Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

HÉTFŐ ÉSTl KÜLPOLITIKAI KOMMENT ARUNK: Kalandorkísérlet HA AZ EMBER egy pil'antást vet a nagy hívügynök­ségek anyagara, vagy — akar találomra — csavargatja a rádió gombját, azt tapasztalja, hogy a naponta ránk­zúduló hirözönnek most elképesztően, majdnem példát­lanul nagy része foglalkozik a kudarcot vallott amerikai Kommandóakcióval. Mi tagadás, a téma még ilyen arány­ban is érdekli az embereket. így vö t ez Entebbétöl kezd­ve Mogadishuig, vagy akár a most Kuba humanitárius közreműködésével szerencsesén befejeződött kolumbiai tuszszedő geriílaakciónál. Igen, az ilyen akciók emberileg önmagukban is ér­dekesek, ha úgy tetszik, a valóság által produkált poli­tikai szuperkrimiről lévén szó. Ám a mostani események­re való reaga'.ás nem ilyen. Carter iráni kalandjának hírét nem a krimiknek, vagy a tőlünk több szempontból is távoli eseményeknek kijáró borzongással fogadta a nemzetközi közvélemény, hanem a jeges rémület hideg­lelős vacogásával. Pártállástól és érzelmi alapállástól függetlenül ezt a kalandot úgy fogadta a világ, hogy szinte mindenki a szó szoros értelmében a saját bőrén érezte a tragédia, még­hozzá a számára személy szerint is veszélyt jelentő tra­gédia szélét. Amit a Fehér Ház nem gondolt végig — pontosabban: végiggondolt, csak szokás szerint hatalmi- vá'asztási érdekeinek alárendelt —, azt a nemzetközi köz­vélemény egészséges önvédelmi reflexével azonnal felis- n írté és levonta belőle a következtetést: ez a kudarcba fulladt, ijesztő akció olyan esztelenül veszélyes volt a vi'ág — igen, az egész világ! — szamára, hogy kudarcá­nál csak a sikere hozhatott volna nagyobb katasztrófa­veszélyt! A jelenlegi, amúgyis feszült nemzetközi helyzet­ben, a földkerekség egyik legneuralgikusabb térségében pontosan ez a — mondjuk ki — felelőtlen kalandorki- sérlet könnyen lehetett volna az a szikra, amely esetleg jóvátehetetlen — visszafordíthatatlan — láncreakciót in­dít el. Ez a felismerés süt át még az Egyesült Államok szövetségeseinek kötelességszerü, bágyadt „szolidaritási'’ nyilatkozatain is. Nemcsak a tekintélyes nyugati újságok, de tekinté­lyes nyugati politikusok is alig titkolt rémülettel emlé­kezteinek a Carter-kabinet eddig már ezerszer szóvátett megbízhatatlanságának, következetlenségének, kiszámítha­tatlanságának újabb riasztó bizonyítékára. A Közös Piac tagállamainak — Japánnal együtt — különleges okuk van az aggodalomra. Washington, az ígérgetés es a zsa­rolás egész eszköztárát felvonultatva, olyan alapon vette rá a nem egyszer nagyon is vonakodó szövetségeseit az frán e leni komolyabb gazdasági-politikai szankciók kilá­tásba helyezésére, hogy „ellenkező esetben” maga az Egyesült Államok „kénytelen lenne" katonai lépésekhez folyamodni. És mikor a szövetségesek „kisebbik rossz” jeligére beadták a derekukat, jött a — szokás szerint megkérdezésük nélküli — katonai lépés... MINDEZEK FÉNYÉBEN megkockáztatható az a ki­jelentés. hogy az életveszé'yes amerikai kalandnak hosz- szabb távon talán valami haszna is lehet. Talán mind a nyugati — benne az amerikai — közvéleményt, mind a vezető politikusokat a korábbinál jobban elgondolkoztat­ja: milyen áron kell — kell? — szo’gálniuk a jelenlegi washingtoni vezetés vélt, vagy valóságos hatalmi érdekeit? Harmat Endre Cyrus Vance lemondott Az Iránnal szemben tett amerikai katonai lépések el­leni tiltakozásul lemondott Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter. A minisztéri­um több vezető munkatársa hír szerint követi a lépést. Vance döntése újabb sú­lyos csapás a Carter-kor- mány amúgyis gyorsan csök­kenő hazai és nemzetközi te­kintélyére. Vance korábban több demokrata kormányban szolgált és a Carter-kabinet nemzetközi szempontból leg­ismertebb, legtekintélyesebb tagjának számított. Vance korábban közölte az elnökkel: ha katonai lépése­ket tesznek az iráni ameri­kai túszok kiszabadítására, lemond. Vance egyaránt el­utasította az iráni kikötők elaknásítására, a tengeri zár­ra, valamint a múlt heti (csúfos kudarcot vallott) kommandóakcióra vonatko­zó terveket. Visszavonulása meghazud­tolta a Cartet'-kormány más vezetőit, akik az elmúlt na­pokban ismételten azt mon­dották, hogy a kabinet va­lamennyi, a kérdésben érde­kelt tagja részt vett a kom­mandóakció terveinek ki­dolgozásában és azokat he­lyeselte. A külügyminiszter után ál­landó helyettese, Warren Christopher vészi át az ügyek intézését. Vance a választások után mindenkép­pen megvált volna tisztétől. Kapjelentések szerint Cy­rus Vance már április 21-én lemondott, és Carter kérése ellenére sem vonta vissza döntését. Visszavonulását azonban titokban tartották, hogy abból ne derüljön fény a küszöbönálló akcióra. EGK csúcstalálkozó Látszólag egység — valóban ellentétek A kompromisszumok kere­sése és az iráni helyzet elő­térbe kerülése jellemezte az Európai Gazdasági Közös­ség kétnapos csúcstalálkozó­jának első, vasárnapi tanács­kozásait. A Közös Piac kilenc tag­államának állam- és kor­mányfői, valamint külügy- és mezőgazdasági miniszterei szemmel láthatólag arra tö­rekedtek, hogy a nemzetközi helyzetre való tekintetlel háttérbe szorítsák belső — elsősorban gazdasági és pénzügyi téren jelentkező — ellentéteiket. Mégsem sike­rült megegyezniük, hogy mennyivel járuljon hozzá Nagy-Britannia a közös költ­ségvetéshez, s hogy mennyi­vel növeljék a mezőgazdasá­gi termékek idei felvásárlá­si árát. Jóllehet a tanácskozás részvevői magánbeszélgeté­sekben nem titkolták elege- detlenségüket az Egyesült Államok iráni kalamdorak- ciójával szemben, kifelé „szolidaritásukról” biztosít­ják az Egyesült Államokat és iráni, politikáját. Ezt tet­te nyilatkozatában Giscard d' Estaing francia köztársa­sági elnök, és Carter elnök­höz intézett táviratában Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellár is. Jól értesült források sze­rint a csúcstalálkozó részve­vői hétfőn nyilatkozatot tesznek közzé, amelyben szo­lidaritásukat fejezik, ki az Egyesült Államok iránt, a teheráni kormánytól pedig követelik az ötven amerikai túsz május 17-ig történő sza­badon bocsátását. Ellenkező esetben a Közös Piac életbe lépteti Iránnal szemben a má^ korábban bejelentett politikai és gazdasági meg­torló intézkedéseket. (MTI) • Olajdosszié 1. Drake ezredes hagyatéka A TŐKÉS ORSZÁGOK KŐOLAJTERMELÉSE. A fekete arany a 80-as években is központi helyet foglal el az emberiség min­dennapjaiban. Nemcsak azért, mert ez a „kedvenc” energiahordozónk, hanem mert az olajpiaci viszonyok valószínűleg kuszák, kiszá­míthatatlanok maradnak, s az olajkorszak alkonyának közeledtével fokozódnak az energiagondok. Napjainkban alig akad ember a világon, aki — ha a kőolaj szóba ke­rül — ne társítaná vele mindjárt a szűkös energia- forrásokat, a szinte hihetet­len mértékű áremelkedése­ket, a pénz.hajhász olajmono- póliumokat, s a Kőolajexpor­táló Országok Szervezetét, az OPEC-t. Az igazság az, hogy az 1073—74. évi árrobbanás óta sokat okultunk az olajjelen­ségekből. Ráébredtünk pél­dául arra, hogy az egykor kimeríthetetleneknek hitt le­’ lőhelyek néhány évtized múltán igen megcsappannak, hogy az olcsó olaj korszaka végleg a múlté. Felismertük, hogy a takarékoskodás pa­rancsoló szükségszerűség, hogy a „piszkos” szén is új­ra hasznos és gazdaságos energiaforrás lehet, s hogy a jövő század elmúltával már csak az atom- és napenergia — vagy valami más? — fe­dezheti növekvő szükségle­teink zömét. Ráadásul mos­tanában az Egyesült Álla­mokból érkező hírek ismét arról tanúskodnak, hogv az olaj felelőtlen politikusok számára akár fegyveres konfliktus kirobbantásához is ürügy lehet. Carter ame­T-------------------------------------------­(S) lUS n fi Lean 1980. április 29., kedd rikai elnök nemrég az USA létfontosságú övezetévé nyil­vánította a világ leggazda­gabb olajmezőivel rendelke­ző Perzsa-öbölt, s közölte, hogy ott katonai erővel is kész megvédeni az amerikai érdekeket. Sokan azt hiszik, hogy a fekele arany árnyoldala csak az árrobbanás óta mutatko­zott meg, hogy azóta élvez­zük egyszerre előnyeit, s fél­jük hátrányait. Valójában a kőolaj addig volt ellentmon­dásoktól mentes az emberek számára, amíg az amerikai Pennsylvániában Drake ez­redes 1859. augusztus 27-én végre nem hajtotta az első „ipgri” mélyfúrást. Az időszámítás előtt jóval a sumerok hasznosították először. Tömítő- és kötő­anyagként használták az asszírok és babiloniak is a föld ha&adékain kiömlő bi­tument. A középkorban ko­csikenőcsöt készítettek belő­le, világítottak, gyomorbete­geket, reumásokat gyógyí­tottak vele. Aztán sikerrel járt Drake ezredes kísérlete. A napot, amikor kútból elő­ször tört felszínre olaj, azó­ta a fekete arany „világgaz­dasági születésnapjának” tér kintik. Megnyílt az út a ben- zinkorszakba. A századfordulón tíz or­szág termelt olajat. A kiak­názható készleteket mind­össze egymilliárd tonnára becsülték 1920-ban, de a klasszikus gyarmattartó ha­talmak egyike-másika — Franciaország. Nagy-Britan- ni,a. Németország — már túl volt az első olajcsatán. Az amerikai olajipar átlépte az országhatárokat: az Egyestilt Államok 1918-ban az első helyen állt a világtermelés­ben 69 százalékos részesedé­sével. A monopóliumok fő vadászterülete, a Közép- és Közel-Kelet, akkor még csu­pán 1 százalékát adta a ki­termelt olajnak. A fordulat 1944-ben következett be: a Közel-Kelet 42 százalékos részesedésével maga mögé utasította a 34 százalékos Egyesült Államokat. Tom­bolt az olajláz. A Drake ez­redes mélyfúrása óta eltelt több mint száz esztendő so­rán a kutató- és termelőfú­rósok száma mintegy három­millióra emelkedett és az évek múlásával mélységük is nőtt. .. Tavaly a'világ kőolajter­melése megközelítette a 3,3 milliárd tonnát. A világ kőolajtermelése 1979-ben (ezer tonnában) észak-Amerika 5S5 imm> Déi-Amerika 193 950 Közép-Amerika So :ioo Nyugai-Európa 110 450 Kelet-Európa és a Szovjetunió 000 170 Afrika 305 250 Közel-Kelet 1 131 700 Távol-Kelet 251 375 A gazdaságosan felszínre hozható készleteket mintegy 100 milliárd tonnára, boly­gónk elvileg lehetséges olaj­kincsét pedig 272 milliárd tonnára tartják a szakértők. A jelenlegi fogyasztási szint mellett a világ kőolaja a szá­mítások szerint a következő század második évtizedének végéig elegendő. Ha azonban a fogyasztás akárcsak 5 szá­zalékkal nő, az olaj búcsú­éve 1999 lesz — jövendölik a borúlátók. Sokan közülük hét esztendeje kongatják a vészharangot. Ennek ellent­mondani látszik, hogy 1973— 74 után hatalmas lelőhelye­ket fedeztek fel Mexikóban, Venezuelában, s a geológusok még megbúvó szénhidrogén- teleneket sejtenek a Szovjet­unióban, az Egyesült Álla­mokban, Eatin-Amerikában és a Közép-Keleten. Szovjet, francia és német tudósok szerint, ha megszűnik az esztelen pazarlás, századun­kat még elkerüli az energia- válság. Kocsi Margit (Következik: 2. A legendás és rettegett OPEC) Kitüntetések kiváló munkáért (Folytatás az 1. oldalról) A MEZŐGÉP gyöngyösi gyáregysége eddig összesen több mint tíz alkalommal érdemelte ki a kiváló minő­sítést, amiből négy a mosta­ni ötéves terv időszakára esik. A selypi cementgyár kitüntetése %■ A Cement- és Mészművek tíz üzeme közül a selypi öt éven belül immár másod­szor szolgált rá a „kiváló gyár" címre, legutóbb 1979- es munkája alapján. A hét­tőn délután rendezett mun­kásgyűlésen arról is szó esett, mit kellett az elis­merésért tenni. Így tudtuk meg. hogy a gyár tavaly 380 millió forint értékű árut ter­melt, s 64 millió forint nye­reséggel zárta az évet. Főként a nyomócsőüzem tett ki magáért Selypen. Ott volt a legtöbb a nyereség — 50 millió —, ami nem füg­getlen a legyártott 1470 ki­lométernyi eternitcső minő­ségétől. az import alapanyag, az azbeszt csökkentésétől. Igen kedvező ugyanakkor a tűzálló és fehér cement de­vizakitermelési mutatója is. Főleg Jugoszláviába, Cseh­szlovákiába, Bulgáriába szál­lt Irtottak belőle. Egyre inkább lendítő erő a 23 szocialista brigád tevékenysége. Közü­lük a legjobb most Kovács \ Bertalan csőüzemi kollektí­vája volt, megszerezte a vál­lalat kiváló brigádja címet. A munkasgyűlesen Bauer György igazgató vette át a kiváló gyár kitüntető okle- i velet dr. Riesz Lajos vezér- I igazgató-helyettestől. Tizen­hatan részesültek vállalati kiváló dolgozó kitüntetésben, négyen kaptak vezérigazgatói dicséretet, negyvenötén pe­dig jutalmat. A Cement- és Mészmű Vállalat is kiváló lett 1979- es eredrrtényei nyomán. A központban rendezett ün­nepségen három selvpi dől- i gozó — Pásztor Miklós mű- 1 szaki igazgatóhelyettes, Koczka László művezető. Illés Gábor gépmester — 5 miniszteri kiváló dolgozó ki­tüntetést vehetett át. Emlékünnepség A náci koncentrációs táborok felszabadulásának 35. évforduló­ja alkalmából a Magyar Parti­zán Szövetség nácizmus üldö­zöttéinek bizottsága vasárnap emlékfnnepséget rendezett a Szabó Ferenc Állami Zeneiskola nagytermében. Csendes Károlv nyugalmazott legfőbb ügyészhelyettes, a Nüb alelnöke megnyitójában cmlé_ keztetett 1945. áprilsára, a buchenwaldi