Népújság, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
A kongresszusról jelentjük (Folytatás a 2. oldalról) mek pártértekezletein a küldötteket a Központi Bizottság határozatának megfelelően, kellő felelősséggel, és körültekintéssel, titkos szavazással választották meg. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártértekezleteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű légkörben, nagy érdeklődés közepette alkotóan vitatta meg a kongresszusi. irányelveket. Kedvező az, hogy a XI. kongresszushoz képest 40 százalékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14,1 százalék. A régi párttagok megbecsülését fejezi ki és a kongresz- szus munkája szempontjából is kedvező, hogy felszabadulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik a küldöttek 9,3 százaléka. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A mandátum vizsgáló bizottság jelentését követően Győri Imre arról tájékoztatta a küldötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a párt XII. kongresszusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cservenka Ferencnének. az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárának elnökletével folytatta munkáját. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Orszá-. gos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Gáspár Sándor: Hazánkban a szakszervezeti mozgalom nem egyszerűen a politika végrehajtója, hanem részt vesz annak alakításában is A SZOT főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta: elveink és politikánk szilárd, céljaink jók. Népünk, a dolgozó milliók cselekvő tenni akarása változatlan. Ez fémjelzi rendszerünk erejét, amely józan bizakodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb feladatunk hazánk gazdasági erejének növelése, a gazdálkodás javítása. Az 1979-ben kibontakozó folyamatokat erősíteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szánt anyagi eszközeink felhasználásával úgy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, aki jól rheggondolja, mire ad pénzt. Célszerűen, a jövőt építve használjunk fel minden fillért. Fejlődésünknek másik feltétele a korszerű munkaerőgazdálkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját, ahol arra a társadalomnak leginkább szüksége van. Nem engedhető meg, hogy tízezrek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képesek, és amire az országnak szüksége van. De gondoskodni kell arról, hogy az érintettek számára a munkahely-, vagy szakmaváltás minél kisebb teherrel'járjon. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkodó, a termelőegységek önállóságát és felelősségét, dé igényeljük, hogy ez párosuljon a központi szervek összehangoltabb, jobb irányító munkájával. Társadalmi fejlődésünk érdekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a közösség ügyét eredményes, munkájukkal/ segítő, céljainkat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbecsülést élvezzenek még a „nehezen kezelhető” emberek is. akik önálló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értékei. •Hazánkban is' nagyon sok kitűnő vezető működik a különböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányítanak, és személyes felelősséggel hajtják végre feladataikat. És ez a többség. De, aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, annak kevés köze van a szocializmusban kír vánatos vezető típusához’. A szocializmus soha nem ígért és a jövőben sem ígér gönd nélküli életet. De gazdasági fejlődést, társadalmi haladást és egyéni boldogulást igen. A dolgozó tömegek ezt értik, tudják és most azt is megértik, hogy a munkában, magatartásban magasabb az igény és a mérték. A SZOT főtitkára hangsúlyozta, hogy az utóbbi 15—20 év folvamán a szakszervezetek szerepe és tevékenyséae jelentősen megváltozott. Ez főként az érdekképviselet és az érdekvédelmi tevékenység újjáéledésének köszönhető, mert-ez teremtett alapot és adott hitelt a ' szakiszervezeti munkának. , — A szakszervezeti munka egyik gyengéje, hogy erőnk jelentős részét fordítjuk belső munkára, a szervezet „önmozgatására”. Ezért „tevékenységünknek az eseményekre gyakorolt hatása bizony nemegyszer gyenge. Erőteljesebbé kell tennünk gazdaságsegítő munkánkat,' a szocialista munka versenyt; a nevelőmunkát ■ és a demokratikus jogok gyakorlását. A szakszervezetek növekvő felelőssége ma megköveteli, hogy segítsék ' megértetni a dolgozókkal a népgazdaság továbbfejlődéséhez elkerülhetetlen intézkedések szükségességét, és közben határozottan őrködjenek. hogy a dolgozók alapvető szociális és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szükség esetén a nyílt vitát is vállalva — az üzemi, demokrácia fórumait felhasználva — kell fellépniük a . vállalatvezetéssel szemben a tisztességes, normális munka- és szociális feltételek, a korszerű és hatékony munkaszervezés érdekében. A mostani helyzetben különös fontosságot kap az elosztás olyan továbbfejlesztése. amely a lehelő legnagyobb mértékben megtartja ^ társadalmi biztonságérzetét es. a legkevésbé hátrányos az alapvető rétegek számára. Bérezési rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzet- len munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási ’csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — javítani kell. Különös figyelmet keli fordítani az ’ iparban, elsősorban a nagyüzemekben á bér- és kereseti viszonyok alakulására. , Támogatjuk, hogy mindenütt, ahol ennek, megvannak a feltételei, .vezessék be a teljesítménybérezést. Igazítsák a követelményszinteket. a mai szükségletekhez, mert ez felel meg mind az össztársadalmi érdekeknek, mind az egyes emberek érdekeinek. Az árak alakítása befolyásolja a fogyasztást, növeli az állam bevételeit és hatással van a termelésre. A fogyasztói árak nagyobb arányú emelése azonban szókátlan a dolgozók számára. hiszen a korábbi években ez nem fordult, elő. Az árak növekedése az életszínvonal-politikára jelentős hatással van. Ennek minden összefüggését körültekintően kell elemezni még a döntés előtt. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredményeket garantáló közgazdasági javaslattal. Még akkor is, ha szokatlan, új, még akkor is, ha áz történetesen áremelés. Célunk az életszínvonal megvédése, majd emelése. Hogy ez milyen eszközökkel — áremeléssel vagy anélkül — valósul meg, az persze nem közömbös, de mégiscsak másodlagos kérdés. A lényeget kell néz- $ nünk: életszínvonal-politikánk megvalósítását. Korlátozott lehetőségeink ellenére is szükségesnek tartjuk, hogy növeljük erőfeszítéseinket a lakásépítésben. Az életszínvonal alapvető " kérdése a létbiztonság. Ezt minden tisztességesen dolgozó ember számára garantálni kell. A teljes foglalkoztatottság fenntartása szocialista társadalmunk sajátja. Az utóbbi évtizedben a szocialista demokrácia eredményesen fejlődött, de úgy véljük, hogy megérlelődött a továbblépés lehetősége a tartalom javítására. Meg kell tereiptenünk a feltételeit annak, hogy a bizalmi testület, a dolgozók nevében véleményezze a gazdasági vezető munkáját, tevékenységét. A gazdasági vezetők kinevezésére és felmentésére illetékes irányító szervekkel együttesen meg kell vizsgálni, hogyan szükséges növelni ebben a folyamatban a bizalmi testületek szerepét. Ez egyértelműbbé, hatékonyabbá teszi a dolgozók beleszólási jogának érvényesülését. és tovább javítja a jogok és a kötelezettségek összhangját. A Magyar Szocialista Munkáspárt, lenini politikája a szakszervezetekre is kedvező hatású. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom nem egyszerűen a politika végrehajtója, hanem részt vesz a politika1! alakításában és formálásában .is. Nálunk az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek és a kormány között gyümölcsöző. szocialista céljainkat jól szolgáló együttműködés alakult ki, amelynek belső haszna és nemzetközi értéke egyaránt van. Ebben az együttműködésben vannak viták, véleménykülönbségek. éppen úgy. mint másutt, szakszervezeti. állami és gazdasági vezetők között. Ezek természetesek, hiszen megoldást kereső szándékkal más és más nézőpontból ítélünk meg kérdéseket. de együtt kell keresni annak lehetőségét) hogy nagy társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink megvalósulásának feltételeit és lehetőségeit még jobb. célirányosabb együttműködéssel, a mainál eredményesebben szolgálhassuk. Szocialista céljainkért végzett tevékenységünk szorosan összekapcsolódik a nemzetközi munkásosztály küzdelméért és ügyéért vállalt felelőségünkkel is. Ez a közös felelősségvállalás mind erősebbé válik — elsősorban a szocialista országok szakszervezeteiben, és nagv hozzájárulás a béke. a biztonság, a társadalmi haladás kibontakoztatásához az egész világon. Őszintén és becsületesen készek vagyunk együttműködni minden osztálytestvérünkkel, valamennyi munkásszervezettel, de el utasítunk minden olyan szándékot, törekvést, amely Sarlós István: Határozottan visszautasítunk mindent, ami antikom- munista, szovjetellenes. A, párt. történelmi küldetésétől áthatva, vállalja a felelősséget az ország, a nép sorsáért. Olyan utat mutat, amely hazánk felvirágzásához vezet, amelyben egész népünk élete szebb, boldogabb és teljesebb lesz. Meggyőződésünk, hogy a nép ezeket az ajánlásokat elfogadja és támogatja: valamennyien együtt dolgozunk nagy céljaink megvalósításáért. A továbbiakban Pintér János, a tolnai nagyközségi pártbizottság titkára, Grósz Károly, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei pártbizottság első titkára, Takács imréné, az ajkai üveggyár .technológusa, Újvári Sándor, a • Zala megyei tanács elnöke, Vas Ervin őrvezető, a néphadsereg küldötte, dr. Radics Katalin tudományos munkatárs felszólalása következett. Ezt követően az elnöki tisztet betöltő Stock János vezérőrnagy, hadseregparancsnok bejelentette, hogy a kongresszushoz további külföldi testvérpártoktól érkeztek üdvözletek, majd Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottság tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát kérte fel beszéde megtartására. . A nemzeti egység erősítése olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz minden hazáját és népét szerető embert — A Hazafias Népfront cselekvő részese volt az elmúlt öt esztendő országépítő munkájának — mondotta felszólalásának bevezető részében Sarlós István. — Tevékenysége épp úgy érzékelhető az elért eredményekben, mint a gondok és a feladatok megoldását elősegítő intézkedésekben. Mozgalmunk nagy várakozással tekint a párt XII. kongresszusára. Ez kifejezésre jutott abban is, ahogy választott testületeink részt vettek az irányelvek vitájában. Az elhangzott észrevételek és javaslatok ismeretében elmondhatom, hogy párttagok és pártonkívüli- ek, magyarók ,és nemzetiségek. materialisták és vallásos emberek egyaránt azt javasolják: a kongresz- szus erősítse meg eddigi politikai irányvonalunkat. Az eszmecserék tapasztalatai azt bizonyítják, hogy népünk politikailag egységes, és kész arra, hogy tettekkel támogassa , szocialista céljaink megvalósítását. Érthető és indokolt, hogy az általános egyetértéssel párhuzamosan, politikánk követ-. kezetes képviselete és megvalósítása 'érdekében, határozott intézkedéseket, ez eddiginél nagyobb következetességet és ha kell, szigorúságot várnak az erre illetékes vezetőktől. A mozgalom a nemzeti egység erősítésén akkor tud eredményesen munkálkodni, ha az általános célok hirdetésén túl a napi életet meghatározó tervekre és az azok teljesítését befolyásoló tényezőkre is figyelmet fordítunk. Feladatunk, hogy a hozzánk érkező információkat eljuttassuk az illetékes párt- és állami szervekhez — mondotta Sarlós István, majd így folytatta: — Az így megismert és a termeléssel összefüggő gondok és javaslatok továbbadása útján is erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat az irányító. szervekkel, hogy észrevételeinkkel vagy bírálatainkkal segítséget nyújtsunk munkájukhoz. A .gazdaságpolitikai munkával kapcsolatban például javaslatot tettünk a kormánynak a vállalati,-elsősorban a tröszti irányítás egyszerűsítésére, a szolgáltatást javító kis- éá középüzemek létesítésére. Rendszeresen foglalkozunk a környezetvédelem általános és napi kérdéseivel is.. Mi a nyíltságot és az őszinteséget akarjuk mindenben és mindenütt érvényesíteni. Meggyőződésem, a rossz ellen a jóra támaszkodva eredményesebben lehet fellépni, mint akkor, ha kizárólagosan a rossz munkáról szólunk. Hazánkban a társadalom helyzetének elemzése szükségessé teszi, hogy megvizsgáljuk, milyen mélységben és milyen hatékonysággal érvényesül nálunk a demokrácia. Ezt a kérdést is osztályszempontból vizsgáljuk. Mi a hatalmon lévő munkásosztály, következésképpen a vele szövetséges egész dolgozó nép érdekében akarunk minél teljesebben megvalósuló demokráciát. A demokrácia jogokat ad. és a kötelességek teljesítését' várja el mindenkitől. A demokrácia meghatározott célt szolgál — a szocializmus kiteljesítésének a célját. Ezért munkálkodni kell, méghozzá serényen és rendszeresen — ebből következik, hogy aki a célt elfogadja, annak végig kell mennie az odáig vezető úton: az alkotómunka, az áldozatvállalás, az újért való küzdelem útján. Az egyenrangúság és egyenjogúság nem zárja ki, sőt feltételezi a jó értelemben vett alá- és fölérendeltséget, Nem szülhet ez kiski- rályságot. Sok emberben van erre hajlam, de ezt kiélni csak ott lehet, ahol olyanok is vannak, akik az ilyesmit eltűrik, sőt, sajnos sokszor természetesnek tartják. Az emberi méltóságot senkinek sincs joga megsérteni, de hozzáteszem, hogy a sértést eltűrni sincs joga senkinek. A párt szövetségi politikájának sarkalatos kérdése a nemzeti egység megterem- tése és folyamatos erősítése, A XI. kongresszust követően, annak tudatában, hogy ez az egység létezik, a pártprogramot az akkori választási felhívásban nemzeti programként vállaltuk. Ügy gondolom, hogy ez helyes lépés volt, s az azóta eltelt évek megerősítették: a program céljai és a megvalósítást segítő feladatok jók, kiváltották az állampolgárok érdeklődését,- egyetértését és támogatását. A nemzeti egység erősítése olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz minden, a hazáját és népét szerető embert. S mert úgy látják, hogy a történelmi múltunkban soha nem tapasztalt egységet a szocializmus korszaka teremti meg, szívesen működnek együtt a magyarokkal a nemzetiségiek es a párttagokkal a párton kívüliek. Ebben a törekvésben jelentős szerepük van a hazáikban működő egyházaknak. Örömmel tapasztaljuk, hogy az egyházak, vezetői, papjai és hívei túlnyomó részben vállalják politikánk támogatását, és részt vesznek a társadalmi fejlődést segítő munkában. Pártunk törekvései világosak, programja forradalmi. A kongresszusi jelentés,, a szóbeli beszámoló és a határozati javaslat is ezt tükrözi. S mert a Hazafias Népfront létrejöttétől kezdve á népnek, a párt által kitűzött céljait vallja magáénak, a jövőben js hű marad eredeti szándékához. Támogatjuk a XII. kongresszus határozatait, és részt veszünk azok végrehajtásában — mond- dotta befejezésül Sarlós IstHorváth József diósgyőri esztergályos, dr, Pneszol Olga, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének főtitkára. Szabó István nádudvari tsz-el- nök és Kettler Pál vállalati vezérigazgató hozzászólásával a kongresszus befejezte keddi tanácskozását. A küldöttek ma, szerdán reggel'9 órakor a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti vi tavai folytatják munkájukat. erőink megosztására irányul.-I a.+ nimt/n+rf iá n x/i ee-zn n+ocí.