Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytátás a 7. oldalról.) Megfogalmazta, hogy az ér­telmiség nagyobb, tekintélyes része társadalmilag aktív éle­tet él. Szakmáién kívüli kér­désekért is felelősséget vál­lal, alkot, dolgozik. Sokszor talán egészségével sem tö­rődve. hajszoltan él. tanít, gyógyít, politizál, publikál, kutat, s hu kell, bizonyít., vitázik. Elmondotta, hogy néhány hónap óta a megye szervezett tudományos életé­nek lehetőségei megnőttek. Mert Szeged. Pécs, Veszprém és Debrecen után, a múlt év november :j()-án megalakult a Miskolci Akadémiai Bizott­ság is, amely lehetőséget ad a megyében élő kutató ér- telmiségiek munkájának ko­ordinálására. Hangsúlyozta, hogy az ú.i keretben bizo­nyára könnyebb lesz dolgoz­ni. kutatni, eredményt köz­zétenni, megvitatni. Végezetül elmondotta, hogy az értelmi­ség hitet tett és tesz a szo­cializmus mellett i és ,a va­lóságban épülő szocializmust vallja magáénak, nem pedig egy minden ízében tökéletes szocializmus ideálképét. Ódor Lászlóné, Parádi Üveggyár üvegcsiszolója hozzászó­lásában az ideológiai munkát segítő agitációs és propagandatevékenységgel foglalkozott. Mint elmondot­ta, a parádi nagyközségi pártbizottság területén. a több mint 600 dolgozót fog­lalkoztató Parádsasvári Üveggyárban tevékenykedik a legnagyobb létszámú alap- szervezet. A pártvezetőség kiemelt politikai feladatnak tekintette a marxista—le­ninista felkészültség színvo­nalának emelését, a gazdasá­gi feladatok megvalósítását támogató, cselekvő magatar­tás kialakítását. Az elmúlt ötéves oktatási ciklusra úgy tervezték meg a tanfolyamo­kat — hangsúlyozta a fel­szólaló —, hogy a tömegpoli­tikai oktatásokon megfelelő helyet kapjanak a pártirá­nyítás, a pártélet, a társada­lom és az állami élet kér­dései. s megismerkedjenek a hallgatók a .magyar mun­kásmozgalom történetével. A tanfolyamok szervezése, elő­készítése gondos munkával készült: az alapszervezet ve­zetősége egyenként elbeszél- . setett a jelentkezőkkel, s tő-’ leg azok beiskolázását szor­galmazták. akik más szerve­zett oktatási formában nem vettek részt, tgy évente 35— 40-en végezték el eredmé­nyesen a különböző tanfo­lyamokat. Agitációs munkánkat — folytatta a felszólaló — se­gítette az évenként két al­kalommal megrendezett sza­bad pártnap. A dolgozók igénylik és várják az idő­szerű politikai kérdésekről szóló tájékoztatást, valamint azokat a megbeszéléseket és termelési tanácskozásokat, amelyek az üzem életével foglalkoznak. Nagy segítsé­get nyújtottak továbbá a Kossuth Könyvkiadó köte­lei, anyagai. Az elmulL év­ben csak az üveggyárban 46 ezer forint értékű könyv ta­lált . gazdara a szocialista brigádtagok, a fiatalok köré­ben. Szocialista brigádjaink tevékenysége egyébként is meghatározó a gyár életé­ben. Az évenként megtar­tott brigádvezetői tanácsko­zások a termeié.», a munka- fegyelem, a minőség, a mun­ka hatékonyságának előse- gítői. A párttagok agitációs és propagandamunkája így vált húzóerővé a kommu­nista műszakokon, a társa­dalmi munkákban, a politikai rendezvényeken és a külön­böző, gyáron belüli esemé­nyeken. Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Válla­lat vezérigazgatója felszóla­lásában a megye villamos- energia- tér meléséröl beszélt. Elmondotta, hogy indokolja e kérdés kiemelését a meg­változott világgazdasági helyzet és a népgazdaság szükséglete egyaránt. Hi­vatkozott a megyei pártérte­kezlet beszámolójára, amely megállapította, hogy me­gyénk szerepe jelentős az or­szág energia-, nyers- és alap­anyagtermelésében. A kong­resszusi irányelvek is leszö­gezték, hogy „népgazdasá­gunk jövőbeli fejlődését döntően megszabja az anyag- és energiahelyzet.'’ ■A gyakorlati élet viszont azt bizonyítja, hogy ezek a megállapítások még nem eléggé, közismertek. Ebben a helyzetben — mondotta — kezletünk számvetésében — folytatta — kellő önvizsgá­lattal kerestük annak■ útját, hogy miként tudnánk a nép­gazdaságnak Visontárál több villamos energiát biztösíta- ní. Meggyőződéssel állapí­tottuk meg. hogy elért ered­ményeink erre alapot nyúj­tanak. készek vagyunk a termelés további növelésé­re, azonban ehhez igényel­jük a gátló tényezők kiikta­tását. Megyénkben az ener­getika területén elvégzett jó munka gyakorlati példáját szolgáltatta annak, hogy a politikai tényezők és a gaz­dasági erőforrások összhang­jaként a már működő ener­getikai bázis hogyan mű­ködhet még hatékonyabban. Gulyás Sándor, a hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet elnöke hozzászó­lásában elmondta, hogy — a hevesi járás mezőgazdasági nagyüzemei az elmúlt öt év­ben dinamikusan fejlődtek. Termelésüket eredményesen oldották meg a kenyérgabo­na-. a cukorrépa-, a zöldség­félék. a hús- és a tejterme­lés területén. A hozamokat a termelési feltételek jobb biztosításával, a megfelelő termelési szerkezet fokozatos és rugalmas kiépítésével, a termelési rendszerek adott­a mi megyénk, Heves me­gye energetikai súlya a vi­lággazdasági változásokkal egyenes arányban növeke­dett, Az elmúlt évek során ugyanis Visontán- beigazoló­dott, hogy lignitvagyonunk energetikai hasznosításának programja sikeresen teljesül. Lehet ebből az alacsony fű­tőértékű és meddő anyagok­kal erősen szennyezett nyers­anyagból kiemelkedő gazda­ságossággal és egyre növek­vő 'mennyiségben villamos energiát termelni. Jelenleg a hazai szenekből termelt vil­lamos énergia mintegy 40 százalékát a Gagarin Hőerő­mű biztosítja. Ennek a vil­lamos energiának' minden ki­lowattórája alig egyharnyada annak a költségnek. ame­lyet import-energiahordo­zó útján kényszerülünk élő- áliitani. Vállalati pártcrte­tolt rá végezetül Gulyás Sán­dor — Ugyanis fokozottabban szükség lesz a bátrabb koc­kázatvállalásra, a még he­lyesebb, eredményesebb mód­szerek meghonosítására. Ké­rik ezért a mezőgazdasági szövetkezetek képviselői a különböző pártfórumokat, hogy ezeket a kezdeménye­zéseket segítsék, támogassák, s ha szükséges, a jobb gaz­dálkodás úttörőit az illeté­kesek védjék is meg. Dr. Gyetvai Gyula, ságainak jobb kihasználásá­val, az iparszerű nagyüzemi termelés feltételeinek folya­matos és megfelelő ütemű ki­alakításával a jövőben még növelni kívánják. Kialakult — emelte ki a továbbiakban a pártértekez­let küldötte — az ösztönzés, a termelési fejlesztés, a me­zőgazdasági beruházásokat hatékonyan támogató intéz­kedések egész rendszere, bár nem minden intézkedés áll­ta ki a gyakorlat próbáját. A tendencia azonban jó volt és a gondok megoldásához, csökkentéséhez vezetett. En­nek megfelelően törekedtek munkájuk eredményesebb végzéséhez a hevesi Rákó­czi Termelőszövetkezetben is. Ezt igazolja, hogy a gazda­ság 1972 óta minden évben a legjobb mezőgazdasági nagyüzemek között szerepel. Különösen szép eredménye­ket értek el a zöldségter­mesztésben: gépesítették a legnagyobb kézi munkát igénylő zöldségfélék termesz­tését, s modellgazdaságot ala­kítottak ki. A piac törvényeinek érvé­nyesüléséről szólva kiemelte a felszólaló, hogy a terme­lő-, a felvásárló- és a fel­dolgozóüzemeknek, különösen a betakarítási csúcsokban kell összehangoltabb munkát vé­gezniük, hogy a népgazdasá­gi, az üzemi és a vállalati érdekek mind jobban érvé­nyesüljenek. A kialakult szigorú gazdálkodási feltételek szükségessé teszik a szerző­déses fegyelem mindkét ol­dalról történő betartását, a megalapozott döntést, a kö­vetkezetes számon kérést és a segítségnyújtást. A