Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-03 / 79. szám
NÉGY ORSZÁGON ÁT Oz „atoiD’-szerelőcsarnokban Ötmillió szölöoltvány Abasárról Amiről most írok, az egyszerre a múlté és a jövőé. Mire e sorok napvilágot látnak, Pakson már beemelték azt a reaktort, amelyet Csehszlovákiában, a plzeni Skoda gyárban készítettek magyar megrendelésre. Hogy elkészült, az már a múlt. A gyár számára. De a jövő is, mert NDK, szovjet és lengyel megrendelésre újabb atomerő- művi egységeket készítenek ebben az óriási üzemben. A majd kétszázezer lakosú Plzent az átlagember jobbára a söréről ismeri, —tegyük hozzá: méltán. És a helybéliek büszkék is rá, hogy a jó pilzeni — ahogyan mi írjuk a sör és a város hevét — megtalálható a világ minden táján. — Gondolom, atomerőmű- vi berendezéseinkkel felvesz- szük a versenyt a sörrel — mondja tréfásan Janos Szta- nek, az atomerőmű program- igazgatója, amint körbe vezet bennünket azokban a félelmetesen óriás méretű csarnokokban, ahol immár sorozatban készülnek az atómerőművi reaktorok. .. Nesztelenül, mintha léggömbök emelnék, úgy úszik a levegőben a sok tíztonnás speciális ötvözet, indul útjára. hogy Paksra kerüljön. . . — Hány éves jótállást biztöbbszörösnél is íöbbszörö- sebb, s az alaposnál is alaposabb ellenőrzése minden, akár részfolyamatnak is. — Így aztán, megnyugtathatom a magyar barátainkat, amit mi küldünk itt — mutatott a reaktortestre, mint valami csokor virágra. — az a tőlünk telhető legeslegjobb... Márpedig a Skoda Műveknek neve van — tette hozzá büszkén. A Skoda Műveknek valóban neve van. Majd félszázezer ember dolgozik itt, s a gyár termelése — negyven iparág részére készít terméket — meghaladja a‘ hét- milliárd koronát. Ennek a „földön járó” ember számára nehezen felfogható meny- nyiségű összegnek évről évre egyre nagyobb hányadát állítja elő az atomprogramban dolgozó 3600 ember, akinek a fele technikusi képesítésű. l Az „atom”-szerelőcsarnok. A 215 tonnás reaktorrész apró kis „tok”-nak tűnik az ötven méter magasan haladó daru „karinaiban”.'.. tosítanak erre? — mutatok az óriási kazántestre, mintha valami kávéfőző lenne az. Janos Sztanek türelmesen válaszol a — belátom — túl bölcs kérdésre: , — Legyen nyugodt, nagyon hosszút... Olyan hosz- szút, hogy a tizenhét hátralevő reaktorral együtt, amelyet 1985-ig kell elkészítenünk, évtizedekig szolgálják a villamosenergia-ter- melést — nyugtat meg, miközben a ' szerelőcsarnok kijelölt útjain, patikaszerű tisztaságban, mint valami lenyűgöző méretű dóm kupolája alatt, ott lépegettünk a különböző munkafázisokat végző gépek között. Nem emberek között, mert azokat alig látni. Csak néhá- nyan köszönnek vissza, azok, akik kezelik az óriás gépeket, amely gépek viszont óriás reaktoralkatrészeket forgatnak, amelyek viszont óriás... Hát igen, meglehetősen szegényes a szókincsem, elismerem. De hát e munka méreteire és a munka e helyére meglehetősen szűkös a magyar szókincs, hogy jó és változatos meghatározásokat adjon. . . — Abból a tényből indulunk ki, hogy semmi sem tökéletes — fejtegeti tovább a programigalzgató, miért a Janos Sztanek, az atomenergia-program igazgatója Mint a király országa széléről, visszatekint a nap a föld pereméről, ugyanúgy tekintek vissza a 260 méter hosszú, 36 méter széles szerelőcsarnokban még ott függő kazántestre. .. Az első magyar atomerőmű . kazán- testje. Igaz, belekerül vagy 130 millió koronába — csak a teste! — de majd harmincméteres hengere a hazai atomenergia-termelés egyik szíve lesz. S ha jó ez a szív, hát minden megérő pénzt megér. Azóta a speciális acélötvözetű óriás már Pakson van. Talán már hozzá is kezdtek a csehszlovák szerelők segítségével az elhelyezéséhez, — hogy majdan, nem is olyan soká, az atorpenergiáját munkára fogva, áramot termeljen a magyar népgazdaság számára. Nem emlékszem már pon tosan, hogy Uljanovszkban-e vagy a prágai Lenin' Múze umban láttam .azt a fest