Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

A NOB magyarázatot kér az amerikaiaktól A Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyarázatot kért Hubert Kane-tól, az Ameri" Imi Olimpiai Bizottság el" nőkétől és Don Miller főtit­kártól az olimpiai bojkott támogaitás ával ka pc sol atos döntéséről. Ha úgy ítélik meg, hogy az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsá­ga politikai- nyomásnak en­gedve hozta meg határoza­tát, akkor az Amerikai Olimpiai Bizottság vétkes­nek minősíthető az olimpia alapelvének megsértésében, és felmerülhet az, a kérdés is, hogy megvonják-e az 19S4. évi, nyári olimpiai já­tékok megrendezésének jogát Los Angelestöl. Ro' bért Kané-1 egy kedd esti interjújában azzal védeke­zett, hogy az amerikai sportvezetés legjobb képes­ségei szerint igyekezett El­lenállni a kormány nyomá­sának”­( • Mint már beszámoltunk róla, a nemzetközi sport- szövetségek vezetői kedden, lausanneri ülésükön ismé­telten a moszkvai olimpia mellett foglaltak állást. Kedden, a bojkott támo­gatása mellett döntött a kanadai kormány. Mint ismeretes, a kanadai kabi­net kezdetben á bojkott mellé állt, majd a kormány­változás után több jel utalt arra, hogy Trudeau kor­mánya esetleg felülvizsgálja a korábbi határozatot. A kanadai bojkottot Mark MacGugián külügyminiszter jelentette be. Carter amerikai elnök kedden üzenetet intézet Lord Killaninhez, s a té­nyek ellenére arról próbálta meggyőzni a NOB elnökét, hogy rtz Egyesült Államok „hisz az olimpiai eszmé­ben”. TOKIÓ A szigetországban széle­sedik a japán sportolóknak, a moszkvai olimpián való részvételért indított moz­galma. Az egyelőre a bojkottot szorgalmazó hivatalos ja­pán kormányálláspont ellen tiltakozásul, a napokban le­mondott a Japán ■ Olimpiai Bizottságban betöltött tisztségéről Mi j aké Josino- bu, a tokiói és a mexikói olimpia súlyemelő bajnoka, valamint Szakurai Kacutosi, a japán amatőr sportszövet­ség egyik vezetője. Röplabda Bronzérem a főiskolás bajnokságon Szép sikert ért el az egri Ho Si ■ Minh Tanárképző Főiskola női röplabdacsapa­ta az egyetemi, főiskolai Rangadói nyert a TANÉP • i Egri TANÉP—Szolnoki Olajbányász 13—65 (37—36) NB Il-es férfi kosárlabda­mérkőzés, Eger, 300 néző. V.: Prenker, Várnai. TANÉP: Komenczy 8, Laczkó 19, Busák 23, Ko- repta 3, Káló 4. Csere: Sipe- ki 14, Molnár 2. Edző Csá- nyi Barna. Végig izgalmas, szikrázóan kemény összecsapáson az utolsó három percben húz­tak el ellenfelüktől az eg­riek. A bajnokság végső ki­menetele i szerfípon tjéből rangadó jellegű találkozón Busák, Laczkó és Sipeki nyújtott kiemelkedő teljesít­ményt. bajnokságon. Miután a Köz- gazdasági Egyetem NB I- esekkel felálló együttesét kiütve a döntőbe kerültek az egriek, Szegeden az or­szágos döntőn első mérkő­zésükön 3—2 arányban nyer­tek a hazai együttes ellen. Sajnos ezen a találkozóju­kon Molnár _ olyan sérülést szenvedett, liogy a további­akban nem állhatott csapa­ta rendelkezésére, így az Egri Tanárképző az’ NB I-es Pécs és a TFSE ellenében kénytelen volt fejet, hajta­ni. A döntőben szerepelt csapat — Szakmár, Mol­nár, Nagy 1-, Majoros, Pál- falvi, Lukácsi, Mézes, edző: Szabó Béla — így is min­den dicséretet megérdemel teljesítményéért. A főisko­lás bajnokság végeredmé­nye: 1. TFSE, 2. Pécs, 3. Eger, 4. Szeged. Olimpiai érmek leningrádból Az 1980-as olimpia győzte­seit ilyen aranyérmek vár­ják Moszkvában (Fotó: APN—KS) A leningrádi pénzverde megkezdte a XXII. moszk­vai olimpiai játékok győzte­seinek szánt érmek készíté­sét. A pénzverdében első­sorban érmeket, érdemérme­ket, kitüntetéseket és kü­lönféle emlékplaketteket készítenek. Az olimpia győztesei szá­mára mindössze 444 arany 444 ezüst és 463 bronzérem­re van szükség. Mégis töb­bet készítenek belőlük, szá­mítva arra, hogy egyes ver­senyszámokban több győz­tes lesz. Összesen tehát 483 arany és ezüst, illetve 502 bronzérmet vernek majd. Az új érmék némileg kü­lönböznek a korábbi olim­piák már hagyományossá vált darabjaitól. Az 1928 óta változatlan elülső oldalra felkerült a „XXII. Olimpiai Játékok — Moszkva” fel­irat. Megváltozott a hátol­dal is. Az érmek élére pe­dig felvésik az olimpiai programban szereplő hu­szonkét, sportág nevét. Az érmek átmérője — hatvan milliméter, vastag­sága — három milliméter. Az aranyérem súlya 131,1 gramm (ebből 6 gramm jut az aranybevonatra), az ezüstéremé pedig — 128 gramm. Szergej Gríckov APN—KS Tokió; tíz magyar győzelem Japán sportkedvelőinek régi álma végre valóra vált... Első alkalommal már az 1940-ben esedékes, XII. játé­kok rendezését Tokiónak ítélték ugyan, de a felkelő nap országának fővárosa csak 1964-ben fogadhatta a világ legjobbjait. Annak ide­jén a második világháború előszele akadályozta meg a versenyek lebonyolítását, de a XVIII. sorszámot viselő olimpia előtt is akadt bo­nyodalom. Az egy évvel ko­rábban rendezett GANEFO Játékokon, az ázsiai orszá­gok versenyein nem engedé­lyezték Izrael és Tajvan sportolóinak részvételét, s ezért a megkülönböztetésért a nemzetközi sportszövetsé­gek később megbüntették a letiltott, de rajthoz állt résztvevőket, mire több or­szág, köztük a Koreai NDK és Indonézia versenyzői ha­zautaztak Tokióból. E poli­tikai természetű előjáték után „csak” 94 ország öt és fél ezer sportolójának rész­vételével kezdődött az addi­gi időszak legnagyobb és a valóságos kis hadsereget, je­lentő tizenötezres rendező­gárdával csaknem tökélete­sen lebonyolított olimpiája. A szervezők minden felté­telről messzemenően gon­doskodtak. nemhiába járt száznegyven megfigyelőjük Rómában, az előző olimpi­án. Egyedül a jó időt, a nap­sütést nem tudták megren­delni a késő őszi, októberi időpontra. Ám a pazar léte­sítményekben folyó verse­nyek így is felsőfokú jelzők­kel kerültek a krónikákba, azzal az általános elismerés­sel,, hogy a rendezők külön aranyérmet érdemeltek vol­na. A csodálatos tornaterem, az egyedülálló uszoda és ko­sárlabdacsarnok, valamint a többi létesítmény tökéle­tes versenyzési feltételeket biztosított. Már akkoriban napirendre került az olimpia túlméretezése, ám Tokióban két újabb, igaz, azóta is mű­soron szereplő sportág, a röplabda és a cselgáncs nyert olimpiai polgárjogot, s to­vábbi bővítéssel a római másfél száz győztes helyett már 163 számban avattak bajnokot. A sport alapjainak örvendetes kiszélesedése, a fejlődő országok előretörése révén már ötvenöt nemzet versenyzői osztoztak az ér­mes helyezéseken. A verse­nyek színvonala pedig min­den korábbit magasan fe­lülmúlt, hiszen a mérhető ,sportágak 68 versenyszámá­ban 30 világ (atlétikában 9, úszásban 12, sportlövészet­ben 3, súlyemelésben 6) és további ?0 olimpiai csúcsot jegyeztek fel. Azaz Tokióban óriási fejlődésnek lehettünk szemtanúi. így mondhatjuk, többes szám első személyben, hiszen a hatvanas évek de­rekán már Magyarországon annyira elterjedt a televí­ziózás, hogy az igazi sport- kedvelők olykor, ha még a szomszédban is, de már né­zőként izgulhatták végig a versenyeket. A két nagy to­vább folytatódó párharcában a szovjet sport tartotta első­ségét, hiszen 95 érmet és 614 pontot szerezték az ame­rikaiak 90 érmével és ' 589 pontjával .szemben. Egyedül az aranyarány (36: 30) mér­lege kedvezett az Egyesült Államok küldöttségének. A kiemelkedő bajnokok felsorolásának élére minden­képpen két sportember neve kívánkozik: az egyik Abebe Bikila, a másik Dawn Fraser. Haile Szelasszié csá­szár testőrségének fürge lá­bú tisztje az olimpiák tör­ténetének első marathoni futójaként duplázott, azaz kétszer egymás után győzött. A versenyek előtt alig. öt héttel vakbélműtéten esett át, de még így is elindult, fan­tasztikus olimpiai csúccsal, s olyan frissen ért a célba, hogy még egy kis levezető gim­nasztikára is volt ereje, amíg a többiek befutottak. Dawn, Fraser, a 100 méteres női gyorsúszás utolérhetet­lennek tűnő bajnoknője pe­dig nem csupán első női ver­senyzőként lépte át az egy­perces álomhatárt, s javított összesen 39 alkalommal vi­lágcsúcsot, hanem immár harmadik olimpiáján győ­zött — ötkarikás rekorddal... Tokióban, harmadik olim­piáján diadalmaskodott A1 Oerter is, a minden idők leg­jobb diszkoszvetőjének tar­tott rokonszenves, amerikai sportember. Eredménylistá­ja (Melbourne 56,36, Róma 59,18, Tokió 61,00) önmagá­ért beszél. Melbourne és Ró­ma után Tokióban újra a győzelmi dobogó legmaga­sabb fokán állt Vjacseszlav Ivanov, a kiváló egypár­evezős. Larissza Latinyina, a szovjet női tornászváloga­tott későbbi szakvezetője, immár kilencedik, Borisz Sahlin pedig hetedik olímr piai aranyérmét nyerte. Pe­ter Snell, az új-zélandiak hagyományos’fekete mezében rajtoló 800-as síkfutó nem­csak duplázott, nyert Róma után, hanem az 1500 méte­res távon is elsőként futott át a célvonalon. Az atlétika történetében első alkalom­mal nyertek hosszútávfu­tásban amerikaiak - és ráadá­sul kettős győzelmet aratták Bob Schul és az Iharosék mestereként is világhírt szerzett Iglódi Mihály tanít­ványa, William Mills sikere révén. A közös német csa­patban. rajtoló Willi Holdorf viszont harminhat év után hódította vissza Európának a tízpróba olimpiai bajnoki címét... Úszásban viszont taroltak az amerikaiak; Eu­rópa becsületét csak a mell­úszó Prozumens,csikóvá tud­ta megvédeni, aki egyben a szovjet úszósport első arany­érmét is nyerte. A főszerep­lő a Santa Clarából érkezett szőke Don Schollander volt, három világcsúcsot javított, négy aranyat nyert. Az ököl­vívó John Fraizer pedig a hagyományokat követve, ké­sőbb a hivatásos szorítóban is a legjobbnak bizonyult. A nem hivatalos pontver­senyben Ötödik helyen vég­zett magyar csapat (10 arany, 7 ezüst, 5 bronz, s 179 pont) hasonlóan kiemelkedő egyé­niségeinek és a vívók négy győzelmének köszönhette eredményességét. Pólyák Im­re például az akaraterő dia­dalaként három ezüst után a negyedik olimpiai szerep­lése alkalmával nyerte az első aranyat, a vízilabdázó Gyarmati Dezső pedig ötö­dik olimpiai szereplése so­rán már harmadszor vehe­tett át aranyérmet. A tíz első helyezésen az öttusázó Török, a sportlövő Hammeri, a birkózó Pólyák és Kozma,- a labdarúgó- és a vízilabda- csapat, valamint a tőröző Rejtő Ildikó, a kardvívó Pé- zsa Tibor, a női tőr- és a párbajtőrcsapat osztozott. Je­lenleg már csak egyedül Rejtő Ildikó, az Újpesti Dó­zsa sokszoros bajnoknője versenyez az akkori arany­érmesek közül; hat olimpiai bajnok -viszont szövetségi kapitányként, illetve á válo­gatott edzőjeként irányítja a legjobbak olimpiai felkészü­lését. Vad Dezső Fordulóról fordulóra 184 súlyemelő osztozik 512 Európa-bajnoki címen Csak röviden... A gyöngyösi járási „A” osztályú labdarúgó-bajnok­ság eredményei. (Zárójelben az ifjúsági eredmények): Szűcsi—Rózsaszentmárton 1—2 (2—0), Heréd—Gyön­gyösoroszi 4—1 (2—0), Do- moszló—Nagyréde 2—1 (1—0), Gyöngy össolymos— Gyöngyöspata 0—5 (5—2), Ho'rt—Adács 3—0 (8—0), Boldog—Atkár 8—3 (6—2), Gyöngyöshalász—Vámos- györk ö—0 (5—0), Eeséd— Márkáz 2—1 (3—0). A Gyöngyösi SE birkózói az elmúlt héten két verse­nyen szerepeltek sikerrel. Budapesten az országos KISZ Kupán 42 kg-ban Ta­mási Frigyes, 67 kg-ban pe­dig Túri Csaba i második, 72 kg-ban Simon Tibor ne­gyedik, +78 kg-ban Bcncsik György hatodik lett. Sáior- aljaújhelyen területi verse­nyen első helyen végzett 42 kg-bun Tamási, 49 kg- ban Horváth, 67 kg-ban Túri, 72 kg-ban Simon, har­madik lett +78 kg-ban Ben- esik. Qj.Nmisáa, MM- ipíiüs <Í4., e&atörtók A megyéi t labdarúgó-baj­nokság 22. fordulójában 20 gól született, ez tízzel keve­sebb az előző heti gólter­mésnél. Ezúttal három pá­lyaválasztó és három ven­dégként szerepelt együttes bizonyult gólképtelennek. 'A listavezető Recsk és a ne­gyedik helyen álló Petőfibá- nya labdarúgói a 22. fordu­ló során eddig minden mér­kőzésükön be tudtak talál­ni ellenfelük kapujába. A Selyp legénysége tíz, az Egercsehi, a Honvéd Gáspár SE, a Kompolt és a Novaj gárdája pedig 9—9 összecsa­páson nem talált a kapuba. A 20 gólon 18 labdarúgó osztozott, közülük csak ket­ten iratko^ak fel a dupla- találatosok közé. A Gyön­gyösre igazolt Kántor és a bélapátfalvi Mártha tovább­ra is jelentős előnnyel vezet a „mesterlövészek” listájá­nak első két helyén az ül­dözőbollyal szemben. Az él­mezőny állása: 22 gólos: Kántor (H. Kinizsi), 21 gó­los: Mártha (Bélapátfalva), 13 gólos: Baráth (Bélapátfal­va), Balogh Gy„ Osztafi (mindkettő Petőfibánya), 12 gólos: Tóth D. (I-I. Kinizsi). 11 gólos: Nagy L. (Besenyő- telek), Gál (Recsk). 10 gólos: Bencsok és Meggyesi (mind­kettő Recsk). Tudósítóink ezúttal 51 labdarúgó teljesítményét ér­tékelték jónak. A kitűnően védő Tóth Ottó, valamint a támadójátékot nagyszerűen irányító Janik és Fodor a mezőny legjobbja elismerést is kiérdemelte. A 22. forduló válogatottja a következőkép­pen alakult: Tóth (Egercse­hi) — Dávid (Kompolt), Berta (Tárnáméra), Kóródi I. (Mátraderecske), Lipták (H. Gáspár SE), Gohér (H. Kinizsi), Racskó (H. Gáspár SE), Bódi II. (Recsk), Janik (MÁV HAC), Fodor (Apc), Bánkúti (MÁV HAC). A bajnoki tábláza­ton az élmezőnyben ■ és az „alsóházban” történt egy- egy helycsere: a Bélapátfal­va és a Petőfibánya, vala­mint a H. Gáspár SE és a Novaj között. Az első 15 fordulóban a Gáspár SE se­reghajtó volt, majd 18 mérkőzés lejátszása után egy hétig elkerült a kieső- helyről. A piros-fehérek nem sokáig örülhettek en­nek, mert, a Novaj bravúros hevesi g/őzelmével elébük került. A két csapat között most ismét váltás történt. / A Petőfibánya labdarúgói sem sokáig örülhettek a 3. helynek. Legutóbb a MÁV HAC otthonában elszen+é- 1 ék első tavaszi vereségüket Balogh Györgyéi:, s a ve- télytárs Bélapátfalvának a sereghajtó elleni soványka döntetlen is elegendő volt a helycseréhez, jobb gólkü­lönbsége révén. A 22.. fordu­ló eseményei után úgy tű­nik, hogy a listavezető Recsk re egyedül a tavasszal még veretlen Hatvani Kini­zsi lehet veszélyes. Ahogy közeledik ér baj­nokság hajrája, egyre több meglepő eredmény szüle­tik. Ebben a fő szerepet a kiesés ellen küzdők játsz- szák, valamint az élme­zőny néhány olyan együt­tese, amely már lemondott eredeti terveiről. A csapa­tok játékerejét ismerve, sokan furcsállják a megle­petéseket, világosabban io- galmazva: „bundára” gya­nakodnak. .. Lehet, hogy — szeretnénk ezt. hinni — a képzettebb csapatok el­bizakodottsága játszott csak közre ezekben a meglepe­tésekben, vagy ■ jó napot fogtak ki a kiesőjelöltek. Konkrét bizonyíték nincs, de van: mendemonda. Mindenesetre a bajnokság tisztasága érdekében ér­demes jobban odafigyelni a hátralevő fordulókban ' a megyei szövetség ellenőrei­nek. Megyénk népes szur­kolóserege nyilván annak örülne legjobban, ha olyan kiegyensúlyozott bajnok­ság folyna, melyben min­den csapat, méltó edmfele tudna lenni egymásnak, természetesen a sportszerű keretek közölt. Visszatérve a 22. forduló eseményeire. A megszerez­hető 16 pontból tíz lett a pályaválasztóké, akik a 11 lőtt gól ellenében 9-et kap­tak. A nyolc mérkőzésre ösz- szesen 2650 néző volt kíván­csi, ez 550-nel kevesebb az előző heti látogatottságnál. Szigetváry József Az idei, sorrendben har­minckilencedik súlyemelő Európa-bajnokságot Belg- rádban rendezik meg, áp­rilis 25—május 4. között. Jugoszlávia az elmúlt esz­tendőkben számos világver­senynek adott otthont, az erős emberek viadalának lebonyolításéval először próbálkoznak, de nem utoljára. Már megkapták — Ljubljana részére — 1982-re a világbajnokság rendezési jogát is. A súlyemelő kontinens- bajnokságot 1921-től rende­zik, s az eddig lezajlott 33 EB-n 512 a'-anyérem talált gazdára, húsz ország 134 versenyzője között. Az összesített Euróna- bainoki s.tari-müi kában, óriá­si szovie* fölény mutatko­zik. Az 512 aranyéremből többet szereztek, mint a további 19 nemzet eswüt+vé- ve. A Szovjetunió Eúróna- hainokii érmeinek száma 266 — a többi országé eav (itt esen 246. Amíg a s'/oviet bainolvi , rímek szá­nva háromszáz felé közer­őik. aőHja más nemzet nem büszkélkedhet. még száz arannyal sem, Bulgaria (64) és Lengyelország (31) követ­kezik a rangsorban. Magyar- ország 31 Európa-bajnoki diaöá;iával nésvédik a nem­zetek rangsorában. . A magyar győzelmek közül — 12 versenyző jóvoltából — 13 született összetettben. 6 nyomásban, 4 szakításban és 3 lökésben. Visszatérve a szovjet fö­lényhez. 7 szovjet súlyetneiő érdemelt ki eddig ísrópa- bajnoki aranyat. Néhányan közülük 'elképesztő diadal- halmozók. Vaszilij Aleksze- jev 1970—1978 között húsz EB-győzelmet ünnepelhetett. Rajta is túltesz a csodálatos David RÍgért, aki 1971-ben szerezte első Európa-bajnoki címét, s 1979-ben Vámáh-'n már a huszonnegyediket ér­demelte ki. Rigert nyolcat nyert összetettben, egyet nyomásban, hetet szakítás­ban és nyolcat lökésben. Ri­gert még mindig verseihez, s ha 5 is úgy akarja, eljut­hat a harmincadik Európa- bajnoki sikerhez is. A magyar súlyemelők kö­zött Földi Imre a „győzelem­halmozó”. Az, 1972. évi olim­piai bajnok 1962—1973 között tízszer bizonyult a kontinens legjobbjának. Összetettben ötször, nyomásban három­szor, szakításban és lökés­ben iv>-Uo v aikohm­mal nyert aranyérmet. Ér­dekes, hogy utolsó EU- airanyát közismerten a leg­gyengébb fogásnemben, sza­kításban érdemelte ki, 1973- bam, Madridban, 110 kilós teljesítménnyel. Azóta Kő­szegi egyszer lett Európa- bajnok lökésben. Stark’' és Baczakó pedig szakításban. Az összetett aranyra Szűcs 1973. évi madridi sikere ÓU*. várnak a magyarok,,;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents