Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
Csak 2 éra Ä2 egyik legnagyobb gond «- vallják napjaink vezetői, —, hogy a nap csak 24 órából áll. S bár a vezetéselmélet szerint a jó vezető egyik alapvető tulajdonsága az, hogy kitünően be tudja osztani idejét, mégis igen sok esetben szűkösnek tűnik a 24 óra. Általános tapasztalat megyénkben is, hogy a vállalatok, termelőszövetkezetek első számú vezetői már jóval a hivatalos munkakezdés előtt megkezdik napi tevékenységüket, mint ahogy az is jellemző, hogy a munkaidőt meghosszabbítják, és este tömött aktatáskával térnek haza, hogy ott is intézzék az ügyiratokat, tanulmányozzák az írásos anyagokat, beszámolókat. Túlterheltek a vezetők. De vajon miért? Egyrészt azért, mert kitágult a világ. Korábban elegendő volt, hogy egy munkahelyi vezető nagyjából ismerje csupán a munkahely kapuján kívül eső világot, eseményeket, ma már azonban szinte törvény- szerűnek mondható, hogy a Szovjetuniótól Japánig, Spanyolországtól Kanadáig alaposan ismerje a világgazdaságban lejátszódó folyamatokat, s azt is tudja, hogy az általuk gyártott termék vajon milyen mutatókkal rendelkezik nemzetközi viszonylatban. A vezetőnek információk tömegét szükséges ismernie, s ezek alapján kell elemzéseket folytatnia, hogy egy adott esetben helyesen tudjon dönteni. S nem utolsósorban úgy, hogy a döntés kiállja az idők próbáját. Hiszen például a gyártmányszerkezet megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra, tehát egy új gyártmánynak néhány évig feltétlenül keresettnek és rentábilisnak kell lennie. De nem csupán az ipari üzemekben, hanem a mezőgazdaságban is hasonló a helyzet. Egy szakosított sertés-, vagy szarvasmarha-telep megépítése hosz- szabb távra befolyásolja egy gazdaság életét, hiszen az állatállományt nem lehet évről évre kicserélni. A vezetői döntésnek tehát igen sok mindent figyelembe kell vennie. Nem utolsósorban a belső körülményeket is. Mert a belső tényezők alapos számbavétele legalább annyira fontos, mint a külvilág elemzése. Hiszen a példáknál maradva, a gyártmányszerkezet megváltoztatása esetén mérlegelni kell annak anyagi kihatásait, fel szükséges térképezni, hogy az új gyártmány elkészítéséhez vannak-e szakmunkások, elemezni szükséges, hogy a dolgozók miként állnak a változtatáshoz, átmenetileg csökken-e a bérük, és így tovább. A döntéseknek mindemellett alkalmazkodniuk szükséges a gazdasági szabályozó- rendszerhez, hiszen senki sem légüres térben, hanem nagyon is érzékelhető köz- gazdasági környezetben él és dolgozik. S egy nem eléggé körültekintő döntés pénzügyileg is ingataggá tehet egy gazdasági egységet. S ha a vezetőknek csupán az elemző munkával kellene foglalkozniuk, akkor nem is nagyon szólnának. Inkább amiatt panaszkodnak, hogy sok esetben éppen erre nem jut elég idő. Mert túl sok értekezletre, túl sok rendezvényre kell menniük például. A közelmúltban az egyik megyei tsz-elnök mondta, hogy a napi postájával általában öt meghívó érkezik. Ez szerényen számítva is azt' jelenti, hogy több mint száz értekezletre. rendezvényre lenne hivatalos egy hónapban. Magá a szám is jelzi, hogy ez képtelenség, de azért sok értekezletre el kell menni. Legalábbis a legfontosabbakra. A problémát azonban az is fokozza, hogy igen sok helyen rossz néven veszik, ha egy tanácskozáson nem az első számú vezető jelenik meg, hanem mondjuk a helyettese, vagy annak is a helyettese. Ügy fogják fel, hogy az adott vezető nem érzi a tanácskozás fontosságát, lebecsüli azt, azért küldte „csak” a helyettesét. Az is ismeretes, hogy a gyári, termelőszövetkezeti, állami gazdasági vezetők nem csupán munkahelyi, hanem többnyire társadalmi vezetők is. Különböző testületek, tudományos, szakmai egyesületek munkájából is alaposan kiveszik a részüket, ami egyrészt belső munkájuk alaposabb végzéséhez is hozzásegíti őket, másrészt pedig szélesíti látókörüket. Mindezt azonban szintén „nem adják” ingyen, időbe kerül, a rendezvényekre való felkészülés, valamint az ottani munka is. S a gyár vagy szövetkezet kapuján belül is folytatódik a társadalmi tevékenység — az üzemi demokrácia különböző fórumain is számot kell adni az adott kollektíva munkájáról, a célkitűzésekről, a jövő feladatairól. És ez nem kevés időt jelent a napi 24 órából. A túlterheltség miatt — érdekes módon — legkevésbé a vezetők panaszkodnak. Többnyire természetesnek tartják, hogy a napi pihenőidőből igen sokat fel kell áldozni a különböző célok érdekében, gondjuk inkább az, hogy sok mindenre még így sem jut elegendő idő. A gondokon jobb szervezéssel, a még racionálisabb időbeosztással próbálnak enyhíteni, valamint azzal, hogy csakis az az ügy kerüljön hozzájuk, ami valóban az első számú vezető döntését igényli. Örök harcuk az idővel így válik sokszor. győzelemmé. Kaposi Levente Öregek napközi otthona Kompolton (Tudósítónktól): Kompolton, a híres növénynemesítő tudós Fleischmann Rudolf leánya, Fleischmann Mária felajánlotta apjától örökölt házát a káli nagyközségi tanácsnak, öregek napközi otthona céljára. A tanács csaknem 200 ezer . forintos ráfordítással és jelentős társadalmi munkával korszerűsítette az épületet és .alkalmassá tette e fontos szociális intézmény kialakítására. A közelmúltban megnyitotta kapuit a jól felszerelt, berendezett intézmény a rászoruló kompoiti idős emberek részére. Huszonnyolc idős nyugdíjas munkás, vasúti dolgozó, tsz-tag foglalta el helyét az új intézményben. ahol Nagy Árpádné vezetésével napi háromszori étkezés és vonzó program várja őket. Jól érzik itt magukat a kompoiti idős emberek, akik közös beszélgetésekkel, ké- zimunkázással, tv-nézéssel, folyóiratok olvasgatásával töltik el napjaikat. Császár István Munkaerő-gazdálkodás Visontán II korábbi létszámmal újabb feladatokat vállaltak Visontán, a Thorez Kül- fejtéses Bányaüzemben évente több mint hétmillió tonna szenet termelnek, a négyemeletnyi nagyságú kotrógépek és a több kilométer hosszúságú gumi hevederek 48 millió köbméter meddőt szednek le és szállítanak el. Óriási gépek, berendezések, járművek és műhelyek három-négy község határában. Mennyi szak. ember: mérnök, technikus, hány szakmát képviselő szakmunkás szükséges a termeléshez, a gépek és berendezések javításához, karbantartásához és felújításához? Ma már nem az a legnagyobb gond, hogy Visontán hány emberre van szükség, nem is \az, hogy honnan vegyék a szakembereket, hanem inkább az, hogy miként szervezzék a munkát, hogyan gondoskodjanak a szükséges anyagról, alkatrészekről, a termelés, az egyes javító, karbantartó részlegek munkájának ösz- szehangolásáról? Egy-egy nagyjavításon tíz, vagy huszonegy napig kétezer ember dolgozik. Nagy területen sokmilliós alkatrészeket használnak fel, nagy technikát 'esznek igénybe. Gondos előkészítéssel, a munkaerő, anyag és alkatrészek összpontosításával arra törekszenek, hogy á nagyjavítást a lehető legrövidebb idő alatt jól végezzék el, úgy, hogy az előírt berendezések kifogástalanul működjenek. HULLÁMZÓ MUNKAERŐSZÜKSÉGLET A nagyfokú gépesítés. a munka jellege miatt Visontán a munkaerő-szükséglet hullámzása figyelhető meg. Munkacsúcsok és csendesebb időszakok váltják egymást, szakáganként, műhelyenként, és szakmánként néhány papos eltolódásokkal — magyarázta Farkas Gábor, a bányaüzem szociálpolitikai igazgatóhelyettese, aki korábban a nagyszereléseket. irányította. Az utóbbi időben a nép- , gazdasági tervekből, az országos programokból újabb feladatokat vállalt a Mát- raalji Szénbányák vezetősége, illetve a Thorez Bányaüzem. E munkák közül kettőt említünk: a paksi atomerőmű és az eocénprogram. Az atomerőmű reaktorát vasbeton cellákkal veszik körül. Ezek egy része Ecséden, Petőfibányán és Visontán készül. A jelenlegi eneregiahelyzet miatt fontos népgazdasági érdek, hogy az eocénprogramot is megvalósítsuk, az orság rendelkezésére álló szenet minél kisebb költséggel bányásszák. Ehhez többek között szállító szalaghidak szükségesek, amelyek jelentős részét már Visontán gyártjuk. Az üzemi feladatok, az atomerőmű és az eocénporogrammal kapcsolatos újabb feladatok megoldására Visontán modern, nagy csarnokot, 400 személyes fürdőt, öltözőt építettek. Az új csarnokban február végén 79 munkás dolgozott, május 15-ére 35 nagy sza- laghidat kell elkészíteni, a hozzávaló lábakkal. Magas minőségi követelményeknek kell megfelelni, a 20,8 méter fesztávolságú szalaghidak hegesztéseit radiológus vizsgálja. Közben felkészülnek a további, nagyobb megrendelések teljesítésére, a bányaüzemi célgépek és berendezések folyamatos karbantartására, nagyjavítására, ,új, merítéklétrás kotrógépet szerelnek össze, majd áttelepülnek a keleti 2-es bányába — sorolja a feladatokat Csipe Imre, a mechanikai szakág főmérnöke. A felsorolásból nem tűnik ki, a kívülálló, a nem szakember csak sejtheti, hogy ezer, vagy kétezer ember átcsoportosítása. a több milliárd forint értékű gépek és berendezések működtetése, áttelepítése külön-külön is milyen szerteágazó nagy feladat. t J FELVÉTELEK NÉLKÜL Szabó Miklós, az új csarnok üzemegység-vezetője dolgozott már Petőfibányán és Ecséden, régi szakember a vállalatnál. Domoszlai József műyezető ifjú szakmunkásként, majd művezetőként is együtt dolgozott Gubancsik Sándorral, aki nemrég még a gépláncon volt csoportvezető, most pedig 16 fős szocialista brigáSzólásra jelentkezett még Aligha gondolná bárki, aki közelebbről nem ismeri Balogh Zoltánnét, hogy már két gyerek anyja és, hogy a pártnak is tagja jó néhány éve. Szinte kislányos még ma is. Ó is azok közé tartozik, akik a gyöngyösi városi pártértekezleten már nem kaptak szót. Ebből a tényből fakadnak a további kérdések is: mit gondolt, amikor a vitát lezárták anélkül, hogy ő is elmondhatta volna a gondolatait, illetve: szerinte mi lett a sorsa az írásba* beadott mondandójának? ■ A válaszokat tőié kértük. Még nem érettségizett te a hatvani Bajza József Gimnáziumban, amikor a párt- alapszervezet úgy döntött a KISZ-szervezet és az ifjúsági mozgalmat patronáló tanár ajánlására, hogy a soraiba fogadja. Honnan vezetett az útja idáig? A kérdésre fontolgatva pergeti vissza az emlékeit, Kezdi azzal, hogy a családi környezete se nem serkentette, se nem gátolta abban, hogy mindig azok között legyen, akik tenni akartak valamit. Egészen gyerekfejjel már a piros nyakken- dősök táborában serénykedett, majd az ifjúkommunisták körében tevékenykedett úgy, hogy rá mindig lehetett számítani. Amikor betöltötte a tizennyolcadik évét, valami egészen természetes módon, szinte magától értetődően nyújtotta a kezét a felnőttek, a párt felé. Akkor nem is gondolt arra, hogy esetleg azt, amit ő annyira a betetőzésnek tekint, nem egészen így fogadják az alapszervezet tagjai. ... és amikor csakugyan fogadták és elfogadták, akkor nagyon elérzékenyedett. Nincs értelme a kertelésnek: meghatódott. — Rossz tulajdonságom, hogy könnyen elpityeredem ha valami érzelmileg érint. Az utóbbi napokban is kétszer került ilyen helyzetbe. ★ Jellemző rá, egészen fiatalon hogy már nevelösdit játszott: nemcsak a testvéreivel, hanem a többi gyerekkel is. Mindig ő volt a tanító néni, aki folyton a jóra, a helyesre intette a kis csapat tagjait. De hát nem mindig könnyű az álmokat valóra váltani. Amikor Jászberényben a tanítóképző főiskolára jelentkezett, kiderült, hogy a hallása nem egészen... szóval: nem vették fel. Ekkor a gyógypedagógiára gondolt. Felment Pestre, bekopogtatott az igazgatóhelyettes ajtaján, és elmondta, mi járatban van. Ne részletezzük: ez a második kísérlet sem sikerült. Majd amikor a levelező tagozat jutott az eszébe. egyszerre egyenesbe jött minden. Az első iskolája Egyházas- dengeleg, mert oda képesítés nélkül is mehetett. Majd egy pesti óvoda következett, aztán a hatvani iskola úgy, hogy akkor már -Gyöngyösön lakott, mert közben férjhez ment. — Még a gimnáziumban ismerkedtem meg a férjemmel. Miután lakást csak Gyöngyösön kaptunk, ide költöztünk. De én hiába jelentkeztem tanítani itt. Csák később fogadtak. Hogyan is volt az a kétszeri elérzékenyülés, amikor nagyon kellett tartania magát, hogy a könnyei ki ne potyogjanak? — A pedagógus pártalap- szervezetben engem is javasoltak a varost partértekezletre küldöttnek. Nagyon nagy megtiszteltetésnek fogtam fel, mikor ott, a taggyűlésen ezt bejelentették. De hát... másként lett. Mégpedig úgy, hogy valaki felállt és még egy nevet említett. Így aztán ő nem kapott annyi szavazatot, amennyi elég lett volna. — Valaki még azt is mondta, már nem is tudom ki, mert fel sem mertem nézni, annyira el voltam keseredve, hogy így a helyes, hiszen én csak rövid ideje vagyok ennél az alapszervezetnél. Most már belátom, csakugyan igaz volt ez a megállapítás, de akkor... Igen, akkor... azok a bizonyos árulkodó könnycseppek.. . Szerencsére tartani tudta magát. Majd a másik: amikor megtudta, hogy meghívottként mégiscsak ott lehet a városi pártértekezleten! Még jó, hogy a köszönö- möt ki tudta mondani anélkül, hogy elcsuklott volna a hangja. ★ Az írásbeli beszámolót gondosan átolvasta. Ott fogta meg, az a rész, amikor a hátrányos helyzetű gyerékek, a cigányszármazású tanulók gondjairól esett szó. Gyógypedagógusi mivoltát sem kapcsolhatta ki, úgy gondolta. a szellemi fogyatékos gyerekek ügyéről is lenne mondanivalója. Fontolgatta' magában,' hogyan is építse fel a hozzászólását. Szakkönyveket is elővett, beléjük nézett, majd amikor már úgy találta, hogy kikerekedett a téma, leült és elkészítette a piszkozatot. És mint minden fontos ügyben, most is arra kérte a férjet, hallgassa meg, mondjon véleményt. Igaz, a család feje építész üzemmérnök, de érdemes volt odafigyelni a megjegyzéseire, ha azok a szakmai lényeget nem is érintették. — Bármennyire is örültem volna, ha én is odaállhatok a pártértekezlet nyilvánossága elé, jó előre számítottam arra, hogy esetleg nem kapok majd szót, mint velem együtt többen is. De azt is tudom, hogy a mondanivalóm eljutott a pártbizottsághoz. hiszen a szöveget a jegyzőkönyvhöz csatolták. Azt a néhány gondolatot is áttanulmányozták, és valahol majd foglalkoznak is azokkal, érdemben. Olyan megfontoltan beszél, mint aki soha nem szokott elérzékenyedni, mintha mindig ilyen racionális higgadtsággal tudná fogadni az eseményeket. Balogh Zoltánná gyöngyösi gyógypedagógus (és logopédus) a városi pártértekézle- ten idő hiányában nem kapott szót. De mondanivalójának szövege a pártdokumentumok között található, mint azoké, akik hasonlóan jártak. Gondolataik azonban élnek, tovább munkálnak. G. Molnár Ferenc dot vezet az új csarnokban. Havellant István egy másik műhelyből nem egyedül, hanem az Április 4. I. nevet viselő aranykoszorús szocialista brigáddal együtt jött az új csarnokba. Csikós István hegesztő korábban a gép- karbantartóknál dolgozott. Az új csarnok 79 munkása között legfeljebb egy-két ember akad, akit mostanában vettek fel Visontára. a többit más munkahelyeikről csoportosította át a vi- sontai vezetés. Hogyan csinálták? Érdemes egy-két megoldást feljegyezni abból, amit Farkas Gábor és Csipe Imre elmondott, annál is inkább, mert az átcsoportosítás első lépcsőjét sikeresen megoldották, a nagy gép szerelésének befejezése után 114, majd később, a három műszakos termelés megszervezése után 250 fő dolgozik majd az új feladatok megoldásán. Amikor a Thorez Bánya vezetői megkapták a megyei pártbizottság 1979. szeptember 18-i határozatát a munkakörök és az átcso- portosítási lehetőségek felülvizsgálatára, azzal a meggyőződéssel láttak munkához, hogy a létszám- és a munkaerő-gazdálkodás javítására, korszerűsítésére szükség és lehetőség is van. Annyi szákembert nem kapnak és nem is. tudnak megfizetni, hogy, a nagyjavítási munkacsúcsokat és az újabb feladatokat (atomerőmű és eocénprogram) újabb munkaerő 'felvételével oldják meg. Vállalaton belül és Visontán is az alkatrészgyártás fejlesztésére, szakosítására van szükség, a 3-as műhely pedig olyan zsúfolt volt, hogy cellagyártástól és a márkushegyi hídszerkezetek készítésétől függetlenül is szükséges a létszámátcso- portosítás. MEGÉRTETTÉK, VÁLLALJÁK Részletesen, széles körben ismertették, magyarázták a megyei pártbizottság határozatát és a bánya intézkedési tervét. A munkakörök, á feladatok konkrét meghatározását a bányaüzem vezetésénél kezdték, aztán a* középvezetőknél folytatták. Magyarázták, vitatkoztak, ha másként nem ment, elrendelték, hogy a korábbi igényeknél kisebb létszámmal oldják meg a feladatokat. Hogyan lehetséges? Időközben újabb és nagyobb teljesítményű, jobb gépek érkeztek. Gyarapodott a vezetők és a munkások szaktudása, gyakorlata, a szakosítás pedig további lehetőséget ad a munka jobb megszervezésére, a berendezések . és a munkaidő jobb kihasználására. Nem lehet azt a gyakorlatot folytatni, hogy a nagyjavítások idején mértéktelenül túlóráztassák az embereket, az új feladatokra pedig újabb munkásokat vegyenek fel. A bányánál az elmúlt évben a munkásoknak csak 38 százaléka dolgozott teljesítménybérben. Ez kevés, növelni kell a teljesítménybéresek arányát. A mostani intézkedéseknek nem az a céljuk, hogy akik eddig becsületesen, szorgalmasan dolgoztak, azokat különleges feladatok elé állítsák, túlhajszolják. Ezt senki nem akarja, ez nem is vezetne eredményre. De arra szükség van, hogy minden szakember ott dolgozzék, ahol rá a legnagyobb szükség van, ahol képességeit leginkább hasznosítani tudja. A ja\dtások, a karbantartások, illetve az alkatrészgyártás és az újabb feladatként jelentkező kész- árutermeles összehangolása nagy lehetőségeket kínál a munka jobb szervezésére, a munkaerő ésszerűbb kihasználására, a hatékonyság fokozására. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a Thorez Bányaüzemnél vezetők és munkások ismerik, értik és vállalják az újabb feladatokat. Fazekas László Á
