Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

A magyar karikatúra 35 eve címmel nyílt kiállítás Budapesten, a Bartók Béla úti Gálé*J 'Inn* (Hauet Lajos felvételei — KS) [pp*!>•>*«««v»*«Mt9 9«ff«**saa«aa*s9«ia*tettsairtas| Galambszögi József versei Végül Virradat Ar, driften Nem borult könnyeket «irr» soha Az ember ábcl-halallal halt Fiainak friss sírjaira, ís a kerub lángoló pallosa Sem szelídült fejfává. nem, soha: Magunk vagyunk. Aura Tudom, fenségé* Prométheusz A lángokat Nem a hitvány Herosetratosznak Ragadtad el. De nézd! Epheszosz c város itt, £s amott a szűzi Artemisz Templomát gyalázzák lángjaid. Mikor a halait foganat letepert <m bélés/ titkon kihordott térhét vasakba pólyáivá : ar Enóia Gay mélyére zarta, j a ráncaikban a napkeltet raratali mécsek • fényéként tükröző véé vizek • föloldoztak a partokat s a pillérékét, : a és szént kenetként végigvitte a szél : házról hazra járva a tenger i sós lehél j az ébredő Hirosimában. Testtartásunk áru kodik gondolatainkról Ha tanár vagy, óvakodj attól a diáktól, aki kényel­mesen hátradől székében, jó messzire kinyújtja lábait és le-lekonyuló fejét egyik ‘te­nyerében pihenteti. Ez a dt­ák egyáltalán nem figyel arra. hogy mit mondasz — untatod. De arra a diákra is figyelj, aki ott ül meilet- lé. összefonja karjait és ke- resztbeveti lábait. Nagyon mereven tartja magát? Ha igen. akkor egyáltalában nem ért egyet veled. Az említett két diák ugyan­is, anélkül, hogy tudna róla. beszél hozzád, mégpedig egy egész különleges testtartási nyelv használatával. Ezeket a jeleket a közelmúltban megfejtette Peter Bull, a York University lélektani tanszékének egyik tanára. Vizsgálatai arra engednek következtetni, hogy a taná­roknak egyáltalában nincsen szükségük kérdőívekre ah­hoz; hogy kitalálják, vajon a diákok szeretik-e előadá­saikat: ha ugyanis jobban kinyitják szemüket, akkor a választ saját szemükkel is megpillanthatják, mégpedig' diákjaik testtartásában. Peter Bull felkért 44 diá­kot arra, hogy hallgassanak végig 8 televízióra felvett előadást, amelyik mindegyi­ke 5 percig tartott. Az elő­adások témái rendkívül vál­tozatosak voltak. Szerepelt közöttük például egy rend­kívül unalmas jelentés, a következő címmel: „Hogyan neveljünk fürészfának alkal­mas fákat házikertünkben”. Egy másik téma egy híres indiai bűvészmutatványt rtiagyarázott. el. A témák kö­zött szerepeltek napjainkban erősén vitatott kérdések is, mint például a börtönre­form szükségessége. vagy például a fájdalommentes halál problematikája. Miközben a diákok hall­gatták az előadásokat, lefil­mezték őket. s. azután pe­riig kérdéseket tettek fel ne­kik az előadásokkal kapcso­latban. A válaszokat össze­vetették a ’ lefilmezett test­tartásokkal, és Peter Bull így bebizonyíthatta, hogy a testtartás valóban tükrözte a diákok véleményét. Azok a chákok. akik nem értettek egyet az előadással, mereven tartották magukat, fejüket egyenesen felemelték, karju­kat keresztbe fonták es lábukat keresztbe ve­ttették. Peter Bull szerint legalább 4 módja van annak, hogy miképpen vetjük ke­resztbe lábunkat, de azok a diákok, akik egyáltalában nem értettek egyet az elő­adással. a legkényelmctle- nebb módszert választottál;. Ez azt jelenti, hogy tulaj­donképpen egy erőteljesen védekező testtartást öltöttek magukra, mintha csak meg akarták volna védeni magu­kat a számukra ellenszenves véleménytől. Amikor azonban az előadó hallgatósága ülés közben kis­sé fél.oldalra dől. nem mo­corog a helyén, hanem bi­zonyos „ernyedtséggel” szin­te átadja magát a feléje áramló szavaknak, akkor ez azt mutatja, hogy a tanár meg lehet elégedve. Diákjai egyetértenek vele. Az una­lom jelei szinte félreérthe­tetlenül kiviláglottak a kí­sérletből. Amint megkezdő­dött a „Hogyan neveljünk fűrészfának alkalmas fákat házikertünkben” című rövid kis előadás, a diáko.k. .tesffc szinte azonnal előrecsúszott a székeken, a fejük kissé le­konyult, és általánosságban véve testtartásuk arra enge­dett következtetni, hogy csak nagy kínnal tudják magukat visszatartani attól, hogy él ne aludjanak. Amikor azonban az indiai bűvészmutatvány elmagya- rázására került a sor, szinte az összes diák előrehajolt, és lábát a széke alá húzta. Figyelem, tanárok! Minél to­vább tartják a diákok lábu­kat a székük alá húzva, an­nál érdekesebbnek találják előadásotokat. Peter Bull szerint az em­berek egyáltalában nincse­nek tudatában annak, hogy hogyan viselkednek ilyén esetekben. Amikor a diáko­kat megkérdezték, hogy pró­bálják elmagyarázni, hogy hogyan is ültek, amikor un­ták az előadásokat, a diákok képtelenek voltak erre. De amikor megmutatták a kü­lönböző testtartások rajzait, a diákok azonnal helyesen vá­lasztották ki az érdeklődést és az unalmat tükröző test­tartásokat. bár az egyetértés az egvet nem értés esetében már bizonytalanabbak vol­tak. Peter Bull következő ter­ve az. hogy gondos vizsgá­lat alá veti azokat a testtar­tásokat. amelyeket beszélge­tés közben „produkálunk". A „Social Science Research Council” kutatóintézettől 1» ezer fontot kapott arra, hogy kivizsgálja a „beszéddel kapcsolatos testmozgások társadalmi funkcióit”. Peter Wilby Humorszolgálat A feleség mondja a férjé­Nemzetközi közmondások A háború azcW. annyira em­bertelen, meri emberek csinál­ják. — A lejjembers/ei előbb ember = az emberevő. Ma embertársad bajban Ie*z ős segítesz raita. biztosan nem felejt el ha újra bajban lesz. A legelső, amit az új dol­gozó megtanul munkahelyen, az, hogy mennyi prémiumot kapnak a többiek. Rossz dolog, hney nyugdíj körül, amikorra sok emlékünk gyűlik össze agyunkba, kérd gyengülni emlékezőtehetsé­günk. Fgv szikrányi jó tanács töb­bet ér, mint egy tüzijátéknyi figyelmeztetés. Tartós használati tárgvnak azt nevezzük, ami naóg akkor is tart. am kor már az utolsó részletet kifizetjük. Az ezermester munkája ma már abból áll. hogy a lakás­ban úgy végezzen ei egy*#árv javítást, hogy a kihívott mes­terember még rendbe tudja hozni. ..... . A gépkocsi' jármű, mely az emberiséget két részre ©szíja: elevenekre és holtakra. Olvasom, hogy a levegő szennyeződése ellen kírdeni kell, s hogy az áruházi tolva­jok csak akkor lépnek munká­ba. ha a levegő tiszta. Kö­vetkezésképpen a tolvajok las­san kihalnak. Fgy kis közgazdaság — Mi a különbség a tőke és a munka között? — Ha valakinek kölesön adok pl. ezer forintot, akkor az tőke. Ha vissza akarom sze­rezni, akkor az munka. — Mi a különbség a speku­láció é* az üzlet között? — Ha egv üzleten vesztünk, akkor az spekuláció. Ha egv spekuláción nyerünk, akkor az üzlet. • Francia lapokból: Dénes Géza — Miért .vagy ilyen kétség­beesett? , — Áthelyezték a vállalati igazgatót máshová. — Na cs? Majd jön egy másik! — Az igaz. de az már nem az én nagybátyám lesz! — Vádlott, miért szöktöt meg a börtönből? — Meg