Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-20 / 92. szám
Az Egri Háziipari Szövetkezet nagyfügedi perzsaszőnyeg- részlegében negyedévente 120 négyzetméter kézi csomózása szőnyeg készül Pipa Ildikó tervezőművész mintái alapján. A szép lakásdíszítő textíliák nemcsak itthon, de külföldön is keresettek. (Fotó: Szabó Sándor.) Divatos termékekkel a piac A gyöngyösi cipőipari szövetkezet terveiből NEM LEHET VELE KUKORICÁZNI;:: Takarmánynak és exportra Is (Tudósítónktól): A gyöngyösi Kékes Cipö- és Textilipari Szövetkezet ez évi gazdasági tervét a piachoz való igazodás jegyében készítette el. Tervében 154 ezer pár különféle cipő szerepel, melyben megtalálható a női és gyermekszandálokon kívül 24 ezer 500 pár görkorcsolya- és 15 ezer pár korcsolyacipő is. A cipőiparban alapvető cél a tőkés export bővítése és a belföldön ‘jelentkező lakossági igények teljes kielégítése. A gyöngyösiek szerződéskötései részben már a múlt év végén megtörténtek, így júliusig belföldi, piacra termelnek. A belföldre értékesített termékek árbevételénél csak a gyermekcipőknél lehet nyereségre számítani, míg a női szandál és a férfilábbeliknél nyereséggel nem számol a szövetkezet. Az új gazdasági szabályozók arra ösztönzik á kollektívát, hogy növelje az exporttermelést. A második félévre így tőkés exportra, sportcipők gyártását tervezik. A műkorcsolyacipők mellett új termékként jelentkezik a görkorcsolyacipő, ami svéd piacra kerül. A cipők javításánál is az elmúlt évben elért árbevételt tervezik, a régi, gebines dolgozók közül többel sikerült ismét szerződést kötni. A szövetkezet bérgazdálkodása ez évtől teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozásba tartozik. Bérfejlesztést csak nagyobb hatékonyság mellett vagy létszám- csökkentéssel tudnak végrehajtani. Korszerűsíteniük kell a belső szervezési és irányítási módszereket, hogy termékeik a kül- és belföldi piacokon egyaránt megállják helyüket. Növelni kell az exporttermelésüket a magasabb nyereség elérése érdekében. hogy. az előttük álló beruházásokhoz szükséges fejlesztési alapot meg tudják teremteni. Ezt a gazdaságos, jó minőségű, divatos termékek gyártásával el tudják érni. Beruházási tervükben szolgálati szalon építése, korszerű gépek beállítása is szerepel többek között. Fokozott &gwelmet fordítanak a tervszerű anyaggazdálkodásra, a beszerzési, termelési és értékesítési folyamat összehangolására, az anyagbeszerzésekre. A szövetkezet gazdasági vezetői mindenkor számíthatnak a szocialista brigádok munkájára. A mozgalom eddigi eredményei biztatóak, s az idén is alapot adnak a jobb teljesítményekhez. A lakosság ellátásában a mezőgazdasági nagyüzemek mellett fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági kistermelők. A kistermelés ösztönzése társadalmi érdek, ezért a központi és helyi irányítás nagy gondot fordít a megfelelő termelési és jövedelmi érdekeltség fenntartására. A gazdasági szabályozó- rendszer módosításával összhangban 1980. január 1-től néhány területen változtak a kistermelést érintő ár- és támogatási rendelkezések is. A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek felvásárlási árszínvonala átlagosan mintegy 10— 12 százalékkal emelkedett. Az állatok és az állati termékek felvásárlási árszínvonala azonban az átlagosnál várhatóan jobban növekszik, mint a növénytermesztési termékeké. így a nagyobb kockázattal. több fáradsággal járó állati termékek termelésében érdekeltebbek lesznek a mező- gazdasági kistermelők is. Kétféle felár A kistermelőket nem csak a felvásárlási árak emelkedése érinti, hanem a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés keretében a Ezerarcú növényként emlegetik a kukoricát, amely sokszínűségével, sokoldalú felhasználásával nagy fontosságú a hazai mezőgazdaságban is. A kukorica gazdasági és gazdaságpolitikai szerepe a kenyérgabonáéval megegyező. Termelése több célú: vetőmag, szemes termény, illetve silónövény. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a kukoricaszár takarmánygazdálkodási szerepéről sem. Nyersanyag a tápokhoz Nálunk a kukorica 90 százalékát takarmányozásra használják fel. A hazai takarmánymérlegben az utóbbi két évtized alatt döntővé vált a kukorica, és az ál lattenyésztés fejlesztésében meghatározó szerepet kapott. Még inkább mondhatjuk, hogy a hizlalás legdöntőbb anyagráfordítása, hiszen több év átlagában a feletetett abraktakarmány 80 százaléka kukorica. Ahogy évről évre javult a termelése, úgy csökkent .a hazai takarmányimport, sőt ma már jelentős mezőgazdasági exportcikké lépett elő a kukorica is, miután a világpiacon jól eladható! A közvetlen fogyasztói és exportigényeken túl egyre több kukoricát dolgoz fel az élelmiszer- és a gabonaipar is, hiszen legnagyobb része átdolgozva, tápokba keverve kerül felhasználásra. A jövőben várhatóan növekszik az étkezési kukorica, a belőle készített pehely, azolajf és keményítő felhasználása is. Mindezek bizonyítják, hogy milyen fontos növényünk. A kukorica mezőgazdaságunk termelési értékéhez való hozzájárulása alapján is egyike a legjelentősebb szántóföldi növényeknek! Hat megyéből: Fejér, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Biharból származik az ország kukorica- termelésének fele. A vetés- terület növelésével párhuzamosan ugyanis jelentősen növekedtek az átlagtermések is. Eszközés anyagigényes növény ■*• Az utóbbi években az iparszerű termelési rendszerek elterjedésével sokat korfelvásárló szervezet által megbízott mezőgazdasági nagyüzem az áfész részére értékesített élőállat után a felvásárlási áron (alapár) felül az ún. mennyiségi felár is megilleti. A mennyiségi felár akkor is jár, ha az állami húsipari vállalat, valamint a mezőgazdasági nagyüzem és az áfész a vágósertést a sertésvágó, illetve feldolgozó üzeme részére közvetlenül a kistermelőtől vásárolja meg. A szerződésben meghatározott minőségben átadott 95—115 kg közötti hús- és húsjelle-' gű sertés alapára például 30,50 Ft/fcg, a 450—570 kg súly között átadott legalább II. osztályú jnövendékbika alapára 33 Ft/kg. Ezen felüli kap a kistermelő kilogrammonként legalább 50 fillért, illetve egy forintot. Több éves szerződéses felár jár a kistermelőnek, ha meghatározott termények esetében legalább 5 éves, állatok és állati termékek esetében legalább 3 éves időtartamra vállalja. A fű- szerpaprika több éves szerződés alapján történő termelése esetén például a felár 100 kilogrammonként 20 forint. Azok a kistermelők, akik a felvásárló szervezettel legalább hároméves időtartamra kötnek hízott sertésre szerződést, az első szerűsödött a kukoricatermelés technológiája is. Ennek egyik lényeges eleme volt a nagy termőképességű hibrid fajták bevezetése, a magas fokú gépesítés, a ke- mizálás és a korszerű munkaszervezés meghonosítása. Mindez a korábban élőmunka-igényes kukoricatermelést eszköz- és anyagigényessé tette. Az egységnyi termék előállítására jutó élőmunka-ráfordítás csökkenését bizonyítja, hogy míg hagyományosan egy mázsa kukorica termelésére 8—9 órát fordítottak, addig ezt a termelési rendszerek lényegesen lecsökkentették. A gépesített termeléssel az egységnyi kukorica előállítására két-két és fél órát fordítanak. A termelési rendszerek ebben is forradalmi változást hoztak. A Heves megye gazdaságaiban alkalmazott Bajai Kukorica termelési Rendszerben egy mázsa kukorica előállítására 1,1 órát, míg a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelésben dolgozó gazdaságok 55 percet fordítanak. Megyénkben tavaly az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigi legnagyobb területen: 29 ezer 897 hektáron termeltek kukoricát. Noha Heves nem tartozik a kukorica termelésre legjobb adottságú megyék közé, 1979-ben mégis minden idők legnagyobb hozamát takarították be, hektárnyiként 4,8 tonnát. Ez is bizonyítja, hogy a gazdaságok igyekeztek mindent elkövetni a gazdaságosabb és hatékonya bb kukoricatermelésért, sikerrel! A jövedelmezőség érdekében Az idén, a megváltozott közgazdasági környezetben úgy tűnik, csökken a vetés- terület kukoricából. Heves megye gazdaságai ugyanis tervek szerint 28 ezer hektáron kívánnak kukoricát vetni áprilisban. A terméshozamot azonban a kisebb területen is növelni akarják! Az állami gazdaságok hektá- ranként 5,4 topnát, a termelőszövetkezetek pedig 4,9 tonnát terveznek. A gazdaságok a nádudvari, a bajai, a bábolnai, valamint a szolnoki Gabona- és Ipari Növénytermelési Rendszer támogatásával folytatják 1980évi teljesítésnél 0,50 Ft/kg, a második évi teljesíténél 1 Ft/kg, a harmadik évi, illetve azon túl folyamatos teljesítésnél 1,50 Ft/kg felárat kapnak. A kistermelők a bogyós gyümölcsös telepítéséhez szaporítóanyagot támogatással csökkentett áron vásárolhatnak, ha legalább 1000 m2 terület teljes termelésére 3 év időtartamra kötnek értékesítési szerződést. Ez azt jelenti, hogy a málna esetén 100 darabonként 120 Ft-tal, fekete- és. piros ribiszkénél pedig 800 Ft-1al olcsóbban jut a kistermelő szaporítóanyaghoz. A zöldségtermelés növelése érdekében a kistermelők a fóliasátor létesítéséhez szükséges fóliát és előregyártott vázszerkezetet 40 százalékkal csökkentett fogyasztói áron vásárolhatják meg, ha a fólia alatt termelt. zöldség értékesítésére 3 évre szerződést kötnek az illetékes vállalattal. Húszszázalékos. támogatás illeti, meg a kistermelőt kerti traktor (7,5 kW-ig) és munkagépei, a terménydaráló és morzsoló, a motoros permetező és porozó, továbbá a háti permetező és a fejőgép beszerzésekor. Műtrágyát, növényvédő és gyomirtó szert is 22—49 ban is a kukoricatermelést Heves megyében. Tavaly a műtrágyák és a növényvédő szerek ára valamelyest emelkedett, ennek ellenére szerény haszonnal ugyan, de jövedelmezően termelték nagyüzemeink a kukoricát. 1979-ben egy mázsát 250 forintért állítottak elő, míg az értékesítési átlagár 280 forint volt. Néhány gazdaságban, mint például a hevesi Rákócziban 180, Tar- naörsön 199, a füzesabonyi Petőfiben 202, Poroszlón 213, Feldebrön Í25 forintért termeltek egy mázsa kukoricát, ami jelentős haszonnal járt. Ezzel szemben Nagyfüge- den például 331, Tiszanánán 287, Andornaktályán 289, Verpeléten 318 forint volt a kukorica mázsánkénti önköltsége, ami ráfizetést jelentett. Termelése akkor jövedelmező, ha a választott fajta megfelel a helyi talaj- és éghajlati adottságoknak. Bár a kukorica a szélsőséges talajtípusok kivételével mindenütt megterem, mégsem közömbös a helymegválasztás, mert kihat a hozamra és a jövedelmezőségre! Miniszteri körlevél Ezeket most mind mérlegelniük kell a gazdaságoknak, hiszen április második . felében, ha az időjárás engedi és kellően felmelegszik a talaj, megkezdik a kukoricavetést A közelmúltban dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter körlevélben hívta fel a gazdaságok figyelmét arra, hogy az idén is nagy szükség lesz a kukoricára! Noha a modern kukori catermelés anyag- és eszközigényes, és ebben az évben tovább emelkedett a műtrágya, a növényvédő szer, a gépek és alkatrészek ára, a kukorica mázsánkénti felvásárlási árát 305 forintra emelték. Igaz, így is költségesebb most kukoricát termelni, mint korábban, de nélkülözhetetlen nyersanyag az állatok takarmányellátásához és nem utolsósorban exporttervünk teljesítéséhez. Bár He-' vés megye nem tartozik a legnagyobb kukoricatermő megyék közé, a tavalyi siker mégis arra ösztönöz, hogy a gazdaságok az idén is mindent elkövessenek a még nagyobb termésért százalékkal csökkentett áron vásárolhat. A tehénállomány növelését ösztönzi az is, hogy a kistermelőt a tulajdonában levő második tehén és minden további után darabonként 5000 Ft támogatás illeti meg. Takarékosabban Az 1980. évi termelői árak nem csak mint eladót, hanem, mint vevőt is érintik a mezőgazdasági kistermelőket. A kistermelők jövedelmi helyzetének megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a termelésükben felhasznált fontosabb eszközök, anyagok a szemes- és ipari takarmányok beszerzési ára és a szolgáltatások díjtételei is változtak:. Az ár- és egyéb intézkedések természetesen eltérően érintik az egyes kistermelőket attól függően, hogy a tevékenységüknek mi a fő profilja, és e körben a jövedelemnövelő és -csökkentő hatások egyenlege hogyan alakul, milyen a szabadpiaci értékesítés aránya, stb. Ez az eddiginél jobban aláhúzz a gondosabb és takarékosabb gazdálkodást a kisüzemi termelésben is. F. 7. Győrött a vasúti kocsik gyártása A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban a termékszerkezet korszerűsítésének keretében befejeződött a vasúti kocsik gyártása. Az utolsó 40 motorvonatpótkocsit szovjet megrendelésre készítették, és április'- ban teljesítették a rendelést. A vasúti kocsik gyártásának megszüntetésével felszabaduló dolgozókat a termelés más fontos területeire irányították át. Legtöbbjük a futóműgyártásban helyezkedett el. (MTI) Százmillió forint jégkárokra 1979-ben az előző évinél töbtt kár érte a mezőgazda- sági üzemeket. Heves megyében a vízkárok főleg belvizes eredetűek voltak. Károsodás zömmel a Tisza térségében és a gyöngyösi járás déli részén volt több mint 12 ezer hektáron, melyre 25 millió forintot kaptak a biztosítótól a gazdaságok. A szántóföldön 6920 hektáron volt téli kipusztulás, melynek kártérítési összege meghaladta a 24 millió forintot. A tavaszi fagy sem kímélte megyénk gyümölcsöskertjeit és szőlőültetvényeit. 1280 hektáron tizedelte meg a termést, melyre 22 millió forint kártérítést fizetett ki a biztosító. Megyénkben 1979-ben ismét a jégkárok okozták a legnagyobb veszteségeket, miután 31 jégesős napot jegyeztek fel az Állami Biztosító Heves megyei Igazgatóságán. Az első április 26-án, az utolsó pedig szeptember 26- án volt. A legnagyobb károkat a szőlőültetvényekben a két 'történelmi borvidékünkön, Valamint a zöldségesekben okoztak. A biztosító szakemberei 13 ezer 697 hektáron állapították meg károsodást, melynek összege közel 100 millió forint volt Balesetveszélyes fúrógépet tiltott ki a forgalomból a KERMI A hatósági minőségellenőrzés során a KERMI megállapította, hogy az Ezermester' és Üttörőbolt Vállalat az érintésvédelmi előírásoknak és az alkalmazás- technikai biztonság követelményeinek nem megfelelő fúrógépet és hozzá való tartozékokat árusít. A kis mennyiségben pi- acra került balesetveszélyes import-barkácsgép árusítását ezért azonnali hatállyal megtiltotta, s intézkedett az előírások ellen vétő vállalat felelősségre vonásáról. Magyar gépbemutató Újvidéken A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat szervezésében Újvidéken megrendezték a Diósgyőri és a Pest vidéki Gép- és a Csepel Híradástechnikai Gyár kábelgépeinek kiállítását. E vállalataink két évtizede exportálják termékeikét Jugoszláviába, s déli szomszédunk különböző üzemeiben már több száz magyar kábelgép dolgozik. 198Q. aufilis 29-, vasárnap Gyenes István Kistermelők és a szabályozók Mentusz Károly
