Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-12 / 60. szám

] kedd esti külpolitikai kommentárunk: i Az ötvenedik 1 ADDISZ ABEBÁBAN megnyílt az Afrikai Egységszer- vézet miniszteri tanácsának ülése. A tanácskozás egyet­len napirendi pontja Zimbabwe népének győzelme. Oly « téma ez, amely mél tán tölti el örömmel és elégedett- | seggel a szervezet most még negyvenkilenc tagálla- | mát. Most még — mondjuk, mert nem nehéz kitalál- ' ni, hogy éppen a minap Rhodesia, a láncaitól szaba- ' dúlt legújabbftfüggetlen afrikai ország lesz az AESZ ! ötvenedik tagállama. A kerek szám véletlen, de van ' valami jelképes abban, hogy az ötvenedik éppen a * fekete kontinensen megmaradt két utolsó „fehér bás- 1 tya” egyike lesz. ! AZ AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZET szinte vala- ! mennyi tagja, történelmi mércével mérve, „tegnap” ; még gyarmat volt. így nem csoda, ha iszonyatos örök­ség súlyával küszködik. Maga az AESZ sem teljesen ' védett a kolonialista és neokolonialista intrikák ha- ! fásáról, tevékenysége — természetesen'— nem problé- ( mamentes. Ezekben a kétségkívül ünnepi pillanatok­ban mégis jó arra gondolni, hogy a szervezet léte és \ munkássága — minden ellentmondás ellenére — bi- zonyos döntő kérdésekben hatékonyan tudta szolgál- j ni a nemzeti felszabadítási mozgalom terebélyesedé- v sét. Zimbabwe népe a szomszédos „frontállamok , gz egész Afrika és a kontinensen kívüli barátok aktív segítsége nélkül aligha lett volna képes valóra válta- 1 ni régi álmát és elindulni áz igazi függetlenség útján, i j Mengisztu Hailé Mariam, a vendéglátó Etiópa kor- I mányfője olyan időpontban nyugtázta köszönettel a | szocialista országok afrikai népeinek nyújtott segítsé- ] gét, amikor a világ hangos a szovjetellenes amerikai < katonapolitikai tervektől — ezekben pedig közismer- t ten nem kis szerep jutna Afrikának is . .. * ZIMBABWE, A LEENDŐ ÖTVENEDIK TAGÁL- | LAM a győzelem után is órási nehézségek előtt áll. | Nem múlt el sem a belső erőszakos kísérlet, sem a ! külső — dél-afrikai — támadás veszélye. Nemcsak j az új ország vezetőinek kell résen lenniök, hanem | Zimbabwe barátodnak is. Az AESZ-tanácskozás ba- I rátnak és ellenségnek egyaránt tudtára adja, hogy j Zimbabwét a szó minden értelmében védőn öleli ma- * gához a majd félszáz országot tömörítő szervezet. \ Harmat Endre ] Hírügynökségek jelentik STRASBOURG, Az európai parlament ked­di, Strasbourgban tartott ülé­sén rövid, de igen heves vi­ta után elutasította a francia kommunista párt főtitkárá­nak, Georges Marchais-nak azt az indítványát, hogy so­ron kívül vizsgálják meg a testület kommunista képvi­selőcsoportjának az emberi jogokra vonatkozó határoza­ti javaslatát. A testület kom­munista képviselői határoza­ti javaslatukban azt indítvá­nyozták: hozzanak létre ’ olyan bizottságot, amely az emberi jogoknak a Közös Piac országaiban történő megsértését vizsgálná ki. MANAGUA A Sandinista Nemzeti Felsza- baditási Front (PSLNj, a ni- caraguai kormány és vala­mennyi hazafias erő határo­zottan fellép, hogy megvédje a forradalom eddigi eredmé­nyeit az amerikai imperializ­mus és az ellenforradalmi elemek támadásaival szem­ben —• jelentette ki Moises Hassan, a kormányzótanács tagja. Hangsúlyozta, országa nem hagyja ..térdre kénysze­ríteni” magát azáltal, hogy az Egyesült Államok befa- gvasztotta a Nicaraguának előirányzott 75 'millió dollá­ros hitelt. . SALISBURY Kedden Salisburyben nyil­vánosságra hozták a közel­jövőben függetlenné váló Zimbabwe Köztársaság első kormánya tagjainak névso­rát. Előzőleg Köbért Mugabe kijelölt miniszterelnök át­nyújtotta a miniszterek ne­vét tartalmazó dokumentu- . mot Lord Soames brit főkor­mányzónak. a gyarmati köz- igazgatás vezetőjének. A 23 miniszteri tárcából 17 jutott a február végi választásokon elsöprő győzelmet aratott Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (HF) szervezetnek, msemmé 1930. március 12., szerda amelynek elnöke Robert Mu­gabe. Mugabe fő koalíciós partnere, Joshua Nkomo, a hazafias front elnöke lett a belügyminiszter, és ebben a minőségben irányítása alá kerülnek a rendőrség és az egyéb biztonsági szervek. AZ UTÓBBI IDŐBEN re­mét megszaparodtak a fegy­veres túszszedő terrorakciók. Mindig megrázój, az ilyen hír, bár nem új a jelenség. Évek óta érkeznek bészámolók ge­rillacselekményekről. egy- időben sűrűn követték egy­mást a repülőgép-eltérítések, majd az emberrablások, a gyilkos merényletek. Mosta­nában követségeket foglal­nak el. Tisztázzuk mindjárt elöl­járóban: a terrorizmus ön­magában nem politikai irányzat, hanem módszer. Gondoljunk csak az újsághí­rekre. Alkalmazták szélső­balos csoportok például Uruguayban és az NSZK-ban, de hasonló módon léptek fel az olasz újfasiszták, a pa­lesztin áramlatok, az észak­írek és a spanyolországi baszk nemzetiség szélsőséges csoportjai. Akcióiknak két t közös vonásuk van: vala­mennyien politikai célokért küzdenek és eszközeik azo­nosak, legalábbis hasonlóak. Politikai jelenséggel állpnk tehát szemben, bár tetteik helyenként és időnként erő­sen hasonlítanak a. bűnöző­kéhez — bankrablás, zsaro­lás, gyilkosság. Ahhoz, hogy megítélhessünk egy-egy ak­ciót, tudni kell, kik követ­ték el és miért. Nem kö­zömbös. mi volt az indíték, hiszen nemes és nemtelen célokért egyaránt lehet rossz eszközökkel harcolni. Néhány esztendővel ezelőtt a magyar tévé bemutatott egy 1 Uru- guayban játszódó filmet: bal­oldali városi gerillák elra­bolnak egy Washingtonból jött tanácsadót, miután kö­veteléseiket nem teljesítik, megölik. Elítéljük a mód­szert? Igen. Rokonszenve­Diákok kezében maradnak az amerikai túszok Zürichbe érkezett a megbuktatod iráni uralkodó bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság. A képen Mohamed Bcdiaoui nyilatkozatot ad a sa ’tónak. , (Népújság lelefotó — AP—MTI—KS) Megnyílt a Duna-bizottság 38. ülésszaka Kedden Budapesten a nemzetközi szervezet Benczúr utcai székházában megkez­dődött a Duna-bizottság ren­des évi, sorrendben 38. ülés­szaka. A tanácskozáson nagykövetek vezetésével részt vesznek a tagországok — Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Románia és a Szovjetunió — küldöttségei, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, a KGST titkár­sága, a Meteorológiai Világ- szervezet, az ENSZ környe­zetvédelmi programja, az Odera-bizottság képviselői, valamint az NSZK közleke­dési minisztériumának' szak­értői. Roska István külügymi­niszter-helyettes, a Duna- bizottság elnöke nyitotta meg a tíznapos tanácskozást beve­zető plenáris ülést, amelyen meghatározták az egész ülés­szak napirendjét, s jóvá­hagyták a különböző mun­kabizottságok programját. _ A 38. ülésszak idején meg­vitatják hogy a tagországok saját folyamszakaszukon mit tettek a zavartalan hajózás érdekében, ’értékelik a Duna- bizóttság egyesztendős tevé­kenységét és meghatározzék soron következő feladatait. A munkabizottságokban a dunai hajózás időszerű ten­nivalóival • foglalkoznak. Egyebek között ajánlást dolgoznak ki a hajózás biz­tonságát, gazdaságosságát szolgáló rádióösszeköttetések rendjére, a Dunán közleke­dő hajók, valamint a hajók, a kikötők és a parti létesítmé­nyek között. A jogi bizott­ságban ismét napirendre tűz­ték az NSZK-beli Kelheim— Regensburg közötti Duna- csatorna hajózási kérdéseit, miután az NSZK a csatornát a dunai konvenció elveivel ellentétben nemzeti víziói­nak minősíti, használatát két" oldalú szerződésekhez vagy előzetes engedélyekhez kö- ti, korlátozva ezzel a dunai hajózásnak a bizottságban érvényesülő szabadságát. Túszok zunk e fiatalokkal, akik éle­tük kockáztatásával, a kímé­letlen katonai diktatúra el­len küzdenek, népük felsza­badulásáért? Rokonszenve­zünk velük. De nem ez a helyzet, nem ébred még ro- kpnszenv sem az olasz vagy a nyugatnémet szélsőbalosok esetében, hiszen ott lehető­ség van a legális politikai küzdelemre és a kommunis­ta pártok ezzel élnek is. Is­mét csak rokonszenvvel kí­sérjük a palesztin, a baszk és az északír nép törekvé­seit az önkormányzat, illet­ve a nemzeti önállóság meg­teremtésére. de a terror ez esetben sem helyeselhető. A legmélyebben elítéljük az olasz, a spanyol, vagy a nyugatnémet újfasisztákat, akik valamilyen szélsőjobb uralom előkészítésére szeret­nék megteremteni merényle­teikkel a félelem légkörét. E SZEMLÉLET FÉNYÉ­BEN vizsgáljuk meg az utóbbi idők két nagy, illet­ve igen nagy feltűnést keltő akcióját, a bogotai és a te- heráni túszszedést. Kolum­bia fővárosában szélsőbalé« gerillák elfoglalták a Domini­kai Köztársaság nagykövet­ségét, több mint háromszáz bebörtönzött társuk szabadon bocsátásét követelték és pénzt további működésük fi­nanszírozására. Kolumbiában évtizedek óta harcolnak — régebben a hegyekben, utóbb a városokban — fegyveres csoportok. Céljuk egv népi rendszer megteremtése Eredményük — semmi. Csak önmagukat tudiák tönn*pr*al ni tiszteietremahó1 kPai-tZc, sál és áldozaiva^^cAop^i to heránban más a belvze*. U* bizonyos siker sem maradt el: Amerika megszégyenült, TEHERÁN Kedden lezárult a teherá- ní tószügy egy sok vihart kiváltó, az iráni hatalmi po­zíciók m-egütköztetésére és az - erőviszonyok felmérésére is felhasznált szakasza. Az ame­rikai túszok a diákok kezé­ben maradnak, az ENSZ-bi- zottság pedig elutazott anél­kül, hogy láthatta volna őket. A forradalmi tanács — és különösen Ghotbfcadeh kül­ügyminiszter. valamint Ba- niszadr ’ elnök — elkötelezte magát a bizottság és a tú­szok találkozója mellett, aimit a diákok makacsul ellenez­tek. Végered meny ben tehát az ő álláspontjuk kerekedett felül. IJhhez természetesen Khomeini támogatása kellett,, amit,meg is kaptak. Az aja- tollah azonban nyilatkozatá­ban bámulatosan taktikus módon a találkozó’'megtartá­sára adott utasítást, de olyan feltételek mellett, amelyek az ENSZ-bizottság számára el­fogadhatatlanok voltaik: s Khomeini ugyanakkor meg­erősítette a forradalmi tanács és Baniszadr elnök iránti tá­mogatását is. az ENSZ-közvetítő működés­be lépett, megkezdték a volt uralkodó bűneinek ki­vizsgálását. Csakhogy ez esetben nem egyszerűen kis fegyveres csoport akciójáról van szó az állam ellen — a túszszedők möge állt az or­szág, az új Irán, ezért tud­ták megfélemlíteni még a hatalmas Egyesült Államo­kat is. Bármi legyen is azonban az indíték, a munkásmozga­lom hívei, a marxista—le­ninista pártok és az államok: amelyeket ezeknek az ' esz­méknek az alapján kormá­nyoznak — elvetik a mód­szert. Elsősorban azért fog­lalnak így állást, mert távol áll tőlük ártatlan emberek föláldozása. Nézzük köze­lebbről a szélsőbalos irány­zatok ideológiáját. Azt mond­ják, hogy merényletekkel föl kell rázni a népet, megmu­tatni, hogy az elnyomó pol­gári állam gyenge, legyőzhe­tő, s az általános fölkelés majd elsöpri a polgári ren­det. A múlt évtizedek bizo­nyítják, hogy még a bizony­talan szociális helyzetű Dél- Amerikában sem válik be ez a recept, nemhogy Nyugat- Európában. Ellenkezőleg, a terror visszatetszést szül, arra készteti az államot, sőt ürügyet szolgáltat a hata­lomnak, hogy erősítse az el­nyomó apparátust, a rend­őrséget . — mégpedig arra a közvéleményre hivatkozva, amely megriadt és haragra gerjedt a merényletek láttán, A TERRORISTÁK éppen ellenkező hatást, érnek el. mini amire számítanak. Nem könnyítik, hanem nehe­zítik a valódi baloldal poli­tikai harcát. Tatár Imre Az ENSZ küldöttei öröm­mel fogadták az imám nyi­latkozatának a túsizok meg­látogatására vonatkozó ré­szelt,- de az első gyorshíreket követően megismerkedtek a feltételekkel is. Azzal példá- , ul, hogy az Egyesült Államok — támogatta sah bűntetteire KABUL Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság külügymi­nisztériumának hivatalos képviselője, mint hazug és megalapozatlan híresztelést, visszautasította az UP1 ame­rikai hírügynökségnek azt az Üj-Delhiből származó értesü­lését, amely szerint Babrak Karmai, az Egységes Népi Demokratikus Párt KB főtit­kára, a forradalmi tanács el­nöke, miniszterelnök, bele­egyezett volna „egy olyan nemzetközi konferencia ösz- szehívásába. amelynek célja az afgán—pakisztáni határ őrzését ellátó rendőri erők felállítása lenne, és hogy ezt az afgán vezető „a szovjet csapatok kivonása irányában tett lépésnek tartaná”. A külügyminisztérium kép­viselője — mint ezt a BUKAREST Áz amerikai hatóságok durva jogsértésről számolnak be a kedd reggeli román la­pok, az Agerpras hírügynök­ség közleményét ismertetve. A naprkban a UPI. hírügy­nökség ismertette Tom Res- ton amerikai külügyi szóvi­vő nyilatkozatát, miszerint Cristina Horodimca, egy ro­mán diplomata felesége po­litikai menedékjogot kért az Egyesült Államokban. Áz Ágerpres-t a bukaresti külügyminisztérium a követ­kezőképpen tájékoztatta: az áruló Nicolae Horodinca hár­máét! tikár, megszökve a nagykövetségről, erőszakkal magával vitte feleségét és hároméves gyerekét. Cristina Horodincát egy katonai tá­maszponton megpróbálták maradásra kényszeríteni, de az asszony fogságának har­madik napján megszökött őr­zőitől. A washingtoni repülőtéren, a hazautazásra készülődve, többen durván rá támadtak, megpróbálták elragadni tele gyermekét, s az összetű­zésben az asszony elr ájult. Beszállították a nem­zeti ortopédiai kórházba, ahol az FBI és a rendőrség em­berei négy napon át meg­vonatkozó jelentésüket Tehe­ránban kellene nyilvánosság' ra hozniuk. Ezt nem fogad*' ták el, így elutasítva Ghotb- zadeh kérését, hogy hosszab­bítsák meg eddig 17 napos teheráni tartózkodásukat, az- ENSZ külön,gépén elutaztak az iráni fővárosból. Szóvivőjük közölte, hogy az öttagú bizottság csalódott ugyan, de küldetésük nem minősíthető kudarcnak. Az. őket búcsúztató külügymi­niszter pedig kifejezte remé­nyét, hogy visszatérnek még Iránba, s befejezik itteni munkájukat. NEW YORK ■ Kurt Waldheim ENSZ-fő" titkár rövid nyilatkozatában nyitva hagyta annak a le he- x tőségét, hogy a sah bűneinek kivizsgálására megalakított nemzetközi bizottság vissza­tér még Irénbh. A főtitkár megfogalmazásában a jogász- testület elutazásáról szóló be­jelentés úgy hangzott: a bi- zottág „néhány napra meg­szakítja munkáját”. Mihelvt a körülmények megengedik, a jogászok ismét visszatér­nek Teheránba, hogy foly­tassák tevékenységüket és teljes egészében eleget tegye­nek megbízatásuknak, amely­hez mind Irán, mind az Egyesült Államok hozzájá­rult. Bakhtar hírügynökség közlf — -hangsúlyozta, hogy csak az afgán nép és az afgán vezetés oldhatja meg a nem­zeti érdekek, az áprilisi for­radalom vívmányai,. vala­mint az ország biztonsága megvédésével kapcsolatos problémákat. Afganisztán népe és törvényes kormánya senkinek Sem enged bele­szólást azokba a kérdések­be. amelyeknek eldöntésében maga illetékes. — Az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság éle­sen elítéli az afgán nép és a forradalom ellenségei pék uszító nyilatkozatait, ame­lyeket a belügyeibe ’ való nyílt beavatkozásnak tekint — hangoztatta a külügymi­nisztérium képviselője. akadályozták a román .nagy­követség képviselőit, hogy találkozzanak az asszonnyal, Az amerikai külügyminisz­térium — amint az AP hír- ügynökség ismertette Roston szóvivő szavait — elismerté azonban: Cristina Horodinca közötte a hivatalos amerikai szervekkel, hogy haza akar térni. Mindezek ismeretében a washingtoni repülőtéren tör­ténteket csőik szokásos rab­lásnak lehet minősíteni, az amerikai külügyminisztérium mesékkel fedezte az ügynök­ségeik tevékenységét. Cristina Horodinca édesanyja Carter- hoz intézett levelében kérte az elnök személyes közbelé­pését. lánya és unokája haza­utazása érdekében A román kiilügyminiszté- riurn határoz,ottan sürgeti Cristina Horodinca haladék­talan szabadon (bocsátását. A román közvélemény — hang­zik végezetül az Aaerpres beszámolója — reméli, hogy az amerikait hatóságok kése­delem nélkül kielégítik aro­mán követeléseket, a Román Szocialista Köztársaság és az Égve-nit. Államok közötti jó együttműködés továbbfejlesz­tése. a két nép barátsága ér­dekében. Afganisztán visszautasítja az uszító nyilatkozatokat Durva jogsértés a washingtoni repülőtéren Román diplomata feleségének kálváriája ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents