Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-19 / 91. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK > Huzavona a Cankayáért JÓVAL TÚL A HUSZONVALAHÁNYADIK for­dulón, Törökországban lassan már nem is jelent ese­ményt az elnökválasztás. Korutürk utódját a jelek szerint nehezen találják meg. Eddig — 1923 óta — az ankarai' Cankaya-palotában hat államfő lakott. Közülük- öt a hadseregben viselt magas rangját cse­rélte föl a köztársasági elnök még magasabb közjogi méltóságával. (Az egyetlen polgári politikust: Calal Bayart húsz évvel ezelőtt katonai államcsíny távolí­totta el az ország éléről.) A török nagy nemzetgyűlésben helyet foglaló pártok számarányát tekintve, a választási fordulók továbbra sem kecsegtetnek sok jóval. Demirel igaz­ságpártja nehezen egyensúlyoz, hogy megőrizze kor­mánytöbbségét, s Ecevit ellenzékben levő köztársasá­gi néppártja sem képes olyan hathatós támogatásra szert tertni. amellyel jelöltjének legalább a 318 voksot előteremthetné. HAJSZÁLON MŰLIK ugyan egy-egy fordulóban a siker, de a szükséges többség várat magára. Demi- relék legföljebb 311, Eceviték 306 szavazatot tudnak fölsorakoztatni. Ez . pedig édeskevés. Marad végső megoldásként a hadsereg. Csakhogy abban mindkét párt egyetért — s alighanem ez az egyetlen közös nevezőjük —, hogy semmiképpen ne kövesse ismét katona a katonát. Lenne jelölt is: Evren generális, a vezérkar főnöke, akiről rebesgetik, hogy alkalmas lenne a tisztségre. Ö. viszont cáfolta a találgatásokat. (Egyébként a most távozott elnök is a hadseregben szolgált korábban, a török haditengerészet főparancs­noka volt.) Egyelőre tehát tartós huzavona várható, anélkül, hogy a hadsereg közbelépne. Különben is, a kato­náknak jóval nagyobb gondot jelent a. terror megfé­kezése, a rend fenntartása. Tekintettel a továbbra is' gyakran ismétlődő terrorcselekményekre, változatla­nul rendkívüli állapot marad érvényben az ország 67 tartománya közül húszban. Ugyanakkor egy nyilvá­nosságra hozott adat arról tanúskodik, hogy a ter­rorhullám öt év alatt a becslések szerint háromezer áldozatot követelt. * MIUTÁN A TÖRÖK NEMZETBIZTONSÁGI TA­NÁCS vezetője az államfő, bizonyos, hogy az erőszak elleni határozottabb föllépés is azt kívánja: mielőbb sikerüljön /lakót találni a Cankaya-palotába. A par­lamenti matematika azonban sehogy sem kedvez en­nek a törekvésnek. Qyapay Dénes Zimbabwe független Csütörtök éjfél óta Zimbabwe független ország. A képen ün­nepélyesen levonják a vo.t gyarmattartó, Nagy Britannia zászlaját Salisburybcn. í (Népújság telei'otó — AP—MTI—KS) Gazdasági rendszabályok Irán ellen Carter katonai lépésekkel fenyegetőzik Kiváló propagandisták kitüntetése Carter amerikai elnök újabb gazdasági rendszabá­lyokat jelentett be lián el­len és közölte: amennyiben a teheráni túszokat a vi­szonylag közeli jövőben nem engedik szabadon, katonai lépésekhez folyamodhat. Az elnök ismét nyomatékosan sürgette Washington szö­vetségeseit, hogy csatlakoz­zanak az lián elleni kam­pányhoz, mert végül is min­denképpen le kell mondanlok az iráni olajról. Carter sajtóértekezletén bejelentette: megtiltják . mindenfajta iráni áru be­vitelét az t Egyesült Álla­mokba. (Az olajimportot már decemberben megszüntet­ték). Ugyancsak tilos lesz mindenfajta pénzügyi kap­csolat, és amerikai állam­polgárok ‘ — újságírók kivé­telével — nem utazhatnak Iránba. A már korábban amerikai bankokban lefog­lalt nyolcmilliárd dollár ér­tékű iráni követelésből kár­talanítják az amerikai álla­mot, vállalatokat és a tú­szokat. Az elnök szerint a következő lépés az lehet, hogy (más amerikai áruk után) megtiltják az élelmi­szerek. s a gyógyszerek ki­vitelét is Iránba. Amennyiben e rendszabá­lyok után sem szabadulnak a túszok, „az egyetlen to­vábbi lehetőség valamilyen­fajta katonai akció” — je­lentette ki Carter. (Folytatás az 1. oldalról)- zett munkájának tartalmát és módszereit. — Társadalmi fejlettsé­günk jelenlegi fokán még vannak országunkban osz­tályok, különböző társadal­mi rétegek. Közöttük nin­csenek alapvető érdekellen­tétek, de vannak érdekkü­lönbségek, s ennek követ­keztében nézetkülönbségek. Pártunk szövetségi politi­kája ezek felismeréséből in­dul ki. s az egész társada­lom közös érdekeit szem előtt tartva az érdekkülönb­ségek egyeztetésére és fel­oldására törekszik. A legszebb, a legnemesebb célok érdekében sem lehet más eszközökkel mozgó­sítani az embereket, mint a meggyőzéssel. Ezért szövet­ségi politikánk csak a párt és a nép közötti kölcsönös bizalomra épülhet, feltétele­zi a nyíltságot, s azt, hogy az emberek ismerjék célja­inkat, tudják kivel és mi­lyen feladatok megoldására szövetkeznek. — A XII. kongresszuson megfogalmazott magasabb követelmények, a 'jó minő­ségű, fegyelmezett munka nem ellentétes a szocialista demokrácia kiterjesztésé­vel. Ebben is követjük Le­nint, aki soha sem anarchiá­nak vagy szabadosságnak fogta fel a szociaiista de­mokráciát, hanem valódi né­pi hatalomnak, amelyben a dolgozók önként vállalt fe­gyelme érvényesül. Ha na­gyobbak a követelmények, ha nehezebbek a , feladatok, nem kevesebb, hanem több demokráciára, van szükség. — Mindebből . kitűnik, kongresszusunk is nagy hang­súllyal beszélt arról, hogy feladataink megoldásában, társadalmunk szocialista jeliegének erősítésében nö­vekszik az emberi tényezők szerepe. Ez azt követeli, hogy Lenin nyomában (I.) Beszélgetés cb szobrok között Fehér asztalnál ülünk, s bár nem damaszt borítja, hanem — mintha lisztpor lepné — apró gipszszemcsék­ből képződött finom réteg vonja be, mégis könnyen megered mellette a szó. Fe­hér minden az Uszijevics ut­cai műteremlakásban, ahol vésők, csiszolókorongok, ön­tőformák, minták, félkész szóbrpk vallanak az itt la­kók foglalkozására. Moszkva két ismert szobrászművészé­nek vendégei vagyunk. Apa és fia — ai 53évesJurij Gri- gorievics Orehov és a 30 esz­tendős Jurij Jurievics Ore­hov — ugyanannál a tanár­nál tanultak a Moszkvai Művészeti Főiskolán. Másik közös jellemzőjük, • hogy mindkettőjük munkássága jószerivel Lenin alakja kö­ré fonódik. Műtermükből több köztéri Lenin-szobor került már ki. Egy Moszk­vában látható, egy a'roszto- vi terület Azov városának főterén, egy pedig Kazány- ban. s ugyancsak oda, Le­nin egyetemi tanulmányai­nak szinhelyére kerül most az a hat méter átmérőjű kompozíció, amelyet Vlagyi­mir Iljics Lenin születésé­nek 110. évfordulója tiszte-, létére készített a két Őre­it ;V. Az új szobron már csak néhány simítás van hátra, mégis szüneteLmost a mun­ka. mert . népes társasággal zavarkodunk Orehovéknál. Hajtunk, a nemzetközi új­ságíróküldöttség tagjain kí­vül' — szerencsés véletlen — itt vannak a Vlagyimir Il­jics nevét viselő villamossá­gé sépgvárból is néhányan. Vezetőjük, Aleks/ej Bara­nov mondja: 1 — Moszkva másfél ezer fökémsm 1980. ápi-.is 19., szombat üzeme közül a mi nyárun­kat fűzi a legtöbb szál Le­ninhez, aki 191S-ban több­ször is részt vett nálunk munkásgyűléseken, önkén­tes forradalmi csoportokat szervezett. Fontos szerepe volt ennek az l.Si7-ben ala­pított üzemnek a forrada­lom idején, hiszen fegyver- javító műhelyként jött lét­re — nálunk készültek a Nagy Honvédő Háború ka- tyusái is —, s majd csak 1947-től vált az elektrotech­nikai ipar bázisává.. Lenin emlékét nemcsak a gyár ne­ve őrzi, hanem az üzem tör­téneti múzeuma is. ahol szá­mos ■ Leninnel kapcsolatos dokumentum kapott helyet. Mit jelent Lenin a mai szovjet ember számára? A kultikus méretet öltő tiszte­let és hagyományápolás mindig csodálkozásra készte­ti a külföldieket. — Tőlem is sok külföldi megkérdezte már — mond­ja az idősebbik Orehov -—, mi ösztönzött arra, hogy Le­nin alakjának megformálá­sára fordítsam munkásságom java részét. Számunkra ez a kérdés úgy vetődik fel, hogyan lehet Leninről any- nyi szobrot készíteni — szá­momra pedig úgy. mikép­pen lehetne még teljesebben kibontani a személyisegét. Ahogy minden népnek van­nak kimeríthetetlen hősei, nekünk akár Puskin. akár Lenin az. Sokoldalúságuk, szellemi hatalmasságuk és elévülhetetlen örökségük nap mint nap csodálkozásra, tiszteletre késztet. Ha meg- pillantjuk egy-egy képét.ha elhaladunk valamelyik szob­ra előtt, ha műveit olvassuk, ez az érzés tovább erősödik bennünk, mert mindig újabb vonását fedezzük tel kime­ríthetetlen gazdaságánál Lenin gondolataival, munká­jával. távlatokat nyitó esz­méivel. személyes példájá­nak erejével szüntelenül je­len van a világtörténelem­ben.' Napjaink hősét kell te­hát megformálnom benne. S nem hiszem, tíz köztéri szo­bor elkészítése után sem, hogy befejezettnek vélhetem ezt a munkát., Lettin nagysá­ga nem a gránitban, gipsz­ben, márványban, fémekben ét tovább, hanem bennünk, emberekben, akik a magunk módján azt folytatjuk, azt a folyamatot teljesítjük ki, amit ő a proletariátus vezé­reként, a marxizmus ta­nainak továbbf ejlesztöjeként elkezdett. Az „iljicsevecek” — így nevezik magukat a villa­mossági gépgyár munkásai — egyetértőén bólogatnak. S ha már ilyen fordulatot vett a műalkotásokról foly­tatott beszélgetés, Alek- szandr Szaharov, az üzem párttitkára hozzáteszi: — Ha Leninről beszélünk, ne csak azt lássuk, ami ön­magában véve is világtörté­nelmi jelentőségű, hogy meg­alapította a világ első szo­ciaiista állpmát. hogy meg­teremtette az új típusú marxista pártot, hogy- mint teoretikus és gondolkodó szoros egységbe ötvözte az elméletet és a gyakori ltot, hogy az ellenforradalom és imperialista intervenció el­len küzdő fiatal szovjet- köztársaság élén állt, hanem azt is. hogy a gondolkodás­ban mindig megelőzte korát, és előre megrajzolta azokat a változásokat, amelyeknek tanúi lehettünk és tanúi va­gyunk, ^nemcsak nálunk, de szerte a világban. Órákat beszélgetünk, lám­pák gyulladnak a moszkvai műteremben, de észre sem vesszük, az idő múlását. Orehovék teát. pirogot, gyü­mölcsöt hoznak a „fehér” asztalra. A néma szobrok árnyékában sűrű cigaretta­füst gomolyog. Amikor egy fiatal munkás, Nyikolaj Pav* lovszkij arról bezél. hogy Lenin mint vezető mennyi­A fiatalabbik Orehov, Jurij kitüntetett szobrászművésze Jurievics, a lenini Komszomol re emberi volt, hogy egy óriási államot vezetve sem •feledkezett meg a látszólag apró ügyekről, hogy meny­nyire ostorozta a bürokrá­ciát.'a hanyagságot és a fe­gyelmezetlenséget, lengyel kollégám emlékeztető pillan­tást küld felém, mintha csak tegnapi beszélgetésünkre cé­lozna. Ryszard Swierkowski, a varsói Pespektywy mun­katársa ugyanis azzal mu­tatkozott be utunk kezdetén, hogy elővette Gyurkó Lász­ló Lenin, október című mun­kájának lengyelre fordított változatát, és azt mondta: „Ezt tartom a Leninről szó­ló legkitűnőbb könvvnek, el­sősorban a szemlélete. . a megközelítése miatt. Ily mó­don kellene Lenint minden nyelven bemutatni.” Azt — szerénységből talán — már nem tette hoz.zá. hogy Len- gvelor'zánban ő törekszik erre. dé később mégis ki­hozta a szó, hogy Leninről írott könyve megjelenésre vár, és bizonyára nagy vi- ’ tót fős kiváltani, mert egy teljesebb, átfogóbb Lenin- , kép kialakításáért porol henne az utókorra. A műteremben eközben egv me'Uenmett. kissé kopa­szodó „iljicsevec” veszi át a szót: — A mi brigádunk vállal­ta. hogy április 22-re. Lenin születésnapjára teljesítjük az ötéves tervet. A vállalás nem könnyű, feszített tem­pót követel, de megcsinál­juk. Ez is a lenini ügy szol­gálata. Hiszen jómagam és sok millió honfitársam is neki köszönheti, hogy mind­az. ami előbb csak ábránd, később elmélet, -majd moz­galom volt, 1917 után társa­dalmi-gazdasági valósággá vált. A jólétet. A békét. Azt, hogy kedvemet lelem a munkában. Lenin tervek egész sorát dolgozta ki. Ez is az örökségéhez tartozik. A mi feladatunk, hogy megva­lósítsuk. Egyszerűen beszélt, kere­setlen szavakkal, de annál meggyőzőbben. Föl akartam írni, a nevét. a méllettem ülő munkáshoz. fordultam segítségért. — Nyikolaj Metyelkinnek hívják — mondta. — " Ko­vács a foglalkozása. A szo­cialista munka hőse, állami- díjas brigádrezetö. Küldött tvolt az S7.KP XXV. kong­resszusán. (Következik: 2. Vendégségben lljicsnél) Juhani Nagy János az eszmei, politikai és ‘ er­kölcsi követelmények mér­céjét is magasabbra emel­jük, ideológiai * munkánk tartson lépést a növekvő igényekkel, legyen fogékony az új problémák iránt, s fi­gyelmét a legfontosabb esz- ;. mei és erkölcsi kérdésekre ' összpontosítsa: a munka be­csületének növelésére, a közérdek tiszteletben tartásá­ra és önzetlen szolgálatára, a közösségi szellem erősíté­sére. a tettekben is meg­nyilvánuló szocialista ' haza- fiságra és a proletár inter­nacionalizmus elmélyítésére, < a maradi, a szocializmussal szemben álló, a rendszerünk- * kel szemben ellenséges né- \ zetek leküzdésére. Óvári Miklós megállapí­totta : — Népünk gondolko­dásmódja a felszabadulás óta eltelt három .és fél évtized alatt gyökeresen megváltó- k zott. Ezek a nagyszerű ered- mények sem feledtethetik el. hogy még sok erőfeszítést*, kell tennünk a marxista— t leninista elmélet terjeszté- í séért, az új kérdések alkotó ,, megválaszolásáért, társadal­mi gyakorlatunk következet­lenségeinek, nevelőmunkónk gyengeségeinek kiküszöbö­léséért. j — Pártunk a lenini elvek. A gyakorlati alkalmazásával-^ érte el, hogy népünk meg-1 értette szándékait. Egyetért a párt politikai irányvona­lával, s tettekkel kész vá­laszolni. Ezzel magyarázható az az elismerés is, amellyel szövetségeseink és külföldi barátaink fogadták kong­resszusunkat. Befejezésül -a Politikai B; zottság tagja elismeréssel. V szólt a pártpropagandisták tevékenységéről, és a Köz­ponti Bizottság nevében kö­szönetét mondott önfeláldo­zó munkájukért. Ezután át­adta az állami kitüntetése­ket, valamint a Központi Bi­zottság emlékplakettjeit. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben ré­szesült Bottyán György, a budapesti rendőr-főkapitány­ság alosztályvezetője, Len" gyei Béla. a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetém docense és Tornai Béláné, a MÁV Járműjavító dunakeszi üzemegységének munkaügyi csoportvezetője; 18-ati a Munka Érdemrend ezüst, 3- an pedig bronz fokozatát kapták. A Központi Bizott­ság 123 propagandistát Le- nin-emlékplakettel jutal­mazott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. (MTI) WASHINGTON Az amerikai lakosság 89 százaléka elutasítja Carter elnök külpolitikáját, 71 szá­zalék elégedetlen gazdaság- politikájával. A The New York Times pénteken közölt felmérése szerint Carter es republikánus vetélytársa. Ronald Reagen, jelenleg egyenlő esélyekkel rendelke­zik, hogy győzzön a novem­beri elnökválasztáson. BEJRUT Egy izraeli kommandó pénteken hajnalban támadást indított egjr, a Földközi-ten- _ ger partján levő palesztin menekülttábor ellen. Az iz­raeli határtól 45 kilométer­re, Sidon és Tyr városok között. Sara fand körzetében . levő tábor elleni támadás hosszú idők óta a legsúlyo­sabb izraeli agressziós cse­lekedet KABUL Afganisztán Kunduz tar­tományában diverzánsok újabb csoportját tették ár­talmatlanná. A terroristákat a határon túlról dobták át az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság területére, s az osztag célja — mint a kabuli rádió közölte — az volt. hogy terrorakciókat • hajtson végre, zavargásokat provokáljon. A banda tag­jaitól nagy • mennyiségű amerikai és kfnai gyártmá­nyú fegyvert foglaltak .le,

Next

/
Thumbnails
Contents