Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egy ciklus munkájáról AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, 5S. szám ÁRA: 1,20 FORINT ■1980. március 7., péntek Országgyűlési képviselői és tanácstagi választás: 1980. június 8-án ülést tartott az országgyűlés Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat — A népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója - A legfőbb ügyész beszámolója - A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója Dr. Markója Imre, igazságügyminisztér » törvényjavaslat előadója A törvényhozói és az el­lenőrző munkában egyaránt gazdag ötéves választási ciklusának utolsó tanácsko­zását tartotta csütörtökön a Parlamentben az országgyű­lés. Legfelsőbb államhatal­mi testületünk tanácskozá­sán — amelyen részt vett Kádár János és Lázár György is — a kormány ajánlására az atomenergiá­ról szóló törvényjavaslatot, valamint az Elnöki Tanács, a legfőbb ügyész illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek beszámolóját tárgyalták meg a képviselők. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután dr. Markója Im­re igazságügyminiszter ter­jesztette a plénum elé az atomenergiáról szóló v tör­vényjavaslatot. A miniszter elöljáróban részletesen foglalkozott a tu­dományos és technikái for­radalom egyik legfontosabb állomásának, az atommag­hasadás felfedezésének ered­ményével, amely új távlato­kat nyitott az emberiség számára. A többi között hangsúlyozta, hogy az atom­energiának mindenekelőtt az energiaellátásban van ki­emelkedő szerepe, s az atom­energia alkalmazása nem csupán az energiaiparban alapvető jelentőségű. Nélkü­le már elképzelhetetlen a korszerű' gyógyászat és ter­melés is. Ez — mutatott rá — a hagyományos energia- hordozókkal bőségesen ren­delkező országok esetében is így van. Ezért jelenti új szakasz kezdetét hazánk szá­mára a paksi atomerőmű építése. A miniszter szólt ar­ról is, hogy az atomenergia­ipar világszerte jobb bizton­sági színvonalon áll, mint más iparágak, s a szakértői vélemények szerint a szén­vagy az olajtüzelésű erőmű­vek okozta szennyezés ve­szélyesebb a környezetre, mint az atomerőműveké. A törvényjavaslatot iscoar-' tetve dr. Markója Imre a többi között kiemelte: az el­fogadásra váró jogszabály az atomenergia alkalmazásá­nak valamennyi területét át­fogja; rendezi a radioaktív anyagok és készítmények, a nukleáris anyagok előállítá­sával és felhasználásával foglalkozó intézmények és az e 'tevékenységeket szolgáló berendezések, létesítmények létrehozásával, működteté­sével kapcsolatos valameny- nyi kérdést. Egyik leglénye­gesebb elve például, hogy az atomenergia csakis békés célokra alkalmazható, tilos az atomenergiát nukleáris fegyverek vagy egyéb tö­megpusztító eszközök céljára felhasználni. Hazánkban az atomenergia alkalmazásá­nak és az azzal összefüggő tudományos kutatásnak, fej­lesztésnek az egész társada­lom érdekeit kell szolgálnia. Ezért írja elő a törvényja­vaslat egyebek között a biz­tonsági követelmények meg­határozását és folyamatos korszerűsítését a leghaladóbb tudományos eredmények alapján. A törvényjavaslat persze — fűzte hozzá — csak az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos főbb követelményeket, legál­talánosabb szabályokat ha­tározza meg. A miniszter rámutatott ar­ra is: az atomenergia bé­kés célú és biztonságos al­kalmazásában lényeges sze­repet tölt be a nemzetközi együttműködés, s ezen be­lül számunkra különösen je­lentős a KGST-országok ilyen irányú összefogása. A Magyar Népköztársaság — mondotta — az atomenergia békés célú, biztonságos al­kalmazását nemzetközi szer­ződések keretében való együttműködéssel is elősegí­ti. Az igazságügyminiszter be­széde után dr. Vida Miklós (Budapest 21. vk.J, a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója utalt arra, hogy az or­szággyűlés mindig kellő fi­gyelmet fordított a lakosság nagy részét érdeklő és érin­tő kérdésekre, s ezekkel kap­csolatban számos fontos tör­vényt hozott. Már ezek a jogszabályok is gondoskod­tak éltető környezetünk, a bioszféra megóvásáról. Indo­kolt tehát — mutatott rá —, hogy ilyen jellegű törvénye­ink sorát az atomról szóló szabályozással is kiegészít­sük. — Az atommagban rejlő hatalmas energiának a né­pek javát, az anyagi terme­lés növekvő energiaszükség­letének kielégítését kell szol­gálnia — hangsúlyozta be­vezetőiében Szekér Gyula. — A nukleáris fegyverek léte­zése és a bennük rejlő ve­szély többé nem akadályoz­hatja meg ennek az új ener­giaforrásnak maximális hasznosítását a békés gaz­dasági építőmunkában a né­pek életszínvonalának eme­lésében. Ezt a politikát kö­veti kormányunk amikor a testvéri szocialista országok­kal és más haladó erőkkel együtt következetesen fellép ü nlltr.’Aárie f/y? hajsza ellen, harcol e fegy­verek fejlesztésének, gyártá­sának és alkalmazásának végleges betiltásáért és a fel­halmozott készletek meg­semmisítéséért. — A mi számunkra az atomenergia legnagyobb je­lentősége annak energetikai hasznosításában van — mu­tatott rá —, hiszen ma ener­giaszükségletünk mintegy felét importáljuk. Az import azonban mind nehezebbé vá­lik és egyre súlyosabb te­hertétele külkereskedelmi mérlegünknek: Hazánkban is elkerülhetetlen tehát, hogy — a széntermelés növelése mellett — a jövőben foko­zottan támaszkodjunk az atomenergiára. Ehhez hazai uránércvagyonunk is hátte­ret ad. A paksi erőműépítkezés —- hangsúlyozta Szekér Gyu­la — jelenleg az ország leg­nagyobb és legbonyolultabb beruházása, amelynek meg­valósítása fontos, szervezett munkát követel mindannyi­unktól. Szekér Gyula végül arról is beszélt, mennyire nem le­becsülendő az atomtechnika hatása a tudomány, az egész- ségügy, a mezőgazdaság és az ipari technológiák széles körére, a tudományos kuta­tás módszereire és eszközei­re. E fejlődésnek azonban — mutatott rá — még a kez­detén vagyunk. A lehetősé­gek nagyok és a tudomány szinte naponta tár fel újabb eredményeket. Ezek gyakor­lati alkalmazása előtt széles­re kell tárni a kaput, ugyan­akkor őrködni kell azon is, hogy a szakszerűtlen vagy gondatlan magatartás ne ve­szélyeztesse a környezetet. Ennek jegyében teremt meg­felelőbb keretet a törvény- javaslat ahhoz, hogy az atomtechnikát országunk ja­vára tudjuk hasznosítani. Dr. Bognár Rezső , Hajdú* Bihar m. 3. vk. akadémikus Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese felszólalását tartja , (Fotó: Perl Márton) egyebek között hangsúlyoz­ta: jóleső és megnyugtató érzés, hogy a természettudo­mány talán legmodernebb. és az egész emberiség szá­mára is az egyik legnagyobb jelentőségű ágának, az atom­fizikának felismertük társa­dalmi és gazdasági fontossá­gát és békés célokra, a szo­cializmus építő munkában akarjuk mind nagyobb mér­tékben hasznosítani. A felszólalások után dr. Markója Imre igazságügy­miniszter válasza, majd ha­tározathozatal következett. Az országgyűlés előbb elő­terjesztett módosító javasla­tokat, azután az atomener­giáról szóló törvényjavasla­tot általánosságban — és a mór megszavazott módosí­tásokkal — részleteiben is, egyhangúlag elfogadta. Ez.t követően Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára számolt be a népköztársaság Elnöki Tanácsnak munkájá­ról: — Az állami életben a törvényesség biztosított, volt és tovább fejlődött — hang­súlyozta a többi között. — Az országgyűlést helyettesí­tő jogkörében az Elnöki Ta­nács az alapvető elvek és rendelkezések érintetlenül (Folytatás a .7. oldalon) Városi tanácsülés Egerben Nem kevesebbről, mint a végrehajtó bizottságnak a ciklus eddigi részében vég­zett tevékenységéről adtak számot csütörtökön délután Eger város Tanácsának ülé­sén, amelyen részt vett és felszólalt Maróti Sándor, a megyei tanács elnökhelyet­tese, valamint dr. Patkó Ben­jámin megyei főügyész is. Mint dr. Varga János el­nök beszámolójából — egye­bek mellett — kitűnt: a tes­tület az eltelt időszakban 36 tanácsülés előkészítéséről, összehívásáról gondoskodott, s a munka során elsősorban a városfejlesztéssel, a me­gyeszékhely társadalmi, gaz­dasági helyzetével összefüg­gő kérdések kerültek napi­rendre. Foglalkoztak a la­kosság mindennapi szociális, kulturális és egyéb igényei­nek kielégítésével, a telepü­lés jellegének, szerepkörének megfelelő feladatokkal. A különféle témákban össze­sen 324 határozat született tartalmas viták eredménye­ként, bárminemű törvény­sértés, módosítás vagy utó­lagos vi:*zavonás nélkül. A szakigazgatási szervek veze­tői közvetlenül az üléseken, illetve ezeket követően együttesen 92 tanácstagi in­terpellációra válaszoltak. A mindennapi munkán 9 bizottság osztozott jelentős fejlődést mutatván koordi­náló, ellenőrző tevékenysé­gükben. Az eredmények ja­vulása^ társszervekkel való hatékony együttműködés se­gítette. Fejlődött a szakigaz­gatási szervek hatósági mun­kája, az ügyfélszolgálati iro­da nyíltabbá, megközelíthe- tőbbé tette a tanácsi szerve­zetet. A várost érintő ter­vek megvalósításában si. keresnek mondható a köz­ponti és helyi érdekek ösz- szehangolása, Eger az eltelt években is szembetűnően to­vább gyarapodott. A külön­böző létesítményekkel — többi között — egyenlete­sebbé vált az ívóvízellátás, bővült az óvodai férőhelyek száma, 13 új orvosi rendelő és két gyógyszertár készült, befejezéshez közeledik a Me­gyei Kórház rekonstrukció­jának I. üteme, amelynek során 34 munkahelyes ren­delőintézetet adnak át ren­deltetésének, a belgyógyá­szati és sebészeti ágyak szá­ma 300-zal nő. Korszerű, 24 tantermes általános iskola, modern épületegyüttesbe költözött a kereskedelmi és vendéglátóipari szakiskola illetve szakközépiskola, ed­zőteremmel, nagy tornacsar­nokkal gazdagodtak a váro­si sportlétesítmények. Egész sor jelentős kereskedelmi egység — üzlet, áruház, étte­rem — nyílt, nem utolsósor­ban pedig a tervezett 3500 helyett, előre láthatólag 3581 lakás is épül az idei év vé­géig. Az érdeklődéssel kísért beszámoló mellett —■ Vajmi Lajos osztályvezető előler- jesztésében — külön is szó esett a tavalyi költségvetési és fejlesztési program vég­rehajtásáról, dr. Román Gyu­la városi-járási vezető ügyész a törvényesség helyzetéről tájékoztatta a testületet. Csörgi József a megyei ta­nács városi és város környé­ki csoportjának a ciklusban végzett munkáját ismertette tanácstag társai nevében. Végül indítványokra, egyéb­előterjesztésekre került sor. Az elhangzottakat a tanács­ülés elfogadta. Egyidejűleg jóváhagyta a testület dr. Maczkó Ferencnek szervezé­si és jogi osztályvezetővé történt kinevezését. A tanácsülésen felszólalt Veres István, dr. Bukovinsz- ky László, Nagy Béla, Nagy József, dr. Kerekes Lajos, dr. Varjú Vilmos, felszólalt és interpellált Németh Tibor, Interpellációt intézett a szak- igazgatási szervek vezetőihez Dudás Sándorné és Nagy Istvánná. A testület munká­jáért, zárszavában dr. Varga János tanácselnök mondott köszönetét. Országos tanácskozás Szekszárdon Mezőgazdasági termelésünk és a termelési rendszerek Hazánkban a mezőgazda- sági termelés fejlesztésének jelenleg is és a jövőben is a termelési rendszerek a leg­erősebb bázisai. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium ezt szem előtt tartva támogatja őket és ugyancsak ezt szem előtt tartva támaszt velük szem­ben követelményeket — han­goztatták a mezőgazdasági termelési rendszerek veze­tőinek csütörtökön Szekszár­don Váncsa Jenő, mezőgaz­A7. ülésterem dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes vezetésével megtartott országom tanács­kozásán. A közelmúltban, mint a tanácskozáson a továbbiak­ban elmondták, megtörtént a termelési rendszerek munká­jának alapos felülvizsgálata és első minősítése. Az ország területén működő, 73 terme­lési rendszer közül 42-nek a tevékenysége került nagyító alá: s e vizsgálat eredménye ismételten igazolta, hogy alapvető fontosságuk van a hazai mezőgazdasági terme­lés korszerűsítésében, haté­konyságának javításában. A rendszerek technológiáinak alkalmazása a búzatermesz­tésben — a korábbihoz ké­pest — több mint 9 mázsás hektáronkénti hozamnöveke­déssel járt, a kukoricater- mesztésben pedig még ennél is nagyobb arányú, 10 má­zsát is meghaladó hozam- szint-emelkedést eredménye­zett. A tanácskozáson egyetér­tettek azzal, hogy jogosan ér­te bírálat a különböző ter­melési rendszereket amiatt, hogy nincs meg a kölcsönös érdekeltség a rendszerköz­pont és a partnergazdaságok között. Ezt, mint elhatároz­ták. azzal próbálják kikü­szöbölni, hogy ez év végéig minden rendszerközpont olyan díjazási javaslatot dol­goz ki. amelyben az eddigi­nél nagyobb szerepet kap az ágazat üzemi eredményessé­ge. Végül állást foglaltak amellett is, hogy a fejleszté­seknél, s a rekonstrukcióknál az olcsóbb, ésszerűbb megol­dásokra kell törekedni. (MTI) t I k

Next

/
Thumbnails
Contents