Népújság, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

J A motoros repülőgépek története viszonylag rövid. Az c j , téren elért technikai fejlődés viszont rendkívül gyors, és j \ úgy tűnik, a tempó a jövőben még csak fokozódik. Mai ■ ' összeállításunk a repülőgép-fejlesztések újabb eredmé- ( j nyeiből ad ízelítőt. j n technika történetéből A kondenzátorok ősei — A fajhő — Új tudomány­ág; a fotometria — Az első szövőgép — A „ficsyr- paripa” A sebesség ára — A villamos töltés táro­lására szolgáló kondenzátor őse az úgynevezett „leideni palack” volt, amelyet 235 év­vel ezelőtt, 1745-ben Erwald Jürgen Kleist (1700—1748) német fizikus és Petrus van Musschenbroek (1692—17611 holland fizikus, leideni ta­nár szerkesztett meg. öt év­vel később az amerikai Ben­jamin Franklin (1706—1790 felismerte, hogy a sűrítő pa­lack külső és belső szerke­zete ellenkező előjelű töltés­sel rendelkezik. Ugyancsak tőle származik az első leme­zes kondenzátor („Franklin- féle tábla"!. ★ — A fajhő fizikai fogal­mának kialakításához Georg Wilhelm Rihman (1711— 1753) oroszországi német fi­zikus 230 évvel ezelőtti, 1750-es törvénye vezetett el, amely révén ki lehetett szá­mítani két különböző hő­mérsékletű és tömegű, ugyanazon anyagból álló fo­lyadék keverékének hőmér­sékletét. ★ — A fotometria alapjait Pierre Bougeur (1693—1758) francia természettudós 220 évvel ezelo’l. 1760-ban meg­jelent könyve teremtette meg. Először ő hasonlította össze két fényforrás erőssé­gét az általuk okozott meg­világítások alapján, és ő készítette el az első fotomé­tert is. A Concorde talán a világ legalaposabban kipróbált utasgépe. Ezt a szuperszoni­kus gépet hosszú éveken ke­resztül fejlesztették az an­golok és a franciák. Igen drága’ mulatság volt ez a kétségtelen rendkívül gyors, kényelmes és „sokat tudó” repülőgép. Üzembe állítása nem váltott ki osztatlan lel­kesedést a világon. Az USA- ban még most is akadékos­kodnak a leszállási engedély megadásával, a szigorú ame­rikai zajvédelmi normákra hivatkozva. Az utóbbi évek­ben csökkentették zaját, de — Az első szövőgépet 175 évvel ezelőtt; 1805-ben Jo­seph Jacquard (1752—1834) francia feltaláló készítette el. Bár korábbi gépeivel ipa­ri kiállításokon már nyert díjakat, ezt a gépét tekint­hetjük az első nyüstös szö­vőgépnek. Megtalálható volt ezen a láncfonalak emelésére szolgáló emelő, a rendezőzsi­nórok. a nyüstzsinórok, sőt a. feltaláló ’alkalmazta gépén a termelés automatizálására szolgáló lyukkártyát is. Al­kalmas volt a gép bonyolult ábrás szövetek előállítására. Az új gépet a kenyerüket féltő takácsok összetörték, de a feltaláló 1808-ban újabb gépet szerkesztett, ami roha­mosan elterjedt. Amikor a feltaláló meghalt, egyedül Lyonban — szülővárosában — már több mint 30 ezer szövőgép volt használatban. ★ — Karl Drais német erdő- mester 165 évvel ezelőtt, 1815-ben szerkesztette meg a mai kerékpár . ősét: elől és hátul egy-egy kerék közé vá­zat épített, amire nyerget helyezett. A nyeregben félig ülve. félig állva, lábbal kel­lett a járművet hajtani. Kormányzása az első kerék elfordftásával történt. Előbb kinevették a feltalálót, de találmánya hamarosan sport­eszközzé vált. Különösen Angliában terjedt el ebben az első formájában, ahol „Dandy horse”-nek, „ficsur- paripá”-nak nevezték el. , Kováts Andor a sajtóhangokat nem sike­rült elnémítani. A hagyományos repülőgé­pekhez viszonyítva hatalmas méretű technológiai fölény jellemzi az angol»—francia szuperszonikus utasgépet. Üzemeltetése azonban rend­kívül drága, gazdaságossági mérlege minden tekintetben * negatív. Ezért nem kapkod­nak a Concorde után a légi- társaságok. Pedig biztonsá­gos gép: ha például tűz keT letkezik fedélzetén, a beépí­tett vezérlőérzékelő berende­zés felderíti a tüzet és azon­nal ki is oltja. Napjainkban a világon évente mintegy 100 új re­pülőgéptípus jelenik meg. S ki gondolná, hogy ha egy új" gépen elvileg új megoldáso­kat alkalmaznak, a gondo­lát megszületésétől a proto­típus berepüléséig gyakran 10 év is eltelik. A repülőgépek fejlesztésé­nek egyik iránya — mind a polgári, mii d a katc pülésnél — a sebesM : je­lenlegi határainak a kiter­jesztése, az eayre nagy óbb seb\j ség elérése. De minden percért, másodpercért keser­vesen meg ke!1 küzdeniük a tervezőknek, fejlesztőknek, gyártóknak. Ha növekszik a gép sebes­sége. egy bizonyos érték fe­lett a nagy áramlási sebes­ség következteben megyál - toznak a levegő fizikai jel­lemzői. Ezért a hiperszóni- kus repülőgépeknél más ala­kú felhajtóerőt létrehozó re­pül őgépszerkezétek re van szükség, mint a kisebb se­bességű gépeknél. További probléma a kis karcsúságé szárnyak kiképzése és a re­püléskor legkevésbé felme­legedő szerkezetek megvá­lasztása. A ieljhelegedés ugyanis a repülési sebesség­gel négyzetes arányban nö­vekszik,' s már viszonylag kis sebességnél, is igen je­lentős a felmelegedés. A re­pülőgép hővédelmét ma még a magas hőmérsékleten is kellő szilárdságú szerkezeti anyagokkal kell megvalósí­tani. A jelenlegi kísérletek elsősorban az ilyen anyagok létrehozására. illetve ezek megmunkálására irányulnak. Ha növekszik a repülési sebesség, természeteden rö­vidül az út megtételéhez szükséges repülési idő. Ez nsv.od a katonai, mind a pol­gári repülésben nagy előny, ám hátrányai is vannak. Ah­hoz, hogy egy repülőgép hi- perszó.nikus sebességgel ha­ladhasson, a gépet fel kell Napjainkban a hosszú tá- v$ személy- és áruszállítás legáltalánosabb eszköze lett a repülőgép amely alig több mint 75 év alatt szédületes iramban fejlődött. A legkor­szerűbb repülőgépek teljesít­mény-. súly- és méretadatai­ra például jellemző, hogy az áriáéi szállítógépek S0—100 tonna hasznos terhet emel­nek a magasba, miközben felszálló tömegük 300 tonna. Vagy a sorozatban gyártott vadászbombázó repülőgépek tartós vízszintes repülési se­bessége eléri a hangsebesség kétszeresét-háromszorosát ia: másodpercenként 600—1000 métert. Ez az adat akkor mond sokat, ha figyelembe vesszük, hogy a puskagolyó másodpercenkénti sebessége alig éri ej a 600 métert, és a tüzérségi lövedékek sem repülnek 750—780 méternél többet másodpercenként. A leggyorsabb vadászgépek sta­tikus repülési csúcsmagassá­ga eléri a 20 —25 kilométert. A rakétatechnika eredmé­nyei még meghökkentőbbek. A Föld körül keringő űresz­közök állandó repülési se­bessége 7,8 kilométer másod­A hangsebesség kétszeresére F—-18. Hornet vadászbombázó, gerészet részére készült. « emelni a szükséges magas­ságra, fel kell gyorsítani a hiperszónikus sebességre, a leszállást megelőzően pedig le kell ereszteni és lassítani kell. Mindezekre a művele­tekre azonban kevés idő áll rendelkezésre. A repülési manővereknek gyorsan kell követniük egymást, mert kü­lönben nem használhatók ki percenként, vagyis a tüzér­ségi lövedékek sebességének 10—12-szerese. A Földünket elhagyó Hold-, Mars, vagy Venus-rakéták elérik a má­sodik kozmikus sebességet, ami 11.2 kilométer másod­percenként. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nincsenek olyan repü­lőeszközeink, amelyeknek ál­landó repülési sebessége a legkorszerűbb repülőgépeké és az űrhajóké között van. Az igazság az, hogy a raké- tahajtóművek és a rakéta- hajtóanyagok fejlődése meg­előzte a szerkezeti anyagok fejlődését. Az űrrepülési esz­közök- hajtóművei képesek biztosítani az említett se­bességgel való huzamos re­pülést, de csak az űrben, ott, ahol nincs légkör, nincs lég- ellenállás és ezért nincs fel- melegedés sem, ami megol­vasztaná a repülőgépek anyagait. Az űreszközöknek a légkörből való kijutása, il­letve visszatérése viszonylag rövid idő alatt megy végbe; az akkor keletkező hő okozta problémákat mégis csak óri­ási erőfeszítéssel tudták le­győzni. A jelenleg rendelkezésre képjs a radarral irányított amely az amerikai haditen­(MTI Külföldi Képszolgálat) a hiperszónikus gép előnyei. Ez azonban nagyon próbára teszi az utasok és a személy­zet tűrőképességét, bizonyos sebességhatár felelt tehát egyelőre csak a katonai_ gé­pek fejlesztése terén kísérle­teznek. Magától értetődik, hogy a nagy sebességhez tel­jesen új műszerek is szüksé­gesek a pilóta gyors kiszol­gálására. álló anyagokkal tehát ezért nem növelhető tovább a re­pülési sebesség. Furcsa légi balesetek Ausztráliából, e távoli kontinensről eddig viszony­lag kevés hír érkezett hoz­zánk azokról a légi balese­tekről, amelyeknek előidézői a madarak voltak. 