akartam nősülni. — Furcsa elldpzclcsci van­nak a szabadságról! > .4 főnök dicséri az új tit­kárnőt: — Nagyszerű! Csak három hibát csinált. Igazán nagyon örülök! És most legyen szi­ves, Írja le a második szót... A vonaton egy angol uta­zik, vele szemben ül egy skót. Az angol kiváló minőségű cigarettával kínálja a skótot és egyúttal gyufát kér tőle. —4 Gondolhattam volna — 'mondja a ~ skót, miközben á t­adja a gyufát —. hogy van a dologban valami csalafinta­ság ... * — A férjemnek végre meg­jött az esze! — Elvált tőled? * Az egyik néző mondja a másiknak a moziban: — Ezt a filmét már ne­gyedszer látom, de a színé­szek még egyszer sem ját­szottak olyan szépen, mint ma! * . — Nagyon szeretem a ter­mészetet — mondja a barát­nőjének Alena. — Ahhoz képe.st. ahogy a természet bánt veled, ez iga­zán nagyon szép tőled! nek: — Ha te engem egyfolytá­ban csak nevelni akarsz, ak­kor minek vettél el felesé­gül! Inkább adoptálnod kel­lett volna! * Fogolytársa kérdezi a bör­tönben a volt bérelszámoló­tól: — Te mért vagy itt? — Azért, mert nem létező dolgozók bérét utaltam ki magamnak, most pedig kive­szem az ő szabadságukat.. . — Papa, mi az a diplo­mata? — A diplomata olyan em­ber, aki mindig kétszer meg­gondolja, amíg semmit nem mond. * — A feleségem elvitte az összes pénzt, és elment. — De hiszen ez nagyszerű! — Miért nagyszerű? — Az enyém ugyanezt tet­te, csakhogy ö maradt... — Mit tudna ajánlani ebéd­re? — Hát... a legkevesebb kifogás a gulyás ellen volt... * — Higgye el. gondolatban mindig maga mellett va­gyok ... — Ugyan! Hiszen azt sem tudja, hol lakom. — Ugye, a modern férfi kispolgári csökevénynek tartja a hozományt? — Az attól függ. hogy a vőlegényről van-e szó. vagy a menyasszony apjáról? Bagóién élnek... A dohányzás elleni kvrza* lem évéhen érdemes arról is szólnunk, hogy népünk szó láskészletébed a dohányzás régi formájának, módjának megnevezése is gyakran vál­lalja a kulcsszó szerepét. A bagózásról van szó. Hogy mennyire változatos jelentéssel és használati ér­tékkel utalnak az ilyen szó lásmódok és szóláshasóhlatok emberi magatartásformáiéra valóságmozzanatokra, arról ezek, a mi vidékünkön is is­mert szólásformák bizony­kodnak: Bagóra játszik (nefr pénzben kártyázik), rnájd táncol bagóért is (adja még alább is), bagóién élnek, ba gélére esküdtek (vasházasok), amolyan bágobesó ember (al­kalmi piáéi hordár), ez a be­széd. nem mikor a rágott ba­gót kináffék, ep# bagón vál­tak stb. Ez utóbbi szólásváltóáfet kifejező és művészi értelme­zését Illyés Gyula vállalja: Egy régi szólás jut estém­be. /itt szunnyadt szívembe temetve/ ,.Egy hágón voltak” . ennyi nem több a szó, az ősöktől öröklött. Egy bagón így mondták a régi/ pászto­rok : testvér-módra élni-/ szegény szegénnyel egy ba­gón élt.” (Illyés Gyula: Egy bagón)'. Mai nyelvhasználatunkban a bagó és bagózik szavak kis­sé tréfás, humoros mellékízáel nem a dohányzás régi mód­ját nevezik meg: általánosabb . értőimet hordoznak, Brrffl ta­núskodik ez, a szövegrészlet, is: „Az igazgatótól nem vár­hatjuk, hogy arra ösztönöz­zön: né vegyünk olyan sok bagót” (Népújság, 1980. febr 2.). A valamikori bagósák a megperzselt, félig összeegeft pipadohányt a bagót hátsó fogukra nyomkodták, és rág­ták. Természetesen nagftól&t köpködtek e műveiét közbén. Arról is tudunk, hogy nagy­apáink és dédapáink korában nem véletlenül szapóródoft meg a bagózók száma. Mivel tiltották a nyílt lánggal égő pipázást, rászoktak az erős dohányosok a bagózásra Volt idő. amikor a pipázást szigorúan büntették. Hogy milyen változatos formákban harcoltak az 1700-as években a pipálok, a pipazás ellen: arról Eger város regi iegyzó- könyvénék idézett részletei bizonykodnak: „Végeztetett hogy a pipasók összíraitatván, reá jók a pipának taxája vet.' tettessék (174*). — „A p}_ pázá« nappal, annál inkább étszakának idein uccákón. szénás, szalmás kerfheleken. istállókban né légyék” (1764). Dr. Bakos József Tudom, kezdetben nem így hívták ezt az ördöngös játék­szert. Csak szűk csa­ládi körben emlege­ti igy, attól kezdve, hogy a családfő ma­gából kikelve üvöl­tötte: ..Hagyjátok ab­ba, mert kidobom ezt a büdös kockát vele­tek együtt” A baj ott kezdődött, hogy a fiú kapott szü­letésnapjára egy bű­vös kockát. Tetszenek tudni, mi az? Egy nagy kocka, mely 26 kockából áll. s amely­nek lapjain kezdet­ben minden kis koc­kának ugyanaz a szí­ne van kívül. Ha vi­szont elforgatják őket, az isten sem tudja visszaállítani az ere­deti helyükre. (Ez a kijelentés szó szerint értendő, mert a csa­ládfő fent nevezett lényt kezdetben imád­sággal. majd károm­kodással hasztalan kérte erre.) A fiú — óvatos duhaj — elhatározta, lassanként kóstol be­le a gyönyörűségek­be, Kezdetben csak igen kis valtoztatáso­• ■Mnmiiaiiiiimiiiiiiuii a büdös kocka kát eszközöl a koc­kán, melyekből könnyedén visszajut az alapállapotba. Köz­bejött azonban egy véletlen. Kishúga is megtalálta a kockát, s néhány húzása után a kezdetben azonos színű oldallapok a szivárvány minden színében pompáztak. A gyerel;ek keserves sírásra fakadtak. A fiú azért, mert össze­keverték a kockáját, a húga azért, mert megverte a bátyja ... Ekkor az anya könnyelmű ígéretet tett: egy hét alatt eredeti helyzetébe ál­lítja vissza a kockát. Nem sikerült. Egy. hét elmúltával vette kezdetét az a kálvária, amely mind a , mai. napig .tart. Az atya először él­vezte a helyzetet. A család többi része ugyanis ezentúl ■ csak a kockával törődött, a külvilág gyakorla­tilag megszűnt szá­mukra. A férj azt csinálta otthon, amit akart. Egyszer még a barátnőjét is felvitte a lakásba. Ha felnéz­nek a kockából, vé­ge van. Nem néztek föl. Nem ettek, nem ittak, nem öleltek, nem aludtak. Néhány­szor egészen közel áll­tak a megoldáshoz. Ilyenkor felorditot- tak. majd csakhamar parázs veszekedésbe ment át a diadalordi- tás: Azt taglalták, ki volt a hibás, hogy mégsem tudták visz- szatekerni a kocká­kat eredeti helyükre. Amikor a kockával kísérletezők kiválása miatt a lakásban végképp felborult a rend, a családfő ma­ga is be akart szállni \ a dologba. Csúnyán • letorkolták, mondván, ! nem ért a kockához, i nekik már hetek tá. ■ pasztalatai fekszenek ■ benne. „És ezt a koc- \ kát Nyugatra ea•.por- \ táljuk!” — tűnődött a ! férj. „Persze tökélete- j ser érthető: így akar- | juk elmélyíteni a ka. j pitalizmus imlságát. : Megérjük, hogy majd ■ így kiáltanak fel a • kockába beleöszült : nyugati családok: a • magyarok kockáitól ! ments meg. Uram. : minket!” ' Mindenesetre ettől j a kockától nem men- : tette meg az Ür a szó- | ban forgó családot, j Ezért került sör vé- S gül a már idézett fel- | kiáltásra: amelynek • magra a címben is olvasható. Pedig a ; kockának igazán l nincs semmi szagé. S Góz József • JfU/}ÚhMfú Szöveg nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents