Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

I a püüif „agyfrélsztiében” Vadállatok és emberek Az adatokat betáplálják a számítógépbe (Fotó: Hauer Lajos felvétele — A vasút idei áruszállítási terve 137 millió tonna áru fuvarozását írja elő. A terv kidolgozásánál figyelembe vették, hogy a közúti fuva­rozás a dráguló Üzemanyag- költségek miatt egyre gazda- ságtatanabb. a fuvaroztatók az olcsóbb vasúti szállítás mellett döntenek. A Déli pályaudvar korsze­rű üzemi épületében kapott helvet másfél évvel ezelőtt a MÁV Számítástechnikai Üze­me, amelyben R—10-es és R—40-es típusú számítógé- gépekkcl naprakészen figye­lemmel kísérik ) tehervona­tiak útját, a kocsik be- és ki­rakását, a vasúti határfor­galmat: A vasúti áruforgal­mi nyilvántartások elkészíté­sén kívül ezeken a gépeken számítják ki a fuvardíjakat, itt állítják össze a fuvarsta- tisztikát,. a v -úti állóeszkö­zök, a járműpark, a gépi be­Bemutató és vásár KS) rendezések nyilvántartását és a külföldi kocsik díjának el­számolását. A határállomásokról a ki- és belépő szerelvények kocsi­jainak adatait távgépírón to­vábbítják a debreceni, a pé­csi, a miskolci és a szegedi vasútigazgatóságokra, ahol a helyi központokban rende­zik, összesítik a beérkezett információkat és gépi úton továbbítják a budapesti szá­mítógépközpontnak. A jövő év végére valamennyi na­gyobb határállomást a buda­pesti nagy teljesítményű adatfeldolgozó berendezések­hez kapcsolt végkészülékkel, úgynevezett terminállal lát­nak el. A terminál billen­tyűin beütött adatok azonnal megjelennek a központ gé­peinek memóriaegységén. Külön gépi információs rendszert építenek ki a zá­Csak munkásaknak A Mátravidéki Fémművek Siroki Gyárában 110 tagja van a munkásszövetkezet- nek. amely a parádi áfész keretében végzi munkáját. A munkásszövetkezet tevékeny­ségét és a vállalati kollektí­va munkásellátási gondjai­nak megoldását jelentősen segíti a gyár gazdasági veze­tése. Nani élelmiszercikkek beszerzésében, a választékos kereskedelmi és vendéglátó­ipari szolgáltatások' kaláVftá- sához erkölcsi és anyagi tá­mogatást adnak., Minden évben már hagyo­mány. hogy évente többször bemutatókat. Vásárokat ren­deznek a több mint három­ezres gyári munkáskoltektíva részére. Fz történt a hét vé­gén is. amikor a avár gaz­dasági és társadalmi ’ezeté- se n oarádi áfésszel együtt­működve háromnapos bemu­tatót és vásárt rendezett. Műszaki cikkekből, háztar­tási gépekből, edényekből mintegy félmillió forint ér­tékű árut mutattak be a gyár irodaházában. Hideg- konyhai készítményekből és cukrászati termékekből har­mincfajtát állítottak ki, amelynek nagy részét min­dennap megvásárolták. Alsó­felső ruházati árukból a gyár előtti üzletben tartottak áru­sítást. Az érdeklődők mint­egy 400 ezer forint értékű áruban válogathattak. Há­rom nap alatt majdnem 300 ezer forint értékben vásárol­tak a gyár dolgozói Sokan vettek mosógépet, rádiót, edényeket. gyermekruhákat és még többen megkóstolták a/, áfész cukrászműhelyének készítményeit. A siroki mun­kások elégedetten tapasztal­hatták a avár vezetésiének gondoskodását. Szabó Lajos hőnyi átrakókörzetben 1982- íg A záhonyi számítóköz­pont nemcsak iníormáeiák gyűjtését és továbbítását té­rni lehetővé, hanem később alkalmas lesz az ott folyó átrakási munka operatív irá­nyítására is. Ezek az ..okos” gépek képesek lesznek arra is. hogy tervet készítsenek az átrakókörzet 9 pályaud­varán folyó munka leggaz­daságosabb megszervezésére. A MAV-nál a gépi adat- feldolgozásnak szép múltja van. 1927-ben vásárolták kül­földön az első lyukkártyagé- peket, ezek a mai