Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

Befejezte munkáját a megyei pártértekezíet Gyurkó Sándorné, ilyen nagy egységben na­gyobb lehetőség nyílik tenné' szelesen a korszerű munka- és üzemszervezésre is. A következőkben megemlí­tette, hogy a szövetkezet ipa­ri termelése is igen jelentős, az elmúlt évben például több mint ötszáz mázsa pattinkái exportáltak Kuwaitba. Ezt a mennyiséget az idén sze­retnék megduplázni, de eh­hez a MONIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat aktívabb piackutató munkájára lenne szükség. Felszólalása végén arról ejtett szót, hogy a jövőben milyen feladatokat kell meg­oldaniuk. Alkalmazkodni a szabályozórendszerhez, an­nak ösztönző hatásait keres­ni — és nem keseregni. Meg­érteni és megértetni, hogy a gazdálkodás feltételei meg­változtak és a munkát haté­konyabbá kell tenni. Ha a megváltozott körülmények­hez tudunk alkalmazkodni — mondta —, akkor talpon ma­radunk, és további fejlődést tudunk biztosítani. Bízunk benne, hogy a pártunk XII. kongresszusára és a hazánk felszabadulásának tiszteleté­re kibontakozott szocialista munkaversenyt sikerrel zár­juk. Mlinkó László, a KISZ Heves megyei Bi­zottságának első titkára hozzászólásában leszögezte, hogy megyénk fiataljai is­merik. értik pártunk politi­káját, e ,politika megvalósí­tásán cselekvőén dolgoznak. Többségük becsülettel helyt­áll a munkában, a tanulás­ban, a ha7ji védelmében. Az ifjúság helyzetének javulása, a róluk alkotott pozitív meg­ítélés azt jelzi, hogy me­gyénkben eredményesen megvalósul a i.irt ifjúság- politikája. A fiatalok társa­dalmi tevekenvséíének, élet- és munkakörülményeinek alakításában együttműkö­dünk — mondta —, az ál­lami. a társadalmi szervek­kel. Az ifjúság nevelésében a társadalmi munkamegosz­tás megyénkben gyakorlattá vált. A gondokról szólva a KISZ-bizottság első titkára a lakáskérdést említette men többek között Elmondta, hogy a fiatalok az elért e'redményeknek, az új laká­soknak örülnek, ugj'anak- kor naponta találkozni lehet olyan fiatalokkal, akik még nem jutottak lakáshoz, -s ez hangulatukat, társadalmi ak­tivitásukat befolyásolja. Ja­vasoljuk — mondta —. hogy a lakáshelyzet megoldásában a hagyományos úton túl ke­resni kell az újszerű formá­kat. Megemlítette, hogy a je­lenlegi lakáselosztási forma nem ösztönzi megfelelően a fiatalokat a takarékoskodás­ra. Az OTP-., a szövetkezeti lakások nagyon drágák, ön­erőből nehezen' elérhetőek. A tanácsi lakáshoz jutás érde­kében a fiatal nem vállal­kozik lakáskörülményei fo­kozatos javítására, helyette inkább a m’eglévő, rossz vi­szonyokat konzerválja. Mind­ez kialakított körükben egy rossz szokást: előbb a szí­nes tv, az utazás — a la­kásra való takarékoskodás helyett. Ezért’ olyan lakás- elosztási formát javaslunk, amely a fiatalokat jobban érdekeltté teszi a lakásért való takarékosságban. A gazdasági építőmunka kérdéseiről szólva M linkó László megemlítette, hogy a megye eredményeifien benne van a fiatalok munkája is. A fiatalok a gazdasági épi- tömunkában helytállnak, de még többet is tehetnek. Eredményesen mozgósítottuk a KISZ tagjait a brigádmoz­galomban, az építőtáborok­ban, a kommunista műsza­kokban. a társadalmi mun­kaakciókban való részvétel­re. A Gagarin Hőerőmű Vál­lalat ifjúkommunistái, akik a karbantartási munkák mi­nőségéért személyes garan­ciát vállaltak, jelentősen hozzájárultak a vállalat eredményeihez. A bélapát­falvi nagyberuházáson a me­gye szakmunkástanulói ki­lencmillió forint értékű ter­melési értéket hoztak létre. — De erőfeszítéseket te­szünk — mondotta — a fia­talok eszmei, politikai neve­léséért is. A munkához való szocialista viszony, a szocia­lista életmód, a szocialista hazafiság és internacionaliz­mus kérdései — politikai nevelőmunkánk kiemelt te­rületei voltak és maradnak. Nagy István a kádermunka főbb kér­déseiről szólva a MÁV hat­vani vontatási főnökségének tmk-lakatosa arról szólt, hogy a jó kádermunka hoz­zájárul a munkásosztály ve­zető szerepének érvényesí­téséhez, a munka színvona­lának emeléséhez. A politi­kai alkalmasság, a szakmai hozzáértés, valamint a ve­zetői rátermettség hármas követelménye egyre követ­kezetesebben érvényesül a vezetők kiválasztásánál, munkájuk értékelésében. A vezetői állomány szakmai felkészültsége — mondta sa­ját területére vonatkoztat­va —, jónak mondható, de ■néhány esetben elmarad a tudományos és technikai fej­lődés által támasztott köve­telményektől. A vezetők többsége rendelkezik a mun­kaköréhez előírt végzettség­gel, de akadnak, 'akik nem gyarapítják folvamatosan szákrhai' isméréteíket. nem tartanak lépést a fejlődéssel. Néhányuknál a vezetési stí­lus, a módszer szorul javí­tásra. Tapasztalható a veze­tők körében időnként a bá­tortalanság. a kellemetlensé­gek elkerülése is. Munkate­rületemen —, mondta né­hány középvezető nyíltan kijelentette, hogy őt csupán az érdekli, hogy a munka jól menjen. A munka persze elsődleges, de más feladatok is akadnak. Időközönként előfordult, hogy egyes veze­tők semmibe vették .mások véleményét, vagy burkoltan megtorolták a jogos bírála­tot. A gondok ellenére — foly­tatta —. szép eredmények is születtek. A Vezető testüle­tekben jelentősen növeke­dett a fizikai dolgozók, a nők. a fiatalok aránya. A vezető funkciókat betöltő nők aránya csaknem száz százalékkal növekedett az öt évvel ezelőttihez kénest. A feladatokról szólva Nagy István elmondotta, hogy a nv’g jobb kádermunka ér­dekében Javítani szüksége: a minősítési tevékenységet, és a vezetői tevékenység meg­ítélésénél az elsődleges szem­pontnak a végzett munkának kell lennie. Dr. Nagy Ahdorná hozzászólásában a Köz­ponti Bizottság oktatáspoli­tikai határozatára utalva az egri Gárdonyi Géza Gimná­zium es Óvónői Szakközép­iskola igazgatója elmondotta,7 hogy a közoktatásban meg­levő gondok, nehezsegek el­lenére igen nagy előrelépés j történt. A munka közép- ' pontjába a szocialista neve- löiskola kialakítása, a tettek kerültek. Különösen pártunk XI. kongresszusa óla követ­keztek be jelentős változá­sok a ’ nevelési-oktatási in- • tézmények munkájában. — Nem volt véletlen —■ hangsúlyozta —, az iskola ilyen reflektorfénybe kerü­lése. Szerepének megnőve-» kedését a társadalmunk épí- T tésében való gyorsabb előre­haladás tette követelménnyé.* A fejlett szocialista társa- V dalom felépítéséhez szocia­lista módon gotidollcodó és v •* cselekvő emberek sokaságé ^ ra van szükség. A ma isko- ■' Iája formálja a holnap ’ szakmunkását, mérnökét, nemcsak szakemberré, ha­nem emberré is. Fiataljaink f elelősségtuda-- ta úgy fejlődhet — folytat- t ta a későbbiekben —, ha is­merik társadalmunk gond- iait. feladatait, sikereit,. mindennapjait. Az üzemi, munkahelyi kollektívákkal,. a szocialista brigádokkal. • mind tartalmasabbá váló kapcsolatok egyre jobban se­gítik a társadalmi tapaszta­latok nevelő erejének érvé- f nyes ülését. A pedagógustevékenység- ről szólva elmondta, hogy az alkotó jellegű munka ér­telmének hite. az új utak > keresésére való ösztönzés, az élet- és munkakörülménye­ket jelentősen befolyásoló intézkedések együttvéve hozzájárultak a pedagógus presztízsének. közérzetének pozitív irányú fejlesztéséhez. A pedagógus napjainkban nem engedheti meg magának a középszerűséget. Ahhoz — mondotta —, hogy megfeleljünk az egyre foko­zódó oktatáspolitikai köve­telményeknek, hogy emel­hessük nevelőmunkánk szín­vonalát, állandóan képez­nünk kell magunkat. Szokodi Ferenc, •* a hatvani városi pártbi­zottság első titkára felszóla­lásában a szocialista tudat és a kultúra viszonyát, a közművelődés helyzetét, a meglevő eredményeket és gondokat elemezte. Elmon­dotta, hogy a közművelődé­si tevékenység szerves egy­séget alkot az ideológiai ne- velőmunkáVal. Hatvan város példájára hivatkozva elmon-s dotla, hogy a városba» (folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Dorkó József, sában mutatkozik. Végül pedig megemlítette, hogy áz idei szakszervezeti választá­sok során, a bizalmiak sze­repének további növekedésé­ből adódóan, szervezetileg és tartalmát tekintve is egy­aránt az üzemi demokrácia további fejlődésével számol­hatunk. a Szakszervezetek Heves megyei ‘tanácsának vezető t.lkura elöljáróoan annak a véleményének adott hangot, hogy a megyei pártvezetés nyugodt, kiegyensúlyozott, tervszerű munkával iranyi- utta és ellenőrizte a külön­böző szervek, közöttük a a zakszervezetek tevékeny­séget. — A különböző szintű szakszervezetei szervek ered­ményesen segítették a szo­cialista építésből adódó jel­adatok végrehajtását, es fej- Ijdó színvonalon látták el a aolgozok képviseletevet, ér- uekvedelmevet összefüggő fel­adatokat — mondotta egye­ben mellett, — Eredménye­ként az elmúlt IdoszakDan megyénkben is növekedett a szakszervezetek tekintélye, Lefolyása, erősödött a tag- s ágban a ' szakszervezeteknez való tartozás érzése. Mersé- keitebuen ugyan, mint a ko- i abbi ciklusban, de több mint 10 ezerrel gyarapodott a tagság, javult a szervezett­ség, a tagdíj morál és a tagság r és z véts lé a szak- szervezeti... i'óüxikában. Me­gyénkben ma il szakmai szakszervezetben és csaknem 300 alapszel:vezetben össze­sen több mint 126 ezer dol­gozó tömörül. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a Tegutóbbi párt- es szakszervezeti kongresz- szusok határozatainak ered­ményes végrehajtására a mozgalomban több új és új­szerű feladaton is munkál­kodtak. A szakszervezeti szervek, tisztségviselők köz­reműködtek például a szo­ciálpolitikai tervek készítésé­ben, együttműködtek a terü­letpolitikai kérdések megol­dásában, jogsegélyszolgálatot szerveztek, hogy csak néhá­nyat említsünk. A termelésgazdálkodás segítése mindennapos felada­tukhoz tartozik, s ’ennek ér­dekében törekszenek a szo­cialista munkáverseny minő­ségi színvonalának emelésé­re is. Az eltelt ciklusban nőtt a bizalmiak jogköre, tovább fejlődött az üzemi demokrá­cia. — Érdemibbé vált az érintett dolgozók bevonása a vezetésbe, a döntések meg­hozatalában és végrehajtá­sában. A jogok és köteles­ségek egységének harmóniá­ja jobban érvényesült a gyá- l orlatban. A meglevő de­mokratikus fórumok mellé újabbak kiépítésére került srr s ezek már a korábbiak­kal egységes rendszert al­kotnak. Csökkentek a pár­hozamosságok. lényegében e irtiik. hoav az üzemi de­mokrácia minden fórumán c-ak azzal a kérdéssel fog­lalkoznak. ami az adott fó­rum hatáskörébe tartozik — részle'ezte a továbbiakban a fejődést. Ezután arról szólt, hogy jelentős az a pozitív válto­zás is, amely a dolgozók, a szakszervezeti bizalmiak tá­jékoztatásában. illetve a min­dennap' munka sojsin a fe­lelősségük növekedésében, az üzemi demokrácia .Já­tékszabályainak” gvakorlá­a Minőségi Szűcs, Bőr, és Ruházati Ktsz apci csoport- vezetője községi alapszerve­zetük pártépítéséről beszélt hozzászólásában. Elmondotta — többek között —, hogy pártcsoportjaik, párttagjaik folyamatosan foglalkoznak azok előkészítésével, akik az MSZMP sorait kívánják erősíteni. A párttaggá nevelés során — a KlSZ-szel együttmű­ködve — különböző feladato­kat adnak a jelentkezőknek, hogy bizonyítani tudják rá­termettségüket, képességei­ket. Nem elégszenek meg a társadalmi munkával, meg­követelik, hogy az érdeklő­dők szakmai képzettségük mellett politikai ismeretei­ket is gyarapítsák. Azon vannak, hogy ne csak a 30 év körüli vagy ettől korosabb fiatalok, ha­nem az ifjabbak közül is többen váljanak alkalmassá a felvételre. 1981). március 11.. kedd A község négy KlSZ-alap- szervezete mellett a ktsz a pártépítés másik bázisa. Nem kevesebb, mint 110 nő dolgozik már itt. Nem könnyű a formálásuk, hi­szen közülük számosán nem­rég még más környezetben éltek, dolgoztak, a család, a háztartás befolyása elég nagy. Biztató viszont, hogy többségükben növekszik az. érdeklődés társadalmunk kérdései iránt, vonzódnak a kollektívákhoz. A nőbizott­ságokban, az iskolai szülői munkaközösségekben egyre bátrabban vállalnak feladato­kat, iparkodnak hasznosíta­ni magukat az üzemen tül is. Mind jobban kiállják már a próbát, s egyre in­kább méltóbbnak mutatkoz­nak maguk is a párttagság­ra. — Az eredményesebb munkához nagyon fontosnak tartjuk a környéken levő ipari üzemek pártszerveze­teivel való együttműködést, a. kölcsönös információs rendszer erősítését. Nem le­het közömbös számunkra, hogy az üzemi párttag ta­pasztalataival mennyire erő­síti alapszervezetünk egysé­gét, mennyire érti községpo- litikai célkitűzéseinkét, ho­gyan hat fiataljainkra. Pálinkás Ferenc vezérőrnagy. a megyei rendőr-főkapitányság veze­tője a bűnüldöző munkáról szólva elégedetten mondta, hogy szerveik alapvetően végrehajtották a XI. párt- kongresszus határozataiból ádódó feladatokat. Sikerült megállítani a bűncselekmé­nyek emelkedését, a köznyu­galmat jelentősen zavaró ese- ménvek ritkán fordulnak elő. Megyénk közrendje, közbiz­tonsága kedvezőbb az orszá­gos átlagnál. S mindebben je­lentős az a társadalmi felisme­rés, hogy a bűnözés üldözése, csökkentése nem kizárólag rendőri feladat. Gondjaink vannak azonban ma is a kisebb súlyú, va­felderítésében, s több más mellett abban, hogy az ösz- szes bűncselekményeken be­lül növekedett az erőszakos, garázda jellegű, a közrendet, közbiztonságot sértő, a sze­mélyek javait károsító, va­lamint a járművek ittas’ve­zetésével kapcsolatos esetek száma. A bűnözésnek is megvan a maga társadalmi háttere. Gyakran adódik az idegen- forgalomból, másrészt a mű­veltség alacsony szintjéből. hogy csupán néhányra utal­junk. Ha például a cigányla- kosság bűnözési aránya me­gyénkben az utóbbi öt esz­tendőben felére is csökkent, jócskán vannak még, akik évszázados törvényeik sze­rint élnek, szokásaikat, er­kölcsi normáikat gyakran a hivatalos törvények fölé eme­lik. Számos bűn forrása a kis­polgári, kistulajdoni szemlé­let, az anyagiasság, a min­denáron való gyarapodás vá­gya. Nem egy ember jogelle­nesen kíván mások anyagi szintjéhez igazodni, vagy pró­bálja éppenséggel felülmúlni azt. S ahol a vagyonvédelem, a belső ellenőrzés laza, ott sikerül is az ilyenféle igé­nyeket kielégíteni. " ' — A következő időben is fő feladatunk a hatalom, a belső rend fenntartása és to­vábbi erősítése. Bűnüldöző munkánkban kiemelten ke" zeljük a megelőzést, ezen belül az állampolgárok felvi­lágosítását, nevelését. Társa­dalmi bázisunkat tovább szé­lesítjük, tartalmában erősít­jük — mondotta többek kö­zött, befejezésül a felszólaló. Rohánszky Ferenc felszólalásában a GYÖNGY- SZÖV ÁFÉSZ elnöke arról szólt, hogy a megyében az elmúlt években miként si­került megvalósítani pártunk szövetkezeti politikáját. El­mondta. hogy 1975 óta jelen­tős koncentráció ment végbe, az akkori 27 fogyasztási szö­vetkezet helyett ma 12 szö­vetkezet működik, kilencven­ezer taggal és ötezer dolgo­zóval. A megye kiskereske­delmi forgalmából az áfész- ek fele arányban részesed­nek. Az árbevétel ötven. a nyereség p.edig több mint hatvan százalékkal növeke­dett az elmúlt négy év alatt. Ezekhez az eredményekhez természetesen, a gyöngyösi szövetkezet is hozzájárult. Az. ötödik ötéves tervi feladatok között — folytatta hozzászó­lását — a hálózatfejlesztési célkitűzések között nagy sze­repet kapott, hogy falunként nagyobb ABC-boltokat léte­sítsenek, ezzel is elősegítve a lakosság kulturált, magá­gyon elleni bűncselekményela^jsabb -szintű-ellátását— Az-

Next

/
Thumbnails
Contents