Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-19 / 91. szám
Környezetvédelem és a polgári védelem II. Porkibocsátás műszeres ellenőrzése. , Levegővédelem: Mint előbbiekben már szó volt róla, a levegő is nélkülözhetetlen az ember számára. Az ember' levegőszennyező tevékenysége hatására azonban a levegő számottevően megváltozhat. A szennyező hatás igen sokrétűen nyilvánulhat meg. Az ipari üzemek mentén létrejövő lokális szennyeződési gócok köny- nyen kimutatható hatással vannak az ott élő emberek életére. Ezek a hatások lehetnek egészségügyi természetűek (pl. légzőszervi panaszok) gazdasági jellegűek (korróziós károk) esetleg meteorológiai vonatkozásúak (pl. látótávolság-csökkenés, növekvő ködgyakoriság stb.) A nagy távolságra terjedő szennyeződések,1 vagy a föld sugárzási és hőháztartását megváltoztató hatások kimutatása azonban. sokkal bonyolultabb és nehezen határozható meg. A föld légkörét számos gáz keveréke alkotja, melyek között megkülönböztetünk alap- vagy állandó gázokat és úgynevezett nyomgázokat. A légszennyeződés szempontjából azoknak a nyomgázoknak van jelentőségük, amelyek a rövidhullámú napsugárzást, illetve a talaj hosszúhullámú hősugárzását elnyelik, - illetve melyek légköri viszonyok között aerosol részecskékké alakulnak át. A levegőben található nitrogén, oxigén, széndioxid, nemes gázok, metán, hidrogén szennyező hatásával nem kell számolnunk. Megjegyzem azonban, hogy pl. a széndioxid mennyiségének a növekedése a talajfelszínről kisugárzott hő csökkenését jelenti, mivel a széndioxid a hosszúhullámú hősugárzást elnyeli, így előrejelzések szerint- a föld átlaghőmérséklete az ezredfordulóra a széndioxid növekedésének hatására 0,5 C°-kal növekszik. A hidrogénkoncentráció növekedése — motorok kipufogógázéiból — légszennyezési szempontból jelentős kémiai folyamatot tesz valószínűvé. A légszennyezés szempontfö.Nmüsäo jából már nem elhanyagolható hatást fejtenek ki a nitrogénvegyületek. Ezek az olajtüzelés és a belső égésű motorok üzemeltetése során keletkeznek. Károsító hatást azonban csak a légkör felső rétegében az ózonra kifejtetten okoznak. A kénvegyületek elsősorban tüzelés (szén, olaj) útján jutnak a levegőbe. A levegő kéndioxid meny- nyisége már több mint kétszerese a negyvenes években mért értékeknek és az ezredfordulóra egyes becslések szerint a jelenlegi mennyiség több mint kétszeresére növekszik és elérheti a 300 millió tonna/év értéket. Szennyező hatása a'bban áll, hogy normális légköri viszonyok között kénsavgőz- zé oxidálódik, és kénsav- cseppecskék, illetve szulfátrészecskék számos légköri folyamat módosítását eredményezik, illetve a talajba jutva talajsavanyodást idéznek elő. Az előzőekben már említettem az ózonra ható kedvezőtlen jelenségeit. Most erről részletesebben is szólok, mert a légköri ózonnak a földi élet szempontjából igen nagy jelentősége van, ugyanis elnyeli a napból érkező rövid hullámhosszú és az élő szervezetre halálos sugárzást. Ha az ózon a légkörből eltűnne, ez a földi élet megsemmisítését jelentené. Az ózonnak fontos szerepe van még a föld-légkör rendszer sugárzási és hő- mérleg-szabályozásában. Jelenleg a maximális ózonkoncentráció kb. 22 km magasan helyezkedik el a földfelszínhez viszonyítva. Az émberi tevékenység kétféle gázt juttat számottevő mennyiségben a légtérbe. Az egvik a szuner- szónikus repülősének által kibocsátott nitro°éndioxid. mely oxigénatommal ütközve nitro- génoxiddá alakul és láncreakciók sorozatán keresztül az ózon csökkenését eredményezheti. Megjegyzem, hogy az atomrobbanások sorozata (nukleáris háború) hasonló veszélivel járhat. A másika hűtőgép: parban és aerosol- nalackok töltésére használt freongáz. A legfelső lévré- tegbe jutva az ultrai'bolva sugárzás hatására elbomlik és klóratom szabadul fel, amely az ózonnal az előzőhöz hasonló láncreakciót idéz elő és csökkenti \ az ózonpa.izsot. A fenti példák is jelzik, hogy egy-egy termelési döntés (új anyagok, technika alkalmazása) olyan problémákat vethet fel, melyek esetleges káros hatását csak később lehet lemérni. A légkör szennyezését okozzák az atomrobbanások során felszabadult radioaktív bomlástermékek. Egy részük radioaktív eső formájában kicsapódik; másik részük a levegő . aerosol részecskéihez kapcsolódva hagy távolságokra eljut. Az alsóbb rétegekben a csapadék kimosó hatásaként a talajba jutnak és koncentrálódnak. Az .1963-as moszkvai atom- csendegyezmény óta nagy hatóerejű légköri atomrobbantás nem szennyezte a levegőt, ami a nemzetközi összefogás szép példáját mutatja. Nukleáris háború esetén a fentebb említett jelenség már katasztrófához vezethet a földön és a 'földi élet megsemmisítésével jár együtt. A levegő szennyezettségének mérését a közegészség-, ügyi szervek végzik a talaj- közeli légrétegben. A nagyobb magasságokban meteorológiai állomások ellenőrzik műszerrel a levegő ösz- szetételét és minőségét. A világ több pontján automatikus ellenőrző rendszereket ■alkalmaznak, melyek több szennyező anyag egyidejű mérését teszik lehetővé. Mivel a szennyező anyagok egy része színtelen, szagtalan, így csak műszeres mérésük ad választ jelentésükre. • AZ ÉLŐVILÁG VÉDELME A környezetvédelem alap- ‘ vetően a növény- és állatvilág védelmét jelenti, mivel szerepük az ember fennmaradása, táplálkozása szempontjából nélkülözhetetlen. Az ember a növényeket, állatokat ősidők óta hasznosítja. Az erdő — amely a földön csaknem 4126 millió hektár — fáinak termésével, hajtásával stb. táplálékul szolg'ál az ember és‘ az ott élő állatok számára. Az erdő gazdasági jelentősége igen nagy. Azonkívül, hogy ipari alapanyag és táplálkozás céljait is szolgálja, közjóléti, üdülési szerepe jelentős. Az erdő, a növényzet, a talaj megkötése szempontjából is kiemelkedő fontosságú. A levegő, szennyező anyagainak megszűrését, az oxigéntermelést, zajcsökkentést alapvetően az erdő, a fák biztosítják. Az egyes ritka és különleges tulajdonságú növények és állatok egyed einek megvédése* a környezeti hatásoktól és sokszor az embertől is létfontosságú. mert az esetleg be- - kővetkező géndeformáció efeetén van hová viszonyulni. A növényzet és az állatok szerepe a gazdasági feladatok megoldásában, a táolá- léklánc bonyolult összefüggéseiben, sőt a vizek tisztaságának biztosításában is alapvető. Az állatok, ‘növények tömeges pusztulása olyan előjelző és figyelmeztető jelek az ember számára, amelyek már jelzik a víz. a levegő. . sőt esetleg a talaj szennyezését is. Sokiránvú hasznosságuk miatt védelmük az emberi élet szempontjából meghatározó jelentőségű. (Folytatjuk) Bodó Mihály környezet- és természetvédelmi titkár Megyei középfokú tanintézetek elsősegélynyújtó versenye Munkában a győztes csapat A Heves megyei KISZ-bi- zottság, a művelődésügyi osztály, a polgári védelmi parancsnokság, a közlekedés- biztonsági tanács, az MHSZ vezetősége, a Magyar Vörös- kereszt vezetősége együttműködésében 1980. április 15-én rendezte meg a megyei döntőt. A versenyen a csapatok számot adtak az elsősegélynyújtási ismeretek gyakorlati alkalmazásából, valamint az ifjúságpolitikai, polgári védelmi és KRESZ- ismeretek elsajátításából. A részt vevő csapatok jó felkészültségét jellemezte az elért helyezések kis pontszámú különbsége. I. helyezett: Egészségügyi Szakközép- és Szakiskola csapata: Kiss Éva, Kovács Katalin. Kovács Zsuzsanna, Tóth Jolán, Pólyák Csilla. Felkészítő tanár: Sefnper- ger Piröska. II. helyezett: Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola általános tagozata: Pete Mónika. Gréczi Zsuzsanna, Bors Gábor, Lu- da Erika, Kis Pál Klára. Felkészítő tanár: Fábián A „sérült” izgatottan figyeli társát: hogyan sikerül a fel» Károiyné. adat végrehajtása III. helyezett: Gép- és Mű-' szeripari Szakközépiskola csapata: Szalai István, Do- moroczky József, Nagy József, Kántor István, Márton- kovács István. Felkészítő tanár: Kovács János. A helyezettek és a részt vevő csapatok részére a rendező szervek díjait dr. Csapó István, a zsűri elnöke ad-, ta át. Az országos versenyen megyénket az I—II. helyezett csapatok képviselik. Felkészülésükhöz, további szereplésükhöz sok sikert kívánunk. Décsei Attila al'ez. "Szakszerű fogással rákjáé sínbe a „törött” lábat (fent) A verseny legkellemesebb pillanata: gazdára találtak az oklevelek és jutalmak (balra) , (Fotó: Bajzáth László) 1980. április 19., szombat