1977-ben az ausztrál ki­rályi légierő, a RAAF, egy F—111-es bombázója zuhant le madárütközés miatt. Nemrégiben egy Mirage Ili­as és egy -SABRE vadászgép zuhant le hasonló ütközéses baleset következtében. Az el­múlt 10 esztendő folyamán egyébként a RAAF-gépek 500 ütközéses balesetet szen­vedtek. A madárütközéses balese­tek három évtizede jelente­nek különösen súlyos prob­lémát a katonai és a polgári repülésben, tehát lényegében azóta, amióta a sugárhajtású gépek nagyobb számban megjelentek a légterekben. A madarak riasztására sok­mindennel próbálkoztak ed­dig; füst, hang, fény-jelek- kel. de a mai napig nincs tökéletes riasztó berendezés vagy eljárás. A jelenlegi kí­sérleteket? elsősorban arra koncentrálják, hogy a mada­rakat legalább a repülőterek környékéről távoltartsák, ne zavarhassák a biztonsá­gos fel- és leszállást. Francia biológusok véleménye sze­rint a jövőben behatóan kellene foglalkozni a repülő­terek állatvilágával, és öko­lógiai viszonyai vaf: Előfor­dulhatnak olyan esetek, hogy a renülőterek. környékén fel­borul a biológiai egyensúly, például: elszaporodnak egyes rágcsálók, ez viszont odavonz egyes madárfajokat. A ra­gadozó madarak megpróbál­ják helyreállítani ezt az egyensúlyt a rágcsálók ir­tásával, ugyanakkor azonban veszélyeztetik a katonai és a polgári repülőgépeket a fel- és leszállás során. MAI MŰSOROK! ifin KUoiUih 8.27 Kamaramuzsika. 9.44 Brumniadzag, a zenebohóc. 10.05 Tudod-e? 10.35 Bach- motetták. ,11.00 Operettfel- vételek. 11.24 Szakma vagy hivatás? 11.39, Jókai Mór élete és kora. 12.35 Tamási Áron összes novellái. 12.45 Zenemuzeum. 14.17 A ma­gyar nyelv hete. 14.47- Szí­riái tájakon. 15.10 Bizet zenekari műveiből. 16.05 Rádiónapló. 18.00 Operaári­ák. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Nóták. 19.35 Szimfo­nikus zene. Kb. 21.40 Vi­lágslágerek. 22.15 Sporthír­adó. 22.35 Goldmark Ká­roly művészi pályája. 23.15 Kamarazene. PETŐFI 8.05 Operettek. 9.00 Népi zene. 9.40 Határidő; jú­nius 30. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a győri körzeti stúdióba. 13.25 Gyer­mekek könyvespolca. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Ket­tőtől fél ötig... 16.30 Üt- közben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.20 Belé­pés nemcsak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Jár­tamban —- keltemben. 22.00 Egy óra dzsessz. 23.15 Nó­ták. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok. Bemutatjuk a Borsod me­gyei Nőbizottság tagjait. Szerkesztő; Jakab Mária — Mahalla Jackson saját fel­dolgozásait énekli — 13.00 Észak-magyarországi kró­nika — 18.25 Lap- és mű­sorelőzetes. .. 8.00 Tévétorna. S.05 Iskola- tévé. 14.20 Iskolatévé (Ism.). 16.25 Gólyavári esték. 17.05 Békahercegnő (Bábfilm). 17.45 Telesport. 18.10 Ma­jor Tamás és a Tartuffe. 18.30 Hová látni — a ME- DICOR-ból? 19.10 Tévétor­na. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó, 20.00 Siker. 21.10 Ereszd el a szakállamat! (Magyar film). 22.45 Tv- híradó 2. 2. MŰSOR 17.00 Kubai est. 17.05 Száz óra a hosszú parton (Dók. film). 18.45 Guzman ’79. (Zenés film). 19.15 Kubai teknőstenyésztők. 19.30 Tv- híradó. 20.00 A Kubai Nem­zeti Folklór Együttes. 20.35 Juan kalandjai. 22.10 Adam: Giselle (Balett). 1980. április 17., csütörtök Az Aerof'ot II-—’62 M repülőgépei 16 óráról 8 óra 15 percre rövidítették a Moszkva—Kamcsatka közötti járat menet­idejét (MTI Külföldi Képszolgálat) Á világ legtöbbet vitatott utasgépe Mindig gyorsabban

Next

/
Thumbnails
Contents