hato­dik ötéviét, tervben — az egri megyei kórház főigaz­gatója, hangsúlyozta felszó­lalásában, hogy az elmúlt öt évben megyénkben is tovább emelkedett az egészségügyi ellátás színvonala, javultak a személyi és a tárgyi feltéte­lek, Az igények, a szükség­letek azonban nagyobb mé­retekben nőttek, mint a le­hetőségeink. Ezzel kapcsola­tosan pozitív változás csak akkor várható, ha határidő­re megvalósul a megyei kór­ház beruházásának első és második üteme. Szintérv a jövővel, a felada­tokkal kapcsolatosan mond­ta el, hogy a hatodik ötéves terv során fokozatosan kell megteremteni a folyamatos egészségügyi ellátás feltéte­leit, tovább kell javítani a műszeres felszereltséget és meg kell szüntetni a párhu­zamos rendeléseket. Ezt követően az üzemor­vosok munkájának jelentősé­gét méltatta, szorgalmazta, hogy valamennyi üzemben fel kell térni a munkahelyi ártalmakat és a KOJÁL- lal együttműködve, részlete­sen kell meghatározni a meg­előzés legfontosabb, tenniva­lóit. Ezeket a vizsgálatokat nemcsak az ipari üzemekben, hanem a mezőgazdasági szö­vetkezetekben és az állami gazdaságokban is indokolt rendszeresen elvégezni. Végezetül a kórházainkban folyó orvosi gyógyító inun­kéról szólt, majd azt hang­súlyozta, hogy az egészség- ügyi intézmények dolgozói között is még nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a szak­mai ismeretek rendszeres é.s állandó gyarapítása mellett a politikai és az ideológiai munka hatékonyságának a növelésére. Beszédét azzal zárta, hogy az egri megyei kórház rekonstrukciójának befejezése után jelentősen javulnak majd a kórházban folyó gyógyító munka szel­lemi és technikai feltételéi Ebéd után Barta Alajos el­nökletével folytatta munká­ját a megyei pártértekezlet. Skultéti János, az Izzó Gyöngyösi Gyárának igazgatója hozzászólásában a termelésben végbemenő ter­mékszerkezet-váltásnak egy viszonylag szűkebb, de igen fontos részével, a kérdéc em­beri vonatkozásaival, illetve gazdaságirányítási és társada­lompolitikai összef iiggéservel foglalkozott. Többi között elmondta, hogy az eltelt hó­napokban alapos vizsgálat alá vetették egész tevékeny­ségüket, részletesen elemez­ték termékeiket, azok költ­ségeit, értékesítési lehetősé­geit és az egyes relációkban elérhető árszínvonalat. En­nek során számos társada­lompolitikai probléma fel­vetődött a munkaerő éssze­rűbb foglalkoztatása. bizo­nyos átcsoportosítás is szóba került. A téma, a feladat másutt is ismert, s vele kapcsolat­ban társadalmilag egyetértés van. Ha azonban a megoldás konkrét módjáról kell dön­teni, már bizonyos aggályok, szembefordulások is tapasz­talhatók. Ha holnap mást kell csinálni, és máshol, mint ma, bizony nem vált ki tet­szést az emberekből. A megszokás ellenérzést kelt a változásokkal szemben, sőt a törzsgárda intézménye ekt az állapotot bizonyos erköl­csi magaslatra is emelte. — Gazdaságunk ■ jelenlegi intenzív fejlődésének, és a ter­mékszerkezet-változásnak természetes velejárói a mun­kaerő-átcsoportosítások —, folytatta az igazgató. — S a gazdasági szerkezet változá­sa egyúttal a foglalkoztatási szerkezet változását is maga után vonja. Az átcsoportosí­tás bizonyos hátrányokkal járhat egyes dolgozók vagy csoportok számára. Az álla­mi szervek feladata, hogy azokat a hátrányokat, ame­lyeken vállalati hatáskörben nem lehet változtatni, meg­felelő módon ellensúlyozzák. Ezután arról beszélt, hogy a problémák közül sokat á vállalati demokratikus fó­rumok segítségével is meg lehet szüntetni. S erről nem szabad elfeledkezni! Ezután Huszár István, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kert szót. (Folytatás a 9. oldalon.) W it*»? = «W »

Next

/
Thumbnails
Contents