Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-27 / 98. szám
A magyar karikatúra 35 eve címmel nyílt kiállítás Budapesten, a Bartók Béla úti Gálé*J 'Inn* (Hauet Lajos felvételei — KS) [pp*!>•>*«««v»*«Mt9 9«ff«**saa«aa*s9«ia*tettsairtas| Galambszögi József versei Végül Virradat Ar, driften Nem borult könnyeket «irr» soha Az ember ábcl-halallal halt Fiainak friss sírjaira, ís a kerub lángoló pallosa Sem szelídült fejfává. nem, soha: Magunk vagyunk. Aura Tudom, fenségé* Prométheusz A lángokat Nem a hitvány Herosetratosznak Ragadtad el. De nézd! Epheszosz c város itt, £s amott a szűzi Artemisz Templomát gyalázzák lángjaid. Mikor a halait foganat letepert <m bélés/ titkon kihordott térhét vasakba pólyáivá : ar Enóia Gay mélyére zarta, j a ráncaikban a napkeltet raratali mécsek • fényéként tükröző véé vizek • föloldoztak a partokat s a pillérékét, : a és szént kenetként végigvitte a szél : házról hazra járva a tenger i sós lehél j az ébredő Hirosimában. Testtartásunk áru kodik gondolatainkról Ha tanár vagy, óvakodj attól a diáktól, aki kényelmesen hátradől székében, jó messzire kinyújtja lábait és le-lekonyuló fejét egyik ‘tenyerében pihenteti. Ez a dták egyáltalán nem figyel arra. hogy mit mondasz — untatod. De arra a diákra is figyelj, aki ott ül meilet- lé. összefonja karjait és ke- resztbeveti lábait. Nagyon mereven tartja magát? Ha igen. akkor egyáltalában nem ért egyet veled. Az említett két diák ugyanis, anélkül, hogy tudna róla. beszél hozzád, mégpedig egy egész különleges testtartási nyelv használatával. Ezeket a jeleket a közelmúltban megfejtette Peter Bull, a York University lélektani tanszékének egyik tanára. Vizsgálatai arra engednek következtetni, hogy a tanároknak egyáltalában nincsen szükségük kérdőívekre ahhoz; hogy kitalálják, vajon a diákok szeretik-e előadásaikat: ha ugyanis jobban kinyitják szemüket, akkor a választ saját szemükkel is megpillanthatják, mégpedig' diákjaik testtartásában. Peter Bull felkért 44 diákot arra, hogy hallgassanak végig 8 televízióra felvett előadást, amelyik mindegyike 5 percig tartott. Az előadások témái rendkívül változatosak voltak. Szerepelt közöttük például egy rendkívül unalmas jelentés, a következő címmel: „Hogyan neveljünk fürészfának alkalmas fákat házikertünkben”. Egy másik téma egy híres indiai bűvészmutatványt rtiagyarázott. el. A témák között szerepeltek napjainkban erősén vitatott kérdések is, mint például a börtönreform szükségessége. vagy például a fájdalommentes halál problematikája. Miközben a diákok hallgatták az előadásokat, lefilmezték őket. s. azután periig kérdéseket tettek fel nekik az előadásokkal kapcsolatban. A válaszokat összevetették a ’ lefilmezett testtartásokkal, és Peter Bull így bebizonyíthatta, hogy a testtartás valóban tükrözte a diákok véleményét. Azok a chákok. akik nem értettek egyet az előadással, mereven tartották magukat, fejüket egyenesen felemelték, karjukat keresztbe fonták es lábukat keresztbe vettették. Peter Bull szerint legalább 4 módja van annak, hogy miképpen vetjük keresztbe lábunkat, de azok a diákok, akik egyáltalában nem értettek egyet az előadással. a legkényelmctle- nebb módszert választottál;. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen egy erőteljesen védekező testtartást öltöttek magukra, mintha csak meg akarták volna védeni magukat a számukra ellenszenves véleménytől. Amikor azonban az előadó hallgatósága ülés közben kissé fél.oldalra dől. nem mocorog a helyén, hanem bizonyos „ernyedtséggel” szinte átadja magát a feléje áramló szavaknak, akkor ez azt mutatja, hogy a tanár meg lehet elégedve. Diákjai egyetértenek vele. Az unalom jelei szinte félreérthetetlenül kiviláglottak a kísérletből. Amint megkezdődött a „Hogyan neveljünk fűrészfának alkalmas fákat házikertünkben” című rövid kis előadás, a diáko.k. .tesffc szinte azonnal előrecsúszott a székeken, a fejük kissé lekonyult, és általánosságban véve testtartásuk arra engedett következtetni, hogy csak nagy kínnal tudják magukat visszatartani attól, hogy él ne aludjanak. Amikor azonban az indiai bűvészmutatvány elmagya- rázására került a sor, szinte az összes diák előrehajolt, és lábát a széke alá húzta. Figyelem, tanárok! Minél tovább tartják a diákok lábukat a székük alá húzva, annál érdekesebbnek találják előadásotokat. Peter Bull szerint az emberek egyáltalában nincsenek tudatában annak, hogy hogyan viselkednek ilyén esetekben. Amikor a diákokat megkérdezték, hogy próbálják elmagyarázni, hogy hogyan is ültek, amikor unták az előadásokat, a diákok képtelenek voltak erre. De amikor megmutatták a különböző testtartások rajzait, a diákok azonnal helyesen választották ki az érdeklődést és az unalmat tükröző testtartásokat. bár az egyetértés az egvet nem értés esetében már bizonytalanabbak voltak. Peter Bull következő terve az. hogy gondos vizsgálat alá veti azokat a testtartásokat. amelyeket beszélgetés közben „produkálunk". A „Social Science Research Council” kutatóintézettől 1» ezer fontot kapott arra, hogy kivizsgálja a „beszéddel kapcsolatos testmozgások társadalmi funkcióit”. Peter Wilby Humorszolgálat A feleség mondja a férjéNemzetközi közmondások A háború azcW. annyira embertelen, meri emberek csinálják. — A lejjembers/ei előbb ember = az emberevő. Ma embertársad bajban Ie*z ős segítesz raita. biztosan nem felejt el ha újra bajban lesz. A legelső, amit az új dolgozó megtanul munkahelyen, az, hogy mennyi prémiumot kapnak a többiek. Rossz dolog, hney nyugdíj körül, amikorra sok emlékünk gyűlik össze agyunkba, kérd gyengülni emlékezőtehetségünk. Fgv szikrányi jó tanács többet ér, mint egy tüzijátéknyi figyelmeztetés. Tartós használati tárgvnak azt nevezzük, ami naóg akkor is tart. am kor már az utolsó részletet kifizetjük. Az ezermester munkája ma már abból áll. hogy a lakásban úgy végezzen ei egy*#árv javítást, hogy a kihívott mesterember még rendbe tudja hozni. ..... . A gépkocsi' jármű, mely az emberiséget két részre ©szíja: elevenekre és holtakra. Olvasom, hogy a levegő szennyeződése ellen kírdeni kell, s hogy az áruházi tolvajok csak akkor lépnek munkába. ha a levegő tiszta. Következésképpen a tolvajok lassan kihalnak. Fgy kis közgazdaság — Mi a különbség a tőke és a munka között? — Ha valakinek kölesön adok pl. ezer forintot, akkor az tőke. Ha vissza akarom szerezni, akkor az munka. — Mi a különbség a spekuláció é* az üzlet között? — Ha egv üzleten vesztünk, akkor az spekuláció. Ha egv spekuláción nyerünk, akkor az üzlet. • Francia lapokból: Dénes Géza — Miért .vagy ilyen kétségbeesett? , — Áthelyezték a vállalati igazgatót máshová. — Na cs? Majd jön egy másik! — Az igaz. de az már nem az én nagybátyám