ményt, amelyből több lelke sedés és tisztelet áradt, mint művészet, s amely Lenint ábrázolja egy kis vízi erőmű előtt állva, a GOELRO- terv megvalósulásának első és képzeletbeli lépcsőjénél. Nos, a festmény lehet olyan, amilyen, de gondolatának lényege, s ezért maradt is emlékezetes a számomra: hogy az energiatermelés, a villamos energia volt mindennek, a forradalom teljes győzelmének az alapja Szovjet-Oroszországban. Energia nélkül nem lehetett volna szovjet hatalom. Lenin „megálmodta” — pers;ze, ez is csak költői és így bizony hamis kifejezés, de még inkább megterveztette a szovjet ország villamos energiával való ellátásának távlatait. Nem kell a múltra nézve is bölcsnek lennünk, hogy leírjuk: bármilj'en zseniális is volt Lenin, aligha álmodhatta meg — s ezt a kifejezést most jogosan használhatom —, hogy fél évszázad múltán KGST-kooperációban, a cseh Skoda Művek a Szovjetuniónak és Magyarországnak, az NDK-nak és' természetesen saját országának sorozatban gyárt majd atomerőműveket. Vagy mégis megérezhette, hogy a GOELRO-ban ott rejtezik az energiatermelés későbbi, országokat is átfogó jövője? Minek a találgatás? Pakson már épül az első magyar atomerőmű. Gyurkó Géza (Folytatjuk) Nem kis örömmel mondja Rudas Sándor, az abasári Rákóczi Tsz elnöke, hogy a közös gazdaság szőlőtáblái- bam már március közepén elhallgattak a metszőollók, Pedig volt dolguk elég, mire a 310 hektárnyi területen rendbe szedték a tőkéket. A megoldás módját is megtudjuk tőle. — Nálunk az a szokás, hogy a szüret befejezése után a brigádok összejönnek, szólunk egy-két jó szót egymáshoz, és hogy ne csak „szárazon” történjék mindez, a borosüvegek is előkerülnek. A végzett munkát köszöntjük ilyen formában. Tavaly azonban- azt is hozzátettem a dicsérő szavakhoz, hogy jó volna, ha a metszésre nem kellene senkit külön ösztönözni. Jöjjenek minél többen, minél gyakrabban. A felhívásnak lett is fogantja. Még a férfiak közül is kimentek a szőlőkbe tí- zen - ti zen ketten, ami a korábbi években, nem volt gyakorlat. A nők pedig...! A szorgalmuk csakugyan meg- ‘ érdemel minden elismerést. így aztán március idusára a Petőfi, a Zrínyi Ilona és a Béke, valamint a Dobó Katica brigád tagjai pihenőbe helyezhették a metszőollókat. Illetve...! A háztáji területeken nagyon is nagy szükség lett az ollókra, mert most a háztájik jöttek sorra. De mire az új hónap elérkezett, a munka nagyobbik részén a háztájiban is túljutottak. Másoknak talán szokatlan, de az abasáriak még a régi. hagyományos ültetvényeket kedvelik, ha az a háztáji. Valami változott ott is hiszen telepítettek tizenkét hektáron már olyan, szőlőt, amit gépekkel is meg lehet művelni. Az idén még további négy hektárt alakítanak ki ilyen módon. Aztán jön majd a többi is, ahogy a gazdák meggondolják magukat. Mert a modem. ültetvényeket gépekkel is lehet gondozni, amit a közössel egy menetben végezhetnek el. Még a metszéshez visszakanyarodva : — Hogyan győzték a nagy télben a munkát az emberek? — kérdeztük. — Tavaly megépítettünk öt brigádszállást. Melegedni ide térhettek be. A forró tea is ott várta a metszőket. Ezeken az épületeken kívül rendelkezünk még négy olyan kocsival, amiket oda vontathatunk, ahol éppen szükség van rájuk. Pihen önéi* melegedőnek használjuk azokat is. Ha nem is összkomfort, de megfelelő kényelem jár azoknak is, akik. a munkanapot a nyitott ég alatt töltik. Ez már így van manapság. — Mennyi oltvány készül az idén? — Összesen ötmillió — válaszolta az elnök. — Ebből négy a családi művelésből kerül ki. A közös munkával készített egymillió oltvány már a helyén van. — És mi történik a borászatban? — Palackozunk, szállítunk a szokásos módon. Nemrég kaptuk meg, a MONIM- PEX-től, illetve a TSZ KER- től a múlt évi bormennyi- ségünik után a nyereség-térítésit. Nagyjából nyolc és fél millió forintot. számoltak el a tsz-ünknek. Ha igaz is tehát, hogy az abasári • k özös szol ékben mostanában csend honol, a munka nem szünetel, mert a feladatok egvmást követik. Jut munka már mindennapra elég a szövetkezeti üzemekben is. és kerül hozzá mindig elegendő kéz is. » (gmf) •pedig, hogy mekkora az a, „tok”, a kép is igazolja: a restort éppen a szállító uszályról emelik le, immáron Pak- Eltörpülnek mellette az emberek... Ketten Kőiből Iffúgárdistálc a vártán A kép szinte megszökött: nagyobb ünnepeinken az emlékműveknél, mártírsíroknál vagy emléktábláknál katonák és ifjúgérdisták együtt adják a díszőrséget. A látvány ugyan ismerős, de vajon tudunk-e róla többet? Vajon mivel érdemlik ki ezek a fiatalok a megtisztelő feladatot? Mit is jelent számukra az emlékezés — vtgyázállásban ? Remegett a lába. A fiatalember nem is tagadta, hogy a díszőrség első perceiben bizony „gyengélkedett”. Pedig magas, erős, tagbaszakadt alkatú Angyal László. Talán éppen ezért is esett rá a választás, amikor a március 15—i, kápolnai ünnepség gárdista őrségét válogatták. — Életem első „fellépése” volt, ezért is izgultam eleinte — mondja a tizenkilenc éves fiatalember. — Katona még nem voltam, így'hát az a másfél. óra az őrségben kétszeresen is próbatétel! jelentett. Tulajdonképpen nemcsak az Ifjú Gárdát, hanem' a gyárat is képvisel tem ott. a kápolnai csat- emlékművénél. A Villamosberendezések és Készülékei Gyárának káli telepén dolgozó fiatalok nevében így adóztunk a szabadságharcosoknak, akik azért is küzdöttek, hogy mi most itt nyugodtan, békében tiszteleghetünk emléküknek. A káli Ifjú Gárda-szakasz pedig igencsak kezdő még, hiszen az elmúlt esztendőben alakult, s jelenleg nyolc lány és nyolc fiú a tagja. A forradalmi ifjúsági napok megnyitóján azonban bebizonyosodott, hogy már — a szó valódi értelmében és képletesen is — helyt tudtak állni. — Elsőként léptem be én is e csöppnyi egységbe — folytatja László. — S a „törzs” tulajdonképpen az üzemünkből verbuválódott. Háromszázan dolgoznak itt, s ebből százhúszan harminc éven aluliak. KISZ- szerveztünk is majd . száztagú. Én három éve vagyok targoncás a gyáregységben, most pedig minden percben várom a behívót a hadseregbe. '* A fiatalember tavaly nősült. felesége a káli ABC- áruház pénztárosa. Gyermekük még nincs* így talán \ könnyebb lesz a két év a ' honvédségnél... — Ha lehet, nem is két év lesz az — fejezi be a beszélgetést az ifjúgárdista. — Mert van egy álmom: szeretnék bentmaradni továbbszolgálónak ! A gárdából a hadseregbe. Nem is volt talán hiába"- „v „y őrség. .. Laci,- az újonc mellett, természetesen egy „öregebb harcos” is ott állt a kápolnai emlékműnél. B esenyei András már nem izgult, hiszen katonaviselt ember. Nagykanizsán szolgált két évet, s ott többször is állt őrségben. Most Kápolnát idézi: — Akkor még díszegyen ruhánk sem volt kezdi a huszonnégy éves gárdista. — A szakaszbeliek a tizenötödikéi ünnepségre a „járástól”, kapták kölcsön a ruhákat. Mi ketten gyakorlóban voltunk: Azóta persze már megkaptuk az új egyenruhákat, s talán éppen azért, mert elégedettek a munkánkkal. Mivel valóban nemrégen alakult szakaszunk — ez az ünnepély lehetett az első próbatétel. Az idősebb ..őr'’ is a VBKM káli gyáregységének dolgozója. A szakmája: szerszámkészítő. — Előzőleg a Vetőm a g Vállalatnál voltam, de a leszerelésem után átjöttem, mert itt több a fiatal, mozgalmasabb az élet,' s a KlSZ-alapszervezetünk is tevékenyen részt vesz minden rendezvényen. Mármint if jügárdistákra is számítanak ránk. ha ünnepség, koszorúzás vagy más meA forradalmi ifjúsági napok megnyitóján, a kápolnai emlékműnél (Fotó: Perl M.) mozdulás van a nagyközségben. Részt veszünk a lö- vészvérsenyeket, ahol az MHSZ helyi szervezetétől kapunk sok segítséget. Májusiján lesz a járási Ifjú Gárda-szemle, s mi tagadás, szeretnénk megnyerni a harci túrát! Április negyedikén politikai vetélkedő lesz Füzesabonyban, s a káli ifjúgár disták innen sem hiányoznak majd. Józsa Péter '’fills 3., csütörtök
