákban, ahol az előírt 192 tanítási napot június 13-ig nem tudják teljesíteni, legfeljebb június 20-ig tanítanak. Az utolsó éves középiskolásoknak már csak egy hónapjuk van a ballagásig: május 10-én járják majd be utoljára osztályfőnökeik nyomában az iskolák tantermeit, folyosóit. Az írásbeli érettségi vizsgák május 19-én, hétfőn kezdődnek, s szombatig tartanak. A közös írásbeli-érettségi felvételi vizsgák időpontja: május 26—27., hétfő és kedd. A korábbiakhoz hasonlóan, közös dolgozatot matematikából, fizikából és biológiából írnak a diákok, a szóbeli érettségi vizsgákra pedig június 9. és 22. között kerül sor. A középiskolák alsó évfolyamain június 7-e, illetve a 11 napos munkarend szerinti iskolákban június 13-a lesz az utolsó tanítási nap. (MTI) Üzemlátogatás — Élménybeszámoló — A klubakció tapasztalatairól A megyei KISZ-bizottság ülése Hatvanban A rossz fiú A panaszost megelőzte egy levél. Kérelem az iránt, hogy állami gondozásba vegyenek egy'rossz fiút, aki szófogadat- lan, rakoncátlan, folyton megszökik a .szülői háztól. A szülők havi jövedelme eléri a 9000 forintot, ezért nem is anyagiak miatt kérelmezik az állami gondozásba vételt. . — Ez a fiú már a házasságunkat veszélyeztetik.. olvasható a levél egyik sorában. A levél kézbesítése után néhány héttel panasznapra érkeznek a szülők. Egyszerre jönnek be, egymás szavába vágva mondják el a történetet: — Az .úgy volt. kérem, hogy Sanyi gimnáziumba került. Tudtuk, hogy van esze. ezért már az elején elhatároztuk, hogy orvosi pályára küldjük. Néha, amikor kettesben maradtunk, olyan szép volt elképzelni, hogy Sanyi, a mi fiunk, egyszer majd jól kereső, fehér köpenyes orvos lesz. Sajnos, nem így történt. Az első gimnáziumot általános négyessel zárta. Mind a ketten biztattuk, kapcsoljon rá. tanuljon jobban. így a második év végére már a jelesek, közé küzdötte fel magát. Ezen a nyáron külön házi tanítót is fogadtunk mellé, aki a szünidő alatt pihenés helyett, matematikából korrepetálta. Még az osztályfőnök is biztatott bennünket, hogy ha így fog Sanyi tanulni, biztosan orvos lesz. A baj ,a harmadik osztályban történt, amikor érthetetlen okok miatt Sanyi félévkor visszaesett a tanulásban. Azt mondta, mindig fáj a feje és nem tud figyelni az órán. A lelkére próbáltunk beszélni, tanuljon jobbarj, szedje össze magát, mert így soha sem lesz belőle orvos. Falra hányt borsó volt minden szavunk. Egyszer összeesett az iskolában és a kórházba került idegösszeroppanással. Nem sokkal később, hogy elhagyta a kórházat, megszökött hazulról. Csak néhány napi keresés után került elő, hol az égyik, hol a másik rokontól, akik végül is kétségbeesetten adtak hírt hollétéről. Durva lett és goromba, visszafeleselt, p'énzt lopott és csavarogni kezdett. Amikor felelősségre vontuk, dühösen toporzékolt: — Ti tettetek tönkre, mert azt akartátok,'hogy mindenképpen orvos legyek. Az asszony sírni kezd, a férfi átveszi tőle a szót és el- csukló hangon folytatja. — Nem akartunk mi rosszat ennek a gyereknek soha sem, mindent megtettünk érte, célt állítottúnk elé. Orvosnak lenni szép hivatás, nemes cselekedet és kis szerencsével még jövedelmező is lehet. Ezért figyelmeztettük, unszoltuk mindig a tanulásra. Az anyja gyakran hajnali négy órakor felkeltette, hogy tanuljon. Egyik nyáron biciklit is kapott a jó bizonyítványért, máskor ruhával, bélyegekkel és más egyéb módon jutalmaztuk az ötösöket. Semmi sem sikerült. Csavargó lett az egyetlen fiunkból. Nem hogy orvos, de úgy látszik, ember sem lesz már belőle. Ha néha hazavetődik, ordít, kiabál és tűrhetetlen hangon bánt bennünket, a szülőt okolja mindenért. Így nem marad más hátra, hogy kérjük, vegyék minél előbb állami gondozásba, mielőtt még feltartóztathatatlanul a züllés útjára lépne. Elmentek a szülők, ittmaradt az akta. A papír, amely egy szomorú sorsú fiúról, egy derékba tört életről szólt. A vizsgálódás lassacskán mindenre, fényt derített, a szülők mérhetetlen kapzsiságára, nagyravágyására, de arra is, hogy idegösszeomlásig hajszolták a közepes tehetségű gyereket. Azt a fiút, akinek legfőbb vágya az volt, hogy tv-szerelő, vagy műszerész legyen. Ezt a vágyát ugyan soha nem merte el/nondani a szülőknek, és lelke mélyén mindig irtózott a vértől és az orvosi pályától. ' g Elmentek a szülők, lefolyt a vizsgálat, az akra az asztalom hever. Állami gondozásba kellene venni a kilencezer forintos jövedelmű család egyetlen fiát. Dönteni kell, mert sürget a határidő. A szülők türelmetlenül várják a választ. választ, amely egyben vádirat lesz a felelőtlen, nagyravágyó szülőkről is... ' Szalay István Tegnao délelőtt Mlinkó László első titkár elnökletével ülést tartott *a megyei KISZ-bizottság. Ezúttal Hatvanban került sor az értekezletre, mivel a bizottság tagjai látogatást tettek a Hatvani Háziipari Szövetkezetben. Az üzemlátogatás után Mlinkó László, a,ki külAz első latin-amerikai szocialista ország jelenét, művészetét. csaknem 6 órás programban bemutató kubai estet rendez április 17- en. csütörtököm a Magyar Televízió. Elsőként az 1 ellenforradalmi zsoldosok elleni. 1961. ápriA kis alakú könyvecske magában foglalja azokat a legfrissebb adatokat, melyek a népgazdaság fejlődéséről és a lakosság életkörülményeiről széleskörűen tájékoztatnak. Az egyes gazdasági témák bemutatásánál megtaláljuk a korábbi ötéves tervek eredményeit is. A nemzeti jövedelem és a társadalmi .termék, adatai mellett a társadalmi terme1!)S0. április' 11., péntek döttkónt részt vett az MSZMP XII. kongresszusának tanácskozásain, beszámolt élményeiről. A, következőkben a testület megvitatta az 1979. évi klubakció tapasztalatairól előterjesztett tájékoztatót. A téma előadója Szántó Márton titkár volt. A bizottság végül egyéb lisi harcokat felelevenítő, másfél órás dokumentumfilmet vetítik, „Száz óra a hosszú partoji” címmel. Az est foműsoraként az 1967-ben készült, s- több nemzetközi fesztiválon díjat nyert alkotást, a „Juan kalandjai” című játékfimet mutatja be a televízió. lés hatékonysága is helyet, kapott a táblázatok között. Tartalmazza a zsebkönyv az idegenforgalom alakulását, az idegenforgalmi bevételeket és kiadásokat. Megtalálhatók a reálbér és a reáljövedelem indexei, a lakásállomány és a lakásépítés alakulása, a tp-.-^i^aloröfaiztosítási juttatásod összege, stb. Színes grafikonmelléklete lehetővé teszi Magyarország gazdasági és társadalmi életének szemléletes megismerését; a fejlődés, a színvonal, a jelenségek változásának megítélését. Megjelenik: magyar, német, angol, orosz nyelven. 5. Szemjon a „Sofőrök” feliratú táblával megkülönböztetett asztalnál foglalt he- »lyet. A táblácskát Burljak, a Minszkből idekerült sofőr honosította meg. Ilyen táblákat helyezett el több étkezőben az útvonalon. A repülőtéri éttermekben hagyományos a külön asztal a pilótáknak, és ő is pilóta "volt. Az utasok sorba álltak az ételkiadó ablak előtt. Szemjon szerette volna megnézni, hogy mit rendel a diáklány, hiszen szigorúan meg . volt szabva a napi pénzadagja. Franciasalátát és két teát. Nem ragadtatja el magát: életbe lépett a takarékosság. A tanárnő és a kövér bánya- mérnök-jelvényes férfi tejfölt és bifszteket rendelt. A buszon is egymás mellett ültek. Először a táblával jelzett asztalhoz menték oda, a férfi egy pillanatig habozott, aztán átmentek egy másik asztalhoz. — íme, a sofőrök egyetlen privilégiuma — mondta a férfi. — Nem az egyetlen — akart ellentmondani Szepi- jon. De hallgatott. Más sem hiányzik, mint vitába keveredni az utasokkal. Kellemetlenül érintette, hogy ezek ketten ilyen hamar összebarátkoztak. Neki ez sohasem sikerült. — Ez a színes bőrűek számára kijelölt hely — jegyezte meg a férfi. — Rossz a szí.ve, gondolta Szemjon, szólni is akart neki, ne egyen olyan sokat, mert túlterheli a „motorját”. De aztán mégse szólt. Aszja mosolygott az utasokra. Már felnőtt fia van, ha egyszer nagymama. Bár nem lehet nagyon idős, mert három évvel ezelőtt még ő hozott neki Moszkvából iskolaruhát. Szemjon felállt. — Négy perc múlva indulunk — mondta hangosan, hogy mindenki meghallja. Az .utasoknak egyszerre sietős lett. A székeket betolták az asztal alá. Aszja kijött a konyhából. — Tudod, megkérték a kezemet — 'mondta. — Kicsoda? — kérdezte Szemjon. — Burljak: — A pilóta? — Igen, százados volt a hadseregben. — Aszjának felcsillant a szeme. — Mondd meg, mijtor lesz az esküvő?! — Megmondanám, de még nem döntöttem. Már mindent eldöntöttél, gondolta Szemjon, mindent. — Félő egy öregasszonynak mindent újrakezdeni — sóhajtott Aszja. i — Bár én tudhatnék magaménak egy ilyen öregasz- szonyt — mondta Szemjon. — Menj hozzá, ne töprengj. Szívós férfi, no meg a fiadnak is saját családja van már, ideje, hogy a magad életét is elrendezd. — Szemjon úgy mondta mindezeket, ahogy Aszja szerette volna, meg ahogy a barátnői is tanácsolták, de Szemjon valóban így is gondolta. — Köszönöm — szólt Aszja. — Csomagolhatok valami útravalót? — Köszönöm, nem kell — •utasította vissza Szemjon, és csak most figyelt fel Aszja frizurájára, a bodorított fürtökre, és a munkaköpeny alatt észrevette a kék ünneplőruhát. — Öt várod? — Aszja bólintott. A tanárnő árgus szemekkel figyelte őket. Szemöldökét felhúzta, mintha csak bátorítani akarná Szemjont: rajta, rajta, sofőr. Szemjont ez annyira felbőszítette, hogy amikor beült a vezetőfülkébe, megnyomta a kürtöt. A férfiak sietve eldobták a cigarettákat, Szemjon tudta, mennyire jólesik ez a néhány slukk vacsora után, de dühét sehogy sem- sikerült lecsillapítani. • —• Gyorsabban, gyorsabban! — kiabált a teljesen áriadon utasokra. A faluból kiérve fokozta a sebességet. Fel-felvillantak a távi róoszlopok, a négyzet alakú kis kenderáztatők. ... Akkor 'is voltak ilyen kis tavak, egyszer az egyikből inni akart, már merített is belőle, de az anyja észrevette és jól elpáholta; erre még most is emlékszik. A bekerítést követően nappal haladtak, az éjszakát pedig mindig valamelyik faluban töltötték. Az anyja batyujában a ruhák mellett egy térképdarabka is rejtőzött, akkor találta, amikor egy iskolában éjszakáztak. Szemjon sehogyan sem tudta megérteni, miként lehet a térképen iránytű nélkül eligazodni, hiszen a katonáknak a térképen kívül mindig van iránytűjük is. Készült, hogy megkérdezi, de már nem maradt rá ideje. Szemjon emlékezett rá,' hogy egész nap mentek, estére már nagyon álmos lett. A mama elővette a térképet, egy fűszállal a piros, fekete és kék vonalak találkozási pontjára bökött: • — Most itt vagyunk. Holnap éjszaka nagyapánál leszünk. Szemjon továbbra is az anyja mögött vonszolta magát, felverte az út porát: tüzérségi támadást játszott. Mögöttük egy autó tűnt fel. Az anyja nyugtalanul körülnézett: a műút teljesen kihalt volt. Az autó beérte őket és megállt. A kabinból egy katona szállt ki, az egyenruhája ujján ezüst rangjelzés —őrmester ahogy később elmagyarázták Szem- jonnak. Az őrmester bizonytalanul állt szétterpesztett lábán, és az anyját méregette. Az autóból még két katona nézett ki. Az egyik nyelvét nyújtotta Szemjonra. Az anyjának remegett a keze. — Gut — mondta az őrmester. (Folytatjuk) kérdésekét tárgyalt. Kubai est a ív-ben Magyar statisztikai zsebkönyv, 1980