elektroni­kus számítógépek ősei. 1961- ben állították munkába az első elektronikus számítógé­pet és t ez az ágazat a technik.. ..mamikus fejlődé­sével együtt fejlődött. Ma már a legkorszerűbb körül­mények között 630 ember végzi éjjel-nappali műszak­ban a beérkező adatok rög­zítését, feldolgozását, a gé­pek javítását, karbantartását. A rendezőpályaudvarok munkáját, is fokozatosan gé­pesítik. Számítógép segíti az adatfelvételt, az okmányfel­dolgozást és a vonaitösszeál- lítást Komáromban, az idén üzembe lép a hegyeshalmi számítóközpont, jövőre pedig Hatvanban és Miskolcon is hasonlót hoznak létre. A ren­dezőpályaudvarok gépesíté­sével meggyorsul a vonat- rendezés munkája, s gazda­ságosabban, jobban kihasz­nálhatják a meglevő teher­kocsikat, vontatójárműveket. A szocialista intergráció vívmánya, hogy a baráti or­szágok közös kocsiparkja, az OPW munkájában két év múlva már közreműködik a számítógépes forgalomirányí­tás. Példaképpen: Bulgáriá­ból Stockholm felé haladó tehervonat minden fontos adatát a szocialista országok vasútjai „közük” a prágai számítógépekkel: elsősorban a vonatok határállomásokra való érkezési és indulási adatait amelynek ■ wvn- • közi elszámolás szempontjá­ból van jelentősége. A KGST-országok az OPW prá­gai központjával a számító- gépes információs rendszert 1982-re valósítják meg B. 1. Az Elza oroszlánjairól írott könyve világhírűvé tet­te Joy Adamsont, aki 40 éven keresztül élt vadálla­tok között, félelem nélkül. A kenyai dzsungelben nem­régen gyilkosság áldozata lett. „Amikor, az isioloi tábo­runkban meggyújtottam a kis karácsonyfán a gyertyá­kat, Elza, az oroszlán köze­lebb jött, oldalra hajtotta a fejét, és a csillogó kará­csonyfára nézett. Azután le­ült. és figyelte, hogyan ham­vadnak el a gyertyák. Min­den egyes kialvó lánggal úgy tűnt. hogy a táborbeli éle­tünk egy-egy boldog napja tűnik el. Amikor már egy láng sem világított, a sötét­ség áthatolhatatlannak és sö­tét jövőnk jelképének tűnt”. Ezzel a sötét sejtéssel fe­jezte be az afrikai őserdő­ben ember és állat közötti egyedülálló barátságról, a közte és Elza között szövő­dött különös barátságról írott könyvét Joy Adamson. A könyv az egész világon meg­ragadta az embereket, a be­lőle készített televíziósoroza­tért milliók lelkesedtek. Mégis alig néhányan tud­ják csak. hogy Elza, akit ő nevelt fel és küldött vissza a szabadságba, ezután a ka­rácsony után húsz nappal három kis kölykével együtt visszatért a táborba, ahol fertőzésben elpusztult. Ez 1961 januárban történt 1980 januárjában meghalt Joy Adamson. Holttestét az isioloi tábornak ugyanazon a helyén találták meg, ahol az oroszlán összeesett. Az asz- szony nyakszirt.je eltörött, a halott karja meg volt cson­kítva. a háta feltépve. A vi­lágot bejárta a hír, hogy Joy Adamsont oroszlán ölte meg, aki ennivalót keresett nyolc kölyke számára. Az az asz- szony, aki a vadállatoknak, különösen az oroszlánoknak szentelte az életét, egy raga­dozó áldozata lenne? Nem állatok voltak azon­ban. akik megölték, hanem emberek, az ő táborából, akikkel gyakran volt egviít.t. és akikben úgy megbízott, mint- a vadállataiban. Január 3-én a szokásos es­ti sétáját végezte a táborban Joy Adamson, amikor rátá­madtak. Hosszú késeikkel ügy összeszúrkálták, hogy a földre zuhant és elvérzett. A nairobi rendőrfőnök, aki a gyilkosság! vizsgálatot veze­ti, meg van győződve arról, hogy az asszony közvetlen környezetéből valók, azok az emberek, akik megölték. Joy Adamson előkészüle­teket tett ezen a titokzatos estén a januárban tartandó 70. születésnapjára, amit ün­nepélyesen akart megülní a táborban. Ez lett volna a 42 születésnapja Kenyában, ab­ban az országban, amely má­sodik hazájává vált. Szerelme Afrika és a vad­állatok iránt nagyon korán támadt fel benne. A csehor­szági Troppauban született, később Ausztriában tanult zenét, pszichiátriát és orvos- tudományt. Azután feleségül ment egy Peter Bally nevű botanikushoz. 1938-ban vele együtt utazott Kenyába. Az idegen világ, a vadál­latok és az emberek az első naptól fogva magukkal ra­gadták. Nem sokkal később itt ismerte meg a hosszú szakállú vadőrt, a magányos farkast, aki hetekre eltűnt az őserdőben, hogy az állatokat figyelje és vigyázza. Azután valahol felbukkant és papír­ra vetette a tapasztalatait. A neve George Adamson, ma 74 éves és egész Afrikában a legismertebb vadőr. Joy megszerette és 1934-ben ösz- szeházasodtak. A házasságkötés után Adamson továbbra is egye­dül járta a vidéket. A fele­ségével együtt nevelte fel Elzát, az oroszlánt. Akkor is egy magányos expedíción volt a Kora rezervátumban, amikor a felesége meghalt. Csak napokkal később kap­ta meg az üzenetet, hogy fe­leségét meggyilkolták. Amikor Joy Adamsont el­hamvasztották a nairobi kre­matóriumban. férje elhatá­rozta. hogy o-tt fogják szét- s-//‘ -ni a hamvait, ahol évti­zedeken keresztül dolgozott a íadállatoi kai, é.- ahol nem gondolt arra hogy a legna­gyobb veszély az emberek részéről fenyegeti. (-B—) A mikor Mária Svisteva ” tudomást szerzett fér­je. René hűtlenségéről — fel­fedezvén kabáthajtókáján egy hosszú, szőke hajszálat, a zsebkendőjén pedig rúzs­foltokat —, ő is fegyvert fogott. Fegyverét azonban nem a női féltékenység ar­zenáljából választotta: sírás és kiabálás — hanem töltő­tollat ragadott. Így felfegy­verkezvén. levelet irt ked­venc lapjának. Levelében írt egy asszonyról, aki legszebb éveit érdemtelenül a férjé­nek adta. az pedig eldobta őt mint valami játékszert, és más karjába vetette magát, „Kötetes-e így továbbra is mosni az asszony ennek a fickónak a zoknijait?” — fe­jezte be vallomását Svisteva asszony, és türelmesen vár­ni kezdte a vitát kedvenc újságjában. Elsőként egy Karel Soargl nevezetű egyén válaszolt. így írt: „Tisztelt asszonyom! Sor­sáról szóló elbeszéléséből azt vettem ki, hogy önnek nehéz­ségei támadtak a zoknikkal. Néha nekem is van velük bosszúságom, de mióta Pra- pon mosóoort vettem, sok­kal könnvebb lett a mosás”. A második válasz hosszabb volt: ..Kedves Marenka! Látom, hoav te mé^ filial vs»v, és nem ismered elég iól az életet. Én a férjemtől — a mennybéli a megmondhatn­ia — mi m'ndent tűrtem el. Hoav az miket nem műve’t! De eav asszonynak tudni kel! meaboec-itani. Mert hisz rossz élni esv trazetT'^orr,°l. ft« még rosrrnbb nélküle. Maid meglátod: ha megbo­csátasz neki, boldog özvegy leszel. Vlasta Smrova: Üdvözlettel: egy nagyma­ma, Zaplatilkova.” És aztán jöttek a válaszok egymás után: „Tisztelt asszonyom! Ol-. vastam az ön sorsáról szóló cikket, és nagyon megértem az ön állapotát. Éppen ezért felajánlom önzetlen segítsé­gemet, amely talán megvi­gasztalja önt. Ha a válás után fölösleges bútora akad, én kész vagyok azt díjtala­nul elszállítani magamhoz vidékre. Tudom, hogy Prá­gában nehéz megszabadulni a fölösleges limlomoktól, elé­getni pedig sajnálja. A tele­fonszámom: 9876543. Remé­lem, hamarosan sikerül el­válnia, és én a fiammal me­hetek a holmiért. Karel S.” ..Tisztelt szerkesztőség! Én már régóta nyugdíjas va­gyok, de még mindig szem­üveg nélkül olvasom lapju­kat. Meg kell mondanom, hogy a történteknek semmi köze az egészhez, Ki hallott volna már olyat, hogy az én feleségem • fiatalkorában megtagadta volna a zoknik mosását azután, hogy félre­léptem?! Nem, ilyen nem volt! Nem is lehetett volna, mert nekem egyáltalán nem voltak zoknijaim! És most? Mindent felfújnak, nem tud­ják már, hogv mit csinálja­nak jódolgukban. Hát csak ezt akartam elmondani! Tisztelettel: egy nagypapa Posumajevjé- ből.” De ami a végső kegyelem­döfést megadta Svistevá- nak... Különben íme a le­vél : Kedves asszonyom! Vélet­lenül megakadt a szemem az ön sorsáról szóló cikken. Az én házaséletem sem könnyű (de hát kié könnyű?) Példá­ul az én feleségem sem haj­landó kimosni a zoknijai­mat, bár — egyébként — nagyon jó szíve van. Én egy rövidáru-kereskedésben dol­gozom. és gondolhatja, meny­nyi kísértés leselkedik rám naponta. Masam is csodál­kozom, hogy eddig még nem csaltam meg a nejemet. .. A tanácsom önnek: ne lógassa az orrát, és örüljön az élet­nek. Hiszen olv sok szép és izgalmas van benne, amiért érdemes élni. Vesvük példá­ul csak a focit vagy a ho­kit! A férjéhez való viszonyt elvi alapon kell meghatároz­nia. Vaav megbocsát neki. vaav nem. Harmadik út nini's. örülni fosok, ha a taná­csom haszrtára válik. René Svist.” (Juhász László fordítása) MAI MŰSOROK RÁDIÓ KOSSUTH 8.27 A felnőttkor határán. 8.57 Beethoven zenekari műveiből. 9.44 Kínálgató. 10.05 MR 10-14. 10.35 Kre- nek: Húzd rá, Jonny! 11.29 Nóták. 11.43 Ragtime. 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Hangverseny dálidőben. 13.50 Népdalok, néptáncok, i 14.42 Arcképek a bolgár irodalomból, 15.10 A Szov­jetunió népeinek zenéjéből. 15.26 Nyitnikék. 16.05 Da­lok a magyar munkásmoz­galom történetéből. 16.12, Magyar előadóművészek. 17.07 Múzeumaink az ez­redfordulón. 17.32 Opera­áriák. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt.!. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népzenei hangos új­ság. 19.55 öt év a harminc­ötből. 20.35 Bach: D-dúr szvit. 21.00 Isten veled, szü­lőföld. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Machaut-balladák. 22.50 Meditáció, 23.00 Zene­kari muzsika. PETŐFI 8.05 Negyedóra 3/4 ütem­ben. 8.20 Tíz perc külpo­litika. 8.33 Társalgó. 10.33 Zenedélelőtt. 12.25 Látó­szög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Növénykedvelőknek. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig.,. 18.00 Tip­top parádé. 18.33 Operett- dalok. 18.50 Könnyűzenei olimpia. 19.20 Kovanov: „Egy orvos visszaemlékezé­sei”. 19.30 Csak fiatalok­nak! 20.33 Cserebere. 21.00 Az európai popzene csilla­gai. 21.34 Nótafelvételek. 22.00 Örökzöld dallamok. 23.15 Operettek. SZOLNOK 17.00-tól 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás •— 17.05 Fiatalok zenés talál­kozója. Szerkesztő: Zakar János és Regős Zsolt — 17.45 Az igazságügy fóru­ma. .. A szerződés... Dr. Tímár László jegyzete —- Peter Nero zongorázik. I 18.00 Észak-magyarországi ] krónika (Rekonstrukció a i diósgyőri papírgyárban — . Ki tud többet a Szovjet- ] unióról vetélkedő kezdődött ■ Miskolcon) — 18.25 Lap-és j műsorelőzetes.., , 8.00 Tévétorm. 8.05 Iskola­tévé. 10.20 Óvodások film- műsora. 14.30 Iskolatévé (ism.) 16.35 Az éjszaka an­gyalai (Belga filmsorozat). 17.30 Mindenki iskolája. 18.40 Irány a Föld! 19.05 Tévétorna. 19,10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Na­póleon és a szerelem (An­gol tévéfilmsorozat). 20.50 Panoráma. 21.20 Házigazda: Ránki György (Portré). 22.15 Tv-híradó 3. 22.25 Tv- tiikör. 2. MŰSOR 20.01 Űj hanglemezek. 20.25 Emberek és istenek Ázsiá­ban. 20.55 Tv-híradó 2. 21.20 Férfias idők (Bolgár film). Mpjuátnfí&k 1980. március 4., kedd i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents