Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-04 / 80. szám
Mindnyájan felelősek vagyunk ünnepeink igaz fényéért Vaskó Mihály ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők, elvtársak! Hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját ünnepeljük. E saép és nekünk nagyon drága nap megünneplésére akkor kerül sor, amikor még a fülünkben csengenek a néhány napja befejeződött nagy esemény, a XII. párt- kongresszus szavai, értékelései. előre mutató gondolatai. S bennünk rezdüi még a kongresszus alig feledhető hangulata, az ország népére gyakorolt és igen nagyrabe- csült hatása. Ma emlékezünk. Emlékezünk a szabadság kezdetére, mert egy szó < sincs talán, amely a magyar szívekben annyi húrt rezdítene meg, amely a magyar értelemben annyi világosságot nyújtana, mint a szabadság gyönyörű neve. Talán azért van ez így. mert annyit kellett küz- denünk szabadságunkért — és sokáig hiába. Történelmünkből jól tudjuk, hogy a szabadság vérrel áztatott zászlait felemelték elődeink, de harcuk mindig csak rövid időre hozott eredményeket, a zászló a porba hullt a hősök kezéből. Sokáig úgy tűnt a magyarságnak, hogy a nemzeti szabadságért kihullott vér nem sarjasztja ki az új, szebb, emberibb, szabadabb élet kalászait már ezen a földön. Évszázadok teltek el hősi felkelésekben és siralmas kudarcokban. De 1919 után már hiába hull az országra a Horthy-fasizmus 25 éve, a KMP üldöztetéstől és árulástól körülvéve is, börtönt és mártírhalált nem félve ébren tartotta népünk szivében a szabadsáp vágyát és világosan meg is jelölte a fel- szabadulás lehetőségét. Nemzeti történelmünknek talán legszörnyűbb ellentmondása, hogy akkor, amikor sorsunk már összefonódott a Szovjetunió sorsával, országáruló uraink mégis az ősibb ellenség, a német imperializmus szekeréhez kötötték a haza sorsát. Történelmi létünk mélypontját jelzi az, hogy 1941-ben mi is háborúba keveredtünk a Szovjetunióval, és országvezető uraink bűnös politikája a Don-kanyarban sok ezer magyar dolgozó vérébe ke- ‘rült. és tragikus módon azok ellen kellett harcolni, akikkel sorsunkat a csillagok már évtizedek óta összefonták és akik fel akartak bennünket szabadítani. A harcok hazánk földjén 181 napig tartottak. Lassú, szívós, hosszas harcokban nyomultak előre a szovjet katonák, kímélve városainkat. kímélve azt, amit a fasiszták esztelen rombolása még meghagyott. És 1945. április 4-én. 35 évvel ezelőtt, o 2. és 3. Ukrán Hadsereg hős csapatai kiverték az ellenséget és cinkosait az utolsó magyar faluból is. Lerombolva és meggyötörve, éhesen és szeretteinket gyászolva, koncentrációs táborokból hazabotorkálva, megtépázva álltunk a fasizmustól felperzselt Európa ideológiai és politikai zűrzavarában. de szabadok, végre szabadok voltunk. Mi csak éreztük, de a szov- jet emberek tisztában voltak azzal, hogy mit tesznek érettünk és nem sajnálták az áldozatokat. Fényt vet erre Vorosilov marsallnak néhány szava, amelyet a fel-, szabadulás teljes befejezése alkalmával mondott a felszabadulásukat ünneplő magyaroknak: „Kívánom — hangzott az üdvözlésekre adott válasza —. hogy ez a föld, amelyért a magyar nép évszázadokon keresztül annyi vért és verejtéket hullatott, most végre valóban szabad, független és boldog legyen”. A magyar nép barátja. Vorosilov marsall abban a történelmi pillanatban és áldozatokra emlékeztetett, de éppen a pillanatnak a magyarság számára sorsdöntő voltát átérezve nem a felszabadító seregek, nem a szovjet nép véráldozatára emlékeztetett, hanem arról beszélt, hogy a magyar nép mennyit küzdött, mennyi vért és verejtéket hullatott a szabadságért. Ezzel a kijelentésével mint-, egy felemelte népünket, letörölte a Ilorthy-fasizmus nemzetáruló szégyenét a felszabadult nép homlokáról és egy világ előtt arra emlékeztetett, hogy népünk hősi múltja tisztán és mocsokta- lanul áll az emberiség előtt. Felemelték a szívünket ezek a szavak és előremutattak a jövőbe. Utat mutattak, hogyan emelkedhetik felszabadult népünk az emberi haladásért harcoló erők első vonalába. Harmincöt év elmúltával már teljes pontossággal kirajzolódik a felszabadulás jelentősége egész nemzeti történelmünk szempontjából. És ma a hála érzése tölt el bennünket. A háláé a szovjet hősök iránt, akik vérüket hullatták a magyar rögre, hogy abból egy új élet kalásza sarjadjon. Hálával gondolunk a nagy szovjet hazára, mely elküldte fiait, hogy egy ellene támadt országot barátként felszabadítson. Hálával gondolunk Lenin pártjára, amely ezeket a szovjet harcosokat felnevelte, az igaz hazafiság és nemzetköziség szellemében, a népek jogainak tiszteletben tartására, a népek szereteté- re. Hálával gondolunk a szovjet anyákra, feleségekre, akik könnyes szemmel búcsúztak el fiaiktól és férjeiktől, hogy messze Nyugaton harcoljanak a dolgozó emberek igazáért, az igazi emberiség győzelméért. Mert eljött az akkori polgárság által műveletlennek kikiáltott szovjet munkás és paraszt katona, hogy a művelt Nyugat által az emberiség örök szégyenére létrehozott koncentrációs táborok kapuját kinyissa és ki támogassa a napfényre a félig égett, elevenen megnyúzott, s egész Európát jelképező emberroncsokat. Ezek a csillagos katonák ezért a nemes gesztusért a legdrágább árat fizették. Ugyanis az élettől megválni és szeretteit elveszíteni mindenkinek fáj. Nyelv ki nem beszélheti, mi tenger áldozatot hoztak a szovjet emberek, mennyi életet adtak oda érettünk is és körülöttünk is a többi népekért. Ha csordultig töltjük is szívünket a hála drága érzésével, nem róhatjuk le tartozásunkat felszabadításunkért. ■ Több kell ide, tettek kellenek.: bizonyítanunk kell. S megpróbáltunk bizonyítani a 35 év alatt. Gondolataink a felszabadulást követő 35 év eseményein sokáig elidőzhetnek. És felmerül a kérdés, mivel lehetne legjobban illusztrálni a bekövetkezett változást. Az emberiség XX. századi álma végül iS megvalósult. A fiatal, demokratikus ország sok konfliktus árán. ng- héz szüléssel és' nagy áldozatokkal, egyre határozottabban a szocialista utat választja. Kétségtelen, hogy a munkásfiatalom megvalósulása egyértelműen szocialista fejlődést hozott. Jól vizsgázott a nép, amelynek több mint három évtized alatt más lett a műveltsége, más a világnézete, más az öntudata. A nép, amely megtanult gazdálkodni, országot vezetni, ismeri a szocializmus törvényeit és igazságait. A nép, amely lerakta a szocializmus alapjait és a továbbiakban is nagyra tör. a nép, amelynek pártja nem mond monológot, hanem dialógust folytat. ' A nép, amely érzékenyen és felelősséggel reagált, amikor az ötvenes évek súlyos gondjai mutatkoztak. S volt, amikor yszta fények mellett sötét árnyak 'is kísérték a társadalom lépteit.. Igen, ezt is jelenti április 4. — előrelépéseket gondok árán. Ennek tanulsága: reálisabb. körültekintőbb elképzelések kellettek, kritikus elemzés, nagyobb megalapozottság. Nem szabad állóképekben gondolkodni. A társadalom .törvényei bonyolultak, a kölcsönhatások árnyaltak és 'sokfélék. A gazdasági és társadalmi valóság felfedezése és birtokbavétele vagy tudományos felvérte- zettséget és felelősséget kíván a gép mellett, a szántó- földör\, a katedrán, az íróasztalnál. Csak így válik valóra a szocializmus íratlan törvénye, miszerint az emberek álmainak be kell teljesülniük. És sok-sok minden be is teljesült. Jólesik végigtekint tenünk a 35 esztendőn, mely népünkre új tavaszt hozott. Olyat, melyhez hasonlót nemzeti történelmünk ezer ■ éve sem ismer még egyet. Sorsdöntő évek voltak' ezek népünk történetében és egyéni életünkben is. Bármi kis részben, de a mi munkánk is benne van ebben a küzdelmes. szép három és fél évtizedben. És ez büszkeséggel tölt el bennünket. Nem az öndicsérettől elvakultan, hanem becsületesen, reális gondolatunkként ki kell mondani, hogy a történelem végtelen nagy színpadán nem volt jelentéktelen dolog az, amit a felszabadult magyar nép végbevitt: az emberi haladás roppant épületén munkálkodtunk, előre vittük az ember ügyét e földtekén és nem hátra, az bizonyos. >Olyan mértékben, ahogyan erőnktől tellett. Aki ezt a 35 esztendőt ellenséges szándékkal becsmérli, kisebbíti eddigi eredményeinket, legszebb javainktól akar megfosztani bennünket, a lelket akarja megölni bennünk, legszebb érzéseinkbe gázol. Mindenkinek meg kell érteni végre: erről a magyar földről már senki sem tudná letörölni az elmúlt évtizedek alkotásait. Üzemóriásainkat, szocialista mezőgazdaságunk eredményeit, új iskoláinkat, a tudást, az igényességet, amire népünket tanítottuk. De szívünkből sem tudná kitépni — a kisebb-nagyobb hétköznapi elégedetlenségeink, néha nehéz éveink ellenére sem — a szocialista haza őszinte szere tétét. S mivel volt erőnk, tudásunk és akarásunk a közbejött gondok elhárítására, a problémáink megoldására, ezzel együtt így a miénk, s így öleljük magunkhoz saját életünk elmúlt 35 esztendejét. De nemcsak a mi vágyaink és álmaink teljesüléséről van szó. Más népek és nemzetek is óhajtanának szabadon és jólétben, békében és boldogságban élni. Mert senki sem vitathatja el a népeknek azt a jogát, hogy küzdjenek nemzeti függetlenségük kivívásáért és megszilárdításáért. a társadalmi felemelkedésért. Ebből kiindulva a mi szabadságunk ünnepén kifejezésre juttatjuk a magyar nép szolidaritását Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeinek igazságos harcával, amelyet nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért vívnak az új gyarmatosító törekvések ellen. Ebben a helyzetben — úgy. ahogy azt Központi Bizottságunk és kongresszusunk is kifejezte — fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy reális cél az enyhülés eredményeinek megvédése, egy új világháború kirobbantásának a megakadályozása. A világfejlődés fő irányát, meghatározó erőviszonyok a' reakciós körök minden próbálkozása ellenére sem változtak meg. A békét, az/ emberiség jövőjét fenyegető veszélyek elhárításához azonban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését ellenző, békeszerető erő aktív fellépésére. Mi magyarok továbbra is arra törekszünk, hogy a bel- ügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös, előnyök alapján fejlődjenek kétoldalú kapcsolataink a tőkés országokkal. Azért tevékenykedünk, hogy a politikai, a gazdasági, a tudományosműszaki és a kulturális kapcsolatokban elért eredmények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájáruljunk a népek közötti bizalom és megértés erősítéséhez. Hazánk, a Magyar Nép- köztársaság a jövőben is megtesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ néped tovább haladhassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján. — De nem lehet a béke követe és hirdetője az, aki szem elől téveszti hazája általános érdekeit. Szeressük szűkebb hazánkat, 'ezt a Mátra—Bükk övezte szép megyét, s dolgozzunk érte, hogy még szebb és kellemesebb otthonunk legyen. De szeressük az egész hazát az emberiség előtti felelősséggel, történelmi küldetésünkért. a szocializmusért. Viszont a haza szeretete és jövőjéért érzett felelőssége legméltóbban feladataink hiánytalan teljesítésébein, a közösségért vállalt áldozatba», a munkában mutatkozzék meg. A párt XII. kongresszusára készülve! a megye kommunistái és érdeklődő pár- tonkívüli dolgozói is kifejezésre juttatták, hogy egyetértenek pártunk politikájával, gyakorlati törekvéseivel, ezért ennek folytatását és megerősítését javasolták. Ugyanekkor szóvá tették azt is, hogy igénylik a ■ párt irányvonalénak határozottabb é.s következetesebb érvényesítését az élet minden területén. Mindnvájan jól tudjuk, hogy a XII. kongresszus e politikát nevünk és további boldogulásunk érdekében egyértelműen megerősítette. Biztosak lehetünk abban, hogv megyénk dolgozói vállalják azt. a rájuk jutó többletet. amit a politika végrehajtása jelent. De számolnak azzal is. hogv a megoldást ígérő ió és szükséges- intézkedések átmenetileg' feszültségeket és gondokat is okozhatnak. Többségük tudja, hdgv gondjainkból csak egyetlen kivezető út. lehetséges: a nagyobb teljesítmény, a hatékonyabb és minőségileg jobb. tenyelmezeitebb és szervezettebb munka, a szilárdabb helytállás. Példás tettekkel szükséges meggyőzni a borúlátókat, fölrázni a közönyösöket. De a siker eléréséhez hit és őszinte bizakodás is kell. A hit pedig az összefogás erejéből, a célok és az eszmék egységéből fakadhat csupán. Nincs és nem is lehet más lehetőségünk, ha az április 4-e által kijelölt út még szebb és virágzóbb magaslataira kívánunk eljutni... Ma emlékezni és ünnepelni gyűltünk össze jóleső érzéssel. Mert mindnyájan jól tudjuk, hogy ha a hibáktól nem is voltunk mentesek, de csodálatos utat jártunk végig az elmúlt évtizedek alatt. S az úton való menetelésben. néha az út keresésében is egyre jobban kiteljesedett, egyre mélyebb és egyre igazabb lett a mi új magyar hazafiságunk is. De ezt az utat egyedül nem járhattuk és járhatjuk végig. E nagy országépítő, új nemzetet teremtő vállalkozáshoz értő és megértő társakra, a közös gondokban és egybe- 1 hangolt cselekvésben fdgant kölcsönös segítségre volt és yan' ma is szükségünk. Ebből adódik az új magyar haza» fiság mélységes internacionalista érdekeltsége mindabban, ami a testvéri szocialista országokban történik. Egyikünk sikere hasznos a másiknak is, mint ahogy esetleges botlása is visszafoghatja a többieket. Ezért kell kezet nyújtani előre is és hátra is. segítve egymás felzárkózását. Az utóbbi években nagy történelmi évfordulók szakaszát éltük. Ez mélységes, szép és magasztos dolog azért is, mert egyáltalán nem mindegy, hogy ezek emlékének ápolása milyen széles és érzelmileg milyen mély emberi gondolatvilágba, milyen eszmei környezetbe ágyazódik. Nem közömbös, ellenkezőleg. igen fontos, hogy a magyar történetem és emlékezésünk ünnepnapjait a közgondolkodás milyen hétköznapjai veszik körül. Mert a hibás, a csonka és a történelmietlen szemlélet a nagy ünnepek és nemzeti sorsfordulók fényét is megkoptathatja. Ezért mindnyájan felelősek vagyunk ünnepeink, hagyományaink igaz fényéért és tisztességéért. Ezt a tiszta fényt, hitünk szerint legnagyobb nemzeti ünnepünk, az új Magyarország születésnapja, április 4-e sugározza minden irányba. Mai életünkre és távoli jövőnkre csakúgy, mint történelmünk évszázadaira. Így kell tehát élnünk, azt kell beleoltanunk gyermekeink szívébe és leikébe. így kell dolgoznunk, mert csak így válik teljes és hiánytalan valósággá 1945 áprilisának ajándéka, és egy hajdan porba sújtott ország eszmé- lőinek akkor még elérhetetlennek vélt álma, a békés, szocialista Magyarország. Éljen április 4-e, hazánk felszabadulásának nagy ünnepe! Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen ' a béke! Táviratváltás VASKŐ MIHÁLY Elvtársnak, az MSZMP Heves megyei Bizottság első titkárának, FEKETE GYŐR ENDRE Elvtársnak, Heves megye Tanácsa elnökének EGER Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Csuvas Területi Bizottsága, a Csuvas ASZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége és Minisztertanácsa, valamint a köztársaság minden dolgozója baráti üdvözletét és jókívánságait küldi az MSZMP megyei bizottságának, Heves megye minden dolgozójának hazájuknak a német fasizmus alóli felszabadulás 35. évfordulója alkalmából. Az elmúlt három és fél évtized alatt a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével Magyarnrszág dolgozói gyökeres társadalmi-gazdasági újjászervezést valósítottak meg. Létrehozták a modern ipart, a fejlett mezőgazdaságot, elérték a tudomány és a kultúra virágzását. Az MSZMP XII. kongresszusa új feladatokat jelölt ki a fejlett szocialista társadalom építésében. Csu- vasia dolgozói őszintén örülnek a magyar nép nagy sikereinek, a hős jubileum napján kívánunk Önöknek, kommunistáknak, a baráti Heves megye dolgozóinak új sikereket a békés alkotómunkában és az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak megvalósításában. I. P. PROKOPJEV, az SZKP Csuvas Területi Bizottság első titkára, SZ. M. ISZLJUKOV, a Csuvas ASZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, L. r. PROKOPJEV, a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsa elnöke. ★ I. P. PROKOPJEV Elvtársngk, az SZKP Csuvas Területi Bizottsága első titkárának, , SZ. M. ISZLJUKOV Elvtársnak, a Csuvas ASZSZK Legfelső Tanacsa Elnöksége elnökének, L. P. PROKOPJEV Elvtársnak, a Csuvas ASZSZK Minisztertanácsa elnökének CSEBOKSZÁR1 Szovjetunió — Csuvas ASZSZK Kedves Elvtársak! Az MSZMP Heves megyei Bizottsága, Heves megye Tanácsa, a megye lakossága, valamint magunk nevében szívből köszönjük nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából küldött testvéri üdvözletüket és jókívánságaikat. A Szovjetunió hősi hadserege súlyos áldozatok árán szabadította fel hazánkat 35 évvel ezelőtt, és ezzel népünk évezredes vágyának megvalósulását segítette élő. Nagyra becsüljük azt a sokoldalú és egyre gazdagodó együttműködést, amely a proletár internacionalizmus elve alapján valósul meg hazánk és a Szovjetunió között, az élet minden területén. A jövőben is elsőrendű feladatunknak tekintjük a magyar—szovjet — köztük Heves megye és a Csuvas ASZSZK közötti — kapcsolatok bővítését, a két nép megbonthatatlan barátságának szüntelen erősítését. Nemzeti ünnepünkön test4 véri üdvözletünket küldjük az SZKP Csuvas Területi Bizottságának, a Csuva.s ASZSZK Legfelső Tanácsának és Minisztertanácsának, az egész csuvas népnek. Újabb kimagasló sikereket kívánunk a kommunista társadalom építésében. VASKÓ MIHÁLY, az MSZMP Heves megyei Bizottság első titkára FEKETE GYŐR ENDRE, Heves megye Tanácsának elnöke 1 .