koncentrációs tábor foglyainak sikeres felkelésére, a tábor felszabadítására. Molnár Béla. a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára ünnepi beszédében meeái- lapíi/nta. ho~v az eltelt három és fél évtizedben felnövekedett nemzedékekben sem halványult el az üldöztetések, a harcok em­léke, s nemcsak értik és érzik, hanem vállalják is a fasizmus elleni küzdelmet. falsam •FAMUTAKŰJO AWUSfm MÁJUS lém Minden 20 Ft értékű textil hulladék után egy sorsjegyet is ad a MÉH HmtméNiSORSOLÁS JÚNIUS 20 án Nyeremények: Trabant személygépkocsi, Color Star színes televízió. Uranus fekete-fehér televíziók,vásárlási utalványok, Temaforg fonalak, Képes Sport, IPM és. Füles éves előfizetések. s Harmadik alkalommal nyerte -el a kiváló szövet­kezet címet az egri Techno, lux Szolgáltató Ipari Szövet­kezet. A kitüntetés átadásé* ra hétfőn délelőtt került sor a KISZÖV megyei központ­jában. ahol a ko'lektíva képviselői ünnepélyes kül­döttgyűlésen vettek részt. Az ünnepségen megjelent Király Józsefné. a megyei párt'végrehaj tóbizottság tagja. Somodi Lajos, a me­gyei pártbizottság gazdaság* politikai osztályának vezető­je. s ott voltak a város pár- és tanácsi testületéinek kép­viselői is. Polonkai László emléke­zett meg a munka ünnepé­ről és szó't azokról az ered­ményekről. amelyek tévén harmadszor is e megtisztelő cím birtokosa lehetett a szövetkezet tagsága. A la* kossági szolgáltatások adják a szövetkezet alapvető tevé­kenységét; a színvonal ja­vításával, új szolgáltatások bevezetésével elismerésre méltóan tudtak megfelelni a lakosság igényeinek. Ami ugyancsak fontos a szakmá­ban: csaknem kétmillió fo* rint ráfordítással szépítették, modernizálták, tették von­zóbbá a fodrász- és kozmeti­kai szalonokat. A munkasi- kerekben fontos szerepük van a szocialista brigádok­nak, a mind jobb munkára serkentő versenymozgalom­nak. A nemrégiben megtartott évzáró közgyűlésen értékel* ték a közösségek tevékeny­ségét, itt adták át az öt legeredményesebb brigád­nak az aranykoszorús jel­vényt. Az ünnepi küldöttgyűlésen dr. Holló Béla. a KISZÖV elnöke elismerő szavak kí­séretében adta át a kivá'ó szövetkezet címet igazoló oklevelet, s a kiváló mun­káért miniszteri kit önteté' seket. Ezt a kitüntetést kap­ta Kovák Sándorné fodrász és Kiss Pál Antal, a szövet­kezet, szskmafejleMstéai bi­zottságának elnöke. A kollektíva élen jár 0 tömegsportmozgalomban is. Elnyerte az OKISZ elisme­rő oklevelét és a KISZÖV vándorserlegét. Az ünnepség befejezéseként Somodi La­jos köszöntötte a küldött* gyűlés résztvevőit, s szólt azokról a követelményekről, amelyek teljesítésével jut­hatott kitüntetéshez a szö­vetkezet. Vasutasok kitüntetése A hagyományokhoz híven május elseje előtt vasutas- brigádokat tüntetnek ki az. elmúlt évben végzett mun­kájuk alapján. A Vasutasok Szakszervezetének elnöksé­ge által alapított MÁV Ki­váló Csomópont kitüntetést kapta meg Vámosgyörk, a gyöngyösi állomást pedig a Kiváló szolgálati hely cím' mel jutalmazták. Ezzel együtt több szocialista bri­gád vehette át az arany-, ezüst,* illetve bronzkoszorú­val ékesített oklevelet mind a csomópontokon, mind pe­dig a hozzájuk tartozó von­tatási főnökségeken. Kiváló szövetkezet a 1 tc.niNULUA

Next

/
Thumbnails
Contents