lesz! — Vádlott, miért szöktöt meg a börtönből? — Meg akartam nősülni. — Furcsa elldpzclcsci vannak a szabadságról! > .4 főnök dicséri az új titkárnőt: — Nagyszerű! Csak három hibát csinált. Igazán nagyon örülök! És most legyen szives, Írja le a második szót... A vonaton egy angol utazik, vele szemben ül egy skót. Az angol kiváló minőségű cigarettával kínálja a skótot és egyúttal gyufát kér tőle. —4 Gondolhattam volna — 'mondja a ~ skót, miközben á tadja a gyufát —. hogy van a dologban valami csalafintaság ... * — A férjemnek végre megjött az esze! — Elvált tőled? * Az egyik néző mondja a másiknak a moziban: — Ezt a filmét már negyedszer látom, de a színészek még egyszer sem játszottak olyan szépen, mint ma! * . — Nagyon szeretem a természetet — mondja a barátnőjének Alena. — Ahhoz képe.st. ahogy a természet bánt veled, ez igazán nagyon szép tőled! nek: — Ha te engem egyfolytában csak nevelni akarsz, akkor minek vettél el feleségül! Inkább adoptálnod kellett volna! * Fogolytársa kérdezi a börtönben a volt bérelszámolótól: — Te mért vagy itt? — Azért, mert nem létező dolgozók bérét utaltam ki magamnak, most pedig kiveszem az ő szabadságukat.. . — Papa, mi az a diplomata? — A diplomata olyan ember, aki mindig kétszer meggondolja, amíg semmit nem mond. * — A feleségem elvitte az összes pénzt, és elment. — De hiszen ez nagyszerű! — Miért nagyszerű? — Az enyém ugyanezt tette, csakhogy ö maradt... — Mit tudna ajánlani ebédre? — Hát... a legkevesebb kifogás a gulyás ellen volt... * — Higgye el. gondolatban mindig maga mellett vagyok ... — Ugyan! Hiszen azt sem tudja, hol lakom. — Ugye, a modern férfi kispolgári csökevénynek tartja a hozományt? — Az attól függ. hogy a vőlegényről van-e szó. vagy a menyasszony apjáról? Bagóién élnek... A dohányzás elleni kvrza* lem évéhen érdemes arról is szólnunk, hogy népünk szó láskészletébed a dohányzás régi formájának, módjának megnevezése is gyakran vállalja a kulcsszó szerepét. A bagózásról van szó. Hogy mennyire változatos jelentéssel és használati értékkel utalnak az ilyen szó lásmódok és szóláshasóhlatok emberi magatartásformáiéra valóságmozzanatokra, arról ezek, a mi vidékünkön is ismert szólásformák bizonykodnak: Bagóra játszik (nefr pénzben kártyázik), rnájd táncol bagóért is (adja még alább is), bagóién élnek, ba gélére esküdtek (vasházasok), amolyan bágobesó ember (alkalmi piáéi hordár), ez a beszéd. nem mikor a rágott bagót kináffék, ep# bagón váltak stb. Ez utóbbi szólásváltóáfet kifejező és művészi értelmezését Illyés Gyula vállalja: Egy régi szólás jut estémbe. /itt szunnyadt szívembe temetve/ ,.Egy hágón voltak” . ennyi nem több a szó, az ősöktől öröklött. Egy bagón így mondták a régi/ pásztorok : testvér-módra élni-/ szegény szegénnyel egy bagón élt.” (Illyés Gyula: Egy bagón)'. Mai nyelvhasználatunkban a bagó és bagózik szavak kissé tréfás, humoros mellékízáel nem a dohányzás régi módját nevezik meg: általánosabb . értőimet hordoznak, Brrffl tanúskodik ez, a szövegrészlet, is: „Az igazgatótól nem várhatjuk, hogy arra ösztönözzön: né vegyünk olyan sok bagót” (Népújság, 1980. febr 2.). A valamikori bagósák a megperzselt, félig összeegeft pipadohányt a bagót hátsó fogukra nyomkodták, és rágták. Természetesen nagftól&t köpködtek e műveiét közbén. Arról is tudunk, hogy nagyapáink és dédapáink korában nem véletlenül szapóródoft meg a bagózók száma. Mivel tiltották a nyílt lánggal égő pipázást, rászoktak az erős dohányosok a bagózásra Volt idő. amikor a pipázást szigorúan büntették. Hogy milyen változatos formákban harcoltak az 1700-as években a pipálok, a pipazás ellen: arról Eger város regi iegyzó- könyvénék idézett részletei bizonykodnak: „Végeztetett hogy a pipasók összíraitatván, reá jók a pipának taxája vet.' tettessék (174*). — „A p}_ pázá« nappal, annál inkább étszakának idein uccákón. szénás, szalmás kerfheleken. istállókban né légyék” (1764). Dr. Bakos József Tudom, kezdetben nem így hívták ezt az ördöngös játékszert. Csak szűk családi körben emlegeti igy, attól kezdve, hogy a családfő magából kikelve üvöltötte: ..Hagyjátok abba, mert kidobom ezt a büdös kockát veletek együtt” A baj ott kezdődött, hogy a fiú kapott születésnapjára egy bűvös kockát. Tetszenek tudni, mi az? Egy nagy kocka, mely 26 kockából áll. s amelynek lapjain kezdetben minden kis kockának ugyanaz a színe van kívül. Ha viszont elforgatják őket, az isten sem tudja visszaállítani az eredeti helyükre. (Ez a kijelentés szó szerint értendő, mert a családfő fent nevezett lényt kezdetben imádsággal. majd káromkodással hasztalan kérte erre.) A fiú — óvatos duhaj — elhatározta, lassanként kóstol bele a gyönyörűségekbe, Kezdetben csak igen kis valtoztatáso• ■Mnmiiaiiiiimiiiiiiuii a büdös kocka kát eszközöl a kockán, melyekből könnyedén visszajut az alapállapotba. Közbejött azonban egy véletlen. Kishúga is megtalálta a kockát, s néhány húzása után a kezdetben azonos színű oldallapok a szivárvány minden színében pompáztak. A gyerel;ek keserves sírásra fakadtak. A fiú azért, mert összekeverték a kockáját, a húga azért, mert megverte a bátyja ... Ekkor az anya könnyelmű ígéretet tett: egy hét alatt eredeti helyzetébe állítja vissza a kockát. Nem sikerült. Egy. hét elmúltával vette kezdetét az a kálvária, amely mind a , mai. napig .tart. Az atya először élvezte a helyzetet. A család többi része ugyanis ezentúl ■ csak a kockával törődött, a külvilág gyakorlatilag megszűnt számukra. A férj azt csinálta otthon, amit akart. Egyszer még a barátnőjét is felvitte a lakásba. Ha felnéznek a kockából, vége van. Nem néztek föl. Nem ettek, nem ittak, nem öleltek, nem aludtak. Néhányszor egészen közel álltak a megoldáshoz. Ilyenkor felorditot- tak. majd csakhamar parázs veszekedésbe ment át a diadalordi- tás: Azt taglalták, ki volt a hibás, hogy mégsem tudták visz- szatekerni a kockákat eredeti helyükre. Amikor a kockával kísérletezők kiválása miatt a lakásban végképp felborult a rend, a családfő maga is be akart szállni \ a dologba. Csúnyán • letorkolták, mondván, ! nem ért a kockához, i nekik már hetek tá. ■ pasztalatai fekszenek ■ benne. „És ezt a koc- \ kát Nyugatra ea•.por- \ táljuk!” — tűnődött a ! férj. „Persze tökélete- j ser érthető: így akar- | juk elmélyíteni a ka. j pitalizmus imlságát. : Megérjük, hogy majd ■ így kiáltanak fel a • kockába beleöszült : nyugati családok: a • magyarok kockáitól ! ments meg. Uram. : minket!” ' Mindenesetre ettől j a kockától nem men- : tette meg az Ür a szó- | ban forgó családot, j Ezért került sör vé- S gül a már idézett fel- | kiáltásra: amelynek • magra a címben is olvasható. Pedig a ; kockának igazán l nincs semmi szagé. S Góz József • JfU/}ÚhMfú Szöveg nélkül
