Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

A kongresszusról jelentjük (Folytatás a 2. oldalról) mek pártértekezletein a kül­dötteket a Központi Bizott­ság határozatának megfele­lően, kellő felelősséggel, és körültekintéssel, titkos sza­vazással választották meg. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártérte­kezleteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű lég­körben, nagy érdeklődés kö­zepette alkotóan vitatta meg a kongresszusi. irányelveket. Kedvező az, hogy a XI. kongresszushoz képest 40 százalékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14,1 százalék. A régi párttagok megbecsülé­sét fejezi ki és a kongresz- szus munkája szempontjából is kedvező, hogy felszaba­dulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy poli­tikai tapasztalatokkal — ren­delkezik a küldöttek 9,3 szá­zaléka. A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését a kong­resszus egyhangúlag elfogad­ta. A mandátum vizsgáló bi­zottság jelentését követően Győri Imre arról tájékoz­tatta a küldötteket, hogy to­vábbra is nagy számban ér­keznek a párt XII. kong­resszusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cservenka Ferencnének. az MSZMP Pest megyei Bizott­sága első titkárának elnök­letével folytatta munkáját. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá-. gos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Gáspár Sándor: Hazánkban a szakszervezeti mozgalom nem egyszerűen a politika végrehajtója, hanem részt vesz annak alakításában is A SZOT főtitkára beveze­tőjében hangsúlyozta: elveink és politikánk szi­lárd, céljaink jók. Népünk, a dolgozó milliók cselekvő tenni akarása változatlan. Ez fémjelzi rendszerünk erejét, amely józan biza­kodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb felada­tunk hazánk gazdasági ere­jének növelése, a gazdálko­dás javítása. Az 1979-ben kibontakozó folyamatokat erősíteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi eszközeink felhasználásával úgy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, aki jól rheggondolja, mire ad pénzt. Célszerűen, a jövőt építve használjunk fel min­den fillért. Fejlődésünknek másik fel­tétele a korszerű munkaerő­gazdálkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját, ahol arra a társadalomnak legin­kább szüksége van. Nem en­gedhető meg, hogy tízezrek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képe­sek, és amire az országnak szüksége van. De gondos­kodni kell arról, hogy az érintettek számára a mun­kahely-, vagy szakmaváltás minél kisebb teherrel'járjon. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkodó, a termelőegységek önállósá­gát és felelősségét, dé igé­nyeljük, hogy ez párosuljon a központi szervek összehan­goltabb, jobb irányító mun­kájával. Társadalmi fejlődésünk érdekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a kö­zösség ügyét eredményes, munkájukkal/ segítő, céljain­kat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbe­csülést élvezzenek még a „ne­hezen kezelhető” emberek is. akik önálló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értékei. •Hazánkban is' nagyon sok kitűnő vezető működik a kü­lönböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányíta­nak, és személyes felelősség­gel hajtják végre feladatai­kat. És ez a többség. De, aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, annak kevés kö­ze van a szocializmusban kír vánatos vezető típusához’. A szocializmus soha nem ígért és a jövőben sem ígér gönd nélküli életet. De gaz­dasági fejlődést, társadalmi haladást és egyéni boldogu­lást igen. A dolgozó töme­gek ezt értik, tudják és most azt is megértik, hogy a mun­kában, magatartásban maga­sabb az igény és a mérték. A SZOT főtitkára hangsú­lyozta, hogy az utóbbi 15—20 év folvamán a szakszerveze­tek szerepe és tevékenyséae jelentősen megváltozott. Ez főként az érdekképviselet és az érdekvédelmi tevékeny­ség újjáéledésének köszön­hető, mert-ez teremtett ala­pot és adott hitelt a ' szak­iszervezeti munkának. , — A szakszervezeti mun­ka egyik gyengéje, hogy erőnk jelentős részét fordít­juk belső munkára, a szer­vezet „önmozgatására”. Ezért „tevékenységünknek az ese­ményekre gyakorolt hatása bizony nemegyszer gyenge. Erőteljesebbé kell tennünk gazdaságsegítő munkánkat,' a szocialista munka versenyt; a nevelőmunkát ■ és a demok­ratikus jogok gyakorlását. A szakszervezetek növek­vő felelőssége ma megköve­teli, hogy segítsék ' megértet­ni a dolgozókkal a népgaz­daság továbbfejlődéséhez elkerülhetetlen intézkedé­sek szükségességét, és köz­ben határozottan őrködje­nek. hogy a dolgozók alap­vető szociális és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szükség esetén a nyílt vitát is vállalva — az üzemi, demokrácia fórumait felhasználva — kell fellép­niük a . vállalatvezetéssel szemben a tisztességes, nor­mális munka- és szociális feltételek, a korszerű és ha­tékony munkaszervezés ér­dekében. A mostani helyzetben kü­lönös fontosságot kap az el­osztás olyan továbbfejlesz­tése. amely a lehelő legna­gyobb mértékben megtartja ^ társadalmi biztonságérze­tét es. a legkevésbé hátrá­nyos az alapvető rétegek számára. Bérezési rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzet- len munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási ’csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — ja­vítani kell. Különös figyel­met keli fordítani az ’ ipar­ban, elsősorban a nagyüze­mekben á bér- és kereseti viszonyok alakulására. , Támogatjuk, hogy minde­nütt, ahol ennek, megvannak a feltételei, .vezessék be a teljesítménybérezést. Iga­zítsák a követelményszin­teket. a mai szükségletek­hez, mert ez felel meg mind az össztársadalmi ér­dekeknek, mind az egyes emberek érdekeinek. Az árak alakítása befolyá­solja a fogyasztást, növeli az állam bevételeit és ha­tással van a termelésre. A fogyasztói árak nagyobb arányú emelése azonban szókátlan a dolgozók számá­ra. hiszen a korábbi évek­ben ez nem fordult, elő. Az árak növekedése az életszín­vonal-politikára jelentős ha­tással van. Ennek minden összefüggését körültekin­tően kell elemezni még a döntés előtt. A szakszervezeti mozga­lom egyetért minden értel­mes, hosszabb távon is ered­ményeket garantáló közgaz­dasági javaslattal. Még ak­kor is, ha szokatlan, új, még akkor is, ha áz történetesen áremelés. Célunk az életszín­vonal megvédése, majd eme­lése. Hogy ez milyen eszkö­zökkel — áremeléssel vagy anélkül — valósul meg, az persze nem közömbös, de mégiscsak másodlagos kér­dés. A lényeget kell néz- $ nünk: életszínvonal-politi­kánk megvalósítását. Korlátozott lehetőségeink ellenére is szükségesnek tartjuk, hogy növeljük erő­feszítéseinket a lakásépí­tésben. Az életszínvonal alapvető " kérdése a létbiztonság. Ezt minden tisztességesen dolgo­zó ember számára garantál­ni kell. A teljes foglalkozta­tottság fenntartása szocialis­ta társadalmunk sajátja. Az utóbbi évtizedben a szo­cialista demokrácia eredmé­nyesen fejlődött, de úgy vél­jük, hogy megérlelődött a továbblépés lehetősége a tartalom javítására. Meg kell tereiptenünk a feltételeit annak, hogy a bi­zalmi testület, a dolgozók ne­vében véleményezze a gaz­dasági vezető munkáját, te­vékenységét. A gazdasági ve­zetők kinevezésére és fel­mentésére illetékes irányító szervekkel együttesen meg kell vizsgálni, hogyan szük­séges növelni ebben a folya­matban a bizalmi testületek szerepét. Ez egyértelműbbé, hatéko­nyabbá teszi a dolgozók be­leszólási jogának érvényesü­lését. és tovább javítja a jogok és a kötelezettségek összhangját. A Magyar Szocialista Munkáspárt, lenini politikája a szakszervezetekre is ked­vező hatású. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom nem egyszerűen a politika végre­hajtója, hanem részt vesz a politika1! alakításában és for­málásában .is. Nálunk az elmúlt két év­tizedben a szakszervezetek és a kormány között gyü­mölcsöző. szocialista céljain­kat jól szolgáló együttműkö­dés alakult ki, amelynek bel­ső haszna és nemzetközi ér­téke egyaránt van. Ebben az együttműködésben van­nak viták, véleménykülönb­ségek. éppen úgy. mint má­sutt, szakszervezeti. állami és gazdasági vezetők között. Ezek természetesek, hiszen megoldást kereső szándékkal más és más nézőpontból íté­lünk meg kérdéseket. de együtt kell keresni annak lehetőségét) hogy nagy társa­dalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósulásának feltételeit és lehetőségeit még jobb. célirányosabb együtt­működéssel, a mainál ered­ményesebben szolgálhassuk. Szocialista céljainkért végzett tevékenységünk szo­rosan összekapcsolódik a nemzetközi munkásosztály küzdelméért és ügyéért vál­lalt felelőségünkkel is. Ez a közös felelősségválla­lás mind erősebbé válik — elsősorban a szocialista or­szágok szakszervezeteiben, és nagv hozzájárulás a bé­ke. a biztonság, a társadal­mi haladás kibontakoztatá­sához az egész világon. Őszintén és becsületesen készek vagyunk együttmű­ködni minden osztálytest­vérünkkel, valamennyi munkásszervezettel, de el utasítunk minden olyan szándékot, törekvést, amely Sarlós István: Határozottan visszautasí­tunk mindent, ami antikom- munista, szovjetellenes. A, párt. történelmi külde­tésétől áthatva, vállalja a felelősséget az ország, a nép sorsáért. Olyan utat mutat, amely hazánk felvirágzásá­hoz vezet, amelyben egész népünk élete szebb, boldo­gabb és teljesebb lesz. Meg­győződésünk, hogy a nép ezeket az ajánlásokat elfo­gadja és támogatja: vala­mennyien együtt dolgozunk nagy céljaink megvalósítá­sáért. A továbbiakban Pintér János, a tolnai nagyközségi pártbizottság titkára, Grósz Károly, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei pártbizott­ság első titkára, Takács imréné, az ajkai üveggyár .technológusa, Újvári Sándor, a • Zala megyei tanács elnö­ke, Vas Ervin őrvezető, a néphadsereg küldötte, dr. Radics Katalin tudományos munkatárs felszólalása kö­vetkezett. Ezt követően az elnöki tisz­tet betöltő Stock János vezér­őrnagy, hadseregparancs­nok bejelentette, hogy a kongresszushoz további kül­földi testvérpártoktól érkez­tek üdvözletek, majd Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottság tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárát kérte fel be­széde megtartására. . A nemzeti egység erősítése olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz minden hazáját és népét szerető embert — A Hazafias Népfront cse­lekvő részese volt az elmúlt öt esztendő országépítő munkájának — mondotta felszólalásának bevezető ré­szében Sarlós István. — Te­vékenysége épp úgy érzékel­hető az elért eredmények­ben, mint a gondok és a fel­adatok megoldását elősegítő intézkedésekben. Mozgal­munk nagy várakozással te­kint a párt XII. kong­resszusára. Ez kifeje­zésre jutott abban is, ahogy választott testületeink részt vettek az irányelvek vitájá­ban. Az elhangzott észrevé­telek és javaslatok ismereté­ben elmondhatom, hogy párttagok és pártonkívüli- ek, magyarók ,és nemzeti­ségek. materialisták és vallásos emberek egyaránt azt javasolják: a kongresz- szus erősítse meg eddigi politikai irányvonalunkat. Az eszmecserék tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy népünk politikailag egységes, és kész arra, hogy tettekkel támogassa , szocialista cél­jaink megvalósítását. Érthe­tő és indokolt, hogy az ál­talános egyetértéssel párhu­zamosan, politikánk követ-. kezetes képviselete és meg­valósítása 'érdekében, hatá­rozott intézkedéseket, ez eddiginél nagyobb követke­zetességet és ha kell, szigo­rúságot várnak az erre ille­tékes vezetőktől. A mozgalom a nemzeti egység erősítésén akkor tud eredményesen munkálkodni, ha az általános célok hirde­tésén túl a napi életet meg­határozó tervekre és az azok teljesítését befolyásoló té­nyezőkre is figyelmet fordí­tunk. Feladatunk, hogy a hozzánk érkező információ­kat eljuttassuk az illetékes párt- és állami szervekhez — mondotta Sarlós István, majd így folytatta: — Az így megismert és a termeléssel összefüggő gon­dok és javaslatok továbbadá­sa útján is erősíteni kíván­juk kapcsolatainkat az irá­nyító. szervekkel, hogy ész­revételeinkkel vagy bírála­tainkkal segítséget nyújt­sunk munkájukhoz. A .gazda­ságpolitikai munkával kap­csolatban például javaslatot tettünk a kormánynak a vállalati,-elsősorban a trösz­ti irányítás egyszerűsítésére, a szolgáltatást javító kis- éá középüzemek létesítésére. Rendszeresen foglalkozunk a környezetvédelem általá­nos és napi kérdéseivel is.. Mi a nyíltságot és az őszin­teséget akarjuk mindenben és mindenütt érvényesíte­ni. Meggyőződésem, a rossz ellen a jóra támaszkodva eredményesebben lehet fel­lépni, mint akkor, ha kizá­rólagosan a rossz munkáról szólunk. Hazánkban a társadalom helyzetének elemzése szük­ségessé teszi, hogy megvizs­gáljuk, milyen mélységben és milyen hatékonysággal érvényesül nálunk a demok­rácia. Ezt a kérdést is osz­tályszempontból vizsgáljuk. Mi a hatalmon lévő mun­kásosztály, következéskép­pen a vele szövetséges egész dolgozó nép érdekében aka­runk minél teljesebben meg­valósuló demokráciát. A de­mokrácia jogokat ad. és a kötelességek teljesítését' vár­ja el mindenkitől. A demokrácia meghatáro­zott célt szolgál — a szocia­lizmus kiteljesítésének a cél­ját. Ezért munkálkodni kell, méghozzá serényen és rend­szeresen — ebből követke­zik, hogy aki a célt elfogad­ja, annak végig kell mennie az odáig vezető úton: az alkotómunka, az áldozatvál­lalás, az újért való küzde­lem útján. Az egyenrangúság és egyenjogúság nem zárja ki, sőt feltételezi a jó értelem­ben vett alá- és fölérendelt­séget, Nem szülhet ez kiski- rályságot. Sok emberben van erre hajlam, de ezt kiélni csak ott lehet, ahol olyanok is vannak, akik az ilyesmit eltűrik, sőt, sajnos sokszor természetesnek tartják. Az emberi méltóságot senkinek sincs joga megsérteni, de hozzáteszem, hogy a sértést eltűrni sincs joga senkinek. A párt szövetségi politiká­jának sarkalatos kérdése a nemzeti egység megterem- tése és folyamatos erősítése, A XI. kongresszust követő­en, annak tudatában, hogy ez az egység létezik, a párt­programot az akkori válasz­tási felhívásban nemzeti programként vállaltuk. Ügy gondolom, hogy ez helyes lé­pés volt, s az azóta eltelt évek megerősítették: a prog­ram céljai és a megvalósí­tást segítő feladatok jók, ki­váltották az állampolgárok érdeklődését,- egyetértését és támogatását. A nemzeti egy­ség erősítése olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz minden, a hazáját és népét szerető embert. S mert úgy látják, hogy a történelmi múltunk­ban soha nem tapasztalt egy­séget a szocializmus kor­szaka teremti meg, szívesen működnek együtt a magya­rokkal a nemzetiségiek es a párttagokkal a párton kívü­liek. Ebben a törekvésben jelentős szerepük van a ha­záikban működő egyházak­nak. Örömmel tapasztaljuk, hogy az egyházak, vezetői, papjai és hívei túlnyomó részben vállalják politikánk támogatását, és részt vesz­nek a társadalmi fejlődést segítő munkában. Pártunk törekvései vilá­gosak, programja forradal­mi. A kongresszusi jelentés,, a szóbeli beszámoló és a ha­tározati javaslat is ezt tük­rözi. S mert a Hazafias Nép­front létrejöttétől kezdve á népnek, a párt által kitűzött céljait vallja magáénak, a jövőben js hű marad eredeti szándékához. Támogatjuk a XII. kongresszus határoza­tait, és részt veszünk azok végrehajtásában — mond- dotta befejezésül Sarlós Ist­Horváth József diósgyőri esztergályos, dr, Pneszol Ol­ga, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkára. Sza­bó István nádudvari tsz-el- nök és Kettler Pál vállalati vezérigazgató hozzászólásával a kongresszus befejezte ked­di tanácskozását. A küldöttek ma, szerdán reggel'9 órakor a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti vi tavai folytatják munkájukat. erőink megosztására irá­nyul.-I a.+ nimt/n+rf iá n x/i ee-zn n+ocí.

Next

/
Thumbnails
Contents