Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

A FELPODORT BAJUSZU MŰVÉSZ-Salvadoré Dali­Három dolos tette híres­sé: a márkaje.eként viselt felpödört baj.usz.; a reklám­cégekként megrendezett bot­rányok; a lágyan szétfolyó órák — itt egy Breker gipsz mellszobron —, amelyeket azért festett, hogy az idő szétfolyását ábrázolja. A spanyol ' festő. Salvadoré Dali megzavarta és megdöb- bentette, lelkesítette és fel­háborította a ' közönsége'i eav, tél évszázadon keresz­ted. Decemberben . Párizsban volt a sokat vilatott művész legnagyobb kiállítása. Szí­nesre lestett halászcsónakok dülöngélnek békésen a ki- kötőben. A keskeny mólón férfiak Ilinek, a hálóikat fol- ' tozzák. Két. sovány macska egy ragadós tintahal mara­dékán veszekszik. Minden­hol megtörténhetne — csak nem Port-Lligatban, a tu­ristáktól zsúfolt spanyol partok északi csücskén ten­ger.- és halszagot lehet érez­ni, nem a sült krumpliét. Itt nem takarják el szállo­dasorok a grandiózus szik- lakuitsszókra való kilátást. A sziklás strandon alig egy .tucat turista fekszik. „Az ott fent”, mondja Gordi halász, „azt nem sze­retjük. Mit telt értünk? Semmit. Éppen ellenkezőleg, miatta nem építkezhetünk itt, még az utat sem javít­hatjuk ki. A turizmus el­kerül minket.1’ Ott fenn, nem a Jó Isten van, hanem valaki, aki an­nak tartja magát: Salvadoré Dali. .Századunk egyik jel­legzetes művészfigurája. Ami viszont nem kétséges: Dali a szürrealizmus szim­bolikus alakja. A' lágy órá­kat és égő zsiráfokat, a ijői testből kihúzott fióko­kat és a lágyék alá támasz­tott monstrum mankókat ábrázolnak képei. A régi, mesterek pi, szitásával fes­tette meg kCfrtyezetünK ott­honos tárgyait, de abszurd, fantasztikus szitációba állí­totta őket. A hegyoldalon, egy olíva- liget közepén él az az em­ber, aki azt mondja magá­ról: „Totális zseni vagyok." 1029 óta él ott. A növekvő lóletben egymás után öt halaszkunvhót épített át a birodalmává. Zavartalanul el itt a mester. Franco ugyanis 1954-ben Dali ked­véért nemzeti természetvé­delmi területté nyilvánította a Port-Lligat öblöt. Dali ma inkább Moliére ..Képzelt betegére” emlékez­tet. mint arra az emberre, aki egy fél évszázadon ke­resztül arról akarta meg­győzni a világot, hogy ö „évszázadunk legnagyobb művésze”. A mester fáradt. A showman -szerepe már a terhére van.' Már nem pó­zol. Csak '.Dali beszélőkéje nem szenvedett csorbát. Ki csodálkozik, ha Dalit olyan szívesén hasonlítják össze a bokszmester' Alival. Mindket­tőnek óriási az öntudata. Az önreklámozáshoz való tehet­segével Dali elérte, hogy az utcán az r megismeri, akit nem érdéi a művészet, ugyanúgy, a.iogyan az is is­meri Alit, aki soha nem lá­tóit bokszot. A művész, aki már évente csak egv képet alkot, a soa* nyol király. I. Juan Carlos portréján dolgozik. Hiper- realista stílusban festi. Ez az amerikai művészeti irányzat az egyetlen a kor- ' társiből, ame'v kegyes a szemében. Az amerikai Richard Estec fényképszerű pontossággal festett kéoei tetszenek a szürrealista Da­linak. Salvadoré Dali a spa­nyol Figueras tartományi- városban született 1904-ben egv közjegyző fiaként. A kortársak megítélésé­ben az önmagát zseninek n. '.ező ember nem érinyás. Henri Matisse-t „Moszat- mesternek” nevezi és Was­sily Kandinszky' „pompás inggombokat készített volna” szerinte. Dali bizonyos ab-' ban, hogy „csak a spanyo­loknak, az itáliaiaknak és a hollandoknál<• van ■ nagy műrészt tehetségük”. A honfitársához, Pablo Picassóhoz’ való viszonya is agyafúrt volt. A két spa­nyol 1927-ben ismerkedett naeg Párizsban; A lásndő képzőművészeti tanulót ép­pen illetlen viselkedése miatt rúgták ki a Madridi Művé­szeti Akadémiáról, a francia fővárosba való megérkezése Után először a bordélyba ment. majd mielőtt elzarán­dokolt volna a Louvre-ba, meglátogatta' Picassót, a „kubjzmus atyját”. Az két órán át mutatta neki a* ké­peit. Akkor • csodálta Dali a 23 évvel idősebb, és már álékor híres kollégáját. Elragadtat­ták a kubista képek. Később azonban cinikusan ítélte meg a honfitársát: „Túl sokat festett. Akárhová megy az ember, mindenhol Picassót lát." A sors iróniája: Dali nagy életmű-kiállítását a George Pompidou Centrumban meg­előzte Picasso párizsi kiállí­tásának a megnyitása, amely minden rekordot meg­döntött. 7900 látogató érke­zett egy nap, hétvégeken még több. Bosszantó konkur- ■ rencia Dalinak. Megjegyez­te: „Picasso emberi. Én az isteni Dali vagyok.” Az. hogy milyen emberi volt honfitársa, az megmu­tatkozott 1934-ben. Picasso akkor .kifizette a vagyonta­lan fiatal kollégájának az. Amerikába való átutazást. A hajójegy szerencsét hozott Dalinak, a hálátlannak. A korlátlan lehetőségek hazá­jában ugyanis híres lett mint szürrealista. A szürreáfizmus, amely eredetileg tisztán irodalmi irányzat volt, az első világ­háború után fejlődött ki Párizsban. A vezető propa­gandistája André Breton és Louis Aragon francia költő volt, majd később összese- ' reglettek a többiek is: Max Ernst festő, Giorgio Chirico. Man Ray, Marcel Duchamp és — 1929 óta — Salvadoré Dali. í^afináltan kötötte ösz- sze álomképeit a tárgyi-na­turalista dolgokkal — sima hidegséggel festett, mely megérint, mert megborzon­gat. Egyedül a festéssel ter­mészetesen nem érte be a művész. Majdnem gyakrab­ban ragadott tollat. Madridi barátjával. Luis Bunuellel közösen irtó az „Andalúziái kutya” és az „Aranykor” forgatókönyvét. Mindkettő szürrealista film. A szürrealisták a közönsé­get mindig megzavarták és provokálták, amikor csak tudták. A csoporton belül is újra meg újra veszekedések, bot­rányok, dramatikus ki- és belépések történtek. Dali maga is olyan gyakran és szívesen provokálta a kolle­gáit, hogy 1934-ben kizár­ták. Alkalmat erre az Adolf Hitler iránti lelkesedése adott, és <*z, hogy nem szív­lelte azt a kommunista irányt, amelyet a szürrealis­ta csoport kemény magja követett. Annak, hogy miért tetszett a bajuszos festőnek a bajuszos diktátor, inkább személyes, mint. politikai okai voltak. Dali a követke­zőket írja a naplójában: ..Hitlert valódi mazochis­tának látom, akinek az a fixa ideája, hogy ok nélkül kirobbantson egy háborút, hogy azután heroikusán el­veszítse. El voltam ragad­tatva láj/y. húsos hátától, amely oly feszesen be volt fűzve az egyenruhájába." A szürrealistákkal való szakításnál egy igazi szür­realista tapasztalatokkal rendelkező asszony állt a rnűvésg oldalán: az orosz származású Elena Diarono- va. Mielőtt Gala Dali leit, a német festőnek. Max Ernst- nek volt a múzsája es a francia keltőnek, Paul Eluardn&k / volt a felesége. 1929-ben ismerkedtek meg a Costa Braván Cadaqués- ben. Azóta elválaszthatatla­nok. Gala az egocentrikus festő ideális felesége: met- resz és anya. modell és ma­nager. Él és kritizál, vigasz­tal és. ösztönöz, szervez és kasszíroz. A művészet szu­persztárja. aki egyébként más istent nem tűr meg ma­ga mellett, a nagy vertes évek óta két néven írja alá a képeit: Gala Salvadoré Da­li vagy röviden Gáli. (— B -) I MAI MŰSOROK; BÍRÓ: Nos, Durand, hall­juk. mit művelt. DURAND: Már megbo­csásson. bíró, én semmit sem mű ... BÍRÓ: Hogyan?! Hogy szólitott?! Engem, a bíró­ját?! DURAND: Ézt mondtam: •„Biró". BÍRÓ: így kellett volna monda nia: , Biró . úr”! DURAND: ön azonban Durand-nak nevezett. Szá­ntson Durand úr”-nak, és akkor én is „bíró úr"-nak pevezem. BÍRÓ: Nyolcnapi elzárás­ra ítélem a magas bírásig megsértése miatt! Ez nem színház, és maga nem azért jött ide, hogy szórakozzék! Nemde, Hívők úr? 1flnök úr, csupán azért lökdösönt, hogy felébredjen. Amikor ■ a bíró beszél, akkor tilos aludni. Lesz még ideje, hogy kialudja magát, ami­kor az ügyvéd emelkedik szólásra. DURAND: Éjjel fél egy volt... BÍRÓ: Éppen a legjobb időt választotta a sétára..'. Mi a foglalkozása? DURAND: Művész va­gyok. A rádióban szerepe­lek. BÍRÓ: Mindennap? DURAND: Természetesen nem. BÍRÓ: Hallják, ülnök urak? Monsieur Durand teljesen rendszertelenül ke­res. Tehát, már fél egy volt, maga pedig összeta­lálkozott egy fiatalember­rel, aki — az ügyvédje előadása szerint — éppen munkát keresett. DU RAND: Ostobaság, hi­szen borotva volt a kezé­ben ! BÍRÓ: Üjabb hatnapi el­zárásra ítélem a bíróság megsértéséért! Annál in­kább. mert va ügyvéd meg­magyarázta. hogy miéri volt borotva az ügytele ke­zében. Percekkel előbb bo­rotválkozott meg, és elfe- f* lejtette helyére lenni a bo­rotvát. És maga mégis meg­ütötte! igaz, vagy nem? DURAND: Nem tudom, miért kellett éppen éjjel fél egykor borotválkoznia, de azt tudom, hogy meg­próbálta kinyitni az autó­mat. Bizonyára azért, hogy levágja a bőrt az ülések­ről! BÍRÓ: Tehát, maga meg­ütötte. Ezáltal túllépte a jogos önvédelem határát. Hiszen ez a fiatalember semmit sem akart magától. Az autóval, egy élettelen gépezettel volt dglga ... A törvényt nem azért találták Ifi, hogy megszegjék! Ha történetesen találkozik va­lakivel, aki éppen beszállt az autójába, akkor jiem szabod ököllel rátámadnia, hanem meg kell kérdeznie az illetőtől a nevét, a cí­mét, a családi állapotát és felkérni, hogy várakozzék kis ideig á bűncselekmény színhelyén, míg öy tanú- kért szalad — legalább két tanúért! Mit mond erre? DURAND: Én .. . rop­pantul sajnálom... bíró ír... Fordítottan • - - Gellert György 8.00 Tévétoma. 8.05 Iskola­tévé. 9.30 Óvodások film- műsora. 14.40 Iskolatévé (Ism.) 16.35 Gólyavári es­ték. 17.05 Koreai mozaik. 17.30 Mindenki iskolája. 18.40 Egy nagy, élet lapjai. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese, 19.30 Tv-hfradó. 20.00 Martin Luther King. (Ame­rikai filmsorozat.! 21.35 Be­szélgetés , Sarlós Istvánnal, az MSZMP Politikai Bi- zottaágámak tagjával, a Ha­zafias Népfront titkárává!. 22.15 Tv-hiradó 3. 2. MŰSOR 20.01 A szép Antonio (Olasz —francia filmj. 21.35 Tv- hiradó 2. 21.55 „A pillanat vezérel”. 1989. Április 22., kedd Egyidős az olasz alkotmánnyal». KOSSUTH 8.27 Tudomány és gyakor­lat. 8.57 1870. április 22.9.07 Verbunkosok, nóták. 9.44 Egy tehén énekelt. ' 10.05 MR ■ 10—14. 10.35 Fischer Adám vezényel. 11.39 Jó- k^i Mór élete és kora. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tör­vénykönyv. 12.50 A Rádió dalszínhááa. 14.26 Mozart: F-dúr szonáta. 14.43 Arc­képek a lengyel irodalom­ból. 15.10 Zenekari muzsi­ka. 15.28 Nyitnikék, 16.05 Zengjen a muzsika! 17.07 Fiatalok stúdiója. Í7.31 „Vi­ruljon ki a tiszta hála”. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 1,8.30 Esti magazin. 19.1.5 Mindenki zeneiskolája. 20.05 Második szakasz. 20.35 Né­pi, zene. 21.16 A bang. (Do­kumentumriport). 21.36 Be­mutatjuk új felvételeinket. 22.15 Sporthírek. 22.20 In­dokína fél évszázada. 22.30 Regi híres énekesek műso­rából. 22.57 Meditáció. 23.07 Szimfonikus zene. PETŐFI 8.33 Társalgó, 10.33 Zetre- délelótt. 12.25' Látószög 12.33 Melódiakoktél. 13.27 Éneklő ifjúság. 14.00 Ket­tőtől hatig ... 18.00 Tip­top parádé. 18.33 Besztlhi nehéz... 18.45 Nóták. 19.20 Véleményem szerint... 19,30 . Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.06 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 22.06 A tegnap slá­gereiből. 23.15. Népdalok. SZOLNOK njoo-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás-jelen­tés. 17.05 Harmad virágzás Nyugdíjasok műsora... Él­mények és emlékek ... Szerkesztő: Karcsai Nagy Éva — 17.45 Mű vészportrék, színháztörténeti érdekes­ségek. A naturalizmus és a realizmus harcai a szín­padért. Dr. Gyárfás Ágnes előadása — 18.00 Észak­magyarországi krónika (Képviselő jelölőgyűlés Sá­rospatakon — A Heves me­gyei Tanács VB VI. ötéves tervi fejlesztéséről tárgyalt) — 18.25 Lap- és műsorelő­zetes ... rűségi listákon ma is az élen áll. Amerikai diákok szava­zata szerint a legismertebb külföldi színésznő, Indiában ma is a Loilobrigida-filmek — vonzzák a legtöbb embert a moziba. Saját hazájában pedig Tina Anselmi munka­ügyi miniszter után a legis­mertebb női személyiség. „Bár már.előtte is filmez­tem”, — mondja — az igazi sikert A kenyér, szerelem és fantázia hozta meg számom­ra. Karrieremet nem a sze­rencsének. vagy a véletlen­nek köszönhetem — nehéz munkával értem el sikerei­met, filmről filmre meg kel­lett küzdenem érte. Silvana Mangano barátnőmmel egy­szerre kezdtem. Emlékszem; hajnalanta már 6 órakor vil­lamosra szálltunk, hogy időre kiérjünk a Farnesina stxídió- ba. A végállomástól azonban még legalább egy kilomé ter­nyit kellett gyalogolnunk, sokszor szakadó esőben is. És ne feledjék, hogy ráadá­sul akkor még iskolába is jártam. Dolgoznom is kellett, hogy kifizethessem a színi- iskolát meg az énekórákat.” „A Lollobrigida családot mindig vonzotta a műveszel, őseim közt sok volt a festő, s,: akadt egy, aki együttdol­gozott Mic! "langelóval a Va­tikánban. A mi Gammánk­ban vagy művész lelt valaki vagy bolond”. Nem lenne hű önmagához, ha nem kísérletezne újabb dolgokkal. Két kisfilmet ren­dezett eddig, az egyiket Fi­del Castróról, s most újabb foglalkoztatja. Perzsiáról, In­diáról szeretne új fotóalbu­mot összehozni, az idei év végre filmszereppel is meg­ajándékozta: Angliában és Franciaországban játszik majd egy-egy ‘krimiben, de ugyancsak 1980-ban fog hoz­zá egy rég várt nagy szerep ma 7 formálásához is: ő lesz.a címszereplője A kisvárosi Lady Macbeth című szovjet filmnek, Leszkov híres regé­nyét Andrej Koncsalovszkij rendezésében viszik filmre — Szibériában készülnek hozzá a külső felvételek, s Gina Lollobrigida partnere előre­láthatólag Apthony Quinn lesz.. A világ minden részében otthonos. mégis visszatér minduntalan Olaszországba. ..Büszke vagyok arra, hogy olasznak születtem. Az a hu­manizmus és gazdagság, ami az olaszokat jcfícmzi, sokkal meghatározóbb, mint ezeregy válság. Ráadásul a válságok mulandók, nem igaz?” Lollobrigidának ismét iga­za van. Ncmlaha György Manapság a színészek nem filmeznek — inkább emlék­irataikon dolgoznak J- nyi­latkozta nemiéig egy nép­szerű amerikai sztár —, s íme a bizonyság, hogy mind­ez így van — Gina Lollobri- gida bejelentette,, javában készíti pályájának elfogulat­lan méltatását, amelyben mindent úgy mond el, aho­gyan az valóban megesett. A műnek különleges aktuali­tást biztosit egy évforduló: az olasz alkotmány életbe lépésének 30. évfordulója. „Én ugyanis egyidős vagyok az alkotmánnyal — hirdeti a még mindig szép olasz sztár — legalábbis, mint színésznő. S0 éve ismernek bennünket, harminc éve tevékenykedünk és tessék megmondani, me­lyikünk bizonyult ellenál- lóbbnak?” — Természetesen a kérdés költői. Annál is in­kább, mert a humoránál lé­vő Gina gyorsan megjegyzi: „Míg a mai olasz állam egy­re szétesöbb. gyengébb — én' vigyázok a formámra." Gina Lollobrigida, aki egy szépészeti intézet tulajdo­nosnője, s egyben élő rek­lámja is — a filmesek el­maradozó meghívásaiért még mindig a fényképezéssel kár­pótolja magát. Római Appia-' Antica-beli villájában külön házi szentélyben dolgozik egyszerre két új fotóalbu­mán is. Az egyik a Fülöp- szigetekről, a másik Manilá­ról', Fülöp-szigetek fővárosé­ról tudósítja majd a nagyvi­lágot, s közben, csak úgy mellékesen készíti elő Az én Iláliám. (magyarul is meg­jelent) albumának újabb ki­adását. Az eddig tizenkét nyelven közzétett olasz él­ménygyűjtemény éppen Ja­pánban lát napvilágot, ahol a nagyobb hatás kedvéért — no meg némi reklámcéhzat- tal, megépítették a híres Fon­tana Trevi — csaknem élethű másolatát, ahol óriás betűk csillogása üdvözli az isteni Ginát... Lollobrigida készséges, hangulatos riportalany, állít­ja a Cine-revue munkatársa — csak egyetlen dologról nem hajlandó őszintén be­szélni — a koráról. Bár csak­nem 14 éve egyáltalán nem játszott a filmen, a népsze­Családi körben fi.iual Gina, a sztár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents